Délmagyarország, 1925. október (1. évfolyam, 107-131. szám)

1925-10-20 / 123. szám

20. 1925 október 20. DELMAQYARORSZAO „Azt akarjuk, hogy a haladásra törekvő magyar szellem legyen úrrá Magyarországon a régi határok között." Löw Lipót emlékezete a szegedi zsidó hitközség dlszülésén. Díszes külsőségek között, belsőséges, meleg ünnepe volt vasárnap délelőtt a szegedi zsidó hitközségnek. Löw Lipótnak szentelték ezt a díszközgyűlést, azon a napon, amikor ötven esztendős fordulóhoz érkezett el Löw Lipót halálának napja. A hitközség külön ünnepi szónokot kért fel erre az alkalomra, hogy megemlékezzen nagyemlékű papjáról. Dr. Baracs Marcellt kérték meg az ünnepi beszéd megtartására, akit erre a szerepre nemcsak kitűnő és elismert szónoki képessége predesztinált, hanem maga az a tény is, hogy mint Löw Lipót unokája közvetlenül közelről ismerte a tudóst, a tanitót és az embert. A hitközség nagyterme előkelő közönséggel telt meg már jóval féltizenegy előtt ugy, hogy soknak .nem jutott hely. Ki kellett nyitni a terem melletti ajtókai és még kivül is hallgatták a bensőséges megemlékező szónoklatokat Elsőnek dr. Biedl Samu elnök szóialt fel, aki bensőséges szavakkal emlékezett meg elöljáróban a félszázaddal elóbb elhunyt Löw Lipótról. Életéről, szenvedéseiről és sikereiről emlékezett meg röviden. — Amikor a szabadságharc után becsukták mögötte a börtön ajtaját, egy ország tap3a és rokonszenve kisérte. Ma nem ilyen rózsás a magyar zsidóság heyzete. Ma küzdeni kell a puszta életűnkért, a remény kevés kilátásával, hs amikor néhány év előtt Löw Lipót fia mögött csukták be a börtön kapuját, akkor nem kisérte egy ország rokonszenve. — Azt mondom azonban, hogy még sem veszítjük el reményünket. — Ez a közület telve van Löw Lipót szellemével. Ez az ember tette naggyá és magyarrá a községeket és ezt a szellemet nagynevű fia csak öregbítette. Az ötven éves fordulón kötelesség megemlékezni kegyeletesen Löw Lipótról. A nagy tapssal fogadott beszéd után dr. Baracs Marcell emelkedett szólásra. Hosszantartó taps fogadta a kiváló szónokot. — Köszönettel kell kezdenem beszédemet — mondotta dr Baracs —, hogy ez a hitközség engem talált méltónak arra, hogy az ötven éves fordulón megemlékezzem Löw Lipótról. Olyannak látom magara most, mint a napba visszahulló bolygót, amikor nagyatyám szelleméről és életéről kell iu szólnom. Gyermek vagyok, gyermek lettem Újra, elém tárul « nagyatyai szegény, de lelkiekben gazdag hajlék. Fejemen érzem áldását és áldó kezét. Látom magamat, amikor nekiindulok tanításaival. Vérének örökösei kevesen vagyunk, de lelki örököse mindenki, aki szellemében él, aki nem a földi, hanem a lelki javakban keresi az élet értelmét. Lelki örököse mindenki, aki magyar és egyben zsidó. ' " _ Löw Lipót az első volt, aki a zsidó gondolatot magyarrá vértezte át. Amikor a haza veszedelméről volt szó, legyvert fogolt ő, a hontalan zsidó. Nevelője és vezére volt a magyar zsidóságnak. Tanitott, nevelt, meggyőzött, lelkesített ság mégis győzedelmeskedett, újból egyesülhettek szeplőtlenül kimagasló papjukkal. — Azóta elnémult a magyar zsidóság hazafiatlanságának vádja. Az történt azonban, bogy egyesek a magyarság legősibb ellenségével akartak szövetkezni. (Egyszerre hangzott el a hallgatóság közül: Cuza! Cuza!) — A nyers erőszak ideje is megszűnt, ma már finomabb eszközökkel dolgoznak ellenünk. Azt tartják, hogy a törvények megfelelő alkalmazásával is lehet a zsidóságot sújtani. Ez azonban nem szünteti meg ragaszkodásunkat erkölcsi és földi jogainkhoz, hanem e&k fokozza. A jogtalanság sohasem válik joggá. Nem lehet hamis játékkal becsületesen nyerni! (Óriási éljenzés.) — El fognak múlni a mi uj megpróbáltatásaink is. Csak botor és gonosz ember az, aki ma rontja küzdőtársának erejét. A zsidóság küzdeni akar a magyarság boldogulásáért. Azt akarjuk, hogy a haladásra törekvő magyar szellem legyen úrrá Magyarországon a régi határok közt a régi virágzásban. Löw Lipót hitével és elszántságával megyünk előre. Dr. Baracs Marcell ezután felállította az egész hallgatóságot és Löw Lipót azon szavaival tétetett uj fogadalmat a közönséggel, amely szavakat a nagy pap mondotta akkor, amikor a zsidóság egyenjogúsítása megtörtént. Dr. Baracs szavaira a felállott közönség a következőket mondotta utána: i „Fogadjuk, hogy felséges Királyunk iránt tántoríthatatlan hűséggel viseltetünk. Fogadjuk, hogy a magyar nemzetért és a magyar hazáért, amelyen kívül nincsen számunkra hely, lelkesedéssel fogunk lángolnii Fogadjuk, hogy a magyarnemzethez jóban és rosszban rendületlenül regaszkódunk! Fogadjuk, hogy a magyar nyelvet, drága kincsünket megőrizzük I Ámen\ A megható jelenet után zugó tapsorkán ünnepelte percekig dr. Baracs Marcellt. Az ünneplés lecsöndesedése után ismét dr. Biedl Samu állott fel és az álló közönség előtt meleg, keresetlen szavakkal mondott köszönetet azért a fölbecsülhetetlen munkáért, melyet dr. Baracs az egész magyar zsidóság érdekében kifejtett, amikor odaállott az üldözött és ártatlanul bebörtönzött pap védelmére. Dr. Baracs ezzel megmutatta a lipusát az igazi magyar jogvédőnek. A hitközségnek eddig nem volt alkalma meghálálni ezt a nagy szolgálatot és most itt, a nagy nyilvánosság előtt mond nagyon hálás köszönetet. — Nem adhatunk semmit — mondotta dr. Biedl Samu —, de örömmel tudjuk azt, hogy ilyen ember közénk tartozik. Dr. Baracs a köszönő szavak elhangzásánál meghatottan állott szemben Biedllel, majd mindössze ennyit mondott: — Köszönöm, köszönöm, köszönöm. Zugó tapsokkal fejeződött be ezután a díszközgyűlés. Mikor szűnik meg az ellenőrzés? A népszövetség! főbiztos szabadságra mtgy. Ságra kerülni. Politikai körökben vita tárgya hogy 1926 julius 1-én. amikor is a szanálási Időszak végetér, megszűnik-e az ellenőrzés? A népszövetségi főbiztos előbb valószínűleg Párisbi, majd Bosztonbi utazik, ahol rokonsit látogatja meg. Egyes információk szerint az ellenőrzés megszűnésének időpontja tekintetében nincs előzetes megállapodás. Budapest, október 19. Smiih Jeremiás népsiövetsígi főbiztos, aki a mull bélen Bethlen István gróf miniszterelnökkel és Bud Jinos pénzügyminiszterrel tanácskozásokat folytatod, a jö/ö hét végén kezdi meg kéthónapos szabadságát. A pénzügyi főbiztosi jelentések távollétében elmaradnak, ugy hogy a legközelebbi Jelentés 1926 februárjában fog csak nyilvános• és az öt év óla sznneielő szeged—nagykikíndaf vasútvonalnak október lő-én kellett volna megnyitni*, de a forgalom még sem indult meg, mert a jugoszlávok részéről ujabb nehézségeket támasztottak. Röviden jelentettük azt is, hogy ezek a nehézségek az élöállaiforgalom lebonyolítása miatt keletkeztek. Most, mint illetékes helyről megtudtuk, a forgalom megindulását tényleg az élöállaiforgalom kérdése aka11HD. —. dá'yozta meg. A jugoszláv kormány ugyanis példát adott. Tudásra és műveltségre nevelte a nogyobbszabdsu sertés- és szarvasmarhaexporzsidóságot, hogy egészen magyarrá lehessen. M akaf leb0oyoiitatti a szeged-nagykiklndat Megmutatta, hogy a zsidóság és a hazafiság össz- |W|fltoB| a magyar kormány azonban nagyobbhangban tud lenni. beszédé- mennyiségű élőállat behozatalát nem engedte unrJaTlZbnfpl^a SMakit ma xi meg. Ez a kérdés egyébként már huzamos8 idő B2S áufa^k bT^v dnek. Ha nem óta problematikus, hiszen már a háború előtt tudí mJhTi hSért nem vagy "méltó az is éppen fl sertésbehozatal, illetően a kivitel é£te« ^^mondottó Löw Lipót A sSbadságharc miatt keveredtünk Szerbiával vámháboruba. kudarca után Hayiu fog.yaP lett, becsukták mö- Jugoszlávia ínalexportja e,időszerint Belgötte az Újépület kapuját. ,: ^ I grád, Vinkovce, Zágráb, Sleinb.uck, Marbur- Naplójában emliti meg Löw Lipót, hogy „egy át irányui Auizlrii éa Nyugateurópa felé. Piroska István nevű derék csongrádi ember nagy; cnnek a VOnalnak a te'j isitőképessége azonszerü szolgálafaival tette elviselhetővé a fogságot. naoy0n csekély. Jujoszláviának tehát elsőAzóta d2 naevot haladtunk előre... mondotta dr. I oan n«*yy. ^ Miért maradt el a szeged—nagykikindai vasút megnyitása? Ujabb tárgyalás indul meg a vasút ügyében. Az elmúlt csütörtökön közöltök már, hogy irányítsa exportját Nyugafeurópaifclé, mert a magyar vonalak teljesítőképessége nagyobb. eszméi Azóta de nagyot haladtunk Baracs. kezével hátra felé mutatva. - Löw Lipót ugy halt el, hogy látta győzedelmét, látta, amikor teljes jogot nyert a magyar zsidóság. Látta a kereskedelem és ipar fejlődését és látta, hogy a zsidó sokkal hamarabb magyarosodik, mint bárki más. ~ Tisztelt közgyűlés, Löw Lipót élete a romantikus korszakra esik Halálakor megszűnt a rorangu érdeke, hogy a magyar vasutakon át mint a marburgi vonalé. Migyar részről azonban a Balkánról irányuló állatbehozatalt nem lehet megengedni, mert hiszen a megcsonkított ország állattenyésztése is válsággal küzd és a magyar állattenyésztés vissza akarja szerezni iéii elvesztett piicait. A behozatal nemcsak, hogy az árakat csökkentené, hanem valúsággal megakadályozná az állattenyésztés további fejlődését. A szikkörök véleménye szerint Magyarország ezen az alapon nem engedheti meg a Jugoszláv állatbehozatalt s legfeljebb tranzttó forgalom léphet újból életbe. A jugoszlávok kizárólag export-politikájukba akarják állítani a kikindti vasútvonalat és valóságos közgazdasági zsarolással próbálják megbiusitani a magyar részről barátságos megegyezést. A vasútvonal megnyitásával kapcsolatosan egyébként ujabb tárgyalások indullak meg s birek szerint kompromisszumos alapon akarják megoldani a szeged—nagykikindai vasútvonal megnyitásának fontos kérdését, ifc—ifc Iff. SSSX Szenes Béla nem sértette meg darabjában Tömörkény István emlékét. Régebben közölte már a Délmagyaronzág, mantikus kor u«. ———,-v - . . . anyagiasság. És az anyagiasság beköszöntésevei beköszöntött az antiszemitizmus is. Az aniiszanttizmus csak ürügy arra, hogy a zsidóságot kizárják a versenyből. Eleinte a hazafiatlansá^ vád. ma már lennénk. — Azért kellett Löw Immánuel ellen a hamis vádat kovácsolni, hogy ezzel bebizonyítsák a pidók hazafiatlanságát. Azt mondották, ha Löw Immánuel hazafiatlan, akkor egyikünk sem érdemli ®eg, hogy éljen éa boldoguljon. Önök, akik élén « igaz ember áll éa akiknek elnöke dr Biedl yamu, tudták hogy a vádak meiőben valótlanok S8. tudták, hogy ez a harc valamennyiünk ellen Wyt és tizenhárom hónap után, amikor az igazdirablát, amelyet a izinház igazgatósága előadásra már elfogadott, uióbb visszautas! otlák, mert keaveletsértőnek tartották. A ízinház rendezőié ezt természetesen közölte a szerxővel s (Jvlatort a dolog fővárosi lipok nljin nyilvánosságra A kegyeletsértést Szenes Béla allitól" gazzal követte el, hogy Tömörkény Isivánnak, a nagy magyar Írónak - akit a szegediek eiéaz szivükkel a magukénak vallanak há ás emlékűnkben élö annyira kedves alakját 2.,-Máhin kifiiurázta. Ezen a cimen ísmerethSHftU* hogy a vígjátékot Siegeden r adják dö Akik ezzel . kívánsággal fölMotek, a darabot aligha látták, vagy olvas ák Forráiuk valószínűleg a Színházi Élei cimü lap volt Szenes Béla darabjáról közöli ismertetésével. Tudomásunk volt arról, hogy a Színházi Élet egy meglegyzésének alapján annak idején Móra Ferenc, mint Tömörkény u óda és másfél évtizeden keresztül legbizalmasibb barátja is magyarázatot kért levelűén Szenes Bélától. Épp azért kérdést intéz űnk Mórához, mi volt ennek a levélváltásnak a tárgya. Móra a a következő választ adta: — Amint Olaszországból hazatérem, fölkeresett Tömörkény István leánya, megmutatta a Színházt Élet szóbanlévő számát és arra kért, adjak tanácsot, hogyan védhetnék meg Tömörkény István emlékét ilyen kegyeletlen beállítások ellen. Azt válaszolom, hogy nem tudok elképzelni magyar irót, aki annyira megtévelyedett Ízlésű és annyira vakmerő ember volna,