Délmagyarország, 1925. október (1. évfolyam, 107-131. szám)

1925-10-15 / 119. szám

15 19SS október 15 OELMAQYARORSZAO ) 5 TI Fi* A föjegyzöválasztás margójára. A Délmogyarorszóg mai számában cikket irtunk a fen i cim alatt. A cikk, amelynek ko­rántsem voli az a célja, bogy megsértődjenek tartalmán és tendenciáján a város tisztviselői — mégis bizonyos apprehenziót keltett a vá­toaházár?. Igaz, bogy cikkeinkkel nem akartunk hízelegni senkinek sem, de bántani sem akar­tunk senkit, hogy jőszándéku írásunk még is félreértést keltett, az nem a mi hibánk, mert mi elég világosan megírtuk azt, amire gondol­tunk. Megírtuk, hogy a város jelenlegi tiszti­karán megérzik az az elled retlenedés, amely a világháború és a háborúi követő gazdasági és erkölcsi összeomlás természetes reakciója néíh csak Szegeden, hinem a világ minden részé­ben egyaránt. KfejtettQk éa indokoltuk, hogy ez az érthető reakció ölt ki az emberekből minden közérdekű ambíciót, minden lelkese­dést és ennek a reake ónak a következménye az, hogy ma már nincsenek a városnak olyan tisztviseiőí, akik különös — tehát a sablonon Jelül emelkedő — erőt, tehetséget és ambíciót áruidának el, amelyet a város fejlesztésénél nagy kamattal lehetne gyümölcsöztelni. Meg­írtuk azt is, hogy a város jelenlegi tisztviselői szinte kivétel nélkül szorgalmas, kötelesség­tudd és nagyon lelkiismeretes tisztviselők, akik teljesen b:löliik és ellátják munkaköröket és normális viszonyok között ennél többet nem is lehelne kiránii tőlük. Azt azonban nem irtuk , mert magától értetődőnek hiitűk, ha ma élünk normális viszonyok kőzött, a mai meg, nem helvset nagyon hasonlít arra a helyzetre, amelybe az 1879 i árriz után került a város. A pusztu­lás akaor fitikai volt, tehát látható, a külömb­«é2 csak az, bofy most is romokban hever a váror, ba a romok fizikailag nem is érzékelhe­tők. M* a városnak a láihatallin romok gyors eltakarítása és a város gyors rekonstruálása ér­dekében éppen o'yan lelkes, kimagasló agili­tásu és tehetségű rekonstruktorokra lenne szük­sége, mint amilyenek 1879 után vették ke­zűkbe sorsának és fejlődésének intézését. Ezeknek a lánglelkö, fáradhatatlan rekonstruk­•oroknak a hiányát fájlalják, mert tudjuk jól, aogy ez a város soha nem volt annyira ön­magára utalva, mint most. Az 1879-cs árviz idcirányitotta az egész világ részvétét, iz 1914-es katasztrófa nem csak a külföldtől idegenítette el a várost az országgal együtt, de elidegení­tette még az országot is a várostól. Ms a város és az állsm szinte mintha ellenfelekként állnának egymással szemben és ezt az áldatlan *s érthetetlen viszonyt még fjkozsa az is, hogy Szegednek nincsenek nyomós szavú protektorat, előkelő szószólói otl, ahol as ország ügyeit intézik. Szeged ma mostohább ebben az ország­ban, mint bármikor volt és ez a mostobasag telenti a romokat, a pusztulást, amelynek elta­aarilására kellenének azok a bizonyos, hiányzó rekonstruktorok. Szeged a háború következtében elvesztelte egész hinterlandját, határváros lett, a határ­városok hatalmasan lüktető forgalma nélkül, pedig földrajzi fekvése és — igaz, hogy ma nég elzárt — vasulhálózata valósággal predesz­tinálják az ipari, kereskedelmi, kulturális és forgalmi gócpont szerepére. A város anyagi, erkölcsi éa kulturális ereje maholnap teljesen > zélforgicsolódik abban a tzélmalomharcban, amelyet a kormánnyal folytat állandóin hangoz­tatott kormánypártisága ellenére. A harc ered­ménye, kimenetele fűig attól, hogy kik szer­vezik, kik irányítják. Ilyen szervezőkre, irányi­ókra lenne szüksége ennek a városnak mos*, nem csupán a kifogástalan, pontos lelkiísmere­Í!V "orS«l®as tisztviselőkre, mert a mag­C"k ilyenek használhatják ki és 'ESÍS^M* meg az erök ssélfor­t;ácsolódását. ?,e!K«ate.r,uk rae*irni és ezeket irluk meg ' _. ' aki má,t olvasott ki belőle, Ili > I, H nnp „, | M M az vagy személyes élü tendenciát keresett benne, vigy félreértene iószándéku és közérdekű meg­állapításainkat. Félreértette például a polgár­mester is, aki a cikkel kapcsolatosan ugy nyi­latkozott, bogy a viros jegyzői ksrában van néhány olyan ériékes tisztviselő, akire ma|d nyugodtan rá meri bizni a város ügyeinek irá­nyítását. A Délmagyarország nem állította soha ennek ellenkezőjét. WMSMMMMMÍIMMMM^^ Interpelláció a Beniczky-ügyről. Az igaiságilgyminiszter állásfoglalása. Badopest, október 14. A Beniczky-ügyről mondotta el interpellációlát a mai nemzetgyü lésen Györki Imre szocialista képriselő, Györki Imre ezeket mondta: A Beniczky-ügy nem intéződött el ugy, amint azt a közvélemény várta volna. A legnagyobb nyilvánosságra lett volna ebben az ügyben szükség, bogy az ország becsülete a birís'g nyilvánossága elölt tisz'áztassék. A Somogyi­ügy és vele kapcsolatosan a Beniczky-ügy nem alkalmas bírói elbírálásra, parlamenti vizsgálóbizottság elé kellett volna kerülni. — Másik súlyos kérdés ebben az ügyben a nyilvánosság kizárása. A honvédelmi miniszter ur itt a parlament ülésén mondotta, hogy a nyomo­zati eljárást a nyilvánosság védelme alá helyezi és ezzel demonstrálni akarja azt, hogy a kormány nak nincs titkolni valója. Az elmúlt idő nem iga­zolta a honvédelmi miniszter urnák ezt az állás­foglalását és az igazságügyminiszter zárt tárgyalást rendeltetett el. — A Beniczky-ügy tárgyalása nem nyugtatott meg senkit. Mindenki azt vallja, hogy Beniczky ártatlanul szenvedi súlyos börtönbüntetését. Fölkiáltások a szocialistáknál: Ugyanakkor, ami­kor a gyilkosok az uccán sétálnak I Györki Imre: Ugy van. Szégyene a kormány­zatnak, hogy bár Beniczky Ödön két nevet mondott és kijelentette róluk, hogy a tet­tesek, ezek az emberek nincsenek elfogva. Ezt a kérdést birói Ítélettel eldönteni nem lehet Addig nem láthatunk tisztán, amig a nemzetgyűlés áltat kiküldendő parlamenti bizottság nem vizsgálja meg szabadon az ügyet. Még csak egy kötelességet kiván teljesíteni. Fel akarja hiyni azokat a kép­viselőké', akiket Beniczky Ödön vallomásában megnevezett, nevezetesen Andrássy Gyulát, Palla­vi:ini Györgyöt és Rakovszky Istvánt, hogy ha már a tárgyaláson nem volt módjuk vallomáso­kat tenni, álljanak fel és beszélienek arról, vájjon azok a kijelentések, amelyeket Beniczky szerint a fővezér tett, tényleg elhangzottak-e. Mert ha azok elhangzottak, akkor nyilvánvaló, hogy Beniczky ártatlanul szenved. Nemcsak lelkiismeretük szava kötelezi őket erre, hanem a büntetőtörvénykönyv 230. paragrafusa is, amely szerint mindazok, akik olyan tényeket tudnak, amelyek nyilvánosságra hozataluk esetén alkalmasak arra, hogy egy ár­tatlan ember kiszabaduljon a fogházból és eze­ket a tényeket nem hozzák nyilvánosságra, vét­séget követnek el, amelynek büntetése három évig terjedhető fogház. Pesthy Pál igazságügvminiszter állott fel ezután szólásra: As államfő megsértését a bűntetötörvénykönyv bünteti. Ennek a bűncse­lekménynek megítélése a biró hatáskörébe tar­tosik. Hangsúlyozza, hogy az itélet még nem jogerős és éppen azért, mert folyamatban lévő ügyről van szó, nincs abban a helyzetben, hogy a Beniczky-flggyel kapcsolatos dolgokról beszéljen. Ha az i'élet jogerős lesz, akkor be­szélni fog az ügyről, éppen azért kéri, bogy válaszát a Ház ideiglenesnek tekintse. Propper Sándor: De a tana üddlg meghal, igazságügyminlszter ur l Pesthy Pál igazságügvminiszter: Amikor a biró tiil, legyen csönd. Ekkor csak a biró lelki­ismerete szavának szabad hangzani. Malaslcs Géza: Es a kamarilla befolyásának. Pikler Emil: De miért volt zárt a tárgyalás? Pesthy Pál igazságügyminiszter: Azért, mert a törvényszék lelkiismerete igy határozott. Par­lamenti bizottság kikül :iét nem tirtja célra­vezetőnek, *ppen ezé: • Ezután Őri Stabő :>ezső inteioellárióls kö­vetkezett volna, aki interpellációját tebát lüi volt jelen. l'tL és protestáns Teréz. Nap kel 6 óra 18 -l-ig, d. u. 4 -7-ig. lf /IR Csütörtök. Rám. kat. Qör. kat. Ciprián. perckor, nyugszik 5 óra 13 perckor. Somogyi-könyvtár nyitva a. e. 10 Muzeum nyitva d, e. 10—12-ig. Egyetemi könyvtár (központi egyetem 1. emelet) nyitva d. e. 8-1-ig, d. u. 3—7-ig. A színházi előadás este fél 8 órakor kezdődik. Szegeden a gyógyszertárak közül szolgálatot tartanak ­Gerle Jenő Klauzál tér 3 (telefon 359), Gergely Jenő \ossuth Lajos sugárut 31 (telefon 62), dr. Löbl Imre Gizella tér 5 (tetefon 819), Moldvány Lajos Újszeged tfelefon 846), Nyilassy Ágoston Szilién sugárut 11. — Friedmann Bernát halála. Budapestről jelentik: A János-szanatórium egyik csendes, fehér szobájában csendesen szenderüli el a hetvenkilenc esztendős Friedmann Bernát, a magyar jogászvilág egyik legkimagaslóbb alakja. Eötvös Károly, Waisz Sándor, Visontai Soma kortársa volt, a nagy jogászok nagy generáció­jából. Nevét a tiszaeszlárí pör telte országosan ismertté, ahol Eötvös Károlynak volt védőtársa és a „nagy pör" jogi sikerében méltán oszto­zott is vele. Még a legutóbbi időkben is élénk részt vett a jogászvilág életében, megjelent a jogászgyüléseken és két hónapja van mind­össze annak, bogy betegeskedni kezdett és szanatóriumba vonult. Halála mély és igaz megdöbbenést váltolt ki a magyar köiélet min­den rétegében, emlékére az ügyvédi kar gyász­ünnepet tart, amelyen az egész jogászvilág emléket állit Friedmann Bernát nagyszerű, ér­tékes egyéniségének. n»,m> — Elkészült a város filmje. Az elmúlt héten, mint ismeretes, az országos közművelődési tanács filmfelvételeket készíttetett Szeged város neveze­tességeiről. A film elkészült és már szerda délelőtt be is mutatták a Belvárosi Moziban. A város fim­jével a polgármester nagyon meg van elégedve és ugy nyilatkozott róla, hogy most már megerő­södött az a korábban kialakult felfogása, hogy Szeged a világ legszebb városa. — A szabadegyetemi előadások sorát f. hó 15 én (csütörtökön) délután 6 órakor dr. Kováts Ferenc egyetemi ny. r. tanár kezdi meg A váro­sok keletkezése cimen, az egyetem aulájában. Modell bemutató. Műtermeimben f. hó 17. és 18-án egész nap negyven darab eredeti párisi köppeny — délu'áni-estélyi — és szövet­ruhát mutatok be b. vevőimnek és a n. é. hölgyközönségnek Berényi Henrik Szeged, Somogyi ucca 22. mm Megjelenik a Művészeti Lexikon. Stefániái Imre zongoraestje ma félkilenc órakor a Tiszában. Jegyek 15-60.000 korona. (Harmónia.) | ISsa ÍT"f ein őtiiTkT j a nézhetik meg a I • Casanova Londonban « g cimü filmet péntektől a Belvárosiban. J Telefon: irodai 2-58. BELVÁROSI MOZI Teleion: pénztári 5-82. Telefon: 11-85. KORZÓ CDOZI Teleion: 11-85. Október 15-én, csütörtökön Alicc Terry é5 Ramonn No varró nagy fi]mjc: SCftRRMOUSCH. 10 felvonásban. Azonkívül: RezdjÜk elŐlrŐl. Bu.leszk 2 felvonóiban. Előadások kezdete B, 7, 9 órakor. > wa itl u. u.lí Október 15-én, csütörtökön Ne kergess délibábot. Dráma 8 felvonásban. Főszerepben: SOtLEN NOORE. Egyidejűleg: Kisértet a szállóban. SlMÉÍ SS 3 CSSDÍrá. Burleszk 2 felvonásban. Trükkfilm 1 felvonásban. Előadások kezdete: 5, 7 és 9 órakor.

Next

/
Thumbnails
Contents