Délmagyarország, 1925. október (1. évfolyam, 107-131. szám)

1925-10-02 / 108. szám

2 DELMAQYARORSZAQ 1925 október 2 fogás alakult ki, hogy nem annyira az aj pénz­egység megállapítása ftntos, mint Inkább a re­form mielőbbi megvalósítása, m/g pedig oly módon, hogy az átmenet az u) pinzegységre minél könnyebb és gyorsabb legyen. Bud János pénzügyminiszter az elhangzott felszálalásokat tudomásul vet'e és kijelentette, hogy a mego'dásl a legrövidebb idón belül keresztül fogják vinni. kormány, hogy a gyűlöletet magiról elhárítsa, a aépjálétl tárca s lámára szükséges adókat községi adók formdjábin Vitted ki a városok­kal. A gyűlölet így a városokra hátul, ra«rt hiszen a helyzet nem javult és a szegedi üzle­tekben vevőt még most sem látok. Azt Javas­lom tehát, hogy a tanáccsal kéuittessen fel­terjesztést a bizo'tság i kormányhoz a beteg­ápolási hozzájárulás redukálása érdekében. Wlmmtr Fülöp: A rendkívüli közgyűlést kel­lene inkább összehlvjtnl polgármester ar. — A rendkívüli közgyűlés ötsiehivása i f5­iipán hitáskörébe tartozik — mondotts a pol­gármester —, a főispán pedig csak akkor hi­vatná össze, ha legalább negyven bizottsági tag Írásban kéri töle. — Hát kezdje a polgármester ur a szükséges aláírások összegyűjtéséi — jivssolta Wimmsr Fülöp. A polgármester kijelentette, hogy az akció lebonyolítására nem vállalkoztalik, hanem as aláírások megszerzésre Wimmer FJlöpöt kéri fel, aki « megbízatást készséggel el is váUalts. A bizottság tagjai röglön alá ii irták azt ax ivet, amelybea a rendkívüli közgyűlés sürgős összehívását kérik a főispántól. A pénzügyi biiottaág ezután Bugyi Mihály gépgyáros segélykérelmével foglalkozott. Bugyi Mihály tanonciskolája fenntartásához kérte a város anyigi támogatását. A bizottság a kérel­met nem találta teljesíthetőnek. Ezzel az ülés véget ért. A Times harctéri tudósltőji elesett a marokkó! harctéren. (JB ad Jpesti tudósítónk telefonjelenté se.) Páris­ból jelentik: A Times harctéri tudósítója, Kari Regnáld marokkói golyótól találva az első lövészárokban elesett. Ellenjavaslat a tisztviselői nyugdijak ügyében. Budapest, október 1. Minthogy a Tamássy féle javaslatnak a nyugdijasok, özvegyek és árvák hely­zetét tárgyaló része az érdekeltek körében nagy nyugtalanságot okozott, dr. Homonnay Tivadar nemzetgyűlési képviselő lakásán az érdekképvise­letek vezetői értekezletre jöttek össze. Homonnay részletesen ismertette saját javaslatát Hosszabb megbeszélés után a megjelentek ugy találták, hogy a Homonnay-féle javaslat keresztül­vitele esetén alkalmasabb arra, hogy a tisztviselői kérdésben és a nyugdijasok ügyében a szükséges megnyugvást meghozza. Csak presztízsből megy el Olaszország a konferenciára. Róma, október 1. Beavatott helyen Olasz­országnak a biztonsági konferenc ával kapcso­latos álláspontjáról a követkeiöket közlik: Presztizsbő! Olaszország a konferenciától, amely az európai hatalmak biztonsági szerződéseinek tervszerű kiépítésit kezdi meg, nem tarthalji magát távol. Misrészt a tárgyalásokon speciális olasz érdekek nem kerülnek szóba, mert a Brenner-kérdést és az osztrák csatlakozás kér­dését a konferencia programjáb51 törölték. Azt ax olasz törekvést, hogy a Breiner-határl a biztonsági paktummal összekapcsolj ik, London és Páris hallgatással mellőzte, az a francia törekvés pídig, hogy a csatlakozás napirendre iüzése ellenében Otaszország is garantálja a keleti határokat, az olasz ellenálláson hiusult meg. O.aszországaak ugyanis sem Lengyel­ország konszolidálása, s:m Csehország meg­erősödése nem érdeke, meri ezzel a kisántánt, amelynek Olaszországgal mindig súrlódási felületei vannak, erősödnék meg, nem szólva arról, hogy a cseh—jugoszláv közeledés is fenyeget, amely Olaszországra nem volna veszedelmek hijján. Jugoszlávia ugyanis Olasz­országnak tiszta fajtájú szláv szomszédja amelyre az újra konszolidálódó Oroszország mindenkor számithat majd. Gazdaságilag sem kívánhatja Olaszország a kisántánt megerősö­dését, mert iit ugy tudják, hogy B.nes terve, a Jugoszláviával való vámunió és az ezzel járó burkolt dunai konföderáció még mindig ninc6 elintézve és álhndí veszedelme lehel Olasz­ország dunai gazdisági érvényesülésénsk. 0 asz­országban továbbá képtelenségnek tar j »k a danzigl korridort. Nagy antiszemita zavargások voltak Romániában. tiogyan változtatta meg Cuza a véleményét. Bukarest, október 1. A mult napokban az ókirályság több városában nagyobbszabásu zsidó­ellenes zavargások voltak. A lapok eddig csak röviden számolhattak be az eseményekről, mert csak a belügyminisztérium szűkszavú hivatalos jelentései állottak rendelkezésükre. A mai lapok hosszabb tudósításokban számolnak be a történ­tekről. A Piatra Neamtz-ban történt zavargásokról a következő részleteket jelentik: Este, amikor a hosszunap előestéjén a zsidók a zsinagógában gyülekeztek, az egyik zsinagógát diákok é3 fel­nőttek vettek körül és adott jelre valamennyi ab­lakot beverték. A templomban nagy pánik támadt, a jajveszékelő asszonyok közül többen elájultak, a férfiak azonban kiszaladtak és néhány támadót megvertek. A merénylők aztán ismét Ö3szegyültek és egy másik uccában lévő zsinagógát támadtak meg hasonló módon. Amikor a harmadik zsinagógához mentek, a rendőrség végre közbelépett és beleavat­kozására számos sebesülés történt. A tüntetők egyrészét a rendőrség letartóztatta. A rendőr­kapitány az incidens miatt beadta lemondását. Cuza egyetemi tanár, az ismeri antiszemitavezér manifesztumot bocsáj'o'.t ki a diáksághoz, amely­ben azt mondja, hogy a zsidókérdés ma már olyan fázisba jutott, hogy véleményét megváltoz­tatta és az 1924 év előtt az országban élt zsidó­kat egyenjogú polgároknak tekinti. Ezzel szemben kötelességévé teszi a diákoknak, hogy a később bevándorolt zsidókkal szemben olyképpm lépjen fel, hogy azok minél előbb elhagyják az országot. Az osztrák szocialisták nem fogadták el az Ausztria ellenőrzésének megszüntetéséről szóló javaslatot. (Budapesti tudósítónk telefonjeleatése.) Bécs bői jelentik: A nemzetgyűlés őszi ülésszakának mai első fl'ésén beterjesztették azt a törvény­javaslatot, amelyet a népszövetségi ellenőrzés megszüntetésének módozatairól hoztak. A javaslat mellett Seypel volt kanctllár és Dlnghoffer kép­viselő szólaltak fii, mig a szocialisták ntvében dr. Bauer Ottó és Elbogen kifejtették, hogy a Nép­szövetséggel kötött szerződést nem tekintik államszerződésnek, hanem csupán csak olyan határozatnak, amely csak azokat kötelezi, akik ezt elfogadták. Az ellenőrzés megszűntetésének módozatairól szóló törvény] tvislatot a szocialisták nem ft­' gadtdk el. A törvényjavaslatot a nemzetgyűlés ezulán a pénzügyi bízott tághoz utalta át. Rendkívüli közgyűlést hivnak össze a nyolcmilliárdos betegápolási hozzájárulás ügyében. A pénzügyi bizottság csütörtök délutáni űléte többféle Meglepetéssel szo'gált. Először is ki­derült, hogy az Ölés tárgysorozata bizonyos vál­tozáson ment keresztül, amennyiben lemaradt róla a jörö évi költségvetés. A máiodik meg­lepetés az volt, hogy a városra kirótt nyolc­milliárd koronás betegápolási és gyermekvé­delmi hozzájárulás ügyében a bizottság olyan lépés megtételét határozta e', amelyre eddig senkisea gondolt és amely mégis a leghatá­sosabbnak Ígérkezik. A pénzügyi bicottság el­határozta, hogy akciót indít a törvényhatósági bizottság rendkívüli közgyűlésének sürgős össze­hívása érdekében. A pénzügyi bizottság csütörtöki ülésének tárgysorozatáról a jövő évi költségvetés tárgya­lása éppen azért maradt el, mert a városra váratlanul kivetett nyolcmilliárd korona beieg­ápolási hozzájárulás az előre elkészített költség­vités-tervezet alapfalt támadja meg és igy mind­addig nem lehet szó a végleges költségvetés összeállításáról, amíg annak kérdése nem tisz­tázódik. A pénzügyi bizottság ülését, amel/ iránt fel­tűnően gyenge érdeklődés nyilvánult meg, pon­tosan négy órakor nyitotta meg dr. Somogyi Szilveszter polgármestert. Felkérte Rack L'pót pénzügyi tanácsnokot, hogy ismertesse a város háztartásán ik mult évi, 1924-es zárószámidását. Dr. Rack Lipót tanácsnok részletesen ismer­tette ezután a zárszámadást, amelyről annak idején kimerítően beszámolt a Délmagyaror­szág. Elmondotta, hogy a zárszámadás ered­ménye sterint az elmúlt évben a város összes bevétele 130 és félmilliárd korona, ezzel szemben a kiadások összege 130 milliárd, tehát a költség­vetési maradvány 560 millió korona volt. El­mondotta a kiadási és bevételi téelek részié tezése uán, hogy az elmúlt érben kiadott kor­mányrendelet értelmében a város vagyonmérle­gét és vagyonleltárát aranykoronában állították össze, amelyet később 17000-es szorzószámmal papirkoroiára számították át és igy a város vagyonleltárában ezid5szerlnt egyes tételek valódi értékükön szerepelnek. Bmek a következménye az, hogy a zárszámadásban 220 és félmilliárd vagyonnövekedés szerepel. A polgármester ezután közöle a pénzügyi bizottsággal, hogy a pénzügyminiszter legutóbb kiidott rendelete közel nyolcmilliárd koronával terheli meg a várost be'egápolási és gyermek­védelmi hozzájárulás címén. A pénzügyi tanács ­nok ismerteti a kérdéses rendeletet, elmondja, hogy a kirótt összeg első negyede október el­sején esedékessé vált, azonban a város eddig nem fizette be, mlvsl az összeget elviselhetetle­nül nagynak tartja. Hivatkozott arra a rendel­kezésre, amely kimondja, hogy abban az eset­ben, ha a város rendes költségvetésének és az 50 százalékos községi pótadónak here ében nem tudja elöterem'eni a rá kivetett hozzájárulást, akkor a belügyminiszter előzetes hozzájárulásá­val a szükséges mértékig fölemelheti a póladót. Wimmer Fülöp szólalt fel rövid :n a kérdés­hez. Kijelentette, hozy a Jelenlegi gazdasági viszonyolt közölt a 280 milliárd koronában előirányzott országos betegápolási és gyermek­védelmi költség tu'nagynak látszik és télelei közölt bizonyára több olyan is akad, amely s népjólét kérdésének sérelme nélkül restrin­gálható. — Ma nincs szűkség arra — mondotta Wim­mer Fülöp —, hogy a törvényhatóságok hozzá­járulásából háromemeletes balatonmenti szana­tóriumodat építsen as állam. A betegápolás és a gyermekvédelem költségvetésének tárgyalá­sára esik a nemzetgyűlés őszi ülésszakán kerül sor s ezétt még nem lehet befejezett és meg­változtathatatlan összegekről beszélni. Ajánla­tos tehát, ha a város komoly, indokolt felter­jesztést intéz a kormányhoz ebben a nagyon fontos ügyben. Rack Lipót erre közölte a bizottsággal, hogy a háború:iő.li időkben átlag — a mai értéke­lés szerint — kétmilliárd koronájába került a városnak a betegápolás és a gyermekvédelem, tehát a most kirótt ősszegnek negyedrészébe. — A legnagyobb igazságtalanságnak azt tartjuk — mondo ta a polgá mester —, hogy abból a rengeteg öszzegből, amelyet most ránk hárított a kormány, egyetlen; fillért sem fektet­nek be Szegeden. Ez a nyolcmilliárd koronás uj teher vagy megszüntet minden fejlődési le­hetőséget, vagy p:dig olyan súlyos pótadóval terheli meg a város polgárságát, amely alatt föltétlenül össze kell roppannia. A pénzügymi­niszter nemrégen ugy nyilatkozott, hogy az ország polgárságát az eddigi adóterhek már megterhelik teljesítőképességének legvégső hatá­ráig. A gazdasági élet azóta nem Javult és a

Next

/
Thumbnails
Contents