Délmagyarország, 1925. október (1. évfolyam, 107-131. szám)

1925-10-14 / 118. szám

1925 október 14. DELMAGYARORSZAG 3 Katonaszabaditási bünpör egy városi hivatalnok és egy fiatal legény körül. Amikor visszatartanak egy behívót. — öt mázaa bura. A szegedi törvényszék Juhász-tanácsa kedden délelőtt egy igen érdekes katonaszabaditási pör fötárgyalását tartotta meg. Súlyos bűncselekmé­nyek vádjával került a bíróság elé egy ismert húdmezövásáthelyi városi tisztviselő, akit katona­szabaditá&on kivül még más súlyos bűnökkel is vááoltak meg. A vádirat szerint ugyanis 1922 augusztusában egy behivó érkezett a vásárhelyi katonai ügyosz­tályba, amely szerint Oláh Ernő nevü^módos gazda­legénynek azonnal be kellett volna vonulnia csapattestéhez, ahonnan bizonytalan időre sza­badságolták. Oláh apja azonban — a vádirat sze­rint —, hogy fiát továbbra is otthon tarthassa ma­gánál, három mázsa búzát és két mázsa kukori­cát kinált Jel arra az esetre, ha a katonai ügy­osztályban dolgozó Kezes Sándor nyilvántartó­tisztviselő valami uton módon megcsinálja azt, hogy nem kell fiának bevonulnia. A vadirat sze­rint Kezes ezután nem kézbesítette ki a behivó­lapot, hanem azzal tette be az iktatóba, hogy Oláh Ernő nem köteles bevonulni. így azután Oláh hosszú ideig nem vonult be csapattestéhez. Az ügyészség ezért Kezes Sándor ellen oklratha­misitás, megvesztegetés is visszaélés büntette miatt emelt vádat. A birúság elé került az öreg Oláh István is, aki ellen megvesztegetés büntette miatt emeltek vádat, amiért búzát és kukoricát ajánlott fel a városházi tisztviselőnek. A vádirat még azt Is tartalmazza, hogy Kezes Sándor megsemmisí­tette az ügy aktáit, amikor a katonaság rájött a dologra. Kezes Sándor a mai főtárgyaláson kihallgatá­sakor kijelentette, hogy nem érzi magát bűnös­nek. A honvédelmi miniszter elrendelte, hogy mintegy 350 embernek be kell vonulni csapattes­téhez. Ekkor kellett volna bevonulnia Oláh Ernő­nek is. Néhánynapi halasztást adott ekkor Oláh­nak, mert ez szokásban volt más esetben is, Egy alkalommal bejött hozzá a hivatalba O'.áh édes­apja, aki azt kérdezte tőle, hogy mi módon le­hetne felmenteni fiát, mert neki szüksége van rá az őszi munkánál. Ö nem irt mást a behivóra, mint hogy a fiúnak nem kell egyelőre bevonulni, mivel tartósabb időre szabadságot kapott. — Az aktát ugye azért tette irattárba — mondja az elnök, — mert búzát és kukoricát igért maga­nak az öreg Oláh? — Nem ezért tettem. Búzáról nem is volt szó. — Később, amikor már a katonaság nyomozott az ügyben, nem találták meg sehol az egész ak­tát. Mi lett ezzel ? — En akkor már szabadságon voltam, nem tu­dok róla semmit. — Oiáh István vallomása következett ezután. Előadja, hogy tárgyalt Kezessel a felmentésről. Fia nem vonult be, mert Kezes megengedte ezt. A felmentésből nem lett semmi és igy nem is adott neki semmit. • A tárgyalást ezután délután félnégykor folytat­ták tovább. Elsőnek szembesítették a két vádlottat. Kezes most is kitart amellett, hogy ő csak két­napi halasztást adott a fiatal Oláhnak, tekintettel a kukoricatörésre. Oláh Ernőt hallgatták ki ezután, aki még most is katonai szolgálatot teljesit. Az édesapja kért halasztást Kezestől, amikor pedig karhatalommal bevonultatták, elmondotta, hogy azért történt az egész, mert édesapja búzát és kukoricát igért a felmentés esetére Kezesnek. — Hogyan vonult maga be tulajdonképen ? — kérdezte ezután dr. László Jenő védő. — Akart maga katona lenni ? — Nem ugy van ez kérem, — mondja az el­nök. Ez nem tartozik ide. — Csupán azt akartam tisztázni, hogy önként vonult-e be a fiu, — felelt erre a védő. A fiatal katona elmondja azután, hogy ő ugy tudta, hogy Kezes azért tartotta vissza behivóját, mert édesapja búzát igért. Faragó Sándor városi tanácsnok elmondotta, hogy Kezest mindig igen lelkiismeretes hivatal­noknak ismerle. Nem is tudja, hogy adódhatott elő az egész ügy. Tompa ügyész kérdésére eltiol­dotta ezután, hogy a katonai ügyosztályban a be­hivási eseteknél senki sem adhatott semmiféle halasztást. A védő kérdésére pedig arról tett val­lomást, hogy Kezes olyan lelkiismeretesen teljesí­tette kötelességét, hogy túlbuzgóságában 300 em­ber helyett 1000 embert vonultatott be. Kovács István, a népgondozó kirendeltségnél dol­gozó katonai irodafőmester elmondotta, hogy ami­kor karhatalommal bevonultatták mégis Oláh Ernőt, a fiatal legény elmondotta előtte, hogy azért nem vonult be eddig, mert Kezes visszatartotta behivó­ját. A buza-Ígéretről is mondott előtte valamit a fiu. Medgyes István főtörzsőrmester ugyancsak arról tett vallomást, hogy hallott valamit a buza-Ígéret­ről, valamint a behivó visszatartásáról. Vitéz Cson­gor Lajos városi irnok arról tett vallomást, hogy nem tud arról, hogy Kezes megsemmisítette volna az irattárban lévő iratckat, pedig az irattári szobá­ban dolgozott. Dr. Heringet Gyula aljegyző sem tud erről a dologról. Az elnök ezután a katonai iratokat ismerteti, amelyek szerint többször megsürgették a katonai ügyosztálynál Oláh bevonulását, de nem kaptak választ. A pörbeszédekre került a sor az esti órák­ban. Tompa Gyula ügyész súlyos büntetést kért, mivel Kezes fontos hivatali pozíciójában követte el a súlyos bűncselekményt. Dr. László Jenő védőbeszédében rámutatott arra, hogy az eljárás során semmi sem bizonyí­totta azt, hogy a bűncselekményeket elkövette volna Kezes Sándor. Más körülmények miatt is fel kell azonban menteni a vádlottat. A törvény­szék ezután Ítélethozatalra vonult vissza. Rövid tiz percnyi tanácskozás után ismét bevonult a bíró­ság, Juhász elnök kihirdette, hogy az Ítéletet szer­dán délelőtt fogja kihirdetni. •MMWWMMÍMMI^^ A Nép kényszeregyezséget képi. (Budapesti tudósítónk telefonfelentése.) Hetek óta foglalkoztatja a közvéleményt a kurzus egyik leghirhedtebb vállalatának, A Nép-nek összeomlása. A Nép délulánonkint szórta öt éven át a gyülö'et sugarait, kirohant mindenki ellen, aki másképen fogta fel a keresztény programot. A lap megszűnése és összeomlása pián most illetékes he'yről egy igen érdekek eseményről értesülünk: a-Nép lapkiadóvállalat tulajdonosai tegnap megjelentek a törvényszéknél és csődönkivüli kényszeregyezséget kértek a vállalat ellen. A Nép hitelezőinek 40-50 százalékos kvótát ajánlott föl. Október huszi véglegesen eldől a Belvárosi Bank ügyea Jelentettük napokkal ezelőtt, hogy a fizetéskép­telen Belvárosi Bank ügye nem dőlt el véglegesen a kilencedikén megtartott viharos tárgyaláson, an­nak ellenére sem, hogy a megjelent hitelezők be­adták szavazatukat abban a kérdésben, hogy el­fogadják* e a 40 százalékos egyezséget, vagy sem. A bank képviselője ugyanis mindjárt a tárgyalás után, tehát még az eredmény megállapítása előtt azonnal kérte az uj szavazás elrendelését. A tör­vényszék ezt a kérést teljesitette is a kényszer­egyezségekről szóló rendelet megfelelő paragrafusa alapján. így már akkor nyilvánvaló volt, hogy ismét eltolódik a döntés, egyben eltolódik az a határidő is, amikor a 40 százalékos kvóta kifize tésére kerülhet a sor. Az elmúlt napokban összeállították a szavazás statisztikáját, amelyből összegszerűen meg lehet állapítani, hogy mennyivel maradt el az első sza­vazáson a többséghez szükséges kétharmad igen szavazat. Ha tehát a bank nem kérte volna azon­nal az uj szavazást, a Belvárosi Bank egyezségi ügye befejeződött voina és megkezdődött volna a csőd megnyitása, egyben a bűnvádi eljárások a bank igazgatósága ellen. A kényszeregyezségi ügyeket intéző dr. Kulir Rezső törvényszéki biró ezután azonnal intézke­dett, hogy rövidesen tartsák meg az uj szavazást. Az első tervek szerint már 19 én tartották volna meg az uj szavazást, tehát alig tiz nappal a viha­ros tárgyalás után. Közben azonban elháríthatat­lan technikai akadályok merültek fel és igy a má­sodszori szavazást el kellett halasztani. A Dél­magyarország munkatársa kedden ugy értesült, hogy az uj szavazást október 26 ára tűzték ki. tzen a napon véglegesen eldől a Belvárosi Bank ügye, valamint az ezer betevő betétje 40 százalé­kának ügye. Vagy megszavazzák az ajánlatot és ebben az esetben — a jóváhagyás után — egy év múlva kifizetik a betétek 40 százalékát, vagy pedig az ajánlat el nem fogadása esetén megnyitják a csődöt, — a továbbiak pedig a hosszú idő homá­lyába vesznek. „Jobban szeretném, ha a papok kevesebbet politizálnának." Cicrnoch János és Mayer János beszédei a papok politizálásáról. reszténységél. De bogyvan az — kérdezték—, hogy amikor választásokra kerül a sor, a ke­resztény többség felelt törpe kisebbség győz. Hát ez az, ami csodálatos és én azt szeretném, ha ezek a fölvonuld sok nem theátrálls jelen­ségek volnának, hanem erős keresztény elhatá­rozás és öntudat megnyilvánulása. Ki kell mondanunk, hogy keresztények vagyunk s azt minden vonatkozásban keresztül is kell vinnünk. Most Csernoch János hercegprímás mondotta záróbeszédét. — Ami axt illeti, hogy mi katolikus papok szokjunk fofltlkozni politikával is; ml csak annyiban Joglalkozunk és akkor, amikor ez a politika érinti az egyházat. Azután igy folytatta: — Egy örvendetes jelenségnek voltunk tanúi a napokban, bizonyos fúzió történt és pedig a keresztényszocializmus terén. Nekünk, ha bizlositani akarjuk ennek az országnak a tár­sadalmi rendjét, ba biztosítani akarjuk a békét, alaposan kell foglalkoznunk a szocializmussal és azt nem tehejük máskép, mint a keresztény­ség elvi alapján. Budapest, október 13. A katolikus nagygyűlés kedd délutáni ülésen Mayer János fOldmirelési miniszter nagyobb biszédet mondott. Kifejtette, hogy a vallást villongások nem használnak sem a Jelekezeteknek, sem az országnak, nem tesz­nek szolgálatot sem Istennek, sem embernek. Ai a legfontosabb faladatunk, bogy az értékes egyének és erők egymással szembeállítását el­kerüljük s a vallásos és hazafias erőket egye­sítsük. — Sokkal jobban szeretem — mondotta —, ha a papok kevesebbet politizálnak s Inkább a hitélet megerősítésére és a vallásos élet fejlesz­tésére fordítanak több munkát. Nem akarom azt mondani, hogy az egyház közönyösen halad­jon el a nagy kérdések előtt. Befolyást kell gyakorolnia a politikai élet fejleményeire. Eit azonban nem ugy kell gyakorolni, hogy min­den fiatal káplán ambíciókkal lépjen Jel a poli­tikai térea. — Az ünnepélyes megragadó körmeneten vidékiek azt mondták nekem, hogy mennyire örülnek, hogy a főváros rossz hire ellenére is olyan nyíltan, impozánsan meri megvallani ke­A tanács hivatalos főjegyző-jelöltje dr. Gaál Endre. A főjegyzői állásra kiirt pályázat határideje, | került az ulóbbi időkben kombinációba, igy mint ismeretes, október tizenötödikén jár le. A komolyabban számitó jelöllek közül már négyen beadiák pályázatukat, valószínű azon­ban, hogy a határidő utolsó fertályában befut még egynéhány pályázat a főispáni hivatalba. A választási harc a jelek szerint nagyon heves lesz és ebben a pillanatban még nagyon kétsé­ges a kimenetele Is. Annak idején beszámoltunk arról, hogy a főjegyzői állást minden valószínűség szerint megpályázza a tanács egyik, vagy másik tagja. Megírtuk azt is, bogy a polgármester kíván­ságára csak egy tanácstag pályázik a díszes tisztségre, még pedig azérl, hogy az erők ne forgácsolódjanak szét. Több tanácstag neve beszél ek arról, hogy a főjegyzői állást a fiata­labb tanácsnokok közül pályázza meg valaki, Fodor Jenő, Szendrey Jenő, vagy Rack Lipót. Ezek a kombinációk azonban dr. Szendrey Jenő Párisból való hazaérkezésével megdőltek, mert Szendrey tanácsnok a leghatározottabban kijelentette, hogy nem szándékozik pályázatát benyújtani. Kombinációba került dr. Gaál Endre kulturtanácsnok neve is, egyideig azonban Gaál tanácsnok a hozzáintézett kérdésekre határozott választ nem adott. A polgármester kedden délelőtt bizalmas meg­beszélésre hivta össze a tanács tagjait. Ezen a tanácskozáson dőlt el végleg, hogy a főjegyzői állásért indult nemes versenyben részivesz-e

Next

/
Thumbnails
Contents