Délmagyarország, 1925. október (1. évfolyam, 107-131. szám)

1925-10-14 / 118. szám

1925 október 14. DELMAGYARORSZAG 3 Katonaszabaditási bünpör egy városi hivatalnok és egy fiatal legény körül. Amikor visszatartanak egy behívót. — öt mázaa bura. A szegedi törvényszék Juhász-tanácsa kedden délelőtt egy igen érdekes katonaszabaditási pör fötárgyalását tartotta meg. Súlyos bűncselekmények vádjával került a bíróság elé egy ismert húdmezövásáthelyi városi tisztviselő, akit katonaszabaditá&on kivül még más súlyos bűnökkel is vááoltak meg. A vádirat szerint ugyanis 1922 augusztusában egy behivó érkezett a vásárhelyi katonai ügyosztályba, amely szerint Oláh Ernő nevü^módos gazdalegénynek azonnal be kellett volna vonulnia csapattestéhez, ahonnan bizonytalan időre szabadságolták. Oláh apja azonban — a vádirat szerint —, hogy fiát továbbra is otthon tarthassa magánál, három mázsa búzát és két mázsa kukoricát kinált Jel arra az esetre, ha a katonai ügyosztályban dolgozó Kezes Sándor nyilvántartótisztviselő valami uton módon megcsinálja azt, hogy nem kell fiának bevonulnia. A vadirat szerint Kezes ezután nem kézbesítette ki a behivólapot, hanem azzal tette be az iktatóba, hogy Oláh Ernő nem köteles bevonulni. így azután Oláh hosszú ideig nem vonult be csapattestéhez. Az ügyészség ezért Kezes Sándor ellen oklrathamisitás, megvesztegetés is visszaélés büntette miatt emelt vádat. A birúság elé került az öreg Oláh István is, aki ellen megvesztegetés büntette miatt emeltek vádat, amiért búzát és kukoricát ajánlott fel a városházi tisztviselőnek. A vádirat még azt Is tartalmazza, hogy Kezes Sándor megsemmisítette az ügy aktáit, amikor a katonaság rájött a dologra. Kezes Sándor a mai főtárgyaláson kihallgatásakor kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek. A honvédelmi miniszter elrendelte, hogy mintegy 350 embernek be kell vonulni csapattestéhez. Ekkor kellett volna bevonulnia Oláh Ernőnek is. Néhánynapi halasztást adott ekkor Oláhnak, mert ez szokásban volt más esetben is, Egy alkalommal bejött hozzá a hivatalba O'.áh édesapja, aki azt kérdezte tőle, hogy mi módon lehetne felmenteni fiát, mert neki szüksége van rá az őszi munkánál. Ö nem irt mást a behivóra, mint hogy a fiúnak nem kell egyelőre bevonulni, mivel tartósabb időre szabadságot kapott. — Az aktát ugye azért tette irattárba — mondja az elnök, — mert búzát és kukoricát igért maganak az öreg Oláh? — Nem ezért tettem. Búzáról nem is volt szó. — Később, amikor már a katonaság nyomozott az ügyben, nem találták meg sehol az egész aktát. Mi lett ezzel ? — En akkor már szabadságon voltam, nem tudok róla semmit. — Oiáh István vallomása következett ezután. Előadja, hogy tárgyalt Kezessel a felmentésről. Fia nem vonult be, mert Kezes megengedte ezt. A felmentésből nem lett semmi és igy nem is adott neki semmit. • A tárgyalást ezután délután félnégykor folytatták tovább. Elsőnek szembesítették a két vádlottat. Kezes most is kitart amellett, hogy ő csak kétnapi halasztást adott a fiatal Oláhnak, tekintettel a kukoricatörésre. Oláh Ernőt hallgatták ki ezután, aki még most is katonai szolgálatot teljesit. Az édesapja kért halasztást Kezestől, amikor pedig karhatalommal bevonultatták, elmondotta, hogy azért történt az egész, mert édesapja búzát és kukoricát igért a felmentés esetére Kezesnek. — Hogyan vonult maga be tulajdonképen ? — kérdezte ezután dr. László Jenő védő. — Akart maga katona lenni ? — Nem ugy van ez kérem, — mondja az elnök. Ez nem tartozik ide. — Csupán azt akartam tisztázni, hogy önként vonult-e be a fiu, — felelt erre a védő. A fiatal katona elmondja azután, hogy ő ugy tudta, hogy Kezes azért tartotta vissza behivóját, mert édesapja búzát igért. Faragó Sándor városi tanácsnok elmondotta, hogy Kezest mindig igen lelkiismeretes hivatalnoknak ismerle. Nem is tudja, hogy adódhatott elő az egész ügy. Tompa ügyész kérdésére eltioldotta ezután, hogy a katonai ügyosztályban a behivási eseteknél senki sem adhatott semmiféle halasztást. A védő kérdésére pedig arról tett vallomást, hogy Kezes olyan lelkiismeretesen teljesítette kötelességét, hogy túlbuzgóságában 300 ember helyett 1000 embert vonultatott be. Kovács István, a népgondozó kirendeltségnél dolgozó katonai irodafőmester elmondotta, hogy amikor karhatalommal bevonultatták mégis Oláh Ernőt, a fiatal legény elmondotta előtte, hogy azért nem vonult be eddig, mert Kezes visszatartotta behivóját. A buza-Ígéretről is mondott előtte valamit a fiu. Medgyes István főtörzsőrmester ugyancsak arról tett vallomást, hogy hallott valamit a buza-Ígéretről, valamint a behivó visszatartásáról. Vitéz Csongor Lajos városi irnok arról tett vallomást, hogy nem tud arról, hogy Kezes megsemmisítette volna az irattárban lévő iratckat, pedig az irattári szobában dolgozott. Dr. Heringet Gyula aljegyző sem tud erről a dologról. Az elnök ezután a katonai iratokat ismerteti, amelyek szerint többször megsürgették a katonai ügyosztálynál Oláh bevonulását, de nem kaptak választ. A pörbeszédekre került a sor az esti órákban. Tompa Gyula ügyész súlyos büntetést kért, mivel Kezes fontos hivatali pozíciójában követte el a súlyos bűncselekményt. Dr. László Jenő védőbeszédében rámutatott arra, hogy az eljárás során semmi sem bizonyította azt, hogy a bűncselekményeket elkövette volna Kezes Sándor. Más körülmények miatt is fel kell azonban menteni a vádlottat. A törvényszék ezután Ítélethozatalra vonult vissza. Rövid tiz percnyi tanácskozás után ismét bevonult a bíróság, Juhász elnök kihirdette, hogy az Ítéletet szerdán délelőtt fogja kihirdetni. •MMWWMMÍMMI^^ A Nép kényszeregyezséget képi. (Budapesti tudósítónk telefonfelentése.) Hetek óta foglalkoztatja a közvéleményt a kurzus egyik leghirhedtebb vállalatának, A Nép-nek összeomlása. A Nép délulánonkint szórta öt éven át a gyülö'et sugarait, kirohant mindenki ellen, aki másképen fogta fel a keresztény programot. A lap megszűnése és összeomlása pián most illetékes he'yről egy igen érdekek eseményről értesülünk: a-Nép lapkiadóvállalat tulajdonosai tegnap megjelentek a törvényszéknél és csődönkivüli kényszeregyezséget kértek a vállalat ellen. A Nép hitelezőinek 40-50 százalékos kvótát ajánlott föl. Október huszi véglegesen eldől a Belvárosi Bank ügyea Jelentettük napokkal ezelőtt, hogy a fizetésképtelen Belvárosi Bank ügye nem dőlt el véglegesen a kilencedikén megtartott viharos tárgyaláson, annak ellenére sem, hogy a megjelent hitelezők beadták szavazatukat abban a kérdésben, hogy elfogadják* e a 40 százalékos egyezséget, vagy sem. A bank képviselője ugyanis mindjárt a tárgyalás után, tehát még az eredmény megállapítása előtt azonnal kérte az uj szavazás elrendelését. A törvényszék ezt a kérést teljesitette is a kényszeregyezségekről szóló rendelet megfelelő paragrafusa alapján. így már akkor nyilvánvaló volt, hogy ismét eltolódik a döntés, egyben eltolódik az a határidő is, amikor a 40 százalékos kvóta kifize tésére kerülhet a sor. Az elmúlt napokban összeállították a szavazás statisztikáját, amelyből összegszerűen meg lehet állapítani, hogy mennyivel maradt el az első szavazáson a többséghez szükséges kétharmad igen szavazat. Ha tehát a bank nem kérte volna azonnal az uj szavazást, a Belvárosi Bank egyezségi ügye befejeződött voina és megkezdődött volna a csőd megnyitása, egyben a bűnvádi eljárások a bank igazgatósága ellen. A kényszeregyezségi ügyeket intéző dr. Kulir Rezső törvényszéki biró ezután azonnal intézkedett, hogy rövidesen tartsák meg az uj szavazást. Az első tervek szerint már 19 én tartották volna meg az uj szavazást, tehát alig tiz nappal a viharos tárgyalás után. Közben azonban elháríthatatlan technikai akadályok merültek fel és igy a másodszori szavazást el kellett halasztani. A Délmagyarország munkatársa kedden ugy értesült, hogy az uj szavazást október 26 ára tűzték ki. tzen a napon véglegesen eldől a Belvárosi Bank ügye, valamint az ezer betevő betétje 40 százalékának ügye. Vagy megszavazzák az ajánlatot és ebben az esetben — a jóváhagyás után — egy év múlva kifizetik a betétek 40 százalékát, vagy pedig az ajánlat el nem fogadása esetén megnyitják a csődöt, — a továbbiak pedig a hosszú idő homályába vesznek. „Jobban szeretném, ha a papok kevesebbet politizálnának." Cicrnoch János és Mayer János beszédei a papok politizálásáról. reszténységél. De bogyvan az — kérdezték—, hogy amikor választásokra kerül a sor, a keresztény többség felelt törpe kisebbség győz. Hát ez az, ami csodálatos és én azt szeretném, ha ezek a fölvonuld sok nem theátrálls jelenségek volnának, hanem erős keresztény elhatározás és öntudat megnyilvánulása. Ki kell mondanunk, hogy keresztények vagyunk s azt minden vonatkozásban keresztül is kell vinnünk. Most Csernoch János hercegprímás mondotta záróbeszédét. — Ami axt illeti, hogy mi katolikus papok szokjunk fofltlkozni politikával is; ml csak annyiban Joglalkozunk és akkor, amikor ez a politika érinti az egyházat. Azután igy folytatta: — Egy örvendetes jelenségnek voltunk tanúi a napokban, bizonyos fúzió történt és pedig a keresztényszocializmus terén. Nekünk, ha bizlositani akarjuk ennek az országnak a társadalmi rendjét, ba biztosítani akarjuk a békét, alaposan kell foglalkoznunk a szocializmussal és azt nem tehejük máskép, mint a kereszténység elvi alapján. Budapest, október 13. A katolikus nagygyűlés kedd délutáni ülésen Mayer János fOldmirelési miniszter nagyobb biszédet mondott. Kifejtette, hogy a vallást villongások nem használnak sem a Jelekezeteknek, sem az országnak, nem tesznek szolgálatot sem Istennek, sem embernek. Ai a legfontosabb faladatunk, bogy az értékes egyének és erők egymással szembeállítását elkerüljük s a vallásos és hazafias erőket egyesítsük. — Sokkal jobban szeretem — mondotta —, ha a papok kevesebbet politizálnak s Inkább a hitélet megerősítésére és a vallásos élet fejlesztésére fordítanak több munkát. Nem akarom azt mondani, hogy az egyház közönyösen haladjon el a nagy kérdések előtt. Befolyást kell gyakorolnia a politikai élet fejleményeire. Eit azonban nem ugy kell gyakorolni, hogy minden fiatal káplán ambíciókkal lépjen Jel a politikai térea. — Az ünnepélyes megragadó körmeneten vidékiek azt mondták nekem, hogy mennyire örülnek, hogy a főváros rossz hire ellenére is olyan nyíltan, impozánsan meri megvallani keA tanács hivatalos főjegyző-jelöltje dr. Gaál Endre. A főjegyzői állásra kiirt pályázat határideje, | került az ulóbbi időkben kombinációba, igy mint ismeretes, október tizenötödikén jár le. A komolyabban számitó jelöllek közül már négyen beadiák pályázatukat, valószínű azonban, hogy a határidő utolsó fertályában befut még egynéhány pályázat a főispáni hivatalba. A választási harc a jelek szerint nagyon heves lesz és ebben a pillanatban még nagyon kétséges a kimenetele Is. Annak idején beszámoltunk arról, hogy a főjegyzői állást minden valószínűség szerint megpályázza a tanács egyik, vagy másik tagja. Megírtuk azt is, bogy a polgármester kívánságára csak egy tanácstag pályázik a díszes tisztségre, még pedig azérl, hogy az erők ne forgácsolódjanak szét. Több tanácstag neve beszél ek arról, hogy a főjegyzői állást a fiatalabb tanácsnokok közül pályázza meg valaki, Fodor Jenő, Szendrey Jenő, vagy Rack Lipót. Ezek a kombinációk azonban dr. Szendrey Jenő Párisból való hazaérkezésével megdőltek, mert Szendrey tanácsnok a leghatározottabban kijelentette, hogy nem szándékozik pályázatát benyújtani. Kombinációba került dr. Gaál Endre kulturtanácsnok neve is, egyideig azonban Gaál tanácsnok a hozzáintézett kérdésekre határozott választ nem adott. A polgármester kedden délelőtt bizalmas megbeszélésre hivta össze a tanács tagjait. Ezen a tanácskozáson dőlt el végleg, hogy a főjegyzői állásért indult nemes versenyben részivesz-e