Délmagyarország, 1925. szeptember (1. évfolyam, 82-106. szám)

1925-09-11 / 90. szám

192i szeptember 11. DELMAQYARORSZAQ t A Lengyel-pár másodfokon is megnyerte gázsipörét a színigazgatóval szemben. Az itélet végrehajtható. — Hatvanmillió boronát kapnak Lengyelék. Lengyel Vilmos, a szinház volt hősszerel­mese és felesége. Hollós Juci még a mult sziniévad végén, mint emlékezetes, április hónap* ban kereseet indítottak Andor Zsigmond ellen azért, mert a szinház április e'seje helyett csak ötödikén akarta a havi gázsit folyósítani és igy megváltak a társulattól. A Lengyel pár április elsején a szerződésre hivatkozva köve telte a gázsi kifizetését, amit azonban a szin­ház a rossz gazdasági viszonyokra való tekin­tettel megtagadott és a kifizetésre ötnapi halasztást kért a művész-pártól. A gázsi folyó­sítsa körüli tárgyalások azonban nem vezettek eredményre. Lengyelék azonnali hatállyal meg váltak a színháztól a szerződés tizenegyedik pontja alapján, amelyik jogot ad a színésznek a szerződés feltontdsdra azon esetben, ha u színigazgató fizetési kételezettségét nem tel­jesíti. Az első tárgyalás a'kalmáva! — amelyet a szegedi járásbíróság elölt tartottak meg — Lengvel Vilmos 172 millió koroná', felesége pedig 38 millió koronát követelt a színigaz­gatótól. A nagyérdekességü és e vi jelen őségü pörben a járásbíróság itéletileg eimirasztclia Andor Zsigmond színigazgatót és arra köte­lezte, hogy Lengyel Vilmosnak 2065 arany­koronát, feleségének pedfg 672 aranykoronát fizessen meg, amely összeg a mai korona­értékben mintegy negyvenötmillió koronának felel meg. Fölét bezés folytán az ügy csütörtök délelőtt került a szegedi törvényszék Brüchler- tanácsa elé. Dr. Szlvessy Lehel Lengyelék, dr. Lúgost Döme Andor Zsigmond képviseletében szólaltak fel és adták elő érvelésüket. A törvényszék rövid tanácskozás után indokaival együtt hely­benhagyta a járásbíróság marasztaló ítéletét. Andor Zsigmond további felebbezése folytán a nagyérdekességü ügy a Táblához, mint a leg­u'olsó fórum elé kerül. A törvényszék iiélete azért is érdekes, mivel a megítélt összeg megnagyobbodott, a kama­tokkai együtt mintegy hatvanmillió koronát tesz ki, amihez még az ötmilliós perköltség járul. A törvényszék másodfokú ítélete egyéb­ként most már végrehajtható, tekintet nélkül a felebbezésekre. »nt»:n:::8»n:nntt»»»BS3n« ************ „Magyarországon mindenki fegyvert foghat és megölheti a zsidókat." A Kúria leszállította Székely Nándor büntetését — Az itélet indokolása kimondja, hogy irónak és újságírónak szabad a multat és jelent szembeállítani és szabad ebből következtetéseket levonni. Budopest, sseplember 10. Székely Nándor, az izraelita polgári iskola igazgatója a Mult és Jövő 1923 február 2-iki számában Miért keli rendiörvény? cimen cikket tett közié, amely­ben többek közt olyan lényállások foglaltatnak, hogy Magyarországon mindenki fegyvert foghat és megölh¿ti a zsidókat, ugyls kegyelemben ré­sztsül. Cikkében sötét színekkel ecsetelte a hí­zai közbiztonsági viszonyokat és azt állitolt?, hogy a vagyoni és fizikai biztonság tökéletesen hiányzik az országból. A magyar nemzet és a magyar állam meg­becsülése ellen elkövetett vétség cimén eljárái indult meg ellene és az elsőfokú biróság tíz havi fogházbüntetésre ítélte. A Tábla helyben­hagyta az elsőfokú biróság Ítéletét és a benyúj­tott seimisrgi panaszokat ma tárgyalta a Kúria, amely a felsőfokú biróság ítéletét hivatalból megsemmisítette és Székelyt öt havi fogház­büntetésre és 300000 korona pénzbüntetésre, továbbá három évi hivatalvesztésre Ítélte. Az itélet indokolásában a Kúria kimondott», hogy újságíróknak szabad a multat és a jelent szembeállítani, de ennek az a jeltétele, hogy az írottak igazak legyenek és hűen tükröztessék vissza a viszonyokat. Előfordulnak mindenül) sajnálatos atrocitások, de azért nem lehet állí­tani, iogy ezeket a hatóságok támogatják, vagy hogy a megtámadottakat a hatóságok nem vé­dik. A vádlott túlzottan és egyoldalúan elferdítve táría fel a hazai viszonyokat. Az ítélet kihirdetésekor a vádlott meny­asszonya sírógörcsöket kapott és a tárgyalás után órákig aléltan sírdogált a tárgyalóterem előcsarnokában. mm**************************/**** Egy vasutas borzalmas kegyetlenséggel összetörte feleségét és gyerekeit, mert nem kapott idejében vacsorát. Pozsony, szeptember 10. Borzalmas büncse lekmény tartja izgalomban a pozsonymegyei Malacka község lakosságát. Egy elvetemült, durva vasúti aliiszt rettentően összetörte a fele­ségét, ugy hogy haldokolva szállították a kór­házba és három gyermekét a falhoz csapkodta, mert nem kapóit vacsorát. furkovlcs Alajos 32 éves vasutas hosszabb idő óta rosszul éit a feleségével, akitől három gyermeke származott. A botrányok és véres verekedések napirenden voltak a vasutas há­zában, ugy hogy az ismerősök messze elkerül­ték házát. Néhány nap elölt Jurkovicsné kiment a ma­lackai vásárrs, hogy ott néhány ócska ruhát eladjon, de ez nem sikerült és pénz nélkül ment haza. Amikor az asszony lakására ért, a férj már otthon volt és vacsorát kért. Fele­sége sirva mondta el, hogy nem tudta eladni az ócska ruhát, t_hát nem tudott vacsorát főzni. Erre a brutális ember nekiugrott vézna, be­teges feleségének és elkezdte agyba-főbe verni. Majd elővett a sarokból egy félhatáb fát és azzal tőhesujtetta asszonyát. A gyerekek, akik közű! a legidősebb hat éves, sírni kezdtek és könyöröglek az atyjuk­nak. hogy ne bántsa az anyjukat. A feldühödött ember erre felkapta a másfél éves Imre nevü fiát és a falhoz vágta, ugy hogy a gyerek súlyos agyrázkódást szenvedett. A négy éves kis leányát a lábánál fogva a padlóhoz verte, ugy hogy a lába kitörött. A hat éves gyerekhez pedig a mosdótálat ugy vágta hozzá, hogy vérbeborultan esett össze. A szomszédok a rettenetes sivalkodásra be­hatoltak Jurkovics lakásába és lefogták a dühöngő embert Az asszony 14 sebből vé­rezve élettelenül terült el a szoba padozatán és a gyermekek is eszméletlenül kerültek a szomszédok védelme alá. A csendőrség Jurkovicsot letartóztatta, áldo­zatait pedig haldokolva szállították a városi kórházba. A szegedi malmok szerint a nagymalmoknak kell megkezdeni a lisztárak leszállítását. A nagymalmok a vidéki malmoktól várják a liszt árának csökkentését. — Nyi­latkozat arról, amit a vidéki malmok nem tudnak megtenni. —• Mindenki mástói várja a kezdeményező lépést — és a liszt tovább drágul. A népjóléti minisztériumban a napokban a lépés lenne az általános drágaság fokozatos nagymalmok bevonásával ankét volt, mint |e- letörésére. E törekvése azonban a nagymalmok lentettek, abból a célból, hogy mlképen volna magatartásán meghiusult, mert a nagymalmok elélhető a liszt árának csökkentése, amely első hallani sem akarnak a lisztárak csökkentéséről. A nagymai cok tanácsára a kormány azután elhatározta, hogy a vidéki kereskedelmi és vám­malmokkal fog tárgyalni abban az irányban, hogy azok egyöntetű állásfoglalásukkal próbál­kozzanak meg a liszt árának letörésére. Az intéiőkOrök ugyanis a vidéki malmok mind­inkább erősbödő versenyére hivatkoznak s most a vidéki malmokkal akarják megindítani a liszt­árak csökkentését célzó folyamatot. A szegedi közép- és vámmalmoktól beszerzett egyöntetű Információk szerint a nagymalmok átlátszó manővere és a kérdésnek helytelen vá­gányra való terelése nem oldja meg a liszt olcsóbbodásának kérdését, mivel annak eléré­sére a vidéki malmok magatar'ása nem aka­dály s azok magukban képtelenek megoldani e nagyfontosságú problémát. A vidéki malmok lisztárai ma is lényegeseb­ben olcsóbbik, mint a nagy malmok kertell­ára. Ennek oka egyrészt az, hogy a vidéki malmok külföldre cssk a legritkább esetben száliitanak, másrészt pedig, hogy a vidéki mal­mok üzemköltsége jóval kevesebb, mint a nagy­malmoké, aho! még a beszállítási vacutköltség is drágítja az őrlésre váró burái. A helyzet kulcsa azon bán a vidéki malmok olcsóbb liszt­árainak elienére sem a vidéki malmok kezébe van letéve. A vidéki malmok nem birkózhatnak meg a nagymalmok rideg árpolitikájával s igy a vidéktől nem várható a liszt árának letörése, mert a vidéki malmok helyzete egy csöppet sem a iegrózsásabb s igen sok esetben kény­telenek veszteség árán is fu'adni lisztmennyi­ségükön, meri raktárra a vidéki malom nem dolgozhat. Ez az okozója a;után, hogy a vidéki malmok lisztárai válta&ozóak, mert raktáron liszt nincsen és igy hiányzik az erő az operatív ár lecsökkentésére. Ha az osztrák Iísztvámokat valamennyire is csöskentik, akkor elesik a nagymalmoknak a föki fogása és kétségtelenül abba a helyzetbe kerülnek, hogy a Itsztárakat mérsékelnlök kell. Ok maguk is elismerik, hegy a buza árát nem követte a liszt árának arányos csökkenése, illetve nincs meg a békebeli arány a buza és a liszt ára között. Ezt azonban azzal indokol­ják meg, hogy kspaclfásukat nem tudják ugy kihasználni, ahogy keltene, másrészt pedig az­zá', Faogy a munkabérek emelkedtek. Akárhogyan is történik meg a liszt árának letörését célzó első lépés, azt feltétlenül a nagymalmoknak kell elkezdenie s azután ko­moly megbeszélhetésre ke; ülhetnek a további árlsíörísi teendők. E tekintetben is elsősorban a* államnak kellene radikálisan hozzányúlni e kérdéshez és minden! elkövetni, hogy a liszt árát legalább huszonöt százalékkal csökkentsék a nagymalmok, mivel jelümtékfe'ea árenged­mény nem oldja meg eme életbevágóan nagy­fontosságú kérdést. Erős támadást kezdtek a franciák. Párls, szeptember 10. A Maiin jelenti Tau­tanból: A franciák ágyúzása erősbödik. A francia csapatok a harcvonal egész terjedel­mében támadásba mentek át. Párls, szeptember 10. Az Havss Iroda fenn­tartással közli a Daily News azon jelentését, amely szerint a rifflakók Larras vidékén át­törték a spanyol arcvonalat. A kínaiak ismét véres tüntetést rendeztek az idegenek ellen. Sanghai, szeptember 10. Az adott Ígéritek ellenére egy 300 főnyi csoport a nemzetközi engedélyes területen gyűlési rsndezett és a gyű­lés folyamán kövekkel megdobálták a rendőrsé­get. A rendőrök rálőttek a tüntetőkre, három emberi halálosan találtak el. A francia hatósá­gok tiltakozási intéztek a kinai kormányhoz. A börtönőrök kényszeiitették a tanács­elnököt, hogy csatlakozzon a sztrájkhoz Béc?, szeptember 10. Az osztrák közilkilma­zottak fizetésemelése kérdésének megoldása cél­jából ma délelőtt három órás sztrájkot rendez­tek. A bácsi törvényszéken Ramsauer tanács­elnök tanácsa egy súlyos testisértéssel vádolt bűnös ügyét tárgyalta. Az őrök felszólították a tanácselnököt, hogy a tárgyalást szüntesse be és csatlakozzon a sztrájkhoz. Miután a tanács­elnök a börtönőrök kérését megtagadta, az örök eltávoztak és 20 más társukk«! visszatértek és a vádlottat erőszakkal elhurcolták a tanácselnök elől. Etek után a tanácselnök kénytelen volt megszakítani a tárgyalást.

Next

/
Thumbnails
Contents