Délmagyarország, 1925. szeptember (1. évfolyam, 82-106. szám)

1925-09-11 / 90. szám

Ai*a 2000 korona. ^MAGYARORSZÁG 3Mrk*»Ttöségi l>aak Ferenc-u. 2. Telefon 13-33. Kiadóhivatal, MlcstakCnyvtár és légy Iroda: Dugonics-tér 11. Te'efon 30i *tamA*: PetOII Sáudor-sugárut 1 szám Telefonszám 16-34. Világosságot! A nagyszakácsi véres bucsun asszonyáldoztIct követelt s középkori babona, a vallási fanatizmus. Szűz Mária köténye nem fogta föl a csendőr golyóiét és bárom rő vérébe fagyva ma.adt a Csodatévő Kegyhely e'.ötf. Ds mi most nem erről a Nagyszakácsiról akirunk beszélni, mert a fanatizmus, babona, középkor és erőszak képe eszünkbe leitatja a másik Nagyszakácsit, ennél ai apró falunál valamivel nagyobbat: Gyönyörű neve van a magyar kuliura mai mititzlerének, aki a véres buciu napján Szenteicn beszélt (i nevét aiigba tudják kimondani a szentesi para... azaz pirdon kisgazdák). Klebelsberg Kunó gróf a felekezeti iskolák mellett vallott szint abban az országban, amelynek falujában emberáldozatot követel a középkori babcni. Ebben az országban jó iskola kell, fölvilágosító és a jövőt elökészitö iskola kell, sok iskola kell, minél több iskola I Mert a nagyszakácsi babona középkori csodája már valamivel előbb megtörtént és nem is éppen Nagyszakácsln. Egy ellenforradalom bozta ezl a ciodát, esy agyaglábu bálványképei állítottak föl, amely Friedrich Istvánt ábrázolta (később időnkint a képet á festették) és ráírták, hogy keresztény és nemzeti kurzus. A bálványkép előtt sorra-rendre behódoltak és derűre-borura hajbókoltak a konjunktura összes, az előbbi kurzusokból is többé-kevésbé ismert Iovígjai és a csoda nem bárom napig tartott, de több esztendeig. Áldozata akadt bőven ennek a csodának is, a aiífoki nádasok, íz orsoványi erdők még most is suttognak róluk, a Britannia és a kelenföldi laktanya falai is beszélhetnének ezekről, nem szólva a Tanitók Bankja és egyéb kegyes vállalkozások kegyellenül csalódott becsapottjairól. A kurzus apró szentjeinek különösen maguk felé hajlott a kese és a jobb nem mindig tudta azt, amit a bal művelt. £s jött éve, sőt jöttek évei csodáknak, törvénybe iktatták a derest a jobbágyok foiszaba ditott ivadékaivaf, megszavazták a numerus clsuiust, amtlynek nincsen párja az egész müveit világon, kimondották a kötelező nyilt szavazást és megtörtént a csoda, hogy a keresztény és nemzeti kurzus e szent háromságát még a kurzus legkfllömb minisztere is megtigadja és nyiltan reakciósnak hirdeti. Hegedűs Lóránttól van szó, aki maga is egyik jobb sorsra mélló áldozata és szenvedő máriirja lett a nagyszakácsi kurausnak. £s valamint Nigyszikácsiban is hosszú heteken, hónapokon át engedték, hogy a látomások látói és a csoda zarándokai nyavalyatörésbe essenek, halálra betegedjenek, sőt el is pusztuljanak szegény szerencsétlenek, ugy engedték, hallgatagon és tévetegen, hogy a kurzus csodái tovább tartsanak három napnál, hogy a szemfényvesztői tovább bűvöljenek és bájoljanak, hogy gyilkosai tovább is szabadon járjanak, hogy áldozatai tovább szaporodjanak. Egy-egy nyilvánvalóan őtűlt és beteg dervisének dühöngése végre is gondolkodóba keidte ejteni azokat, akik mind'g későn ébrednek a nemzeti veszedelemre és mindig másokra hárítják a felelősséget. A kunus csődjét már régóta hirdetjük és a jövő uiját is jóideje kijelöltük. Mig az illetékesek tétováztak és várakoztak, mi megmondottuk, hegy a középkori babona ellen mit kell cselekedni, ha nem akarjuk, hogy Nagyszakácsi legyen Magyarország. Szabidig és haledás: ez a két szérum használ csak a rabság és a tespedés nyavalyatörése ellenében. Tanitani és fölvilágosítani a népet, fö'det és levegőt adni neki, igazságra és önállóságra nevelni, boldogítani és nem bolonditanj. Kossuth Lajts trszága keli e földön, a magyar földön B>ngha páter országa helyett: s MMHMSBaaaaBSWBSBWBW——s— Előfizetési árak: ügy hónapra helvben 40.0QU kor, Budapesten Szeged, 1925 szeptember 11, PÉNTEK « vidéken 4MXX1 kor. Egyes szára ara hétköznap 20(W kor., 0 ' r 1 vasár- és ünnepnap 3UÜ0 korona. 1. évfolyam, 90. szám. szabadság és baladás, egyszóval a demokrácia országai Es akkor nem mmzál majd — késő bánat ebgondolat — a csendőr szuronyával menni babona és baFgarág ellen, mert ahol a Petőfitől hirdetett síeltem napvilága tündököl a lelkekben és az elmékben, onnan magáktól elbújnak az előitélettk és baiüéletek lidércei és denevérei I Csütörtökön délután Smith főbiztos Genfben előterjesztette jelentését Magyarország pénzügyi helyzetéről. Genf, szeptember 10. A népszövetségi közgyü'és ma délelőtti ülésén Chamberlain angol külügyminiszter megtartotta nagy feszültséggel várt beszédét, amikor a siónoki emelvényre lépett, hosszantartó tapssal üdvCzölUk, amelyben az egész Ház résztveit. Chamberlain fdemlitette azokat a rendkivBli eltéréseke', amelyek a Népszövetségben képviselt rétegek között fennállanak, majd hangoztatta, hogy milyen nehézségekkel jár egy olyan szervezet megteremtése, amely valamennyi kívánalmat kielégít. Beszéde további folyamán fejtegeit?, hogy döntőbíróság, biztonság és leszerelés az az ut, amelyen az uj nemzetközi erkölcsöt meg lehet teremleni, ki kell küszöbölni a bizalmatlanságot ős félelmet. Chamberlain után még Unden svéd külügyminiszter szólalt fel, aki azt a reményét fejezte ki, hogy Németország csakhamar belép a nemzetek szövetségébe. A II. bizottságban délután Smith népszövetségi főbiztos etöterjeszlette jelentését Magyarország pénzügyi helyzetéről. Fejtegetéseit kiegészítette Walkó Lajos Magyarország és Nogar Franciaország képviselője. Egyértelmüleg megállapították, hogy a valuta stabilizálása elősegítette az ország pénzügyi talpraállltását. Majd megbizták Loucher (Franciaország) előadót, hogy Magyarország pénzügyi talpraállitásának ügyét tanulmányozza. A kisántánt külügyminiszterei megegyeztek a politikai kérdésekben. Bukarest, szeptember 10. A Dlmtneata a következő genfi táviratot közli; Duca, Benes és Ntncslcs értekezletet tartottak, hogy megvitassák azokat a kérdéseket, amelyek a nemzetek szövetségén noplrenden szerepelnek. A kisántánt miniszterei megegyezésre jutottak mindama politikai kérdések felett, amelyek a remzetek szövetségének következő ülésszakában szőnyegre kerülnek. Leleplezték egy afrikai állam kormányát, amely jutalékot kapott a rabszolgavásárokból. Genf, szeptember 10. A Népszövetség egyik programpontja a rabszolgaság teljes eltörléséről szól. A világon ugyanis még mindig nagyon sok rabszolga él Az ókor rabszolgavilága tér vissza abban a jelenlésben, amely az uj, a modern rabszoigaéletröl szól. Nemcsak Ázsiának és Afrikának azon a vidékein van még rabszolgaság, ahol a keresztény hittéritök nem tudnak eredményes munkát végezni, hanem olyan földön is, amelynek lakói legnagyobbrészt keresztények. Többek között Abessziniában is még erősen tartja mogát a rabszolgaság. Több ázsiai államban, igy Tibetben, Nepálban, Afganisztánban és Hedzsászban, továbbá több arab városban épp olyan a rabszolgaság, mint ezer évvel ezelőtt volt. A rabszolgaságot ugyanis a Korán irja elő és éppen ezért azokon a vidékeken, ahol mohamedánok laknak, nagy nehézségbe ütközik a rabszolgaság kiirtása. Hedzsászban például nyilt rabszo'gavásárok vannak, amelyeket a kormány formálisan helybenhagy. Sőt a hedzsászl kincstárnak Jutaléka van mlnáen eladott rabszolga árából. A Vörös-tenger körül, Adel környékén állandó nagy rabszolgatranszportok mennek át Afrikából Ázsiába. Ezen a környéken különösen sok a néger rabszolga, azokat viszik át mostanában Ázsiába. A rabszolgaság mellett természetesen a Jobbágyság sem ismeretlen fogalom a Keleten. Az afrikai francia gyarmatokban külön nagy társadalmi osztályt képeznek a jobbágyok. Ezen jobbágyok nem függnek teljesen gazdájuktól, mint a rabszolgák, hanem csak gazdájuk védelme alatt állanak. A Népszövetség most arra az álláspontra helyezkedett, hogy minden eszközt meg kell ragadni arra, hogy a rabszolgakereskedelemnek és jobj bágyságnak végre vége legyen. A baj csak az, hogy azok az országok, ahol a régi formáiban él a rabszolgaság, nem tartoznak a Népszövetséghez és igy a Népszövetség hiába osztogatja parancsait ezen országok kormányainak. Egy fizetési osztállyal előlép az a tisztviselő, aki maga kéri rendelkezési állományba helyezését. B-llsta helyett — rendelkezési állomány. — Két héten belül a minisztertanács elé kerül a státus-rendezés. Budapest, szeptember 10. A köztisztviselők státusrendezésének elkészítésére tovább folynak a munkálatok a pénzügyminisztériumban és a minisztériumok tárcaközi bizottságában. Be avatott helyről ezeket az értesüléseket szereztük a stálu8rendezés munkájának mai állá sáról: — Előreláthatóan a jövő hétre már teljesen elkészül a tervezet és a jövő héten a köztisztviselői érdekeltségeknek már meg is küdhetik a kormány tervezeté*. Előreláthatóan már az első minisztertanácson, amelyen Bethlen István gróf személyesen elnököl, szóbakerül a státusrendezés. — Ez a minisztertanács pedig, amelyen már a miniszterelnök maga elnököl, az eddigi tervek szerint, a jövő pénteki minisztertanács lesz. — Jelenleg arra vonatkozóan folynak a számitások, hogy az egyes fizetési osztályok közölt miképen osszák fel a státusrendezés során foljósitandó fizetési többletet, amihez a Népszövetség már a juníusi tanácsülésen hozzájárult. Ezzel az alkatommal már nem lineáris fizetésemelés lesz, vagyis az egyes osztályoknál nem ugyanazzal a százalékkal emelik az illetményeket, hanem figyelembe veszik az egyes osztályok illetménye közölt lévő aránytalanságokat és ezt kiküszöbölik. A terv szerint a rendelkezési állományba való helyezés váltja fel a B-listázást. — Abból a célból, hogy a „kihalási rendsze»* alapján való létssámapssztást sikeresen keresz'ül !ehes:en vinni, n\ tervezik, hogy azok, akik maguk késik a rendelkezési állományba