Délmagyarország, 1925. szeptember (1. évfolyam, 82-106. szám)

1925-09-05 / 86. szám

2 DBLMAOYARORSZAQ 1921 szeptember 5 nyeket nézve, nem tulságotan nagy. Pd/is, szeptember 4. A minisztertanács jóvá­hagyta Paínlevé intézkedéseit, amelyekkel a marokkói hadműveletekre nézve egységes fő­parancsnokságot állított fel Pétaia tábornok pa­rancsnokságával. Liiutey tábornagynak az lesz a missziójf, hogy tekintélyével megfelelő be­folyást fejtsen ki a törzsekkel szemben. Pdrts, szeptember 4. Az Oeuvre Jelenti, hogy Pdnlevé miniszterelnök közöl'e Liaatey mir­sallal, hogy a kormány október havában p»l­gdri utódét fog a helyibe ktJeUlnl. mmmmmmmmmmm^^ „Te gazember, nem szégyenled magad, hogy apádat ide juttattad I" Debrecenből Jelentik: Ma délután fél 3 óra­kor a vádtanács apénihimisitók további fogva­tartása mellett döntött. Izgalmas szembesítés folyt Is Friediaid r Frigyes újpesti unokaöccse közt. FrieJIáider Salamon eddig nem tudla, hogy az édesapja is fogságban van, amikor a szembe­sítést megkezdték, az apa ezen szavakkal ron­tott neki a fiának: — Te gazember, nem szigyenled magad, htgy az apádat Ide Juttattad l Te veltdk, akt elküldted a hamis milliótokat. A fin erre sirra fakadt és bevallotta; hogy ő a biaös. Mielőtt azonban részletes vallomást (élt volna, előbb engedélyt kért, hogy beszél­gessen a védőjével A FríeJláid'r testvéreket két napon belül átkísérik Budapestre és a to?ábbi vizsgálat lefolytatását a vizsgálóbírónak idják át, akinek az ügyre vonatkozó Összes ira­tokat is átküldik. Éppen ezért a védő a vád­tanács határozata ellen a Jelfolyamodist mlr a budapesti Ítélőtáblához fogja benyújtani. Teljes szigorral hajtja be az adóhivatal az adóhátralékokat. A gazdasági krízis talán soha nem nehezedett olyan nagy nyomással az adófizető polgárságra, mint a legutóbbi hónapokban. A nagyszerű, szinte rekordtermés betakaritása utánra várt jayu'ás nem következett be, sőt a helyzet lényegesen súlyos bodott. Az árak alakulása ismét fölfelé tendál, a fogyasztás csökken, a kereseti lehetőségek a mi­nimumra zsugorodnak. Budapesten ismét ankétez­nek a drágaság ellen. Érthető tehát, ha az adó­fizető, helyesebben az adóköteles polgárság a leg­nagyobb erőfeszítés ellenére sem tehet pontosan eleget állampolgárt kötelességének. Az állam pénzügyi szervei — a szigorú utasítá­sok értelmében — szigorúan szorgalmazzák a köz­tartozások kiegyenlítését. Annak idején részletesen beszámoltunk arról a nehezen elsimitott közigaz­gatási afférról, amely dr. Kolb Árpád szegedi pénzügyigazgató és Fodor Jenő adóügyi tanácsnok között fölmerült a közigazgatási bizottság egyik ülésén. Érvényben van ugyanis egy olyan értelmű törvényes rendelkezés, amely megszabja, hogy az egyes adókerületekben mekkora lehet a maximális adóhátralék. Ha az adóhátralék ezt a maximumot meghaladja, akkor az adók kezelésével megbízott hivatal főnöke egyénileg felelősségre vonható. A szegedi pénzügyigazgató a közigazgatási bi­zottság ülésén előterjesztett jelentésében kimutatta, hogy Szegeden az adóhátralék Jóval nagyobb a megengedett maximumnál és ennek alapján azt indítványozta, hogy a közigazgatási bizottság álla­pítsa meg Foáor Jenő adóügyi tanácsnok felelős­ségét A bizottság a pénzügyigazgató inditványát nem fogadta el, mert Fodor Jenő kimutatta, hogy a nagy adóhátralék nem az elnéző adókezelés kö­vetkezménye, hanem egyrészt a gazdasági válság teszi fizetésképtelenné az adóalanyokat, másrészt az adótörvények végrehajtási utasításaiban szere­pel néhány olyan rendelkezés, amely megköti az adóvégrehajtó hivatal kezét. A pénzügyigazgató indítványának következ­ményeképen a városi adóhivatal nagyon megszi­gorította az adóbehajtásokat, ugy hogy a hátralék rövidesen csökkent, de még mindig nem érte el a maximumot. Ez a helyzet nem szegedi specialitás. Az ország minden részében hasonló jelenségek mutatkoznak. Vannak városok, ahol ezrével ttiztk kl az árverést az adófizető polgárok ellen. Az árveréseknek azon­ban nincs 3ok eredménye, mert az árverésekről elmaradnak az árverezők. Ninci pénze senkinek és igy a legtöbb árverés elmarad. A szegedi adóviszonyokról Fodor Jenő adóügyi tanácsnok érdeklődésünkre a következőket mon­dotta : — Szegeden még nem került sor az árverések kitűzésére, mert adóhivatal csak augusztus hu­szonharmadikán kezdte meg az adóhátralékosok zálogolását. A zálogolás után tizenöt nap múlva tüzhetjük csak ki az árverést. Az adóhátralékok behajtásánál kénytelenek vagyunk a legszigorúbb eljárást alkalmazni, mert a pénzügy igazgatóság szigorú ellenőrzése alatt állunk. Ha a záfogolástól számított tizenOt nap alatt nem fizeti be valaki adóhátralékát, föltétlenül kttüzzük és megtartjuk az. árverést. Haladékot senkinek sem adhatunk, mert ha a pénzügyigazgatóság kimondja a felelős­séget, az alól nem szabadulunk. Nekem különben csak arra van jogom, hogy az ötszáz aranykoronát meg nem haladó adóhátralékra adhatok haladékot egyszer. A haladékot csak a pénzügyigazgatóság hosszabbithatja meg és a pénzügy igazgat óság ad­hat csak haladékot az 500 aranykoronánál nagyobb adóhátralékok befizetésére. A gazdasági krízissel küzködö adófizetők kilá­tásai tehát nem valami rózsásak. A pénzügyigaz­• gatóság ugyanis mindent elkövet, hogy megjavitsa | a szegedi kerület adómérlegét. Láda! népbiztos hazajön és biróság elé áll. Budapest, szeptember 4. Dr. Lddat litván, aki háború előtt az igaziágűgyminisztériun kodifikáló osztályán működött, a proletárdikta­túra alatt pedig népbiztos volt, majd azután Erdélybe menekült, azóta Kolozsváron tartózko­dik anélkül, hogy bármifíle állást vállalt volna. Lidiinak elhatározott szándéka, hogy — termé­tzeteien az előirt ut bitartiia mellett— vissza­ér Magyarországba. Udai hazajön él a bíró­ság ele áll. U{j tudják, hogy ezen szándékát, amelynek illetékei helyen iimét elhangzott ki. Jelentés szerint semmi akadálya nincsen, leg­közelebb meg ii valóii'Ji. MMMMMWMMMAMMMAMMMMMMAMMMAMM A második Beniczky-pörben Beniczkyt felmentették. Kóbor Tamást egy hónapra ítélték. Budapest, szeptember 4. Pénteken délben a TOreky-t&nics Ítéletével lezárultak egyelőre a má­sodik Benlczky- pör aktái is. Az érdeklődés ma is igen nagy volt, a rendőrök mindenkit igazoltattak, akik a terembe akartak jutni Tizenegy óra előtt néhány perccel vezette fel egy fogházőr Beniczky Ödönt a fogházból. Fél­tizenkét óra után néhány perccel kinyitják a vissza­vonuló szoba ajtaját. Itt a biróság. Közben a rendőrség lezáratta a tárgyalóterem ajtait, ugy hogy az érdeklődők nagy csapata künn a folyosón várta nagy érdeklődéssel az Ítéletet. Egy pillanat telik el és bevonul Tőreky Gíza elnök szavazóbiráival. — A magyar állam nevében — kezdi az elnök — a budapesti királyi büntetőtörvény3zék bűnös­nek mondja ki Kóbor Tamás vádlottat tiltott köz­lés vétségében azért, mert Budapesten Az Újság 1925 május 31. napjáról keltezett számában „Be­niczky vallomása a Somogyi gyilkosságról« cimen közzétett cikkben a Somogyi és Bacsó ügyben folyamatba tett honvéd bűnvádi eljárás során az első számú vegyesdandárparancsnokság ügyésze előtt fekvő jegyzőkönyvhöz csatolt vallomást, ame­lyet Beniczky Ödön tett, mielőtt az nyilvános tár­gyaláson nyilvánosságra került volna, a hatóság engedélye nélkül, egész terjedelmében közzétette. Ezért a törvényszék Kóbor Tamást egy hónapi fogházbüntetésre mint főbüntetésre és ötmillió ko ror.a pénzbüntetésre mint mellékbüntetésre itélt, Beniczky Ödönt ellenben felmentette a törvényszék az ellene emelt vád alól. — A főtárgyaláson — kezdi Töreky elnök az Ítélet indokolását — a következő tényállás derült ki: — Beniczky Ödön 1925 március 7 én kelt kor­mányzói elhatározással felmentést kapott, hogy a ' Somogyi—Bacsó eset tárgyában tanúvallomást tehessen. Beniczky Ödön vallomását előre elké­szítve Írásba foglalta és azt a vegyesdandár pa­rancsnokság ügyészének 1925 május 30 án be­nyújtotta A katonai ügyész Beniczky írásba foglalt vallomását elfogadta. — Beniczky ezután egy másik példányt nyom­ban Az Újság szerkesztőségébe vitt ei közzététel végett. Kóbor Tamás intézkedett, hogy a lap má­jus 31 iki számában a vallomás közzététessék. A királyi ügyészség Kóbor Tamásnak, Beniczky Ödönnek ezen cselekményében tiltott közlést látott. A vádlottak cselekménye a tiltott közlés minden törvényes elemét magában foglalja. — Kérdésessé — szól tovább az indokolás — csak az tétetett, hogy meg volt-e engedve a tanú­vallomás hírlapi közzététele. Erre autentikus vá­laszt kapott a törvényszék az 1. számú vegyes­dandár parancsnokságának ügyészétől, aki kijelen­tette, hogy közlésre, közzétételre engedély nem adatott. — A védelem által hivatkozás történt állítólag tett kormánynyilatkozatra, kormányintézkedésre, amely mindenkinek engedélyt adott arra, hogy a So­mogyi—Bacsó gyilkosság ügyében minden adatot, amelyet tud, nyilvánosságra hozhat. Szembeszökő volt az, hogy Beniczky vallomása nem is létezett, a kormány előtt nem lehetett ismeretes, amikor ezek az állítólagos nyilatkozatok megtörténtek. Azután pedig a joghatályos engedélyt nem a kor­mány, hanem a katonai hatóság adhatta. A ka­tonai hatóság pedig ilyen engedélyt nem adott. Ha tehát meg is történt az állítólagos kormány­nyilatkozat, kormányintézkedés, a megkívánt enge­délynek ez nem tekinthető. — A királyi törvényszék Beniczky Ödö st mégsem mondta ki bűnösnek azért, mert 6 előtte a tiltott közlés csak eszköze volt a szándékolt és elkövetett súlyosabb bűncselekménynek, a kormányzósértés­nek, emiatt pedig Beniczky már büntetését a királyi törvényszéktől elvette. — Nyomatékosan sulyosbitó körülménynek vette a biróság Kóbor Tamásnál, hogy tudatosan segéd­kezett Beniczkynek és készségesen tette számára lehetővé más bűncselekmény elkövetéséi De eny­hítőnek vette tisztes hírlapiról múltját és azt a magatartását, amelyet itt a biróság előtt tanúsított, hogy volt erkölcsi ereje hibájának elismeréséhez és ahhoz, hogy minden felelősséget magára vállalt. Sztrache főügyész Beniczky Ödön felmentése miatt felebbez, de felebbez Kóbor terhére ts a büntetés súlyosbítása céljából. Baracs Marcell, Beniczky Ödön védője, tudo­másul vette az ítéletet, ellenben Kóbor Tamás védője felebbezett az ellen. n 1 rrrrT—, rrm Állásnélküli színeszek nangver­senyei a budapest-szegedi vasúti vonalon. Neves szinészek ezer koronákat gyűjtenek. Az általános színházi teljes pangás a leg­kéts*gbeejtőbb válaszút elé állította a színészeket, akik a szinháiak leépítésével kapcsolatban kenyér és állás nélkü marad ak. Az őszi évad megkezdése élőt már látnivaló volt, hogy a szinészek óriási tömegei kerültek ki az uccára, akik sem más közéleti pályán nem tudnak elhelyezkedni, sem pedig kilátásaik nincsenek arra, hogy a közeljövőben helyzetük megvál* tozzék és kőszinháznál, vagy vándorsiintársu> la'nál elhelyezkedhessenek. Az igy állás nélkül maradt vidéki, de leg­főképen fővárosi szinészek a pénzkereset egy igen öt'etes módját tervelték ki, amely máról' holnapra részben biztosítja megélhetésüket. A szeged-budapesti vasaivonalon már NagykőrSsia megjelennek a vonatta a szinészek, akik kocsiról' kocsira menve inekelnek is tdayiroznak. A hangversenyező szinészek között tlbb rigl neves sziniszt Is fölismertek az utasok, akik megalázó helyzetükben ezer koronákért árulják műrésze' tűket, hogy a megélhetés mindennapi kenyér* darabjait megszerezzék. A szomorú fillérek ter­mészetesen csak a máról holnapra való éléi gond] it hessegetik el, ellenben végtelen tragikus képét nyuj'ják annak a lövőnek, amely az állás nélkül maradt színészekre vár. MKMKMK: Visszaesett az állat- és lisztexport Badapest, szeptember 4. A központi statisz­tikai hivatalnak a külkereskedelmi forgalomról szóló adatai szerint 1925 Julius havában a be­hozatal értéke 53 4 millió aranykorona, a ki­vitelé 507 millió aranykorona volt. A behoza­tali többlet az előző havi 13 millió arany koronával szemben 2 7 millió aranykorona volt. A behozatal értéke általában magasabb, mid' az előző hónapban, amíg a kivitelben ŰZ állat' és a llsztexpirt visszaesett; — ezzel szembed a gépek, készülékek, vasúti kocsik, írt* gyümölcs mutatnak tényleges emelkedést. tfttttttttftttttttttt»tM»#»»<ft»l>#<#tM>M I ... a vitézség legfőbb kelléke az óvatosság. (SW kespeare: IV. Henrik király.)

Next

/
Thumbnails
Contents