Délmagyarország, 1925. szeptember (1. évfolyam, 82-106. szám)

1925-09-24 / 101. szám

2 DBLMAQYARORSZAQ 1925 szeptember 24. ban kerül a nemzetgyűlés elé. Érdeklődésre tarthat számot a tölebbvitel egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslat. A mai közigazgatási fórumok rendszerében valóban még a szakembsrek is alig tudnak eligazodni. Bzen akar segiteni az emtíteit törvényjavaslat, amely a fölösleges fórumok kikapcsolásával és a hatáskörök megosztásával egységes és áttekinthető jogorvoslati rendszert kiván teremteni. Akinek a jövőben valami közigazgatási hatósággal dolga akad, tisztában lehet azzal, hogy az illető hatóság intézkedése ellen hová fordulhat jogorvoslatért. Készen áll a belügyminisztériumban eg* törvény javatlat a gyámügyről szőlő 1877:20. tc. mídosiiásiról, amely főleg a kiskorúak és a gondnokság alatt levők érdekei szemponljából nitgyon kívánatos. Az említetteken kivül még számos más törvényjavaslat is készül s belügyminisztériumban. Esek közöl kiemelhető a gyülekezést és egyesülési jog szabályozásáról szóló tervezel. Eniek előkészítésére a szűkséjes tanulmány és anyaggrüjlés már befejeződölt s már csupín csak a végleges törvény szövegezési muikája van hátra, ami már szintén folyamatban van. MMfMMMMMIM^^ Közgyűlési vita a külföldi kölcsön elhelyezése fölött. A közgyűlés ünnepelte a jubiláló főispánt. — Csütörtökre maradtak a fontosabb tárgyak. Szokatlanul nagy érdeklődés nyilatkozott meg a törvényhatósági bizottság szeptemberi közgyűlése iránt. A közgyűlési terem padsorai már négy órakor szépen megteltek, sőt a terembe vendégek is érkeztek, zsakettes urak, az állami hivatalok vezetői. Az avatatlanok eleinte kíváncsian kutatgattak a rendkivflli érdeklődés oka iránt és érdeklődésűkre megtudták, hogy dr. Algner Károly főispán elérkezett főispánná történt kinevezésének ötödik évfordulójához. Fél 0t elmúlt már, amikor a főispán elfoglalta az elnöki széket és megnyitotta a közgyűlést, bejelentve, hogy napirend szerint a polgármester kíván fel szólalni. Úr. Somogyi Szilveszter polgármester meleg szavakkal üdvözölte a főispánt és többek között a következőket mondotta: — Ol évrel ezelőtt, 1920 ősié a jelent meg az a kormányrendelet, amely visszaállította a főispáni hatásköri és a főispáni méltóságot. JSU esö érzéssel tölt el bennünket, hogy főispánnak nóta változatlan buzgósággsl tölU be hivatását, öt év egy város életében nem nagy idő, de nagy idő egy politikai állásnál, különösen mosin, amikor alig van főispán Magyarorszáaki öt év óla változatlanul tartaná pozidójiL A mi főispánunk őt ér óta tölti be állását éi ez aii bizonyiijs, hogy teljes mértékben bírja a kormány bizalmát éi hogy birja a város polgárságának szeretetét. Végű! az ötödik évforduló alkalmából a város hatósága és közönsége nevében jókívánságait tolmácsolta a polgármester. (E jmzés.) Dr. Tóth Imre üdvözlő felszólalása után dr. Algner Károly főispán emelkedett szólásra és a következő beszédet mondotta: — Hálatelt sziwet köszönöm ötéves közszolgálatomról történi kedves megemlékezésüket, amelyből benső örömmel állapítom meg, hogy ugyanazt a bizalmat és megnyugvást váltotta ki törvényhatóságom közönségéből, amilyen bizalommal és nyugalommal állottam én öt év élőit ezen törvényközszolgálat jesitmény, amely megemlékezésre érdemes, de ha a háborús évek kétszeresen számítanak, ugy ez az Öt esztendő, amit mi a köz érdekében közOs munkában eltöltöttünk, évek számával nehezen mérhető idő, mert mi a háború után reánk nehezedett időknek munkáját, a lelki és gazdasági kiegyez fioados W — Ha az emlékezés ötödik mérföldkövénél visszatekintek gondok szekerén befutott közpályámra, borzadva gondolok vissza a hitetlenség égnek meredő kopár szikláira, a kavargó gyülöletörvényekre, a társadalmi szakadékokra, az anyagiasság mocskos fertőire s a reménytelenség sivár, kiaszott mezőire, amelyek a tatárdulás vándoráéhoz hasonlóvá tették utamat, de el nem csüggesztettek, sőt inkább munkára serkentettek. Segítő társaim voltak az istenfélelem, hazaszeretet és polgártársaim megbecsülése. — Megbecsülése felekezeti és osztáiykülönbség nélkül mindenkinek, aki a bemocskolt magyar szent koronát Istenbe vetett hittel Igyekszik becsületes napi munkájának véres verejtékével tisztára m<^örömmel látom, hogy Szegednek népe, Kossuth nemzetének büszkesége ebben a munkámban támogat engem s azért boldog vagyok, hogy szegedi polgár vagyok. Fogadja a város méltóságos polgármestere, tanácsa és törvényhatósága értékes támogatásáért őszinte köszönetemet. (Éljenzés, taps minden oldalon.) Ezután megkezdődött a napirend letárgyalása. A polgármester hivijelentését tudomásul vették. Dr. Tóth Bíla helyettes főjegyző ismertette a kormányzói kabinetiroda leiralát, amely a kormányzó nevében köszönetet mond a törvényhatóság hódoiatnyilatkozitáért és hozzijárnl a Bástya ucca nevének Harthy Miklós uccára való átváltoztatásához. Bikés vármegyének a vasárnapi szesztllalon elrendelésire vonatkozó felierjesztését magáévá tette a közgyűlés. Tolna vármegye a munkásbiztositó pénztárak ellen felmerült panaszok orvoslása érdekében indított országos akciót. Wtmmer Ffllflp jelentkezik szólásra. Kijelenti, hogy a kérdés rendkívül fontos. A munkásbiztositó pénztár autonómiáját 1919 ben megvonták. Azóta öt év mult el, de a kormány még mindig nem adti visszi az intézmény autonómiáját, söt ehelyett egr beamter-sereget ültettek odi. Ez a beamter-sereg oly rosszul teljesíti kötelességét, hogy ugy látszik, mlath i ellensége lenne annak a munkásosztálynak, amelyen segítenie kellene. Nem csitlakozni kell Tolnimegye akciójához, hanem akclát kell Indítani az autonómia visszaadásáért. A főispán ezután felteszi a kérdést, hogy a közgyűlés elfogadja-e a tanáci javaslatit? — Elfogadjak — mondták néhányan —, mire i főispán a tanács javaslatát elfogadottnak nyilvánította. — Volt ugyan egy pitló indítvány Is — izól közbe Wtmmer Fülöp —, de hit arról nem muszáj beszélni. A HADRÖÁ korzói bérszékbirletét egyhangúlag meghosszabbította a közgyűlés. Nagy vitát provokált a közvágóhíd melletti terület házhelyekké való fölparcsUázásának a kérdése. A tanács az indítvány elutasítását javasolta. Több felszólalás után Wtmmer Fülöp hivatkozik a kamara két év előtti beadványára, amelyben azt kérte, bogy a város belterületén tartson fenn megfelelő területeket a létesítendő iparvállalatok számára. A kérdéses terület alkalmas egyedül erre a célra. A lanács honorálta ezt a kérelmet. Est as egyetlen, gyáralapitásra alkalmas területet nem szabad föláldozni. Kéri a tanácsi javaslat elfogadását. Dr. Tóth I nre felszólalása után a polgármester emelkedett szólásra. Kijelenti, hogy a város minden jogosult igénylőnek ad h uhelyet megfelelő helyen. A közvágóhíd melletti területnek más, nsgyon fontos hivatása van. Est a h:lyet, amelyet néhány alsóvárosi ember msgának kiszemelt, nem lehet erre a célra odaadni A közgyűlés nagy többsége elfogadta a tanács Javaslatát. „Ebben az ügyben senki sem szavazhat." Néhány jelentéktelen űgy letárgyalása ulán Rack Lipót péizflgyi tanácsnok a külföldi kölctOn gydnölciözletésére vonatkozó tanácsi jivasHtot terjeszti elő. —• Ebben ax ügyben senki sem szavazhat, mert mindenki érdekelt — szólt közbe nagy derültségei keltve dr. Szeless József. A javaslathoz Hoffer Jenő szólal fel elsőnek. — A város exzd az egyelőre szabid tökével némi gazdasági felfrissülésben részesül. A pénzintézetik ma a Pénzintézeti Központ ellenőrzéie alatt állanak, bonitásuk iránt léhát nem lehet kétség. A felosztásnál annak a szempontnak kell érvényesülnie, hogy melyik pénzintézet milyen mértékben nyújt hitelt a város közönségének. Nem tartja helyénvalónak, hogy egyes pínzintézetek mellőztessenek, mások indokolatlanul előnyben részesüljenek. A tanács javaslalának elfogadásával ítéletet mondana a közgyűlés a énzintézelek hitelképességéről. A tanács javas* tát dfogadhatal annak tartja és indítványozza, B hogy a betétből az Alföldi T.karékpínztár is részes a I jön öt százalék erejéig a Csongrádi Takarékpénztár kvótájának terhére. Abban as arányban kellene fölosztani a pénzt, amilyen arányban a pénzintézetek a hiteligényeket kielégilik. Ioditványozza, hogy minden pénzintézettől egy időben, a kvóta arányában vonja majd visszi a város a betéteket. Dr. Tóth Imre a Szegedi Népbanknak is szánna öt százalékot. A polgármester szólal fel ezután. A város nem akarja senkinek a hitelét lerontani. A város nem mond ítéletet egy pénzintézet fölött sem, hs nem is adja cda mindegyiknek a pénzét. De a közgyűlésnek őrködnie keli a város pínze f Jlött és ezért kéri a bizottság tagjait, hogy szavazati jogutat ebből a szempontból gyakorolják. A tanács ugy módositja javaslatát, hogy a három pesti banktól elvesz 1—1 {százalékot és ezt a Szeged Alföldi Takarékpénztárban helyezi el. A főispán elrendeli a névszerinti szavazást, amelynek eredményeképen negyvenkét városatya a tanács módosított javaslatát fogadta el, ellene csak egy szavazott, Hoffer Jenő. Negyvennyolc ivi szolgálat és 20 aranykorona. Hosszú és érdekes vita támadt a tárgysorozat 24. pontja körűi. Hort Erziébet nyugalmazott városi tanitőnő azt kérte a tanácstól, hogy adjon családi pótlékot a vale közöl háztartásban élő keresetképtelen testvérei számára. A tanács a kérelmet elutasította. Az űgy Hort Erzsébet fölebbezése következtében került a közgyűlés elé. Lantos Béla indítványozta, hogy a közgyűlés másilsa meg a tanács határozatát és utalja ki Hut Erzsébet számára a kéri huss aranykoronás családi pótlékot. Hivatkozott arra, hogy a kérelmező tanítónő, akinek csekély nyugdíj ta kívül más jövedelme ninci és abbé kell eltartania testréreit, negyvennyolc év szolgálta a várost, generációkat nevelt fd © megérdemli, hogy a város közönsége méltány •ágból teljesítse kérését. Hasonló értelemben szólalt fel még né! városatya, majd a polgármester emelkedett Iáira és a kérdem tiijeiitéiét törvénytelenne. minősítette, mert a törvény nem ad módot arra, hogy a testvérek is kapjanak családi pótlékot. Hort Erzsébet érdemeit elisueri 0 is és éppen ezért méltányosságból azt inditványozsa, bogy a közgyűlés adja vissza az ügyet a tanácsnak azzal, hogy a tanáci utaljon kl Hírt Erzsébet számára egy összegben megfelelő pénzösszegd. A polgármester azután — honorálva a türdmetlenkedö városatyák kívánságát — a közgyűlést félhét után félbeszakította és folytatását csütörtök délután négy órára tűzte ki. Megverték a spanyolokat Marokkóban, London, szep'ember 23. A Daily Mail a legújabb táviratok rovatában szenzációs formában közli, hogy a spanyolok az Aijdjlr ellen megkísérelt offenzívában súlyos vereséget szenvedtek. Aláírták a magyar—lengyel szerződést. Budapest, szeptember 23. A magyar—lengyel kereskedelmi szerződ íat mindkét részről aláírták. Magyarország részéről eziel megindulhat a bor-ex;ort és a világhírű Hunyadi keserűvíz kiszállítása, melynek L-ngyelország volt egyit legnagyobb piaca. A szerződést megkötötték ugyan, de az exportöröknek igen nagy hátrányára van a lengyel zloty esése, mert a lengyel kereskedők nem izives.n fizetnek más valutában. Caillaux nagyon melegen üdvözli az amerikaiakat. Newyork, szeptember 23. Caillaux franda pénzügyminiszter Newyorkba érkezésekor a következő nyilatkozatot tette a sajtó képviselői előli: — Meggyőződésűnk, bogy hála a kölcsönös lojalitásnak, sikerűit a háborús adósság kérdésében igazságos és megnyugtató egyezményre jutnunk. Lehetetlen, hogy az amerikaiak is a franciák, akik két izben küzdöttek egymás oldalán a csatatiren, ne irjenek el közös megegyexéit a béke és az Igazklgossdg alapján.