Délmagyarország, 1925. szeptember (1. évfolyam, 82-106. szám)

1925-09-23 / 100. szám

I ?m< mber 23. ozással azt kezdje meg Isit, amelyre közgyűlés [vételét és a nondotta azt észét, amely ; marad, egy Idájában el­a mérnöki nöki hivatal felépítésére a téren levő pitendő bér­elhelyezni, ékének ren­Jvetkeztében a mérnöki íe tél esetén megkezdeni, mert a ta­most már tóságának a és igy leg­i kiadhatóvá in leszünk a r határozott, terjeszti a majd akkor íszült és ki­ig a külföldi ; mondd azt lót —, hogy ípités is sze­tolák épitése, főre is kap­-telep iskola­a tanácsnak, lap, az ára it-telep csak , A költségek ivei, az állam i szerint csak iltségeket ki­t sor zivára. jelentétek ad.nívele'.e­k raijd be aben sz ét­or. Az esős il délre és a r réstleges kői helyxe'ct se jellemzi. :kszik teher­tani frontot. Ilánál parlra­na kezdődik, i van. erdamban. tóber 22. én, nioliban az iferencla. Az i.,. 1900. és nkáspárti Lord Cunon nap eite a egyhangúlag ikásválasztók ek között azt lista párt tel* :tt a nicions­len kivezető dák t. avda trieszti az albániai ír veket ölte­r elfoglalták , Jugoulávii olatárai fog­. (Shakespeare t 1925 szeptember 23. OELMAQYARORSZAQ Kedden délelelőtt a felmondásban lévő cselédlány gyilkos merényletet követett el Szatymazon Wagner Adolfné ellen. Borbély Anna bosszúból baltával támadt asszonyára. — Azért követte el tettét, mert félt a munkanélküliségtől és Wsgnerné nem akarta visszavonni a föl­mondáit. — A merénylő Isány kétszer öngyilkosságot kísérelt meg, mert szülei kitagadták. Kedden dé'előtt tiz óra tájban megdöbbentő telefonértesítés érkezett Szatymazról a szegedi rendőrségre. A szatymazi rendőrörs telefon­jelentése szerint ugyanis a Szatymazon lakó Wagner Adelj ny. gimnáziumi igazgató fele­sége ellen elbecsátelt cselédje bosszúból fejsze­csapásokkal gyilkos merényletet kivetett el. A cselédleány véres felte után elmenekült s el­fogatására minden intézkedést megtetiek. A szegedi rendőrség a megdöbbentő hir vé­tele után azonnal értesítette a mentőket, akik autón rövidesen a tett színhelyére érkeztek s már tizenkét óra lájban az életveszélyes sérü­léseket szenvedett uriasszonyt a kórházba is szállították. Wagner Adolfné, szfll. Bikády Er­zsébetnek sérülései szerencsére nem voltak olyan súlyosak, amint azt az első jelentések állították, ugy hogy a közkórházban, ahol a mély sebeket azonnal bevarrták, hisznek a tragikussorsu úriasszony felgyógyulásában, anél­kül, hogy katasztrófától lehetne tartani. A rendőrségen, amint megtudták hivatalosan is, hogy az úriasszony életben maradt, meg indult a keresés Wagner Adolf feltalálására, aki a délelőtti vonattal jött be a városba, anél­kül, hogy bármit is sejtett volna feleségének tragédiájáról. A detekiivek valósággal tűvé tették a várost Wagner Adolf után s csak dél­után két órakor akadtak rá a Szeged állomá­son, amikor üzieli ügyeit elintézve, éppen Szaly mazra akart visszautazni. Wagner Ado.f már a kórházban látra viszont feleségét, akit reggel hét órakor még a legnagyobb nyugalomban és békében hagyott odahaza. A szerencsétlen uriasszonyt a késő délutáni órákban hallgatta ki a vizsgálóbíró, aki meg­nyugodva a legnagyobb részletességgel rajzolta eló a cselédleány bosszúját. Wagner Adolf ny. gimnáziumi igazgatónak Szatymazon gyönyörű villája és hires minta­f yUmölcskertészete van. A család állandóan zatymazon tartózkodik és a kis háztartáshoz mintegy tiz hónappal ezelőtt fogad ak Szege­den egy mindenes cselédleányt, aki igen jó munkakönyvvel rendelkezett. Borbély Anna, busz éves bugacpusztai cselédleány az első hónapokban igen jól viselte magát. Szorgal­mas, do gálvégző, tisztességes cselédleánynak mutatkozott. Nagyon meg voltak vele elégedve és csak későbben, hónapok multán tudódott ki, bogy a leány 17 éves korában elbotlott az étet utjain és házasságon kivül született gyer­meke a lelencházban van elhelyezve. Később a leány maga mesélte el gazdasszonyának, hogy szülei emiatt kitagadták s igy nincsen senkije sem. Egyszer már öngyilkos is volt, de fel­gyógyult s most megint haza akar menni, hogy szüleivel kibéküljön. A leány békülési próbálkozása azonban nem sikerült s mikor hazajött gazdájához, kétségbeesésében fölakasz­totta magát. Teltét azonban idejében észre­vették, levágták a kötélről. Borbély Anna cseléd leány második öngyilkossága uíán egészen meg­változott, ffogorva, goromba magatartású lett. Különc szokásokat vett fel s határozotian az őrült benyomását keltette. A legkisebb utasítá­sokat is zsörtölődve velte, ugy hogy Wagnerék a törvényes haláridőre felmondtak a cseléd­leánynak. A fölmondás után a cselédleány állandóan kesergett sorsa fölött s az elmúlt szombaton engedélyt kért Wagneréktól, hogy bazamehessen. Még egyszer megpróbálta, hogy máB belátásra bírja szüleit. Törekvése azonban nem járt sikerrel. Kedd reggel érkezett a szaty­mazi állomásra, ahol még találkozott gazdájá­val, aki éppen Szegedre utazott. Kiment a villába, ahol kálybacsőtisz'ogatás közben találta gazdasszonyát. A cselédleány nyugodt hangon elmondotta, hogy szülei vég­leg kitagadták, nagyon kérte Wagnernél, hogy tekintsen el a felmondástól és vegye vissza a szolgálalába. Wagnemé kereken nemet mondott, mire Borbély Anna cselédleány a konyhában lévő éles szekercét felkapta és rá­rontott gazdasszonyára. — Most meghalsz I — ordította magánkivfll. Wagnerné vedekezeit. Kétségbeesett dulako­dás támadt közöttük. A leány egy súlyos fitése leterítette az isszonyt, aki most már könyör­gésre fogta a dolgot. Pénzt igért a leánynak, aki azonban rátérdelt a főidőn fekvő asszonyra és fojtogatni kezdte. Az asszony segilségért kiáltozott, mire a leány hat ütést mért az asszonyra, aki eszméletlen állapotba került és halott benyomását keltette. A leány csak percek multán ébredt borzalmas tettének tudatára, ré­mületében kirobant a villából s az udvaron lévő filagőrla mögött rejtőzött el. A véres tett helyszínére elsőnek Ozv. Bikády Jánosné, a szerenciétlen úriasszony édesanyja érkezett, aki a vérben fekvő eszméletlen álla­potban lévő leányát látva, fellármázta a szom­szédokat. Később jölt a rendőrség, aki azután el is fogta a merénylő gyilkos cselédieányt. Mást nem tudott Wagner Adolfné mondani a vizsgátóbirónak, minthogy bosszúnak minő­síti a cselédleány tettét, aki szerinte pillanatnyi elmezavarában fogta kezébe a szekercét. A közkórházból nyert értesülésünk szerint Wagner Adolfnét hat szekerceités érte. A vá­gások feltétlenül halálosak lettek volna, ha az úriasszony leesett vastag haffonala nem tompí­totta volna az éles szekerce ütéseit. Á'lapola jelenleg lázmentes és ha kedden éjjel különös komplikáció nem történ k, feltétlenül életben marad. A beteg ágya mellett térje állandóan ott tartózkodik • városszerte óriási részvét nji'vánul meg mindi zok részéről, akik a Wag­ner-családot ismerték. A szatymazi rendőrség még a déli órákban megtalálta az elrejtőzött leányt, akit szalmába bújva húztak elő a klskerti ház mögil. Az első feltevések szerint a rendőrség azt hitte, bogy a leány már a hatátbin bujdosik, da Wagnerék kit kutyája hamarosan nyomra ve* zette a keresőket. A kutyáknak különben is nagy szerepük volt a gyilkossági kísérlet kö­rül. A szájkosárt vitt lő két kutya ugyanis, amikor látta, bogy Wagnernét a cselédleány a földreteperle, rárohantak a cselédleányra, de szájkosarukkal csak a leány ruháját szaggatták meg anilkül, hogy megvideimezhettik volna gazdasszonyukat. Borbily Annát azonnal megláncolták a rend­őrök és a községházán megkezdték kihallgatá­sát. Az ellő pillanatban tudni sem akart sem­miről, ma|d nagy jíjveszékelétek közben be­vallott*, hogy ő ölte meg gazdasszonyát. A nyomozó hatóságok ugyanis nem mondták meg, hogy Wtgcerné életben rraradt, hogy a cseléd­leányt annál könnyebben tudják bismerésre ösztönözni. Borbély Anna elmondta, bogy maga sem tudja, hogy hogyan történhetett meg a szomorú eset. Félt a munkanélküliségtől s midőn asz­szonya nem akarta a szolgálatba visszavenni, olyan dühbe jött, hogy baltái emelt és sérte­gető szavakat használó gazdasszonyát leütötte. A leány későbben meg akarta változtatni vaiomását, de elállt ettől a szándékától, ami­kor megtudta, hogy még kedd eite folyamán Szegedre hozzák, ahol véglegesen tisztázzák a gyilkosság körülményei*. I^T>YmW»ÍWW^>)UUaJUUJUJUJUJUJ A törvényszéki B-lista miatt elmaradt a R. U. R. táblai tárgyalása. Amikor elfelejtik kikézbesiteni áz Ítéletet a vádlottnak, Még 1924. év tavaszán került szinre a sze­gedi színházban — mint még emlékezetes — Capek cseh iró RUR ciraü világsikerű szín­darabja. A darab előadási előtt megmozdultak a titkos társad* Imi egyesületek, síkra szállt az egyetemi ifjúság egyresze is és az előadást ha­zafíatlannak minősítve, parázs tüntetést rende­zett a szinház és a rendőrség elten. A tűntetést azonban megakadályozta a szegedi rendőrség és a tüntetést rendező, rendzavaré egyetemi hallgatókat energikus eszközökkel figyelmez­tette a jogrend és a közbiztonság szigorú be­tartására. Az emlékezetes RUR tüntetés méltó befeje­zéseképen a szegedi kurzuslipban egy cikk jelent meg, amely a szegedi rendőrtéget pár­tossággal és réssiehsjláfsjl vádolla meg. A cikk szerint ugyanis a szegedi rendőrség csak az egyetemi hal'gtlók ellen viseltetik ellen­szenvvel mig a szociáldemokrata tünfetéstk­nek szabid lefolyást enged. Az államrendőrség szegedi kapitánysága fel­hatalmazásra üldözendő sajtópör utján elköve­tett rágalmazás cimen indítóit eljárást a cikk szerzője ellen. A vizsgálat folyamán nagy meg­lepetésképen kiderült, hogy a cikkei Varga Ztigmond egyetemi hallgató irta. A főtárgyalás alkalmával számos siemtinu kihallgatása után a szegedi törvényszék Vild­tanácsa Varga Zsigmondot sajtó utján elkövetett rágalmazás cimín bűnösnek mondotta ki és másfélmillió korona pénzbüntetésre ttélte. Varga Zsigmond a túlsúlyosnak talált pénz­büntetés miatt felebbezést jelentett be és igy került a szegedi Tábla elé a bűnügy, abo! keddre tűitek ki az ügyet. A tárgyalás előtt néhány nappal azonban a Tábla illetékes bfln­íetőtanácsa szzal értesítette a sajtÓDör érde­keltjeit, hogy alaki hibák folytán a pör iratait *™ldíék° törvinyszikre is ez ügyben újabb főtárgyalási napot tűznek majd ki. A keddi kitüiött főtárgyalási napon sz érde­keltek körül esik Varga Ztigmond jelent meg. A pör természetesen nem került felebbviteli tárgyalásra. Értesülésünk szerint a Tábla azért nspolts el a tárgyalást, mivel a törvényszék elfelejtette a törvinyszik ititetit kikézbesiteni a sajtópör vádiottainak. Az utóbbi időben e szokatlan és pergátló akadály mindtöbbször előfordult a sze­gedi törvényszéknél, aminek magyarázata abban rejlik, hogy a törvinyszik kezeiőszemilyzeiit annyira leszanálták, hogy kiptelenek ellátni a felszaporodott akták tőmegit. A B listás tör­vényszéki kezelőszemélyzet legnagyobb része ugyanis a régi tisztviselők sorai közül került ki és a megmaradt fiafal tisztviselők közül sokan igen sok hibát követnek el járatlanságuk folytán. A Csillagbörtön irodájában elmondta Sztanykovszhy, hogy Szántó Béla, Korvinyi Árpád, Layer és Girtler főhadnagy ölték meg Tisza Istvánt Hüttner, Kéri Pál, Gürtner és Dobó ártatlanok. — Újra a blróiág elé kerül a Tisza-Ügy rejtélye. Sztanykovszky elmondotta, bogy olyan rész­leteket tud, amelyek eddig teljesen ismeretlenek voltak. Azt is beismeri, hogy a gyilkosság el­követésekor tényleg a Tisza-villában volt, de tagadja, hogy résztvett volna ama előzetes megbeszélésekben, ahol Tisza István meggyilko­lását határozták el. A gyilkosságot tulajdonképen Szántó Béla indítványára határozták el, áUitja Sztanykovszky és a teherautón kivonult Szántó Béla, Korvinyi Arpőd hadnagy, Leyer hadnagy, Girtler huszár­főhadnagy, akti később Siófokon kivégezlek, követték el a gyilkosságot. Az sutó kirobogd a Tisza-villához, abol Sztanykovszky őrt áU és A Délmagyarország keddi számában feltűnést keltő cikkben számolt be arról, hogy dr. Föld­váry Béla budapesti ügyvéd hétfőn délelőtt Szegeden járt és a Csillagbörtönben megláto­gatta Sztanykovszky Tibort, a Tisza-féle gyilkosság 15 évre elitélt vádlottját Sztany­kovszky Tibor védőügyvédjének elmondotta, hogy a gyilkossági ügyben ujrafölvételi kér, mivel teljesen ártatlannak érzi magát és az igazi gyilkosok még ma is subadon járnak. A nagyérdekességü beszélgetésről most a kő­vetkező részleteket jelentbetjük, amely végül ii ujrafölvétsl esetében teljes világosságot deríthet a titokzatos bünügyre.

Next

/
Thumbnails
Contents