Délmagyarország, 1925. szeptember (1. évfolyam, 82-106. szám)

1925-09-23 / 100. szám

I ?m< mber 23. ozással azt kezdje meg Isit, amelyre közgyűlés [vételét és a nondotta azt észét, amely ; marad, egy Idájában ela mérnöki nöki hivatal felépítésére a téren levő pitendő bérelhelyezni, ékének renJvetkeztében a mérnöki íe tél esetén megkezdeni, mert a tamost már tóságának a és igy legi kiadhatóvá in leszünk a r határozott, terjeszti a majd akkor íszült és kiig a külföldi ; mondd azt lót —, hogy ípités is szetolák épitése, főre is kap-telep iskolaa tanácsnak, lap, az ára it-telep csak , A költségek ivei, az állam i szerint csak iltségeket kit sor zivára. jelentétek ad.nívele'.ek raijd be aben sz étor. Az esős il délre és a r réstleges kői helyxe'ct se jellemzi. :kszik tehertani frontot. Ilánál parlrana kezdődik, i van. erdamban. tóber 22. én, nioliban az iferencla. Az i.,. 1900. és nkáspárti Lord Cunon nap eite a egyhangúlag ikásválasztók ek között azt lista párt tel* :tt a nicionslen kivezető dák t. avda trieszti az albániai ír veket ölter elfoglalták , Jugoulávii olatárai fog. (Shakespeare t 1925 szeptember 23. OELMAQYARORSZAQ Kedden délelelőtt a felmondásban lévő cselédlány gyilkos merényletet követett el Szatymazon Wagner Adolfné ellen. Borbély Anna bosszúból baltával támadt asszonyára. — Azért követte el tettét, mert félt a munkanélküliségtől és Wsgnerné nem akarta visszavonni a fölmondáit. — A merénylő Isány kétszer öngyilkosságot kísérelt meg, mert szülei kitagadták. Kedden dé'előtt tiz óra tájban megdöbbentő telefonértesítés érkezett Szatymazról a szegedi rendőrségre. A szatymazi rendőrörs telefonjelentése szerint ugyanis a Szatymazon lakó Wagner Adelj ny. gimnáziumi igazgató felesége ellen elbecsátelt cselédje bosszúból fejszecsapásokkal gyilkos merényletet kivetett el. A cselédleány véres felte után elmenekült s elfogatására minden intézkedést megtetiek. A szegedi rendőrség a megdöbbentő hir vétele után azonnal értesítette a mentőket, akik autón rövidesen a tett színhelyére érkeztek s már tizenkét óra lájban az életveszélyes sérüléseket szenvedett uriasszonyt a kórházba is szállították. Wagner Adolfné, szfll. Bikády Erzsébetnek sérülései szerencsére nem voltak olyan súlyosak, amint azt az első jelentések állították, ugy hogy a közkórházban, ahol a mély sebeket azonnal bevarrták, hisznek a tragikussorsu úriasszony felgyógyulásában, anélkül, hogy katasztrófától lehetne tartani. A rendőrségen, amint megtudták hivatalosan is, hogy az úriasszony életben maradt, meg indult a keresés Wagner Adolf feltalálására, aki a délelőtti vonattal jött be a városba, anélkül, hogy bármit is sejtett volna feleségének tragédiájáról. A detekiivek valósággal tűvé tették a várost Wagner Adolf után s csak délután két órakor akadtak rá a Szeged állomáson, amikor üzieli ügyeit elintézve, éppen Szaly mazra akart visszautazni. Wagner Ado.f már a kórházban látra viszont feleségét, akit reggel hét órakor még a legnagyobb nyugalomban és békében hagyott odahaza. A szerencsétlen uriasszonyt a késő délutáni órákban hallgatta ki a vizsgálóbíró, aki megnyugodva a legnagyobb részletességgel rajzolta eló a cselédleány bosszúját. Wagner Adolf ny. gimnáziumi igazgatónak Szatymazon gyönyörű villája és hires mintaf

yUmölcskertészete van. A család állandóan zatymazon tartózkodik és a kis háztartáshoz mintegy tiz hónappal ezelőtt fogad ak Szegeden egy mindenes cselédleányt, aki igen jó munkakönyvvel rendelkezett. Borbély Anna, busz éves bugacpusztai cselédleány az első hónapokban igen jól viselte magát. Szorgalmas, do gálvégző, tisztességes cselédleánynak mutatkozott. Nagyon meg voltak vele elégedve és csak későbben, hónapok multán tudódott ki, bogy a leány 17 éves korában elbotlott az étet utjain és házasságon kivül született gyermeke a lelencházban van elhelyezve. Később a leány maga mesélte el gazdasszonyának, hogy szülei emiatt kitagadták s igy nincsen senkije sem. Egyszer már öngyilkos is volt, de felgyógyult s most megint haza akar menni, hogy szüleivel kibéküljön. A leány békülési próbálkozása azonban nem sikerült s mikor hazajött gazdájához, kétségbeesésében fölakasztotta magát. Teltét azonban idejében észrevették, levágták a kötélről. Borbély Anna cseléd leány második öngyilkossága uíán egészen megváltozott, ffogorva, goromba magatartású lett. Különc szokásokat vett fel s határozotian az őrült benyomását keltette. A legkisebb utasításokat is zsörtölődve velte, ugy hogy Wagnerék a törvényes haláridőre felmondtak a cselédleánynak. A fölmondás után a cselédleány állandóan kesergett sorsa fölött s az elmúlt szombaton engedélyt kért Wagneréktól, hogy bazamehessen. Még egyszer megpróbálta, hogy máB belátásra bírja szüleit. Törekvése azonban nem járt sikerrel. Kedd reggel érkezett a szatymazi állomásra, ahol még találkozott gazdájával, aki éppen Szegedre utazott. Kiment a villába, ahol kálybacsőtisz'ogatás közben találta gazdasszonyát. A cselédleány nyugodt hangon elmondotta, hogy szülei végleg kitagadták, nagyon kérte Wagnernél, hogy tekintsen el a felmondástól és vegye vissza a szolgálalába. Wagnemé kereken nemet mondott, mire Borbély Anna cselédleány a konyhában lévő éles szekercét felkapta és rárontott gazdasszonyára. — Most meghalsz I — ordította magánkivfll. Wagnerné vedekezeit. Kétségbeesett dulakodás támadt közöttük. A leány egy súlyos fitése leterítette az isszonyt, aki most már könyörgésre fogta a dolgot. Pénzt igért a leánynak, aki azonban rátérdelt a főidőn fekvő asszonyra és fojtogatni kezdte. Az asszony segilségért kiáltozott, mire a leány hat ütést mért az asszonyra, aki eszméletlen állapotba került és halott benyomását keltette. A leány csak percek multán ébredt borzalmas tettének tudatára, rémületében kirobant a villából s az udvaron lévő filagőrla mögött rejtőzött el. A véres tett helyszínére elsőnek Ozv. Bikády Jánosné, a szerenciétlen úriasszony édesanyja érkezett, aki a vérben fekvő eszméletlen állapotban lévő leányát látva, fellármázta a szomszédokat. Később jölt a rendőrség, aki azután el is fogta a merénylő gyilkos cselédieányt. Mást nem tudott Wagner Adolfné mondani a vizsgátóbirónak, minthogy bosszúnak minősíti a cselédleány tettét, aki szerinte pillanatnyi elmezavarában fogta kezébe a szekercét. A közkórházból nyert értesülésünk szerint Wagner Adolfnét hat szekerceités érte. A vágások feltétlenül halálosak lettek volna, ha az úriasszony leesett vastag haffonala nem tompította volna az éles szekerce ütéseit. Á'lapola jelenleg lázmentes és ha kedden éjjel különös komplikáció nem történ k, feltétlenül életben marad. A beteg ágya mellett térje állandóan ott tartózkodik • városszerte óriási részvét nji'vánul meg mindi zok részéről, akik a Wagner-családot ismerték. A szatymazi rendőrség még a déli órákban megtalálta az elrejtőzött leányt, akit szalmába bújva húztak elő a klskerti ház mögil. Az első feltevések szerint a rendőrség azt hitte, bogy a leány már a hatátbin bujdosik, da Wagnerék kit kutyája hamarosan nyomra ve* zette a keresőket. A kutyáknak különben is nagy szerepük volt a gyilkossági kísérlet körül. A szájkosárt vitt lő két kutya ugyanis, amikor látta, bogy Wagnernét a cselédleány a földreteperle, rárohantak a cselédleányra, de szájkosarukkal csak a leány ruháját szaggatták meg anilkül, hogy megvideimezhettik volna gazdasszonyukat. Borbily Annát azonnal megláncolták a rendőrök és a községházán megkezdték kihallgatását. Az ellő pillanatban tudni sem akart semmiről, ma|d nagy jíjveszékelétek közben bevallott*, hogy ő ölte meg gazdasszonyát. A nyomozó hatóságok ugyanis nem mondták meg, hogy Wtgcerné életben rraradt, hogy a cselédleányt annál könnyebben tudják bismerésre ösztönözni. Borbély Anna elmondta, bogy maga sem tudja, hogy hogyan történhetett meg a szomorú eset. Félt a munkanélküliségtől s midőn aszszonya nem akarta a szolgálatba visszavenni, olyan dühbe jött, hogy baltái emelt és sértegető szavakat használó gazdasszonyát leütötte. A leány későbben meg akarta változtatni vaiomását, de elállt ettől a szándékától, amikor megtudta, hogy még kedd eite folyamán Szegedre hozzák, ahol véglegesen tisztázzák a gyilkosság körülményei*. I^T>YmW»ÍWW^>)UUaJUUJUJUJUJUJ A törvényszéki B-lista miatt elmaradt a R. U. R. táblai tárgyalása. Amikor elfelejtik kikézbesiteni áz Ítéletet a vádlottnak, Még 1924. év tavaszán került szinre a szegedi színházban — mint még emlékezetes — Capek cseh iró RUR ciraü világsikerű színdarabja. A darab előadási előtt megmozdultak a titkos társad* Imi egyesületek, síkra szállt az egyetemi ifjúság egyresze is és az előadást hazafíatlannak minősítve, parázs tüntetést rendezett a szinház és a rendőrség elten. A tűntetést azonban megakadályozta a szegedi rendőrség és a tüntetést rendező, rendzavaré egyetemi hallgatókat energikus eszközökkel figyelmeztette a jogrend és a közbiztonság szigorú betartására. Az emlékezetes RUR tüntetés méltó befejezéseképen a szegedi kurzuslipban egy cikk jelent meg, amely a szegedi rendőrtéget pártossággal és réssiehsjláfsjl vádolla meg. A cikk szerint ugyanis a szegedi rendőrség csak az egyetemi hal'gtlók ellen viseltetik ellenszenvvel mig a szociáldemokrata tünfetéstknek szabid lefolyást enged. Az államrendőrség szegedi kapitánysága felhatalmazásra üldözendő sajtópör utján elkövetett rágalmazás cimen indítóit eljárást a cikk szerzője ellen. A vizsgálat folyamán nagy meglepetésképen kiderült, hogy a cikkei Varga Ztigmond egyetemi hallgató irta. A főtárgyalás alkalmával számos siemtinu kihallgatása után a szegedi törvényszék Vildtanácsa Varga Zsigmondot sajtó utján elkövetett rágalmazás cimín bűnösnek mondotta ki és másfélmillió korona pénzbüntetésre ttélte. Varga Zsigmond a túlsúlyosnak talált pénzbüntetés miatt felebbezést jelentett be és igy került a szegedi Tábla elé a bűnügy, abo! keddre tűitek ki az ügyet. A tárgyalás előtt néhány nappal azonban a Tábla illetékes bflníetőtanácsa szzal értesítette a sajtÓDör érdekeltjeit, hogy alaki hibák folytán a pör iratait *™ldíék° törvinyszikre is ez ügyben újabb főtárgyalási napot tűznek majd ki. A keddi kitüiött főtárgyalási napon sz érdekeltek körül esik Varga Ztigmond jelent meg. A pör természetesen nem került felebbviteli tárgyalásra. Értesülésünk szerint a Tábla azért nspolts el a tárgyalást, mivel a törvényszék elfelejtette a törvinyszik ititetit kikézbesiteni a sajtópör vádiottainak. Az utóbbi időben e szokatlan és pergátló akadály mindtöbbször előfordult a szegedi törvényszéknél, aminek magyarázata abban rejlik, hogy a törvinyszik kezeiőszemilyzeiit annyira leszanálták, hogy kiptelenek ellátni a felszaporodott akták tőmegit. A B listás törvényszéki kezelőszemélyzet legnagyobb része ugyanis a régi tisztviselők sorai közül került ki és a megmaradt fiafal tisztviselők közül sokan igen sok hibát követnek el járatlanságuk folytán. A Csillagbörtön irodájában elmondta Sztanykovszhy, hogy Szántó Béla, Korvinyi Árpád, Layer és Girtler főhadnagy ölték meg Tisza Istvánt Hüttner, Kéri Pál, Gürtner és Dobó ártatlanok. — Újra a blróiág elé kerül a Tisza-Ügy rejtélye. Sztanykovszky elmondotta, bogy olyan részleteket tud, amelyek eddig teljesen ismeretlenek voltak. Azt is beismeri, hogy a gyilkosság elkövetésekor tényleg a Tisza-villában volt, de tagadja, hogy résztvett volna ama előzetes megbeszélésekben, ahol Tisza István meggyilkolását határozták el. A gyilkosságot tulajdonképen Szántó Béla indítványára határozták el, áUitja Sztanykovszky és a teherautón kivonult Szántó Béla, Korvinyi Arpőd hadnagy, Leyer hadnagy, Girtler huszárfőhadnagy, akti később Siófokon kivégezlek, követték el a gyilkosságot. Az sutó kirobogd a Tisza-villához, abol Sztanykovszky őrt áU és A Délmagyarország keddi számában feltűnést keltő cikkben számolt be arról, hogy dr. Földváry Béla budapesti ügyvéd hétfőn délelőtt Szegeden járt és a Csillagbörtönben meglátogatta Sztanykovszky Tibort, a Tisza-féle gyilkosság 15 évre elitélt vádlottját Sztanykovszky Tibor védőügyvédjének elmondotta, hogy a gyilkossági ügyben ujrafölvételi kér, mivel teljesen ártatlannak érzi magát és az igazi gyilkosok még ma is subadon járnak. A nagyérdekességü beszélgetésről most a kővetkező részleteket jelentbetjük, amely végül ii ujrafölvétsl esetében teljes világosságot deríthet a titokzatos bünügyre.