Délmagyarország, 1925. szeptember (1. évfolyam, 82-106. szám)

1925-09-23 / 100. szám

Ara 2000 korona. MAGYARORSZÁG gwriutxlötégi Deák Perenc-u. 2. Telefon 13-33. Kiadóhivatal, MtiCnkOoyvt&r és Jegyiroda: Dugonics-tér U. Telefon ?C8. Kiflii: Petőfi Sándor-sugáruf 1. szám Telefonszám 10-34. Kutyából nem lesz szalonna. £« Ozllovich Jenőből nem less többet a DMKE főtitkára. Amit pedig, magunk kőzött legyen mondva, meg Is érdemel. Nem azért, mert megalapította a DMKE t, mert felvirágoz­tatta és vagyonhoz [uttafa. Azért sem, mert állilőiig szabálytalaniágokat kövelelt el, ime­lyeket felderíteni, perrendszerCleg megállapítani és megtorolni nem a mi hivatásunk. Mindettől és (ok mástól, ba nagyon akar, még lehetett voina Gallovicb újból a DMKE főtitkára. De már nem lehet. Nem ii lesz. Elkövette ugyanis ut a főbenjáró bűnt, hogy bátorkodott nem­ciak elolvasni és idézni, hanem meirovásban is részegíteni egy olyan mondatot, amely ki volt plakatirozva a DMKE előszobájában. Ennél nagyobb baklövést elképzelni se ludunk. Eizel Galfov cti — ne tessék nevelni, mi komolyan beszéiflnk — hfl maradt malijához. Botrányt és kelleme'lenséget okozott a DMKE-nek ai olt való ufolsó felszólalása alkalmával is. A DMKE mostani vezetőségét pedig nem érijük. Mért mosakszik olyan ijedten ? Igaz, volt már eset rá, hogy kutyából is lelt sza­lonna. Debát ezeknél a szállóigéknél nem az igaislg a fontos, banem az, hogy minél sike­resebben terjesszék és minél tartósabban tart­sák ébren a felekezeti gyűlölködést. Hogy ez nem kullurmunka? Islerem, manapiág az em­bernek le kell szállítania az igényét még egy lul'uregyesüleliel szemben is. Le kell szállítania különösen olyankor, imikor a vezetőség taglai egytől-egyig nagyon elfoglalt emberek, akiktől nem lehet megkívánni, bogy meglássanak egy plakátot egy olyan szobában, amelyen bossiu évek óta legalább néhányszor keresztfll kellett menniök. Ha az Ogyvezető-elnök ur bidbiró lenne, akkor egyenesen naivitásnak minősítenénk az olyan védekező tendenc'áju állítást, amely szerint nem volt tudomása a kérdéses plakát­ról. Igy nem lehet toron kivfll előlépni vigy jobb beosztáshoz jutni. Már pedig az ember, amikor beszél, gondoljon magára is, a család­jára is, meg azokra az érdemekre is, amelyeket a tapasztalat szerint mostinában elsősorban szoktak honorálni. Qondoljon különösen abban az esetbep, ba ar, amit mond, egyébként is találkozik a meggyőződésével. Abban tehát már megegyeztünk, hogy a DMKE ügyvezető alel­nöke nem részesülne semmiféle kitüntetésben, vagy előléptetésben. Ilyen botorság. Nyilatko­zatban több ízben ii ízléstelennek bélyegezni a plakátot, amely azt hirdeti, hogy kutyából sose lesz izalonna, zsidóból meg magyar és kijelenteni, bogy a plakát iiléslelen szövegére! nem aionositja magát, annak kifüggcsnísét helyteleníti és hogy megad minden biztosíté­kot, bogy jövőben hasonlóén bántó írás a DMKE falain helyet ne kapjon. Ezzel vala­hogy, persze csak a kulfura szempontjából, rendben is lennénk és szinte kedvünk lenne azt mondani, csak tovább ezen az ufón, mert ez a talaj hasonlatos ahhoz, amelyen nagy elődök törték meg a rögöt egy magas kulfura czámára. De, sajons, az óvatosan szerkesztett nyilatkozatban vannak nyitott ajtók is. A helyi­ségről, amelyben a plakát ki volt függesztve, azt mondja, hogy a DEFHE használta. Tehát a DMKE-é volt. Nem beszél azonkivül a nyi­latkozat arról sem, hogy a DMKE helyiségeibe nem lehetett másként bejutni, csak ezen a szobán keresztül. „A plakátot leizedettem, mondja továbbá az ügyvezető alelnök, és egy­ben elrendeltem, hogy a DEFHE ezentúl ax előszobában semmiféle felírást éi plakátot ki nem függeszthet.- Ez a nyilatkozat ránk egy Í ondosan megszerkesztett, nagyon precíz írásmű enyomását leszi. Ha nem csalódunk ebben az impressziónkban, ba tehit nincs szó hibás, vagy hiányos szövegezésről, meg kell kérdez­nünk, bogy mért vonatkozik az ügyveze'ő­alelnöknek a rendelete csak az előszobára? Szeged, 1925 szeptember 23, SZERDA Tudvalevőleg a többi heljiséget is csak hasz­nálják a DEFHE és az egyéb ifjúsági meg bajtársi egyesületek. A löbbi helyiségben van­nak-e, kinn tarthatók-e továbbra is és kifüg­geszt bet ők-e ilyen plakátok? Az ügyvezető alelnök zavartalanul szeretné _ . p— Előfizetést arak: Egy hfoi.-pra helyben 40.C0Ü kor, Budapesten es vidéken 4^JJ0G kor. P.gyes szám ára hétköznap Wi kor., vasár- és Onnepnap 3000 korona. í. évfolyam, 110. szám­wmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmo^m gyar zsidóság továbbra fogja támogatni lelke­sen és áldozatkészen a magyar kulturát, bár­mit plakátlrozzanak ki róla a DEFHE vagy a DMKE előszobájában. Ettől egészen függetle­nül szetetnénk tudni, hogy a DMKE mostani vezetőségének csak az előszobában van e ki­, Méretne vezeiosegenta csak az előszobában van e ki­szolgálni a magyar kulturát és ehhez szükséte fogása a kuyáról, a szalonnáról meg a zsidö­van, mint mondja, felekezefre való tekintetnél- ról szóló arranykepfa ellen, vagy pedig a la­kül minden magyzr ember rokonszenvére és kásokba beljebb kerülve is, ahova se bejül ni, se támogatására. Meggyőződésünk, bogy a ma- belátni nem igen adatik meg avatatlatlanoknak. Biztonsági szerződés ellenében Románia területi engedményeket kinál ? Néhány Szatmár-, Arad- és Bihir-megyci közaéget ajánlott fal Románia. u m-<—< • nyugatra esik. A román kormány ezt az alánla­tot nem fogadta el, hanem néhány Szatmár, Árad is Bihar vármegyei községet ajánlott fel, melyek még tárgyalási alapul sem szolgálhat­nak. Ezzel a hírrel hozzák összefüggésbe VlUaai Fiigyes báró bukaresti magyar közét legutóbbi budipesti útját, mely alkalommal Inkepuizlán felkereste Bethlen István gréf miniszterelnököt is, akinek az ügyről jelentést tett. Az egyik fővárosi délutáni lap mai száma azt a fellünétt keltő hírt közli, fcogy a rimán biz­tonsági szerződés megköfése elteiében Románia területi engedményeket tenno. Prágai jelentés szerint ebben az ügjben tár­S alások indultak neg Chamberlain tudtával, i azt tanácsolta a román kormánynsk, hogy engedje át Mogyarországrak azt a területet, amely Szatmár, Nagykároly és And vont látől Törökország ismét fegyverbe száll a mossuli határokért. Konstantinápolyi értesülés szerint TőiőIor­szág hát o: ura készül Anglia ellen. Az ország teiüleíén clyin intézkedések ICrtén'ek, amelyek amellett tesznek fmuságot, togy Töiökország Ismét fegyver beszáll Angiidon! a mussoli hatá­rokért. Számos olyan kaforoi intézkedés tör­tént, amelyek arra ergednek következtetni, boav nagy események vannak készttőben. London, szeptember 22. Konstintinápo'yi Je­lentés szerint a török saj ó abban, togy a mossuli kérdést a hágai döntőbíróság elé terjesztik, a Népszöveti égre gyakorolt angol nyomás eredményét látja. A török lapok han­goztatják, hogy Ily körülmények között az an­gorai kormánynak a cselekvís szabadságit ÍS magának fenntartania. ""aasagat «n Mi történt a keresztényebbel a mossuli határnál? r-r,hpn ancol résztől azt a kijelentést let- I tény, aki a szótanforgó vidéken lakik, zavar­,..GcriS I föiökamissalt határvonalat talanul teljes biztonságnak örvend. Ami az lék, hogy a « ... - ugyancsak angol résiről emiilett szeptember 1-i ütközetet illeti, amely Quzat mellett a HedU folyó iraki partján játszódott volna le, itt mind­össze annyi történt, hogy egy őrházat néhány Iraki katona tüz alá vett, amit az őrház la­kossága viszonzott. Erre az iraki különítmény beismerte, hogy a lámadás tévedésből történt, mire az inddes véget éit. Az angol előadás tehát erről az ütközetről semmiben sem felel meg a tényeknek. ÍVB, U^KJ U MVNVA U PIHMUII tuiuivwauiai átlépték is az északi részen fekrő keresztény falvak lakosságát cz orszdg tetsejébe hwcolták. Ez a jelenés napvilágot láfott a külföldi és a magyar sajtóban. A török köztársaság buda­pesti követsége ezért a köve kezCk megállapí­tását kéri: — Teljesen alaptalan az a hir, bogy szep­tember 6-án 380 török Pazsofalvát körülzárta, és a keresztény lakosságot Gavarra elűzte. Az angol részről megnevezett Zaravan kolostor egyáltalában ismeretlen és az a néhány keresz­Bukarestben letartóztattak egy nagy bécsi napilap levelezőjét tudósításai miatt Bics, szeptember 22. A Wiener Allgemelne Zeitung bukaresti levelezőjét a román hatósá­gok letartóztatták a kisenevi pörről írt jelen­tései miatt. A lap egyik bukaresti jelentése, amely a román kisebbségekkel való bánásról sióiolt és tartalmazza a turnseverini középisko­lák lanári karának felhívását. A felhívásban a turnseverini tanárok azt javasolják, hoav min­dtnöt évben távolítsák et ktSmtüSám* **SüJ"1Pr és akraiaai lakosság husz szá­zalékát. Ilyen médon Románia 20-25 *. mnlva egységes állam lesz. Apponyi ismét a Népszövetség elé vi az elnyomott kisebbségek ügyét. Genf, szeptember 22. A Nemzetek Siövetsé­közgyülére ma gyors gének közgyülére ma gyors egymásutánban elintézte a napirenden lévő kilecc pontet. A kisebbségi kérdésről szóló élőidéi javaslat kapcsán vifa keletkezett. Apponyi Albert gróf állást foglalt azon felfogással szemben, mintha a Nemzetek Szövetségének a kisebbségek ér­dekében végzeit munkásságát kívánta volna bírálni. A magyer delegáció a Nemzetek Szö­vetsége tanácsának jelentéséhez csak fenntar­tással járulhat hozzá mlrdcddlg, cmtg a ma­gyar delegáció javaslatait figyelembe nem szik. Bejelentette, hogy a magyar defegádő a Nemze ek Szövetségének ülésén újra beter­jeszti javaslatait. Htymans (Btlgíutr) Apponyinak azzal vála­szol', hogy előzőleg a Nemietek Szövetsége ta­nácsának is foglalkozni keli a magyar javaslat­tal. Franciaország képviselője Apponyi ellen foglalt állást. Ezu'án a közgyűlés elfogadta a kisebbségi kérdésről szóló jelentést és as ezt {óváhagyó határozatot.

Next

/
Thumbnails
Contents