Délmagyarország, 1925. szeptember (1. évfolyam, 82-106. szám)

1925-09-17 / 95. szám

116 DBLMAQYARORSZAQ 1928 szeptember 11. Vizsgálati fogságából kiszabadult Friedländer csodarabbi. Debrecen, szeptember 16. Ma reggel a debreceni törvényszék vádtanácsának azt a határozatát, hogy a letélkönyveket a 600 millió előirt óvadék fejében elfogadja, aláirta dr. Rézler Ervin biró, a vádtanács referense és dr. Keserű Lajos törvényszéki elnök, a vádtanács elnöke. Ezt a határozatot nyomban az ügyészséghez juttatták és a védők nagy aggodalommal várták, nem lesz e az ügyészségnek valami ujabb észrevétele a végzés ellen. Nagy ölömmel vették tudomásul, hogy Gersitch Károly ügyészségi elnök semmiféle akadályt nem gördített a rabbi szabadlábrahelyezése elé. Így azután az ügyészségen féltizenkettökor kiállították a fogház gondnoksága számára a szabadlábra helyező rendelvényt, amelyet maga Gersilch elnök irt alá. Ezt a védők nyomban kézhezvetlék é3 siettek vele a foghá2felügyelőliöz, aki , rögtön felnyittatta a rabbi cellájának ajtaját, a rabbival a fogház irodájában a kiszabadulás alól szokásos irásbeü formaságokat elintézték és azután Friedlander Hermann dr. Sajó László védője társaságában távozott a törvényszék épületéből A kinnnrárakozó tömeg kalaplengetéssel és hangos ovációkkal Üdvözölte, a rabbi beült az ügyvéddel az épület előtt várakozó gépkocsiba, ame lyen egyenesen a Deák Ferenc uccai Acél és Sajó ügyvédi irodához hajtattak. A rabbi Olasziiszkára utazik. A vizsgálóbíró tegnap és ma egész napon át folytatta a letartóztatott Friedlánderek kihallgatását, de semmi határozott nyomot nem tudott kivenni a vallomásaikból arról, merre lehet keresni a hamlsilók telepét és a még forgalomba nem került hamis bankókat. Pénteken tárgyalják a Belvárosi Bank kényszeregyezségét. A Belvárosi B;nk volt a háború alatt és után alapított pénzintézetek között a legnagyobb és az, amelyik a közönség részéről is a legtöbb bizalmat élvezte. A bizalom indokoltnak is látszott, meri az alapítók és ax igazgatóság tagjai tőkeerős és közbecsült emberek voltak, akikről jogosan hiite mindentsi, hegy a konjunklura lezajlása után is e!ég erősek maradnak a bank finanszírozására. Sajnos azonban a gazdasági viszonyok minden várakozáson felöl lezUllöttek és a sorozatos bankbukások a Belvárosi Bankot is magukkal rántották. Hónapokig tartott, amíg a bejelentett fizetésképtelenség u'án a bank adósságait és követeléseit pontosan megállapíthatták, mert hiszen a Belvárosi Bank papírforma szerint aktiv volt és csupán a behajthatatlan milliárdokra menő künnlevőségek okozták a bukást. A legnagyobb adós a Kereskedelmi és Gazdasági Bank r.-t. volt, amely egymaga mintegy két milliárddal tartozott, de ez a követelés be voll táblázva ingatlanokra. Az ingatlanok ér'ékcsökkenése folytán azonban ez az összeg teljességében be nem hajtható. Érdekes, hogy e követelés jogosultságának megállapítása céljából a budapesti kereskedelmi törvényszék dr. Kreike Jenő ügyvédet a Gazdasági és Kereskedelmi Bank érdekében Szegedre küldle gondviselőül. Dr. Kreike már meg is állapította, hogy a Belvárosi Bank követelése 1500—1600 millió erejéig reális, de azért még sem valószínű, hogy 1100-1200 milliónál több megtérüljön. Ezért a bank igazgatósága, hogy a hitelezőknek megajinio't 40 százilékos egyezséget fenntarthassa, a maga részéről 800 millió koronával pótolja a hiányt. Valószínű, hogy a pénteki kényszeregyezségi tárgyalás megegyezéssel fog végződni, mert az igazgatóság csak erre az esetre folyósítja a 800 milliót, mig ellenkező esetben nem lenne más megoldás, mint a csőd, ami — okulva a régi tapasztalatokon — mindent felemésztene és a sok apró betétes egy fillért sem kapna vissza pénzéből. „Talán maguk is búzát akarnak ajándékba!" Válás után — rendőrök, tolvajlás, rágalmazás. Puskás Lukácsné hosszú éveken át teljes békességben élt Szentmihályteleken férjével, mig az elmúlt év végén a sokszor megismétlődő pörlekedésre különváltak a házastársak. Az elválás nemcsak a családi nyugalmat dúlta fel, hanem az öregedő asszonynak súlyos vádakkal terhelten kellett a törvényszék elé állania. A különválás után ugyanis differenciák voltak a családi ingóságok miatt. Puskásné magánál tartott olyan dolgokat, amiket Puskás magának követelt. Végül is Puskás nem tudta megszerezni feleségétől a kérdéses ingóságokat, mire lopás miatt feljelentette feleségét a rendőrségen. A feljelentés után három rendőr jelent meg az asszonynál, hogy a nyomozást lefolytassák. Az asszony elkeseredetten fakadt ki a rendörök ellen, aki nyomozni jöttek az ö házába, majd izgatottságában igy kiáltott a kötelességüket teljesítő rendőrökre: — Azért jönnek ide hozzám nyomozni, mert az uram búzát, meg tyúkot küldött ajándékba Gera felügyelő urnák I A rendörök még nem is válaszolhattak a bifakadásra, amikor előállott Puskásné lánya, Pintér Istvánné és ugyancsak azzal vádolta meg a rendőröket, hogy azért jönnek ide, mert parancsnokuk búzát kapott ajándékba. Izgatottságában azonban még tovább folytatta kiáltozását. Szinte magából kikelve kiáltotta a rendőröknek: — Micsoda piszkosság, hogy ide mernek jönni, talán maguk is búzát akarnak ajándékba I A rendörök meglelték jelentésüket, a két aszszony ellen pedig felhatalmazásra üldözendő rágalmazás vétsége cimén indult meg a bűnvádi eljárás. A főtárgyalást szerdán délelőtt tartotta meg a szegedi törvényszék W/d-tanácsa. Puskásné akadozva ismerte be, hogy megtette a kijelentéseket, de azt is előadta, hogy időközben kibékült férjével, megint együtt élnek és azóta meggyőződött arról, hogy nem kaptak semmit a rendőrök. Amikor az elnök megkérdezte a másik vádlottat, Pintér Istvánnét, hogy beismeri e a mondottakat, a fiatalasszony odaállott az elnök elé és igy felelt: — Nem igazi Nem mondtam én olyat. Egy polgárnő Ilyet nem mer monáani a kardos, pisztolyos rendőröknek I Vild Károly elnök pedig csak ennyit felelt erre: — Ha tudná maga, hogy hány ilyen polgárnő jön ide elébünk, akik még mást is mertek mondani, akkor nem mondaná ezti Végül is kihirdették az Ítéletet, amely szerint a törvényszék bűnösnek mondotta ki mind a két asszonyt és Puskásnét 300006 koronára, leányát pedig egymilliókéiszázezer koronára ítélték, mert Pintérné négy rendőrt rágalmazott meg. Az elitéit asszonyok kétségbeesve mondták, hogy honnan vegyenek elő annyi pénzt, amikor még kenyérre sincs, inkább leülik a büntetést. Végül is szomorúan megnyugodtak az Ítéletben. A Nagyszakácsiak ragaszkodnak Í egyházi elismeréséhez. 91 csoda" Marcali, szeptember 16. Nagyszakácsiban még mindig nem ültek el azok az izgalmak, amelyek a kisasszonynapi véres incidens után jelentkeztek. A csodalátók továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy a ccoda helyén kápolna emelkedjék, amelyben tovább is ájtatoskodhatnak a hivek. A belügyminiszter rendeletére a hatóságok nem folytatják a kápolna eddig felépített falainak lebontását. Acsedahelyre vezelő at azonban továbbra Is zárva van, a marcali főszolgabíró azt a rendeletét, amelyben eltiltja zardndokcsopatoknak a ezodahelyre való járását, most is fönntartják. A Nagyszakácsi csoda ügye egyre jobban bonyolódik és politikai körökben ma már súlyos komplikációtól tartanak. A helyzet ugyanis az, hogy amennyiben a Nagyszakácsiaknak megiiltanák a kápolna építését, a csodalátók el vannak határozva arra, .hogy elszakadnak a katolikus egyháztól. Éppen erre v:ló tekinte tei Slrausz István, a kerület képviselője arra készül, hogy még eren a héten elutazik Nagyszakácsiba és a csodalátókat lebeszéli elszakadási tersükről. Slrausz István megjelent a népjóléti minisztériumban és Vasi József miniszterrel való tanácskozása után a következőket mondotta ebben az ügyben : — A helyzet csakugyan az, hogy a Nagyszakácsi nép nem enged és ragaszkodik áláspontjához, vagyis a csoda egyházi elismeréséhez és a templomépítés megengedéséhez. Amennyiben tebát ezek a kívánságok nem teljesülnek, az a veszedelem fenyeget, hogy elhagyják a katolikus egyházat. Véleményem szerint ezt az ügyet félté lenül nyugvópontra kell juttatni és ezért van szükség, hogy egyházi bizottság szálljon ki Nagyszakácsiba s még egyszer vizsgálják meg az egész ügyet, a kápolna épllését pedig engedélyezzék. Az építkezés megakadályozásának, véleményem szerint, nincs semmi oka. — Ami a Nagyszakácsiba való elutazásomat illeti, eit egyelőre el leli halasztanom, mivel gyengélkedésem miatt még nem vállalkozhatom erre a hosszú útra. Egy örült asszony izgalmas viselkedése a vonaton. Budapest, szep ember 16. A nyugati pályaudvarról ma délután elindult esztergomi személyvonalon nagy izgalmat okozott egy elmebajos asszony. Ralmsdorfer István járásőrmester 38 éves felesége, Peltsáoszky Margit három éves Béla nevü fiival fe szállott a vonatra, hogy Esztergomba utazzék. Alig indult meg a vonat, az asszony karjára kapra kisfiát, a vonat ablakához szaladt, amelyet leeresztve, az ablakon keresztül ki akart ugrani a robogó vonatból. Az utasok észrevették szándékát és még idejében megakadályozták rémes tervének kivielében. Raimsdorfernét lefogták és szóltak a kalauznak, hogy a legközelebbi állomáson szállítsa le a vonatról. Amikor a vonat tz angyalföldi állomáshoz ért és meglas8itotta meneté», az asszony kilépte magát őrzői kezéből ¿s gyermekével együtt leugrott a még mozgásban levő vonatról és végigrohant a sínek közbit. Csakis a véletlennek köszönhető, hogy egy szembejövő vonat el nem gázolta. Az állomáson a rendőr lefogta a gyermekével együtt menekülő nő! és a mentők a főkapitányságra vitték. Itt a rendőrség megállapította, hogy Raimsdorfné veszedelmes elmebeteg. A rendőrség az asszonyt az angyalfödi elmegyógyintézetbe szállította, a kisfiút pedig a gyermekmenhelyen helyezték el. A LEGÚJABB ANGOL ÉS FRANCIA FÉRFI ÉS NŐI DIVATSZÖVET KÜLÖNLEGESSÉGEK megérkeztek. schatz HR. Fia 200 Kölcsey ucca 4, Telefon 8—18