Délmagyarország, 1925. szeptember (1. évfolyam, 82-106. szám)

1925-09-16 / 94. szám

1925 szeptember 11. OELMAQYARORSZAQ 107 A dohánygyári munkások elbocsájtása megmásíthatatlan elhatározása a pénzügyminiszternek. A polgármester kedden éjjel Budapestre utazott a dohánygyári munkások küldöttségével. A dohányjövedék központi igazgatóságának az a váratlanul érkezett rendelete, amelynek következtében a szegedi dohánygyár háromszázötven munkáznöje megkapta két hétre szóló fölmondását, hihetetlen föiháborodást keltett a városban. Az első pillanatban támadt megdöbbenés hatása alatt maguk a kenyértelenné tett munkások sem ismerték fel a rendelet kalasztrófális jelentőségét, mert azt hitték, hogy vagy félreértésről, vagy tévedésről lehet szó és hogy a dohányjövedéki Igazgatóság rövidesen visszavonja rendeletét. Mára azonban kiderGlt, hogy a szegedi dohánygyár háromszázötven munkásnője befejezett tények előtt áll, mert a pénzügyminisztérium elhatározása megmásíthatatlan. Megirta a Délmagyarország, hogy a dohánygyári munkások kQldöttsége kikereste a polgármestert, aki megigérte, hogy minden lehetőt elkövet ugy a dohánygyári munkásokra, mint a városra nézve egyformán súlyos sérelmet jelentő rendelkezés hatálytalanítása érdekében és ha szükség mutatkozik rá, akkor ő vezeti fel személyesen a munkások küldöttségét a pénzügyminiszter elé. Telefonon azonnal érintkezésbe lépett dr. Kószó litván belügyi államtitkárral, aki a szegedi szivargyár megszüntetéséről csak a polgármestertől értesült és felkérte, hogy érdeklődjön ez ügyben a pénzügyminiszternél. A belügyi államtitkár el is járt a pénzügyminisztériumban, tárgyalt Vértessy államtitkárral és értesüléseit azonnal közölte a polgármesterrel. Ezek az értesülések tették egészen kilátástalanná a szegedi dohánygyár háromszázötven munkásnőjének helyzetét. Dr. Kúszó István információi szerint ugyanis a pénzügyminiszter megmásíthatatlan elhatározása következtében vesztti kenyerét háromszázötven munkáslány, mert a szeÍ

'edi dohánygyár megszüntetése befejezett dolog. gaz ugyan, hogy a pénzügyi kormányzat elhatározta azt is, hogy a szegedi dohánygyárat, amely négy évtizedes múltra tekinthet vissza és ameiy kizárólag szivargyártásra volt berendezve, cigarettagyárra alakitiák át és megfelelő módon kibővítik, de amig ebből a tervből valóság lesz, legalább hat hónap telik el és addig a gyár üzemét szüneteltetik. Az átalakítás után ismét vesz majd fel munkásokat a szegedi dohánygyár, de lényegesen kevesebbet, mint amennyit most elbocsájt. Azoknak, akik visszakerülnek, gyenge vigasztalást nyújt az, hogy a minimálisan hathónapos fizetésnéiküli üzemszünetet beszámítják szolgálati idejükbe, akik azonban nem kerülnek vissza, nemcsak kenyerüket, hanem teljes szolgálati idejüket és nyugdíjigényüket Is elveszítik. A polgármester közölte értesüléseit" a dohánygyár munkásaival, akik között mérhetetlen és elkeseredett kétségbeesés uralkodik. A polgármester közölte velük, hogy a küldöttségjárásnak ezek után nem lehet semmi pozitív eredménye, mert a pénzügyminiszter elhatározása végleges és ipegraásithatatlan, a kétségbeesett munkásnők azonban nem adták föl azt a tervet, hogy sérelmük orvoslását küldöttségileg kérik Bud János pénzügyminisztertől, mert mégis remélik, hogy jobb belátásra bírják és bejelentették a polgármesternek, hogy a küldöttség kedd éjjel Indul föl Budapestre. A polgármester tegnapi Ígéretéhez hiven szintén felutazik, hogy Bud János elé vezesse a kétségbeesett munkásnők küldöttségét. A polgármester érdeklődésünkre kijelentette, hogy a küldöttségjárástól sok eredményt a történtek után már nem vár és célja igy már nem is az, hogy visszavonassa a kérdéses rendeletet, csupán azt kivánja elérni, hogy a pénzügyminiszter méltányolja a dohánygyár mnnkásnöinek lehetetlen helyzetét és ne tegye máról- holnapra kenyértelenné őket. — Az ellen sem a munkásnak, sem a városnak nincs kifogása — mondotta a polgármester —, ha az állam cigarettagyárrá alakltja át a szegedi szivargyárat, sőt a tervezett gyárkibővités még előnyt jelent, d& az ellen határozottan tiltakoznunk kell, hogy az átalakítás miatt több mint háromszáz munkáscsalád veszítse kenyerét éppen most, a tél küszöbén és tiltakoznunk kell az elten is, hogy az elbocsájtott munkások túlnyomó részét véglegesen elbocsássák a gyárból. Sérelmes a rendelet azokra is, akiket később alkalmaznak, mert az átalakítás idejére fizetést nem kapnak. Elmondotta még a polgármester, hogy a város harmincegynéhány évvel ezelőtt engedte át a dohánygyár tiz holdas telkét az államnak. Az állam a teleknek csak egy részét épitette be és néhány évvel ezelőtt, amikor az üres telekrész visszaadását kérte a város, mert bérházakat kivánt rája épiíeni, az állam megtagadta a kívánság teljesítését azzal, hogy a telekre szüksége van. — Nem ismerem annak a szerződésnek a tattalmát — mondotta a polgármester —, amely annak idején a város és az állam között létrejött és nem ismerem a gyártelep átalakításának és bővítésének állítólagos tervét sem, de ugy érzem, hogy abban az esetben, ha a most kiadott rendeletben rejlő súlyos sérelem nem talál orvoslásra, a városnak joga lesz arra, hogy az államtól pisszavegye a telket. Remélem azonban, erre nem kerül majd a sor, mert a pénzügyminiszternek föltétlenül méltányolnia kell a munkásság helyzetét, hiszen tervszerűen nem munkanélküliek táborát. kedci nem tudó munkás érdeke komoly meggondolást igényel. A szegedi dohánygyár munkásait a kurzus idején keresztényszocialista szervezetben tömörítették, ugy hogy exisztenciáját veszélyeztette az a munkás, aki nem volt hajlandó belépni a szervezetbe, esetleg a szociáldemokrata pártnak maradt a tagja. A szegedi szociáldemokrata párt ettől függetlenül teljes erejével küzd a dohánygyár munkásainak veszélyeztetett egzisztenciájáért, mert a háromszázötven uj munkanélkülivel a szegedi munkanélküliek száma eléri, sót meghaladja az összmunkásság ötven százalékát. nevelheti a kormány a Háromszázötven henyértelenné váló és elhelyezSokszáz főnyi tömeg várta a csodarabbit, — de Friedl£nder még mindig nem szabadulhat. Az ügyészség mcgfclebbezi — a kauciót. Debrecen, szeptember 15. A debreceni Ítélőtábla tudvalevőleg Friediánder csodarabbi ügyében ugy határozott, hogy 600 millió óvadék elleniben szabadlábra helyezi. Nyíregyházán, Miskolcon és Olaszliszkán lázas munka folyt, hogy a kauciót előteremtsék és 48 óra alatt sikerüli is a 600 milliót összehozni. Tegnap a védők kijelentették a debreceni törvényszék vezetőjének, hogy kedden leteszik az óvadékot. A fogház vezetője tudtukra adta, hogyha bemutatják az óvadék lefizetéséről az állampénztár elismervényét, még kedden szabadlábra is helyezik a csodarabbit. Kedden délelőtt a törvényszék elé nagy tömeg érkezett a környék falvaiból, hogy ott legyenek, amikor a csodarabbi elhagyja a fogházat. Kilenc óra tájban öt hatalmas autó állt a törvényszék előtt, melyek egyikén szőnyeggel leterített főhely várta párnákkal a csedarabbil. Ez az autó viszi a csodarabbit a szabadulás pillanatában Olaszliszkára két heti fogság után. Délelőtt 11 óráig a gyülekező tömeg oly nagyra nőtt, hogy a tolongás már életveszélyessé kezdett válni s a rendőrség készültséget vonultatott ki. A csodarabbi védői kedden délelőtt letették a debreceni adóhivatal előtt a bíróság által megkívánt 600 millió korona óvadékot takarék* betéti könyvekben. A fogház kapujában azonban hiába várták Frledlünder aodarabbi kiszabadulását, mert bár a védő által felajánlott takarékbetéti könyvek elfogadását az ügyészség elnöke nem javasolta, a törvényszék vádtanócsa azonban mégis a betéti könyveknek kauciókép való eljogaddsát elfogadta. Ezt a határozatot azonban joga van az ügyésznek a Táblához megfelebbezni, közben azonban már elumlt 2 óra és az ügyészt nem találták a hivatalában; ennek következtében a csodarabbi szabadldbrahelyezése újból elmarad. Most már a Fegjobb esetben is cask szerdán reggel történhet meg Fried;ánder Hermann szabadlábrahelyezése, amennyiben az ügyész a törvényszék vádtanácsának határozata ellen észrevételt nem tesz. Ha azonban az ügyész ezen végzést is föifolyamodná, ugy az Iratok átmennek az itilőtáblához és ott dől el, hogy a fölajánlott takarékbetétek ellenében szabadlábra helyezik- e a csodarabbii, vagy sem. »:»»»»::»»»»»»i»»»:»?:;»t:::»»{»»»»»mj ituut Singer László halálát gondatlanság okozta? Az ügyész két hét után uj nyomozást rendelt el az elmeklinthai gyilkosság ügyében. Mintegy két hétlel ezelőtt történt, mint még emlékezetes, hogy az elmegyógyiniéieü klinikán egy óvatlan pillanatban Ács Sándor makói hagymakereskedő őrülitársát, Singer Lászlót megfojtotta, anélkül, hogy az ápolók észrevették volna a szerencsétlenségei és megakadályozhatták volna a borzalmas tettet. A klinikai megrendítő gyilkosság ügyében a nyomozást hamar befejezték. Kihallgatták az ápolószemélyzete*, az ügyeletes orvost és megállapították, hogy az adott körWminyek alapján nem terhel senkit sem a felelősség a klinikai fojtogatás szomorú esetiben. Az ápolók távol voltak a tett színhelyétől, a megfigyelő osztályon, ahol a borzalmas szerencsétlenség történt, csak egy ápo'ó teljesített szolgálatot, aki éppen máshol volt e foglalva. Az elmegyógyintézet férfi osztályán ugyanis 80 betegre csak nigy ápoló ügyel fel, meri a nemrégiben még teljes létszámot annyira lecsökkentette a szanálás, hogy csak négy ápoló maradt meg, akik képtelenek ellélni a terhes és lélekölő szolgálatot olyan mértékben, amint azt az elmegyógyintézeti előírás megszabja. A klinika ugyan próbálkozott, hogy az ápolói létszámot kiegészítse, azonban minden törekvése sikertelen maradt. Az elmúlt két hét után az ügyészségen alaposan áttanulmányozták a rendőrségi jelentést és a boncolási jegyzőkönyvet, ugy hogy az a feltevés is előtérbe került, hogy Singer László halálát gondatlanság okozta. Az eBet körülményeinek kivizsgálására at ügyiszség elrendelte az újbóli nyomozást annak megállapítására, Zh'gy fennforog- e gondatlanság és ha igen, kit terhel a feleiősség a klinikai szomorú gyilkosságért. Az ügyészség nyomozást elrendelő végzését ma kap'a meg a rendőrség, amely ismét részletes nyomozást fog lefolytatni. Ismét kihallgatja a klinikai személyzetet, valamint a kihallgatható betegeket is. Az uj nyomozás több napot vesz igénybe és csak azután határoz majd az ügyészség, hogy emel-e vádat valaki ellen, vagy pedig ismét irattárba kerülnek a klinikai gyilkosság aktái. Csapó Ödön elméje minden két évben elborult és a szanatórium után ismét tanitás következett. Elmegyógyintézetbe viszik a rabló tornatanárt? A Dilmagyarország keddi számában részletesen beszámolt Csapó Ödön reálgimnázium' tornatanár budapesti rablótámadásáról, amelyet beszámíthatatlan állapotban követett el. A rablótámadás tervetlensége, kiviteli naivság« mindazt látszik bizonyítani, hogy Csopó elborult elmével magánkivüli őrülsigében követhette el ieitit. Csapó elfogatása alkalmával már arról regélt a detekiiveknek, hogy a leütött is kirabolt házalónál levő Jemirdek" pénz szédítette el és ez vette el józan gondolkozását, noha a házalónál levő pénzösszeg alig rúgott többre félmillió koronánál. A budapesti detektívek furcsának is találták a tornatanár eléggé tiszta és értelmes vallomását és csak a szegedi rendőrségtől kapott telefonértesi'és után győződtek meg arról, hogy Csapó nem csak a rablás pillanatában volt beszámíthatatlan, hanem legutóbbi szegedi tartózkodása alatt sem számítódott már a normális emberek kategóriájába. A tragikus sorsú tormatanár családi és baráti érdekeltségei már elutaztak a fővárosba, hogy iépéseket tegyenek abban sz irányban, hogy elmeállapotát haladéktalanul megvizsgálják. Szegedi orvosi vélemények szerint ugyanis Csspó harctéren szerzett idfgbetegsége minden második évben annyira kiujul, hogy azonnali pihenésre és szanatóriumi kezelésre van szüksége. Mintegy két évvel ezelőtt volt Csapó tanár hasonló Idegzetű állapotban s ez a helyzet állt elő most is, aitikor minden akarata és lette ellenkezett a tiszta agy munkájával. Legutóbbi szegedi viselkedése, különleges tettei mind azt bizonyífjílr; hogy Cippő Ödön rablótámadás«