Délmagyarország, 1925. szeptember (1. évfolyam, 82-106. szám)

1925-09-15 / 93. szám

6 DBLMAQYARORSZAQ 1928 szeptember 11. lom által már most is lulnagyrészben igénybe van véve. — A tanyai vasút tudvalevőleg az „Alsóianyát" kötné össze a várossal, a „Felsőtanya" egészen Kistelekig még mindig kocsival tartja fenn a közlekedést és ezen kocsik évek óta a Rudolf téren állanak, ugy hogy a mérnökség terve szerint, ha a vasút idetorkolna, ezen fe!sö!anyai forgalmat innen elterelni kellene. — A tanyai vasút egyik főcélja, hogy a tanya terménye a 150.000 főből álló lakossághoz közelebbre hozassék és kényelmesebbé létessék és a város egész közönsége tiltakozott egynéhány év előtt felmerült azon terv ellen, hogy a tanyai vasul Mérges-Halas felé kapcsoltassák, mert ezáltal a termények nem ide városunkba, hanem ellenkezőleg másfelé tereltetnének. — Ha már most a tanyai vasút a Tisza partjára torkolnék, a város közönsége a tanyai vasút épitése által hozolt óriási áldozat mellett megint olt állana, hogy a tanya terméke a vizén kényelmesen tovább szállltlatik és nem a város élelmezését segítené elő. — Amint már emiiteltem, a Mars-tér a város kellő közepén fekszik, a tanyai vasúinak odavaló irányítása tehát ezen szempontból is egyedül helyesnek mondható. | Hajsza j ¡a világ körül.! Í

Szerdán ós csütörtökön f Laura la Plante, a .Veszedelmes ártatlanság" M f főszereplőjével: q • A tartalékos férj I ^ az idény legpazarabb vígjátéka a Belvárosiban. | Legfinomabb filckalapok tizenhat féle színben, a legújabb formákban megérkeztek. Fehér ISo ezer, szines 12o ezer. Ruzlcska Lajos Iskola ucca 31. szám alatt. Átalakításokat gyorsan készítek. 741 Értesítés. 23b Tiszteletlel értesítem ismerőseimet és vevőimet, hogy Werthelmer Miksa urnák a Szentgyörgijl iskola mellett levő hentei és mészáros üzletét í Ivettem és ott 0 mai naptól kezdődőleg közismerten kiváló minőségű áruimat a nálam megszokott olcsó áron bocsájtom n mélyen risztéit vevőközönség rendelkezésére. Szíves párllogást kér kiváló tisztelettel Tornay Mihály, hentes és mészáros. formázások és MODEL utáni alakiNői kalap tások gyorsan és jutányos áron készQlnek Szatmárinál KBIctey ucca 3. 221 Royul-szállA melleit ö«v. Orotselly Látzlöné szili. Zlerltz Vilma és gyermekei László, Imre, Káruly, Ilona, Margit, Sarolta, Jenny, Rözsl és Lilly fájdalomtól megtört szivvel tudatja, hogy szeretett hUséges hitestársa, a legjobb apa, nagyapa és dédapa Grasselly László vaskereskedő, köztörvényhatésági bizottsági tag egy hosszú, eredményes és munkás élet után 84 éves korában, legboldogabb házasságának 54-ik évéban, folyó évi szeptember hó 12-ik napján éjjel fél 1 órakor, hoszszas szenvedés után a mindenható Istenben való megnyugvással az örökkévalóságba költözött. A felejthetetlenül drága halott kihUlt teteme a róm. kath. egyház szertartása szerint folyó hó 15-ik napján délután 4 órakor fog a Kigyó ucca 5. sz. alatti gyászházból örök pihenő helyére a belvárosi róm. kalh temetőben levő családi sírhelyre helyeztetni LelkiUdvéért az engesztelő szentmiseáldozat a belvárosi róm. kath. templomban e hó IS-én, kedden délelőtt 9 órakor fog a mindenható Istennek bemutattatni Szeged, 1925. évi szeptember hó 12-én, vitáz FegyvenlS Sándor tordálfalvl Halmagyl Lajos Rummer Károly , veje) turoiánkal Turotányi Laura SUmegl Izabella HUller Ann* menyei tzámoi unokái él dédunokái. Iskolaépítés! problémák a tanács e!6tt. Az egyetem idehelyezése óta az alsófoku és a középfokú oktatás rendkívül súlyos nehézségekkel küzd szakadatlanul. Az egyetem intézményének nagyrészét ugyanis iskolaépületekben helyezték el anélkül, hogy előbb gondoskodtak volna a hajléktalanná vált iskolák megfelelő elhelyezéséről. így érthető, ha a város tanácsának minduntalan iskolaügyekkel kell foglalkoznia és keresnie kell azokat az átmeneti megoldásokat, amelyek ideig óráig orvosolják a súlyos bajokat. A rókusi tankötelesek iskoláztatása például mind a mai napig megoldásra váró probléma, mert az a mód, ahogyan most tanulnak a rókusi gyerekek, még ideiglenes megoldásnak is rossz. Szinte lelkiismeretlenség azt kivánni, hogy 6—10 éves csöppségek városrészeken vergődjenek keresztül mindennap, hogy eljussanak iskolájukba. A belvárosi iskola körül is állandó a panasz. A fiuk még megvannak valahogy a Jókai uccai iskolában, de a leányok, akik a Jerney-ház első emeletén, nyolc magánlakásból átalakított osztályokban tanulnak, évek óta várják rendes iskolájukat. Hónapokkal ezelőtt — mint ismeretes — a polgármester tárgyalt Koós Elemér kormányfőtanácsossal, a Szeged Csongrádi Takarékpénztár igazgatójával egy két hárommilliárd koronás kölcsön folyósításáról a renáesnél alacsonyabb kamat ellenében. Ebből a pénzből felépítené a város a belvárosi iskola üres telekrészére a belvárosi leányiskolát. Az olcsó kamatért kárpótlást kapna a Csongrádi a Jerney féle ház — amely a takarékpénztár tulajdona — fölszabaduló nyolc magánlakásában, amelynek ériéke ma jelentékeny összeg. A Csongráál azonban nem aáott kölcsönt is így a polgármester terve meghiusult. A hétfői tanácsülésen a kérdés ismét szóbakerült. Gaál Endre kulturtanácsnok bejelentette, hogy a mérnökség hozzávetőleges számítása szerint a belvárosi fiúiskolára építendő emeletrész körülbelül másfélmllllárá koronába kerülne, ha pedig a város az üres telekrészre akar épiteni uj épületszárnyat, annak az ára körülbelül 2.700,000.000 korona. A tanács hosszas vita után ugy határozott, hogy a mérnöki hivatalt az első megoldás terveinek és költségvetésének elkészítésére utasltja, mert a második megoldás tuldrágának látszik. Az építkezésre azonban csak a tanév végén, tehát a jövő nyár folyamán kerülhet sor. Fölmerült a tanácsülésen a rókusi iskola problémája is. A tanács sürgősnek tartja ugyan az iskola fölépítését, de még nem tudja, hogy a költségeket miből fedezi és hogy az iskolát hová építi majd fel. Több terv került már kombinációba, de a választás még nem történt meg. A tanácsülés végén a polgármester közölte a tanács tagjaival, hogy a szeptemberi közgyűlést egy héttel korábban, már a jövő hét szerdáján meg kell tartani, mert aktuálissá válik a kölcsön felvétele és hovaforditásának végleges és pontos meghatározása. Ami a tanyai vasút költségeinek kiegyenlítése után megmarad belőle, abból vagy uj bérházat épit a város, vagy pedig és ezt szeretné legjobban a polgármester — felépítené a Somogyitelep és Aigner-telep iskoláját. Fizessen elő a Délmagyarországra! A falu város akar lenni... Orosháza első országos vásár«. Orosháza, sieptember 14. (A Délmagyarország kiküldött tudósítójától.) Orojháza itt terül el a nagy magyar Alföld kellős közepén, a kocsikereket m»gátioz ölelő sártenger szivében. Az éjjel még sártenger volt, szakadt az es5, de délre már porrá száradtak a rögök és a hosszú kocsisorban O osházára tarló vásárosukat szürke porfelhő kiséri vándorútjukon. Remények élednek a kocsikon ülők szivében, üzletel vá nak, törik magukat az első orosházi orsiágos vásárra, ami ma van és ami olyan nagyszabású lett, hogy az orosháziak álmodni se mertek róla. Érdekes ennek a nagy alföldi falunak az élni akarása. Aig húszezer ember lakik benne, de hetipiacai három vármegyében híresek és sokszor innen indulnak ki az országos irányárak, »szerint, amint az exportörök szállitsnak-e külföldre, vagy s?m. A falu város akar lenni és a veze'őket ebben a törekvésükben kivétel nélkül támogatja alakosság. Mert az oroshásiak hamar rájö:tek arra, mit tesz az idegenforgalom. Látták, hogy az idegenek hetipiacok alkalmával hogyan emelik fölfelé a borjú, sertés, marha és S;árnyas árait. Látták, hogy Orosházához igazodik a közeli alföldi me'ropolis, Szeged hatalmas étvágyú gyomra és diktálni kezdtek. Megszédültek a saját nagyságuktól és ebből a szédületből nem akarnak felébredni. Heteken, hónapokon keresztül tanácskozott a képviselőtestület azon, mit lehetne tenni Orosháza fejlődése érdekében. Az egyik képviselőtestületi üléses felállt egy módos kisgazda és ijpanaizolt», hogy addig nem lesz Orosházából város, amig bele nem kerülnek a naptár vásári részébe. Rögtön felállt utána egy iparos és bejelentette, hogy igaza van a t. előtte szólónak, miért is indítványozza, tartsanak Orosházán is országos vásárt. Az indítványt a képviselő'estü'et elfogadta, küldő tség kereste fel a kereskedelmi minisztert, aki elrendelte, hogy szeptember 11-én Orosházán országos vásár tartassék. Miniszteri rendeletet nem fogadtak még olyan lelkesedéssel, mint ezt fogadták Orosházán. Pillanatok alatl futott síét a faluban a miniszter rendeleté* nek bire, a lakosság valóságos örömextázisba esett és örömének bevezetésére megszállták az öaszes korcsmákat. • Most pedig elérkezett a nagy nap és az orosháziak rájöttek arra, hogy nem mind arany, ami fénylik és hogy a vásárnak minden jó tulajdonságai melleit is megvannak a maga kisebb árnyoldalai. A kereskedésekben a vásár előtti hetekben megállt a munka, az iparosok műhelyeiben porosodlak a gép:k, megállt az üzlet, elma adtak a megrendelők, mert mindenki a vásárt várta. A piraszt a vásáron szerzi be szükségletét és három vármegye találkozott össze a mai napon Orosháza uccáin. A község veze'ősége a szomszédos Vásárhelytől és Békéscsabától kért kölcsön forgalmi adóel enöröket, mert az orosházi ö'.venhárom tisztviselő kevésnek bizonyult a forgalom lebonyolítására. Több mint eier vidéki kereskedő és iparos érkezett és több izben hangos veszekedés előzte meg a piaci helyjelöléseket. A falun kívül eső Vásártér nyüzsgő hangyaboly képét mutatja. Több mint kétezer lovat bajtoltak fel a vásárra és délig ezren felüt volt a lovat cserélt gazdák száma. Az erszág minden részéből ideözönlötlek a lókertskedők és kupecek, akik himar kartellbe léptek egymással és elérték azt, hogy másfélmillió koronáért nagyszerű igáslovakat lehetett vásárolni. A paraszt tele van adóssággal, kell a pénz és kép'elen lovát, marháját eladni. A vágómarha még ugy, ahogy tartja az árát, mert mindössze 7—800 darab érkezett, de a disznó már ugyanolyan olcsó áron cserélt gazdát, mint a ló és ugyanugy külföldre is szálitják az é'eimes exportőrök. A nagy vásári eseményt betetőzi a Békésmegyei Vitézi Szék által rendeze t első lóverseny, amely iránt már n igyon gyenge érdeklődés nyilvánul meg, ami élénk bizonyság amellett, hogy Orosháza mégis csak falu és sokáig nem lesz belő e város, hiába kerül tele a naptár vásári részébe. Ur György. Í

Szerdán és csütörtökön I Laura la Plante, a .Veszedelmes ártatlanság" J Í

főszereplőjével: m A tartalékos férj I • az idény legpazarabb vígjátéka a Belvárosiban. I I Páratlanul izgalmas lesz a cse- I lekménye a • „Világkörüli hajszának" j