Délmagyarország, 1925. szeptember (1. évfolyam, 82-106. szám)

1925-09-15 / 93. szám

192i szeptember 11. DELMAQYARORSZAQ t Megszüntetik a szegedi szivargyárat. Háromszázötven munkásnőt bocsájtanak el két hét múlva nyugdij és végkielégítés nélkül. Szombaton dtlbcn a dohánygyár igazgatója összehivatta a gyár gyülekező termibe a munkásokat is felolvasta előttük a dohányjövedéki központ igazgatóságának általános kétségbeesést keltő rendelkezését. A dohányjövedéki központ igazgatósága leiratában arról értesiti a rzegedi dohánygyár vezetőségét, hogy a pénzügyi kormánnyal történt megállapodás értelmiben a szegedi szivargyár működését a lehető legrövidebb időn belül megszüntetik és utasítják a dohánygyár Igazgatóságát, hogy az alkalmazásban lévő munkások szolgálatát a törvény szerinti két hétre mondja Jel. Közölte még az igazgató a többszáz főnyi munkássággal, hogy a fölmondási idő szeptember huszonhatodikán jár le, amikor mindenki megkapja munkakönyvét és minden további végkielégítés, vagy nyugdíjigény nélkül bocsájtatlk el a szolgálatból. Ez az intézkedés csak a gyár női alkalmazottaira vonatkozik, a tisztviselőkor, amely a közalkalmazottak státuszába tartozik, valamint a Jérfl munkások megmaradnak egyelőre, hogy lebonyolítsák a kész gyártmányok elszállítását A dohinyjövedéki központ igazgatósága rendeletében bejelentette ait is, hogy a szegedi dohánygyárat cigarettagyárrá alakitják át, mert az országban a szivargyártás körül erős túltermelés mutatkozik, mert a meglévő gyárak produktumai számára nincs elegendő piac, ellenben a clgareitanemüekben jelentékeny hiány érezhető. A cigarettagyárrá átalakított szivargyárnak is szüksége van természetesen munkaerőre és a munkásokat a szivargyár jelenlegi munkásat sorából fogják elsősorban kiválogatni. Azok a munkások, akiket visszavesz majd a cigarettagyár, szolgálali idejükből nem veszítenek semmi', mert az esetleges munkamegszakitás időtartama is beleszámít a szolgálati időbe és így a nyugdij szempontjából nem éri őket károsodás ; azok ellenben, akik nem kapnak alktlmaaást majd a cigarettagyárban — és minden jel arra mulat, hogy a munkások túlnyomó többsége nem kap, mert a cigarettagyártás géperővel történik, nem pedig kézi erővel, mint a szivargyártás —, minden nyugdíjigényüket elveszítik és mehetnek, amerre látnak. A dohánygyári munkások körében a váratlan hir hihetetlen megdöbbenés*, elkeseredést és fölhiborodást váltott ki. Háromszázötven dohánygyári munkásnő exisztenciáját teszi tönkre, illetve kisrészben veszélyezteti a szivargyár B-listára való helyezése éppen most, amikor olyan nagy a munkanélküliség, hogy a máshol való elhelyezkedés lehetősége teljesen kizártnak tekinthető. Fokozta az elkeseredést az is, hogy a rendelet egyszerűen megfosztja a megszolgált nyugdij igényüktől azokat a munkásokat, akik tiz évnél hossiabb idő óta dolgoznak a gyárban és akiknek nyugdíjra való jogosultságát törvény biztosítja. A dohánygyár munkásnőinek leg alább ötven százaléka igényjogosult a nyugdíjra és nagy a valószínűség, hogy a cigarettagyár nem az idősebb, hanem a fiatalabb munkásnők közül válogatji majd ki munkásai', nem pedig az idősebbekből. Az ériheieilen rendelet következtében így többszáz munkásnő veszíti kenyerét, ami többszáz szegedi munkáscsalád exisztenclájának teljes pusztulását jelenti. Igaz ugyan, hogy a dohánygyári munkásnők keresei lehetősége nagyon korlátozott volt, az átlagos kereset nem haladta meg a heti 250—280 ezer koronát, a legjobb munkásnő keresete sem volt 360 ezer koronánál több, de a legtöbb dohánygyári munkásnő családot tartolt el ebből a szűkös keresetből és ha ezt is elveszti, elveszili a megélbe'és és a családfenntartás lehe őségéi is. A dohánygyári munkásnöknek készpénzkeresetükön kivül semmi más jövedelműk nem volf, a természetbeni ellátás in ézményét, amely annrk ideján nagy könnyebbsíget jelentett száxukra, két évvel ezelőtt már megszüntették. Egyénén kedvezményük az a hatnapi fizetéses szabadság volt, amit évente kaplak. A rendeletet és annak várható következményeit elkeseredetten tárgyalták a munkásnők és elhatározták, hogy mindent elkövetnek helyzetük szanálása érdekében. Küldöttségileg keres ék fel még szombaton a szabadaágárd visszatért polgármestert és a főispánt, közölték a történteket és kérték, hogy a város hatósága tegyen meg mindent érdekükben, A polgármester, aki nagy megdöbbenéssel értesült a dohánygyár megszűnte'éséről és a munkástömeg elbocsáj ásáról, kijelentette a küldöttség előtt, hogy minden erejével küzdeni fog az igazságtalanság elhárításáért, mert hiszen a város érdeke, hogy ne gyarapodjon az amúgy is nagyra növekedett munkanélküliek tábora és ne fejlődjön vissza gváripara, a dohánygyár megszüntetése ugyanis föltétlenül visszafejlődést jelent. Jó és hathatós érv a város kezében, hogy a dohánygyár tiz holdas telkét, amelynek jelentékeny risze mig ma Is beéplttetlen, a vdros odla át az államnak kimondottan a dohánygyár dijaira, mert így óhajtotta előmozdítani a szegedi gyáripar fejlődését. A Délmagyarország munkatársa felkereste a dohánygyár igazgatóját, hogy bővebb részletek iránt érdeklődjön, az igazgató azonban kijelentette, hogy felsőbb utasításra semmiféle fölvilágosítást nem adhat, sőt idegennek még a gyár belsejét sem mutathatja meg. Hogy mi az oka ennek az érthetetlen titkolózásnak, arra vonatkozólag szintén nem tudott felvilágosítást adni a dohánygyár igazgatója. •WÍMWWWIWWWI^^ SWWWSWÍWWWWWW^^ Hétfőn délután súlyos szerencsétlenség történt Kübekháza közelében egy szegedi bérautóval. Preszly ezredes, Fazekas százados és Gál építész könnyebben sérültek meg. Hétfőn délután könnyen tragikussá válható autószerencsétlenség történt Kübekháza közelében. Szegedről a déli órákban egy bérautóval utaztak ki üzleti ügyben Preszly ezredes, Fazekas százidos és Gál építész. Kűbikbáza közelében az autó egy erős kanyarulatnál felborult. Az autó utasai kirepültek az autóból, mig Gál ipiiisz a felborult autó alá került. Az útvonalon közlekedők azonnal a szerencsé lenség színhelyére rohantak, ahol borzalmas látvány tárult a szemlélők elé. A hatalmas autó összetörve szánalmas látványt mutatott s csodálatosképen a benne ülök aránylag könnyebb sebesülésekkel élték tul a szerencsétlenséget. Preszly ezredesnek, Fazekas századosnak és a solfórnek komolyabb sebesülésük a borzsolásokon és ütéseken kivül nem történt, csak Gdl ipiiisz sérülése látszott súlyosnak, akit még hétfőn este folyamán a közkórbázba szállítottak. Qál építész sérülése is könnyebb természetű, ugy hogy állapota komoly iggodilomra nem ad okot. Az autószerencsétlenség hírét az első híradások olyan formában szállították be a városba, hogy emberélet is áldozatul esett a szerencsétlenségnek. A hir szerencsére nem bizonyult igaznak s a hivatalos jelentisek már csak Gdl ipttisz könnyebb sérülésit említik meg. Az anya 75 éves születésnapján Cach Károly meggyilkolta testvérbátyját. „Tíz éve kétzültem erre !* tetőpontjára ért a jókedv. Egymásután hangBics, szeptember 14. A maga nemében páratlanul álló testvérgyilkosság tartja izgalomban az osztrák főváros közönségét. A Pernerstorfer ucca 36. számú házban édesanyta lakásán, annak 75-lk születisnapjának ünnepélyén Cach Károly 29 éves iparos, amikor a születésnapi mulatozás tetőpontján állott, hirtelen kést rogadóit is szivén szúrta 30 ives bátyját, Antali, aki pár pillanat alatt kiszenvedett. A születésnapi ünnepség már a kora délutáni órákban kezdődött éi a nagyszámú vendégseregben Cach Károly feleségével, Cacb Antal pedig menyasszonya karján jelent meg. A testvérek apjuk halála óta rossz viszonyban voltak egymással, de ez tegnap csodálatosképen nem volt érezhető közöltük. A testvérek barátságosan elbeszélgettek egymással és egymás mellett ültek a vacsoránál. Este ti; óra után zottak a pohárköszöntők, mikor egyszerre, minden átmenet nélkül Cach Károly tányirja mellől felragadta kisit is 75 ives édesanyja is a vendigsereg szemeláttára markolatig bátyja szlvibe döfte a gyilkos pengit. Cach Antal egyetlen jajszó nélkül lezuhant a székről A nők közül számosan elájultak, mig a férfiak székeket és kancsókat ragadva, agyon akarták ütni az elvetemült testvérgyilkost, akit végűi is felesége egy szomszédos lakásba zárt el a felhábordott vendégsereg dühe elől. Mikor a rendőrség érte jött és kivezették a szobából, mosolyogva válaszolt anyja átkaira és a szilkolódó tömegnek; — Életem legboldogabb napja ez — tiz ive kiszültem erre a gyilkosságra. Bosszúm sikerüli is nem bánom, ha felakasztanak Is. .. Csapó Ödön tornatanár, aki Budapesten rablást követett el, szegedi tanártársait agyonlövéssel fenyegette meg. „Aláaknázom a reáliskolát I" Fővárosi hiradások szerint Csapó Ödön. a szegedi reálgi tnázium tornatanárja szombaton este Budapesten detektivnek adta ki magát és igazoltatás közben elrabolta az áldozat pénzét és óráját. Csapót letartóztatták, aki azzal védekezik, hogy sok pénzt látott a házalónál és ez megszéditetle. Csapó Ödön budapesti letartóztatásának hire a hétfői nap folyamán terjedt el Szegeden. Meggondolatlan és tragikus let'e azonban csak azok élőit volt lesujtoan mrgdöbbentő, akik nem ismerték Csapó tanár súlyos idegbetegségét és sokszori teljes beszámíthatatlan állapotát, j mert csak így történhetett meg a budapesti tragiku? tette, amely végzetes következményekkel járhat ugy tanári állására, mint magánéleiére. Csapó Ödön végzetes tragédiáját múltbeli életének részletei világítják meg: A háború előtt Csapó Ödön még életeris, fel étlen munkabíró ember volt, aki mint tornatanár a legkiválóbbak közé tartozott. A mozgósításkor mint népfőlkelő hadnagy vonult be, számos kitüntetést szerzett s súlyos betegen került haza. A harctéren maláriát kapott és gránát nyomást, ugy hogy kezelő orvosai már akkor megál apilották, hogy nagymérvű idegbetegségét egész életén magával fogja hordani. Csapó Ödön azonban gyógyíthatatlan betegsége ellenére ís tanított. Két évvel ezelőtt szanatőrimban volt, ahol valamennyi)e össze is szedte magát. A legutóbbi hónapokban azután annyira leromlott állapota, hogy már nem is tanított s legutóbb három hónapi szabadságot kipott azzal, hogy a budakeszi tüdőbetegszanatóriumban gyógykezelteti magát. Elutazása elő.t azonban már rosszat sejtetlek tanártársai is. Az iskolaév végeztével már iskolíjának Is szeneit kellemetlen meglepetéseket. Súlyos milliókért tornafölszereléseket vásárolt az iskola igazgatóságának tudta nélkül, ahol csak akkor néztek elképedve, amikor egy húszmillió korona értékű szállítmány befutott minden előzetes költségvetés nélkül. Elutazása előtt már teljesen beszámlthatlan volt. Tanártársait megöléssel fenyegette meg és Jenhangon jelentelte ki, hogy aláaknázza és Jel• robbantja a reáliskola épületét. Fennhéjázó beszédét természetesen nem vették komolyan, aminthogy Csapó Ödönről az utóbbi időben mindenki részvéttel beszélt, mert ugy tetteiben, mint szavaiban benne volt az elborult agy beszámi hatatlansága. így nem meglepetés azután Csapó Ödön budapesti rablótámadása, ha figyelembe veszszük elborult elméjét, amellyel a fantasztikus rablótámadását elkövette. A budapesti jelentések szerint a mult héí