Délmagyarország, 1925. szeptember (1. évfolyam, 82-106. szám)

1925-09-13 / 92. szám

4 DBLMAQYARORSZAQ 1928 szeptember 11. A szegedi katolikus adószedés a város kegyúri jogaiba ütközik. A kathoükusok kétszeres egyházi adóztatása Szegeden. Irta: Könyves Károly. (Folytatás) Szegeden is az egy házkegy uri jogot a királyi kiváltságlevél. szerint a város, mint politikai község (communitas) kapta ós politikai közönsége egyházlenni irtás és ipazgatá-? szempontjából kegyúri közönséget képez, amely azonos a politikai közönséggel és avval fogalomköri tekintetben is össze esik. Ennek a kegyúri közönségnek a templomok és E

lébániák fenntartása és papok fizetése mindenorra kötelességévé títelett és ez a kegyúri köte[. zetisé„\ mint közteher az egész politikai közönséget terheli és az egyetemes városi közterhek közé tartozik. A városnak a közterhek — köztük a kegyúr terhek — viselésére szolgáló költségeit — a királyi kiváltságlevelek értelmében — két forrásból: a) a királyoktól kapott tápai-, vártói (tápai — réti —) s a többi adománybirtok és jövedelmek hozadékából és b) a politikai közönség községi adójából kell fedeznie, amely két jövedelmi forrás hozadékát a kegyúri kötelezettség, mint dologi közteher terheli és a kegyúri joggal kapcsolatos Közadó jellegével bir és a politikai közönségre egyetemesen, valláskülönbség nélkül nehezül, azt mindenkor viselni tartozik és róla soha lenem mondhat és annak viselésére birói uton is kötelezhető. A kegyúri kötelezettség viselésére kötelezett politikai közönség tehát hit szerint szét nem tagolt, osztatlan egészet képez, minélfogva a politikai kö zönségnck a kegyúri kötelezettségek terheire fordított kiadásaiban a protestánsok és zsidók községi adójából eredő összegek is benne szerepelnek és pedig jogszerűen foglalnak helyet az egyházra forditott kegyúri kiadások közt, mert a protestánsok és zsidók is az egyetemes politikai és vele azonos kegyúri közönségbe tartoznak. Ebből következik, hogy 1. a kegyúri kötelezettség terheinek fedezetére a város is, mint kegyúr, csakis községi adót vethet ki, illetőleg a kegyúri kötelezettség költségét egyházi adó elme alatt még a kegyúr sem vetheti ki, mert ha mint ilyet és nem mint községi adót rónná ki, akkor annak fizetésére a politikai közönség máshitü tagjai nem volnának kötelezhetők. 2. Szegeden egyedül a politikai közönségnek van joga egyházi terheinek iedezésére, illetőleg kegyúri kötelezettségének céljaira községi adót kivetni, amiből következik, hogy a kegyúri közönségbe nem tartozó és azon kivül álló hitközségek egyházi adókat a kegyúr plébániáinak híveire nem vethetnek ki, mert rájuk maga a kegyúri város sem vethet ki egyházi adókat és ezeket is a kegyúri plébániák hivei, nem mint katolikus hivek, hanem mint a politikai közönség polgárai fizetik a város közterheinek fedezésére. Következésképen a hitközségek egyházi adóját a szegedi katolikus po'gárok sem mint a politikai és kegyúri közönség tagjai, sem mint a szegedi kegyúri plébániák hivei nem tartoznak fizetni. Végül a katolikus hitközségek által igényelt egyházi adószedésnek harmadik egyházi akadálya is van. Az egyházjog és elfogadott általános kánoni jogszokás szerint a kegyurak és hivők a plébánosok javadalmazására csak annyit tartoznak adni amennyire az egyházi vizsgálatok összeírásai, latinosan canonica vlsitacio k kötelezik őket. A canonica visitaciók okmányai a plébánosi jövedelmek összeírását foglalják magukban, a világi hatóságok és berü'eti esperesek közreműködése mellett készültek s egyházfentartók és papok között kétoldalú szerződés jellegével birnak s a kegyurak és hivek a canonica visitaciokban megállapított járandóságokat kötelesek adni a plébánosoknak. A szegedi kegyúri plébániák canonica visitaciós irataiban kegyúr gyanánt a város közönsége van megjelölve és az összeirt plébánosi jövedelmek felsorolása kapcsán a katolikus hitközségekről és azoknak a plébánosi fizetésekhez való hozzájárulásáról nem történik emlités, illetőleg a mondott okiratok a hitközségek tanainak semmiféle néven nevezhető ilyen, vagy más fizetési kötelezettséget a plébánosok számára nem állapítanak meg. A magyar királyi Kúria 2180—1889. számú döntvényében kimondta, miszerint a canonica visitariokon alapuló egyházi követelések érvénye itése a közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozik (dr. Oetsz Antal: u. ott 415. lap) —, de a szegedi katolikus hitközségek adóköve'elése nem alapul a canonica visitaclon, azért behajtása nem tartozik a tanács hatáskörébe. Eddigiek során előadott és az egyházi adók ki vetését gátoló körülménynek az a magyarázata, hogy a szabad királyi városi kegyúri plébániák területén szervezett hitközségeknek a városi kegyuraságokhoz való jogviszonyát az 1848. évi 20. és 1868. évi 53 törvénycikkek nem szabályozták, minélfogva az emiitett hitközségek egyházi adószedési törekvése két erős akadályba és pedig az általános egyházjogba és a városi kegyuraságok kivállságolt jogaiba é3 kegyúri teherviselési jogszokásába ütközik és e két ok miatt nélkülözi a szegedi katolikus hitközségi adózás a törvényesség alakiságát. Ezzel szemben hogy áll most a helyzet Szegeden? Ugy áll, ho^y a hitközségek, ámbár nincs joguk hozzá, tnár harmadik éve kivetik az egyházi adót és a szegedi katolikusok egyrészt a város községi adójának keretében fizetik az e&yházi terhekre eső járélékot, másrészt a hitközségek adójá ban rójják le az egyházi adót és kétszeres egyházi adóval vannak megterhelve. A tanácsnak mint kegyúrnak kellene ezen segiten', de nem segít, hanem ellenkezőleg maga súlyosítja a helyzetet és maga kavarja össze ezt az egyszerű és világos jogi kérdést azáltal, hogy a jogtalanul kivetett hitközségi adókat közadóknak és törvényes adóztatásnak minősiti. De indokolásában téved azért is, mert a hivatkozott törvénvek és rendeletek (1923: VII. t.-cikk 7000-1923. és 1924: IV. törvénycikk 600-1924. számú pénzügyminiszteri rendelet 9. §-a) nem a katolikus hitközségi, hanem a református,jevangeltkus, görögkeleti és zsidó egyházközségi adók behajtására vonatkoznak, amelyek a legeszményibb közadókat képezik, mert azokból templomaikat és iskoláikat tartják fenn, papjaikat és tanítóikat fizetik, ami a minden jogi alap nélkül sürgetett katolikus adókivetésekről semmiféle okoskod ássál nem mondható el. A fentebbi indokokból a katolikus hitközségi adók hatósági behajtása elten felfulyamodók kérvényeit mindenesetre köteles a tanács a főispán ur utján a közigazgatási bizottsághoz és innét esetleg a magyar királyi közigazgatási birósághoz felterjeszteni, még pedig mielőbb, hogy a megzavart lelkihangulat a felső hatóságok döntése által lecsiilapittassék, mert egyedül a törvényszerűség az az erkö'csi tényező, ami a lelkek kételkedését eloszlatja, ellenben ha a kétely fészket ver a szivekben, az a lelkek békéjét feldúlja s a hitélet bensőségét és áhítatát gyöngíteni fogja. •(Vége.) A polgármester nem megy a város költségén Párisba. .Destruktiv irók is írhatnak jót és igazat", — mondja a szabadságáról visszaérkezett polgármester. Szokatlan sürgés-forgás támadt szombat délelőtt a városházának azon a folyosórészén, ahol a polgármesteri hivatalba nyilnak az ajtók. Hat hétig tarló csendes pauza után ismét megjelentek a polgármester kliensei, vazallusai és látogatói, hogy rceikérdezzék lő e, miként töltötte el nyári szabadságát, mennyit hízott, vágyódott-e már hivatala után és gondolt-e sokat városára ? A polgármester ugyanis péntek éjjel megérkezett Szegedre és szombaton délelőtt fellátogatolt hivatalába. A város hajójának parancsnoki hídját ugyan hétfőn foglalja csak el hivatflosan, de azért nem állta már ki tovább és titokban föllátogatott hivatalába. A titok termé szetesen nem maradt titok, hiszen az ügyesbajosok kisded, de kitartó csoportja, amely értesült a polgármester hazaérkezéséről, már olt strázsált az előszoba ajtajánál. A polgármester számára kedves meglepetést készített elő a figyelmes tanács. Amig távol volt, kicsinosították szobáját. Újra fényezték a bútorokat és a festmény rámásat, stílszerűvé tették s nagy, függő lámpá', begittelték az ablakokat, kiporolták a szőnyegeket, szóval kicsinyositottak, rendbehoztak mindent. Ez a meglepetés igazi öröm't kelteit a polgármester szivében, sokkal őszistébb őrömet, mini az a legelső meglepetés, amint visszaérkezésekor érte, amint kilépett a pályaudvarról az uccára. A figyelmes tanícs intézkedésére a város egyik pompás, uj, Dlalto autója várta, melyről míg nem volt tudomása a polgármesternek és meglepetése még inkább fokozódott, amikor misgludta, hogy ez az auló párja egy másiknak, amellyel együtt négyszáz milliójába került a városnak. Szombaton délelőtt ettől függetlenül nagyon tok látogatója volt. Amikor, ugy két óra felé bejutottunk hozzá, a sok vendégfogadás már kimeri'ette. Asztalán is kiürült egy Princessasdoboz, de azért nem volt roisz kedve, dacára a váratlan meglepetéseknek. — Mivel töltötte polgármester ur a szabadságát? — kérdeztük. — Nem csináltam én semmi különöse', pihentem, sétáltam és olvastam. Kedvemre kiolvastam magamat Nagjoa szép és nagyon érté kes könyvek kerültek i kezembe. Elolvastam Michel Angelo élettörténetét, Alexander Bernátnak a Művészetek című szépen megírt, okos tanulmányát. Nagy gyönyörűséget találtam Anatole France Kyonil énekes cimü novellájában, amely egészen eredeti beállításban foglalkozik Homérosszal, a világ legnagyobb költőjével. — Ugy látszik, polgármester ur csupa destruktív ember írását olvasta — szóltunk közbe szerényen. — Olvastam én kérem mást is, például Paplni Jézusát, de különben a destruktiv irók Is írhatnak jót is Igazat. Társaságukban nagyon jól éreztem magamat, tanultam tőlük és szórakoztatott filozófiájuk. A környezet is megfelelő volt ehhez az élvezethez. Sógorom birtokán van egy gyönyörű fenyves, harmincfé'e fenyő van benne. Szebb helyet nem kivánok soha magamnak. Itt töltötlem el több mint öt hetet és tulajdonképen nem akartam gondolni a városra, a város ügyeire, még azt is megtiltottam, hogy postámat u'ánan küldjék, de azért csak itt járt mindig a gondolatom Szegeden. — Végleges az az elhatározása, hogy nem megy ki Párisba, a városok nemzetközi kongresszusára ? — Végleges és megmásíthatatlan. Én nem kivánok a város költségén kéjutazást tenni. Menjenek csak ki a többiek, akik tanulhatnak ott kinn valamit és ozt felhasználhatják a város érdekében. Én Itthon maradok. Elmondotta még a polgármester, hogy hazaérkezése előtt néhány napot Budapesten töltött, ahol eljárt különböző városi ügyekben. A belügyminisztériumban a külföldi kölcsön ügyében azt mondották, hogy hétfőn, az elmúlt hét első napján postára adják ezt a kötelezvényt, amelyet ki kell a városnak állítania és azzal fölveheli a pénzt. A kötelezvény azonban még ma sem érkezett meg. A polgármester szombat délelőtt telefonon felhívta a belügyminisztériumot és érdeklődésére azt a választ kapta, hogy az írást holnap, vagy holnapután postára adják és már szerdán megtartják a folyósító ülést. Szeged város megkap a azt a 3,600.000 aranykoronát, amelyet kért. Valószínű, hogy a kölcsön teljes összegét egyszerre folyósítják, de az is meglehet, hogy két részletben. A pénzből e'sösorban a tanyai vasutat építi fel a város, ha marad valami belö!e, abból vagy uj bérházat épit a város, vagy mást cs!nál. Ez még eldöntetlen kérdés. | Hajsza j Ja világ körül.! I I Bangó jogi szeminárium BUDAPEST, IX. KER. RÁDAY U. 14. SZ. Sikeresen készit elő vidékieket is. Mhi20 <Í7Pf1pHthl fi Irm _rt> 10 holdas tanyásbirtokok 240 ozegeuioi o Km.-re & 4» „,«. sá how 560 mm. A város beltorflletia egy hold gyflmólcsös 2 szobás lakással 100 mii A vá'os alatt, mliuton 8' hold I. oszt. feketeföld J írré bárbe kiadó. Belvárosban bérházak flzle'ekkel 1000 és 400 millió. Magánházak 400, 300, 200 millió koronás árban. Külvárosban házak 40 millió koronától feljebb. Egy kisebb emeletes ház minden elfogad Ható árért eladó. — Villák, telkek, lakások pA4rilr Antal nyűg. állpt Un. és földbárletek. « 6 I T I K A II l d I o fTB.eng. ingatlanforg. Irodája, Szegeden, Attila ucca T. Telefon 5—<», lakás: Stáció ucca 8/b. telefon 13-38. £9» Meleg ruhát és jó cipőt akarunk.adni a nyomorgó gyermekeknek, jöjjetek el a Munkások Gyermekbarát Egyesületének jótékonycélu mulatságára: Kass-vigadó, október 3. Belépődíj 20.000 kor.