Délmagyarország, 1925. szeptember (1. évfolyam, 82-106. szám)

1925-09-01 / 82. szám

Ara 2000 korona. DHMAQYflROlftZAö bvlMulAfigi Deák Ferenc-u. 2. Teleion 13-33. Kiadóhivatal, MMftakSdyvttr ts jegyiroda: Dugonics-tér 11. Telefon 3Ü6. HfMda: Petőfi Sándor-sugárul 1. siára Telefonszám 18-34. Szeged, 1925 szeptember 1, KEDD Előfizetési árak: Egy hónapra helyben 40.000 kor., Budapesten és vidéken 45.000 kor. Egyes szám ára hétköznap 2000 kor. vasár- és ünnepnap 3000 korona. I. évfolyam, 82. szám.' Eladók a nagyatáderek ... „Azon időben as ország latosai a taligát, vagyis a két kerekű kordét László szekeri- nek nevezik vals, mivelhogy az örökös rab'ácok miatt az igavonó bsrmok az oiszágban megfogyat kezának s az emberek barmok módjára kordéba fogván magukat, pótolják vala az állatokat". Így mondja ezt az a szép telitarka miniatűrökkel ékesített meséskCnyv, amely Képes Krónika cimmel egyik kulfoirása a köiépkori magyarság történelének és egyik kincse természelesen a — bécsi Hofbibliotheknek, i miről is nevezte ik Bécsi Któnikd-nak is. Azon időben ... Azon idő vala dicsőségesen uralkodó Kun László királyunk ideje, amelyet tömören ugy jellemez a krónibairó Márk barát, hogy „akkor kezde Magyarország nagyságos dicsőségéből lebanyatlani, kezdének benre belső háborúk támadni, városok összerombaltatni, falvak tüz által elpusztulni, a béke és egyetértés teljesen összetapodtafni, a gazdagok megfogyatkozni és a nemesek a szegénység szüksége miatt elparasztosodni". Bár Márk barát, akár tájéko:atIanságból, akár az izmaeliták körfllnyiratlan aranyai ál al megvesztegetve, elhallgatja azt, hogy mindezt a destruktív sajtó okozta, a krónikának ezt a h ányosságát pótolni lehet és kell is pótolni egy uj kiadásban, addig pedig rá lehet bizni az előszóval való pótlást azokra a lelkes honfiakra, akik a modern idők szellemében tanítják a nemzeti történelmet a magyar ifjúság számára. Sokkal nagyobb bij az, h gy Kun László szekeré től egyetlen píldány sem maradt az utókorra, holott azt most fölemelt belépődijak raeilett mutogathatná a Nemzeti Muzeum, lényegesen javítván ezzel szerény állami dotációját a magyar kulturfölé y szolgálatában. Dd nen csak Kun László szekere mm található közgj üjteményeinkben, hanem hiány: ik szókból e nemzeti ereklyének török-német korjeli kiadása is, a Básta szekere, amelyről Bod Péter írja* hogy ,a taly'ga, melyet az emberek TfefeüTgondolUk fel a szűkség miat», mivé! téntelenek voltak a szekeret maguk huzn}, ne-eztetett el Básta szekerének". Szép volna pel'g az erdélyi vehfcu'um a magyar vehiculum aellé állítva a muzum tőrtíne mi szekérterméen, a rég elomlott századok képviseletébe, ogy a magyar ¡elent történelmünk harmadik irómüve képvíselheste velük szemben: a nagyídder. Csinos, könnyű piraszthintó a nrgyatáder, nely némely szaktudósok szerint Makó körfékén jött divatba, ab carsa condltó számítva i első esztendőben, mátok izerint a DunaTisza közén keletkezett. Ez teljes b zonyossággal már meg nem állapítható s nyilván homályban fog maradni annak a neve is, aki nagyatdder- nak keresztelte el a magyar kocsimüvészelnek ezt a szimbolikus kreációját. Nem éppen szokatlan jelenség ez a találmányok történetében és talán szegény Nagyatádi Szabó Istvánnak meg fogják bociátani történelmi pályatársai, a többi Istvánod, hogy a nemzeti hála az 0 nevéről formált nevet az uj közlekedési alkotmány számára. Mert ha a puritán kisgazda*miniszter soha nem ült is a róla nevezett hintó-kocsiban, neve méfcis elválaszthatatlan lesz a kortól, amely e kocsit a mrga képére és haionlatosságára megteremtette. — Azon időben — fogja majd elvasni a késő utókor a Nemzeti Muzeumban a nagyatdder fejcéduláján — oly hallatlan bősíge volt a föld népénél a pspirbankónak, hogy ha pipi ba tömi vala, akker se tudta volna azt elemészteni. Fekteté tebát házba, földbe lábas marbába és apró marhába, drágaköves aranyaüst kösöntyükbe, mahogóni fából való nyuj ódeizkákba és per ziía- szoknyákba, ötszáz személyes disznótorokba és ezerötszáz személyes lakodalmakba és mikor még ezek alán is annyi vala a pénzük, hogy nem tudtak vele mit csinálni, akkor kitalálták volt a ncgyatdder nevü hintószekere*. A nagyatéder olyan piraszlkocsi volt, amily rugóra járt, de megtartotta a régi vasaskccii form/jét, ki volt vígva az oldalán, mint a szolgabíró kccsija, de ha a kivágást egy tetolbató deszka lappal elzárták, akkor be lehetett rajta fuvarozni a tököl is, amely 1920 körül vasáinapi csemegéd szolgált a ntgysá gos, sőt méltóságos uri népeknek is. A kocsik azonban nem vállak be, mert a rágós kocti nem való tapasztó föld szállítására és vagy náazrépet nem №et rajta hordani, vagy trágyát, holott az élet mindt kettőt megkívánja. Haazcn ban praktice nem is vált be a nagyatáder nevü kurzus-szekér, mindenesetre érdekesen karakterizálja azt a kort, amely kitalálta. Sok-sok pénzbe került uj korában a nagyatáder, az bizonyos és akkoriban talán a Nemzeti Muzeum egész évi dotációjából se lehetett ; volna egynek az árát fedezni. Most azonban aránylag kis pénzen lehet nagyat/dert venni a jövendő okulására, meit napról-napra olvassuk a vidéki újságok hirdetési rovatábap, bogy „egy jókerban levő nagyatáder jutányos áron eladó". Itt aztfn el is apad a szatíra és megkeseredik a szánk ize. Az eladó na| yatáderek azt leienlik, hogy nincs már pénze a parasztnak se. A társadalom többi osztálya után őrá került a pusztulás sors. Az első volt a lateiner, a tisztviselő, aztán jött a munkás, a kereskedő és iparos, most hullik tele a magyar sors meszes gödrébe a paraszt. Más aztán nem is marad most mér, csak a nagybirtok, a mágnás, a Nemzeti Kaszinó, — vigyázzon rá a magyarok Istene tovább isi Megkezdődött a rifkabilok elleni offenzíva előkészitéi Pár is, augusz'us 31. (Havas.) A Petit Párisién jelenü Fezből: Az offenzíva előkészítése és a csapatok átcsoportosítása megkezdődött. Abd el Krím táborában a francia offenzívától való félelem következtében zűrzavar uralkodik, különören azért, mert nem tudják, hogy Péiain melyik ponlon fogja a támadást megindil Abd tl Krim különös gondot fordít a szám védelmére. Maga Abd el Krim Adjir vidéké védelmét biztosítja, mig fivére, aki föh. szállását Ued Lauban ütötte fel, a nyui szárnyat védi. Megkezdődött a drágasági ankét. Az árak aránytalansága. — A liszt- és kenyérárak. Budapest, augusztus 31. A népjóléti minisztériumban Vass József helyettes miniszterelnök elnöklésével ma délután 5 órakor kezdődött az a áiágasági aakél, amiij ntk cél]»: bevezetni a drágaság letörésére szolgáló intézkedéseket és meghallgatni ezt megeICzőltg mindazokat az érdekképviseleteket, amelyek szakszerű véleménnyel szolgálhatnak a közszükségleti cikkek mostani áralakulását illetően és esetleg javasla tokkal léphetnek elő a drágaság enyhítésére alkilmazandó intézkedérek tekintetéten. A Vass József mltiszter elnök-fceljetes, népjóléti miniszter által elrendelt s az élelmiszerek és más közszükségleti cikkek áralakulására vonatkoió adatgyűjtés most már befejtzídölt és kétségte'enfli igazolja, hogy a közszükségleti cikktk előállítási és fogyasztási árai között olyan nagyfokú aránytalanság van, amely a fogyasztók rovására a legnilkülözhttetlenelb cikktk árát indokolatlan magasságokba szökteti. A drágasági ankét napireidjén elsősorban annak megbeszélése szerepel, miképpen lehetne a legfontosabb, Ugnélkülözhefet'enebb élelmicikkeknek: a kenyérnek és a lisztnek drágaságát csökkenteni. Az ankét során, amely előreláthatólag főbb napot fog igénybevenni, végigmennek természetesen a közszükségleti cikkek hosszú listáján, hogy a mindennipi élet számára szükségelt elsőrendű élelmi és tuházati cikkekben olj árszínvonal legyen elérhető a mérséklések rév amely megfelel a fogyasitók vásárié képei sé| nek és a jaiult gazdasági helyzetnek. A mai ankét után ttzss József miniszter tanácskozásokról a következőkben nyilatkozol — A bemutatott kenyérmintákból kiválás totlam egyet és megkérdeztem, hogy a megi lapított Ii8zt-tipus mrgálhpitott mennyiségb való felhasználásával ezt a kenyérfajtát kg.-ké 5200 K körűi elő tudják-e álitaní. Tettem < azért, mert megvizsgálva és megízlelve a kivi lasztott kenyeret, kiváló minőségűnek laláJtan A kenyér nem is félbarna, hanem fehér és legkényesebb ízlést is tökéletesen kielégitL pékipartestület jelenlévő képviselői a gondolj tot megvalósíthatónak találták és csak azt lé, ték, hogy holnap délelőtt pontos kalkulácii eszközölhessenek és tanácskozzanak a kényt jelzése és elnevezése felöl. A magam részéi ezt az éivényben lévő liszt« és kenyérárakhc viszonyítva kielégítőnek találtam, mert al ennél fehérebb, úgynevezett kalácskenyeret aki fogyasztani, az bizonyára rendelkezni fog a annak megvételéhez szükséges anyaj eszkí lökkel is. Szerdán délutánra a vendéglősök ipirlestül« tének képviselőit kéreti magához i miniszter. Nagy tüntetés volt Bécsben Ausztriának Németországhoz való csatlakozása mellett A hatás Párisban. Bécs, augusztus 31. A városháza előtt tegnap mintegy tízezer emter részvételével népgyűlés volt, amelyen a Németországhoz való csatlakozás mellett tüntettek. Lelkesen ünnepelték Loebe német birodalmi gyűlési elnököt; az ünneplés még fokozódott akkor, amikor az osztrak-német népszövetség elnöke megköszönte neki, hogy njiltan, ország-világ tudtával vállalkozott bécsi útjára, noha akadályokban nem volt hiány. Loebe német bircdalmi gyűlési elnök ezu'án megtartotta beszédét, amelyben a többi között a következőket mondotta: A német nép akaratának vign hajtását egyetlen belföldi kormány sem ellenezheti sokáig i egyetlen idegen demokrácia sem tarthatja feni tartósan saját alapelvének megsértéstt. Tiltako zott az ellen, amit különösen Olaszországbar és francia jobboldali körökben hangoztatnak hogy a csatlakozási mozgalom az imparializmusnak, vagy az annexionizmusrak felélesztésé jelenti. Hangoztatta a csatlakozási törekvések békés jellegét. — Mi a magunk kívánságának teljesítésére — mondotta — nem ismerünk más utat, mint azt, amely a Népszövetségen át vezet. A st.germaini békeszerződés értelmében a Népszövetség hivatott arra, hogy Auszlría jövő