Délmagyarország, 1925. augusztus (1. évfolyam, 60-81. szám)

1925-08-12 / 68. szám

DBLMAQYARORSZAQ 1925 augusztus 12. A* újpesti katasztrófális tetöcsuszás Budapest, augusztus 11. Röviden köxöltok, hogy tegnap dé u'án 1 Arakor az újpesti polgári leányiskola építkezésénél borzalmas katasztrófa történt. A szerencsétlenség oly módon keletkezett, hogy az u.'pesti polgári leányiskola tetőzetének emelésénél néhány gerenda, amely, ugy látszik, aem vall kellő módon megrögzítve, kicsúszott az emeli tető alól, ugy hegy az ezekre támaszkodó tetőzet alázuhant. A leomló tetőzet magával rántotta magán a tetőzeten és az épület fölé emelt állványzaton tartózkodó munkásokat, dörgésszerü robajjal, szemet vakító por- és mészfelhö közepette. Csak a segítségért kiáltozó s fájdalmasan nyögő sebesültek lármája harsogta tul a szcrencsétlensiggel Járó robajt. Az ujpes I és a Budapestről helyszínére hívott mentők azonnal hozzáláltik a mentési munkálatokhoz, de segítségül kellett hívni a tűzoltókat is, hogy a romok alalt siralmasan nyögő sebesülteket minél gyorsabb segélyben lehessen részesíteni. Hosszú órákon át tartott, míg a mentőknek és a tűzoltóknak sikerült a szerencsétlen sebesülteket kiszabadítani a romik alól. Időközben nagy tömeg verődön össze a polgári leányiskola körül, ugy hogy rendőrt készültségnek kellett kivonulnia, hegy kordont vonva az épület körül, távol tartsa az összegyűlt tömeget, amely valósággal akadályozta a mentőket nemes munkájukban. Az újpesti katasztrófának egy halottja van, Kiss István épitőmunkás személyében, akinek egy magastól lezuhanó tégla annyira összezúzta mellkasát, hogy súlyos sérülésébe azonnal belehalt. Egy másik munkás, akit szintén halottnak hittek, kezét, lábát törte és koponyáján nagyobbtnirvü zuztdásókat szenvedett. Ez a munkás Petrl János, a szerencsétlenség harmadik igen su yos sebesültjével, Kevács Eszte rel a Rokuskórházban nyertek e helyezést. A többi sérült 18 ember könnyebb tuzódásokai szenvedett. Ezeket a sebesül eket első segélyben részesi'ették és a lakásukra vitték. Az újpesti rendőrkapitányság ma délelőtt kezdte meg a szigorú vizsgálatot, annak a megállapítására, hogy lu ajdenképen kit terhel a szerencsétlenségért a felelősség. A ma reggeli lapjk megírták, hogy Kock Mátyás pailér, aki az építkezéseket mint Gűth Jenő építővállalkozó megbízottja vezette, az újpesti rendőrség tegnBp délelőtt őrizetbe vette, azzal gyanúsítva, hogy az ö könnyelműsége és az épiikezési szabályok be nem tartása okozta a szerencsétlenséget. Az újpesti rendőrség ma délelőtt isméi kihallgatta Kock Mátyást és ugya. csak beidézte kihallgatásra Góth Jenő tpitéül is. A kihallgatás déielö t 9 órakor kezdődőit és ugy az épitővállalkozó, mint a kihallgatott munkások egybehangzó vallomása alapján, mindjobban megerősítést nyett az a tény, hogy Kock Mátyás pallért egyáltalán nem terhelheti felelősség a sebesültekért. Góth Jenő kihallgatása torán Babó Gyula rendőrkapi ány felszólította a vállalkozót, hogy mutasia be a rendőrségnek az építkezés költségvetési tervezetét, hogy az ellene emeli vádakkal szettben megállapítsák a való tényállást, tudniillik, hogy az építkezés folyamán nagyobb nyereség biztosítása céljából nem használt képzett szakmunkásokat és sokkal silányabb anyagot vett igénybe, mint amilyenre a megállapodás értelmében kötelezve volna és állilólag ez okozta volna a katasztróját. A rendőrség a költségvetésből aiarja megállapítani, hogy ezek a vádak megfelelnek-e a valóságnak. G4tk Jenő azzal védekezel!, hogy ö a szerződés minden egyes pon ját pontosan betartotta, elsőrangú szakmunkásokat alkalmazott és a 4000 korona órabéles napszámosokat pusztán a legalantasabb munka elvégzésére alkalmazta, amely minden építkezésnél nélkülózbe ellen. Mit állapított meg a vizsgálat 7 Ma reggel megjelentek az ujpesli polgári leányiskola épi kezésénél a rendőrség, a középitészeli bizottság képvitelői és a belügyminiizter illetékes osztályának vezetőt, valimint a lüxoliiistg képviselői is. A bizottság tagjai együttesen megállapi ották, hogy a katasztrófát a csavarok meglazítása és uz ¿k.k hiánya okozta. A szakértők megállapítása szerint valaki meglazította azokat az amerikai csavarokat, amelyek segítségével a tetőt emelték és az éket is eltávolította, ott, ahol feltétlenül szükség lett volna rá. Kock Mátyást, ahit a rendőrség letartóztatásba helyezett, felelősség terheli azért, mert elmulasztotta a meg- i tenni. MMMMMMMWMMMMMMAMMSMWMMMltM kezdés előtt megállapítani, hogy a csavarok és az ékek rendben vannak-e, amelyek a tető felhúzásához feltétlenüi szükségesek, de megáll apitották azt is, hogy a palléron kívül fokozatot felelősség terheli legalább is gondatlanságért a tetőfedő vállalatot, amely elmulasztotta a komplikált építkezésnél a szükséges óvóintézkedéseket megAdakozzunk a munkásgyermekek ujszegedi nyaraltatására. Hat bírósági tárgyalás, három év után — Mária-Nosztrára kerül az emberölésért elitélt Kopornyik Mária. Kedden hirdették ki a Kúria Jogerős Ítéletét. Három év és hatszori bírósági tárgyalás után kedden lezáródlak a hódmezővásárhelyi nagy port felvert gyilkosság aktái. Kopornyik Mária feibujtására ugyanis Nagy Sándor vásárhelyi fO!dmíves megfojtotta tanyáján Kovács Gáspár tekintélyes gazdálkodót, majd a holttestet a lovak közé dobta, hogy a nyomozásnál ugy tűnjön a bün fel, mintha a lovük tugiák volna agyon a szerencsétlen emberi. A nyomozás azonban kiderítette a bűncselekmény minden részletét és Kopornyik Mária és Nagy Sándor, akiket az ügyészség gvilkosság bűntettével vádolt, még 1923 ban a törvényszék elé kerültek. Az első bíróság 15 évre ítél e a felbujtó asszonyi, míg a tettes nyolc évi fegyházat kapott. A Tábla tizenöt évre emelte fel Nagy Sándor büntetését is, majd a Kúria megsemmisítette az egész eljárást és elültől kelleti kezdeni az egésztl. A negyedik tá'gyalás alkalmival a törvényszék mind a két vádlottat 1515 évi fegyházra Ítélte és ezt az ítéletet a Tábla is helybenhagyta. Néhány hónap előtt azután u'olsó fokon ismét a Kúria elé került az Ugy. A Kúria Kopornyik Mária büntetéséi helybenhagyta, mig Nagy Sándor büntetéséi tiz évre szállította le. A jogerős ítéletet most már kedden reggel hirdette ki az elitéltek előtt a törvényszék Kiss Balázs tanácsa. Az elitéltek szótalanul, csendesen hallgatták végig az ítéletet, csupán Kopornyik Mária hangoztatta még mindig ártatlanságát. Most már három éves vizsgálati fogság után lekerül Kopornyik Máriáról a fekete selyem ruha, befejeződött a gyilkosság minden része hat tárgyalás után, — az elítéltekből a mai napon fegyencek letiek. Nagy Sándjr valószínűleg a Csillagbörtönben tölti ki büntetését, mig Kopornyik Mária Mária Nosztrára kerül. A Délmagyarország támogatja a munkásságot, a munkásság támogassa a Délmagyarországot. —sí- ifa n. Titkos szegedi költők. A híres [Játóné, aki hazajött megpihenni szegedi földbe, örök időre emlékezetes és nevezetes marad, hiszen eltalálta a legnagyobb titkot: hogyan kell az emberek szivéhez közeledni. A gyomrukon keresztül, mond ¡a Bilóné s ezzel lefőzte azokat az időnkint felbukkanó tudósokat is, akik bizonyítgatni próbálják, hogy a szerelem nem a szívben, hanem a májban, máskor z nyúlt agyban, vagy a vesében széke'. Ha soká.g találgatjak, a végén még vagy rájönnek az igazi fészkére, vagy kisütik, hogy egyáltalán hiányzik. Végtére ahogy ez a modern élet száguld ... A Ráday uccai szerény helyiség, amely a szellem és a pénz kitűnőségeit látta vendégül, betérő csárdája volt minden jófalat keresőnek. A budapesti nép egyébként is szereli a specialitást, túlzott gyönyörkeresésében néha lebujok után vágyakozik. — hát hogyne karolta volna lel a főzőasszonyok gyöngyét, Bálónéi I Itt nem kelteti keresztrejtvényeket is megszégyénilő fejtöréssel találgatni, hogy mi lehetett tegnap, vagy még régebben az a barna lében gyanúsan úszkáló valami, ami most fölvette az egzotikus fejedelmi nevet ? A maradék marhahús sosem avanzsált őz-fiiévé. a feles eges aprólékokból nem gyúrlak Stefánia-szeletet. Sokan tudjuk, hogy Bálóné emlékkönyvet is tartott, amelyekbe szerették a vendégek beírni a nevüket, lehetőleg szellemes megjegyzések kíséretében. — En most szellemes leszek I — suhant át az egész öntelt mosoly Fővárosi Hólyag arcán, aztán leirt vatami hallatlan bárgyúságot. Ilyenek teszik a könyv (azaz kOnyvek, mert hárman vannak) nagyobbik részét — Itt voltam, máskor is eljövök Ide, mondják vad ismeretlen, soha nem hallott nevüefc, akárcsak uralkodó Jelentené ki, hogy nagyon szép volt. Ájuljon el Bálóné a megtiszteltetéstől. — A ví'ág gondját c1'elejtettem I — mondja .Irmuska" s valóban, kő esik le a mi szivünkről la. Mert ml lenne a világból, ha Irmuska nem felejtette volna el a világ gondját? Nyilván asért hárult át mireánk ez a sok gond. — Itt van a legjobb pesti *oszt! — Fontoskodik Szabó ur. • Csak így: Srabv Mastszalatij "'ín és kutasd kl, liogy melvlk tí.L»A> .i 7'*i'J8lből. aki van. Találni wéit érdekcj aoickr t«, bái csodálatos hi'isa vgH i>*kn:k, versírásra csábította az embereket. Teszem azt: A szegedi kisgazdapárt Mai napon, midőn Itt járt Szegeden érezte magát Mert megterhelte a gyomrát. 1921 május 22. Dr. Kószö István. Vass András, dr. Temesváry Géza, Korom Mihály, Varga Sándor. Ujvárv József, Csonka Antal, Papp Ferenc, Dobó Ferenc, Ctonka Ferenc, Berta Mihály, Rekelye János, Csiszár István, BörcsOk Antal, Dobó Ignác, Peták József, Farkas József. Nyomban ott van rá a felelet, szintén versben, megtartva az eredeti metrumot : Aki igy tud mtr verselni Annak nem kell IBrvényt tenni Legyen költő, - az is állás Amattól könnyű a válás. Paulus. A költő inkognitó maradt, de a kézírása olyan ismerős előttünk, akik a tanácsülést lakjuk évek óta, hogy Bokor Pál helyettes polgármester urunk a megmondhatója, eltaláltuk e a szerzőt. A szegediek népszerű Pali bácsijáról egyébként is tudják a beavatottak, hogy szivesen hódol a múzsáknak Van ebben a könyvben egy verse, amely valósággal megható. Három fia volt a harciéren, száz meg száz hivatali gond emésztette abban a felfordult világban, amely a közigazgatást Is a maga arculatához igazította s akkor Bokor Pál, egész napi fáradazáa után azzal üdült, hogy verset Irt a fiaihoz. Az egyikből való ez a három strófa: Elöltem képzellek édes jó fiaim, Akik most küzdőtök a harcok mezein: Ltngoló szivetek bárd vágytól hevül, Mi pedig hasúinak szomorún, egyedül. A liókaszárnyak kihontakozinak, A hős liak hárman háborúba szállnak, Epedő sóhajok rebbennek utánuk. Visszatérésüket sóvárogT* várjak. Sivár lett és üres a családi fészek. Fájdalmamban sokszor az egekre nézek. De szorongó lelkem folyton csak azt augja: re minden bánat, első most J haza. Paulus Bruiut. Hogy Palotás Fausztin verselt, az tar- .-szeles, hiszen azt csinálta diákkorában .», ami a mult század hetvenes esztendeire esett Nézzük csak, mit mond: Félre Csak nincs a szegedi asszonynak, A földieimnek, párja: De a Bálónéninek, a szegediek .kedves [Julcsa néni|é.iek* Sincs ám mássá. 1320 október 25. Kétségtelen, hogy a diák-Palotás sokkal jobb verseket irt, de vegyük ligyelembe az enyhítő (és az üdítő) körülményeket. Az oknyomozó történetírás talán sohasem fogjt megállapítani, hogy a vers a vacsora után mennyi idővel készült, azonban a nyomozó riport-irodalomnak jussa van feltételezni, hogy minél késóob. Ezért méltányoljuk azt az olvashatatlan aláirásu véleményt, amely becsületes magyar őszinteséggel vall szint. — Ha józan vo'nék, okosabbat irnék. Itt voltunk, ide máskor is eljövünk. Az alább következő szemelvények szintén szegedi termékek: A Bálóné főzte, jó töltött káposzta, Szegedi buckái, To nbácz sógor adta. Magyarok! — egyetek I — igyatok! belőle. Hogyha eddig nem volt, — kelvetek lesz tőle. 1915 március 9. d'Hauer Jenő. Jókora sétál tettem, mig Bllóné úrasszonyom szép kerlhelyiségéig eljutottam, de nem hogy megbántam volna, oly ,ól éreztem magam — bár egyedül — mint ksraarási Ottnonomban gyermekei .n és sok szép kis unokám körében. Oh bár csak c.ir ez a rettenetes háborús feszültség, izgalom, véjjet érne.'! 1915 jsltus 8. Reök Iván, orsi képviselő. Megállapítom, hogy a szellemi sziporkák nem állaiak arányban a bevett táplálék minőségével. A poézis nem a gyomor terméke. Bokor Béta. Valaki alájegyezte: — De a kritika seml Azonban el tudja-e valaki képzelni, hogy Lichtenegger Gyulát, a hajdani reális malmost és löldbirtokost is versre hangolta Bálóné konyhája? Mert azt tette vele, amiként az meg van örökítve, bár dátum nélkül. A körülötte található dátumok 1916 augusztusából valók. Ime, ezt írja Lichtenegger: Nehéz a versírás, mert Nem mesterségünk, De azért polgári eszünkkel Azt véljük: Ha az ember egyszer eizik és iszik, Még a rég óhajtott békében is bizik, Azért hát élvezzük Bálónénak főztjét. Hiszen ezérl v.igyunk mi most Háromsn még itt. A másik kettő, aki tanuságtételként ellenjegyezte, Bokor Pál és Berzenczey Domokos. Azonfelül a verset több helyen kijavította Pali bácsi. Hogy azó kézírása, arra letesszük az Írásszakértői esküt. Olyan K betűket a világon senki sem ir kívüle. Erős a gyanúnk, hogy szegedi származású (1921 március 27. dátummal) az a rajz is, amelyen felül tipikus zOldségszállitó hajó látható .Isten velünk! — Szeged" felírással. Alul két alak 01 egy kis asztalnál. Hatágú koronával a fején, hermelinpalástban az egyik könyökölő, a másik civilben, sapkában. A mellettük levő széken hüiövodörben a magyar ¡ar, az asztalon palack bor két porral Akkoriban, 1921 ben, ez volt az úgynevezett mentalitás. Azonban a szerző titokban maradt minden este Horváth tirpád teljes zenekarával muzsikálj Üzletáthelyezés! Nfli és férfi kalapazalónomal éa műhelyemet Bácsi körút 14, illetve Tisza Lajos körút 48 alól Kelemen uccn 7 ssám alá helyezte* ál. l-a filc kalapek már 115 non kor.-MI. Színes bársonyból bécsi modellok. Alakításokat jutányosán vállalok. i Sándor Berónyi