Délmagyarország, 1925. augusztus (1. évfolyam, 60-81. szám)

1925-08-12 / 68. szám

Ara 2000 korona. DELMAGYARORSZÁG l: Deák Peren c-u. 2. Telelőn 1J-33. í,«döhiv«ul. Mieink OcyvUr н )ffyiri*la: Uu(unic*-(«[ II. Telefon *.« "l: l"weti Síndw-wwlml I. iiin Telefontiira 16 3«. Szeged, 1925 augusztus 12, SZERDA DAtiretfs< Irak K*y htinjpia heM-en * .«»' k.«. Bud.ir«M> Ы Videkrn tóJUl k.-. txves szia «га hetk inip kiw . vlMr- e> üi.nepn.p Ml konma I evtol)!"-, 6-, «гЛш. Európa detronizálása. As elrrult belek folyamán e|y pohár vizben vámbáboru Játszódott le áuaitrU és Msgyircrtzág közölt éa megállipithaíóüg ebben a vámháboruban a magyar kormány maradi a'u'. A veuteiéget fermésietaen nem i mijytr kormány, hanem a magyar írezőgatdatág fogja elizenvedni, amely rea tudja, bogy mit kezdjen a gjüraöiccttl, uborkán), paradiciommal és egyéb romlandó árakkal. A vámháborenak a hia lót iája röv'den a>, bogy hossin hóntpok alatt nem sikerült Eegkötni a milyar-osztrák keretktdelai szerződéit A sikertelen tárgyalások láttára is outrákek nébány bónippal ezelőtt egy kOzvetllő inditvánnyil állottak elő, bogy a tárgyalátok anyagából azakitták ki ír ir dk ét réizrCI azokat a tételeket, amelyts a leglonlcsibbak Magyaromágra és Ausztriára és ezekre nézve, addig is, aig az Általános tárgyaláiok sikere vezetnek, kössenek külön megállapodást, vagyis provizóriumot. A magyar kormány akkor nem taláta lürgősnek esi is Ideiglenes megoldást. De közben lelt és mnlt az idö és beérett s magyar lermés, melynek mindig Ausztria volt a legtöbb váaárlója. A mezőgazdaság nycmáia alatt mcst a magyar kormány állott elö a provizórium tervével. Eiattsl azonban változatosságból ai osztrák kormáry találta agy, bogy neki nem iflrgős s dolog. Provizórium lebát nincs, de megvan be'yetle a helyettes miniszterelnök jólanicia, hogy fokozlak a belföld fogyasztóképeslégét Egyen •cg mindenki ezentúl mégegyizerannyi tokot és ntmkái, mint eddigelé. Aad most Ausztria is Magyarország között lejátszódott, kicsinyben a «körképe annak, ami Earópaaseite miadenfltt történik. A kfllönbözö szerencsétlen békék szétdarabolták a nagy gazdasági egységeket, amelyek többé-kevésbé c ég nagyok voltak ahhoz, hogy minden izflkaégleti cikket eió tudjanak állítani lakosi águk azáoUra. Az nj országok, főleg itl Ewépe derekán, olyan kicsinyek, hogy jóformán szakaszjegygyel lehet utazni egyik határszéltől a tatáméiig. Égy amerikainak a uámitása szerint egy akkora nOns, mint Ntwyork—San- Francisco, Európában a boldogtalan halandónak legalább Usenkilecc vízumra van szüksége. Az európai államok kicsinyek, de egyúttal pénzügyi nehétségrkkri MakOdnek. Védekeznek tehát a kflHöldi verseny eOen. Védővámos Mi van egész Európában. A parányi AHamocskik nem skarnsk idegen árat beenSsleni, ravasz kis fogásokkal igyekszenek egymást kijátizani, abban a baBdtben, hogy a vámokkal neporttják az állam jövedelmeit, megvédik az ipart és gyarapítják a kereskedelmet. A valóság pedk az, hogy mesterségesen n:egdrágttják*a fcfysiztást, megkötik a kereskedelmet, nem védik meg as életképtelen Iparokat, csak indokolatlan többletjövedelmet biztosítanak egyes moBopóHumos heyzetben levő nagy rigaiatoknak. A vámvédelem, amely arra szolgált vakht, kogy a csecsemő Iparakai segítsen nagyra nevetni, eltorzult. Mi azokat védi ciupAn, akiknek már nincsen védelemre szfikségflk. Es a szaJkdHas csecsemő teóriája. Hjggadtan megítélve, tévesnek kaU tekinteni ennek a túlhajtott vimvédőmnek az egész rtndsaartl. A ami kidny, nyersanyagokban izdköftödö, ülő belső fogyi ütőképességgel nem ndelkezó államocikák nem engedhe* к meg mainknak a gazdasági önMsdi játéknak a luxusát, ami jó Uhe•tt a báboruelőtti Németországbin, a onarcbiában. vagy a mai Jgyetüli .llacokban. De mini sz emberi dolokban rerdesen tCrtteni izoko.t,a agy tömegek ciak elkéave ismerik lel a dolgokntk igaii lényegét. Európa államai egymásra féltékenykednek, egymással nemben védekeznek, pedig imi moit ICrténik, az valamennyiüknek a bőrére megy. Oazdarági izempontból ízt a proceisiait, amely most lejáisiódík, egy kifejezéssel lehet helyesen illetni: Európa detronizálása. Egységnek tekintve a háboruelő|ii Európát, ez a kis kontinens volt a világnik hitelezője és ipari mülelye. Hozzávetőleges iz^miái izerint Európa éven'e mintegy tizenkétnilliárd aranykorona Oiszeget helyezett el a kfllönbözö tengerentúli otsiá^ohban. Ezt az öiizeget foiditot'ák a izines emberek világában uj terflletek feltárására, vaautak építésére, közmunkákra, a gazdaaági éleinek a megszervezésére. Ezt az Csszeget fize te vissza a tengerentúli nyetianyagck éa egyre izaporodó mennyitégü ipari rendeléiek formájában. tz az, ami megszűnt. Talán sz egy Nagybritanniát kivéve, Európa hitelezőből adós lett, adóaa Amerikának, amely hasonlíthatatlan móden élére kei Olt a világ gizdaiági életének. Tipikus e tekintetben Franciaországnak, Európa legtöbb lókét exportáló országának a példája. A háború előtt Franciaországnak körülbelül harmincötmilliárd aranykorona tökéje volt eltel yezve Oroszortzágban. Ez a tőke teljesen elveszett. A más országban elhelyezett francia kölcsönöket az t dót ok rossz frankban fizették vissza, akárcsak nálunk a gndák a jelzálogkölcsönöket Frarciaországnak, melynek fizetési mérlegébe évenkint három j milliárdot meghaladó kfllfö'di kamat jövedelem volt beállítva, ma évente I máiféimilliáidot tartoznék fizetni Ameri r| kának, ha tigyan fizetne. Ugy látszik, a franciák ugy beleé lik magukat a hí e'ezfnek a szerepébe, bogy semmikép lem akarják mtgukat adóinak érezni. Európa elszegényedett. Ugyanakkor visiönt nemcsak a vagyonosedásnak hulláma lOpört végig Amerikán, hanem a gazdasági Onállóiodáira való törekvés elemi erővel kapfk meg az Oiszei tengerentúli á laxokat. Indiában, DélAmerikában, Japánban, Kínában óriási nsgy, uj iparok ke'etkeztek, melyek o csó munkaerővel dolgoznak, feldolgozzák az ott termeit nyersanyagokat és Európa versenytársai gyanánt lépnek fel^mindenfllt a világpiacon. Itt, a kis gazdasági egységek területein a termelés egyre drágább és nehezebb, amott be'áthatatlan lehetőségek az uj fejlődés számára. Az olysn jelszavaknak, mint Ázsia az ázsiaiaké, a politikai mellékiz melleit mélyrehaló gazdasági jelentőségük is van és eiinek sz összefoglalása, Európa detronizálása. Ma már a tizenkettedik órában vágjunk. Nagyon komoly angol gazda ságpolitikusok fekete képeket festenek a falra, hogy a tengerentúl az Európától nyert gazdasági okta'ást Európa ellen, a legrégibb kontinens gazdasájgi megrontására fogja felhasználni Ennek pedig csak egy lehet az orvosságs, az, na az összes európai államok félretéve a gazdasági féltékenykedésnek, egymás mcEtöviditéiének és a mesterséges elzárkózásnak politikáját, revízió alá veszik a mai gi idasági rendszerüket, ledöntik a mesterséges korlátokat, as egymásul izemben emelt kinai falakat és s izakatzjegy-rendszer bdjett megválik az tnópui politikának as alapjait t^mtimtmfmomiim^mmmmsmmmmmmttmmmmmmetmtsmmmammtimmmmmmm A német köztártatági alkotmány finnepe. Utána Luther kancellár mendott beszédet, melyten többek közölt szt mondta, hegy a német nép el van szánva arra, bogy még szenvedni kell, azonban köFerii», aoguss'us 11. A weiiráii alkotmány bal éves évfordulója alkalmából Beninben óriási üneepségek voltsk. Az ünnepségen megjelentek a kormány tagjai és egyes országok képviselőt. Az ünnepi szónok Pitizeni tanár volt. telessége mindenkinek a közért a legteljesebb erejét rendelkezésére bocsátani. A kisgazdák megint ki akarnak lépni a kormánypártból. (Budapesti tudósítónk tele fon Jelentése.) A kisgazdák körében Ismét elégedette: aég üötfe fel a felé». Már a közelmúltban is többsiOr kijelentették Mayer János lökte irelésügji micissteraek, bogy nem tetszik a pártnik, bogy a »iniszletflk túlzottan megalkotó Bud Jánossal és Vralkö Lsjosrsl nemben. Es s kifogáiuk Mayer ellen most tamét erőre kapóit, de ettől eltekintve is szörnyen elégedetlenek. Az elégedetlent edók között első helyen állanak Szili Bálint, Lovász, Porgulya és Csontos Is re, akik teljesen hiábavalónak tartják, hogy a kisgazdapárt együttműködjék a kotmáausaL Szerintük ebből ss együttmükodéaböt a kisgazdapárt még egyetlen egysztr sem élvezett valuni bamaot Ad is aioodják, hogy a kormány nem tudta mer védeni a kisgazdák érdekeit, vagy pedig nem is akirta megvédeni. SzlJJ Bálint azzal érvel, hegy a kor M •|L|,al| Ujáa^arlIanUal niny fity dacicii iniezieaesoTci, vsgy nem Is lötödöit a kisgazdák kéréteivel. Egyébként iimét azt hangozde azért nem vonulnak eUeozékbe, hanem koaüdós alapon akarnak léaaávenni a kormáayzmban. Ujabb kívánságaik közé tartozik az Is. hogy most mi két miniszteri tárcát küetstaek magoknak. A népszövetségi főbiztos hozzájárult a kislakások építéséhez. Budapest, augusztus 11. Ma délelőtt nagyioaiosiágu értekaslet volt mister Smlth népszövetségi főbiztosnál. A népszövetségi főbiztos szu'in magához kérette ma délelőtt a helyettes miniszterelnököt, aki Bud János pénzficyicinisz ter és Petrichevich-Horváth Emil báró népjóléti államtitkár kíséretében Jelent meg a népszövetségi föbiz'csságon. A ma dételőiii értekezleten a beruházási programrak azt a részét állapították meg. amelyet a legközelebbi időben a kislakások építésére fog fordítani a kor mány. Smith népszövetségi főbiz'os teljes egészében magáévá telte a kormány építési programját és igy semmi sem áll aljában annak, bogy a kislakások építésére vonatkozó terv kitdassék és s legrövidebb időn belül kiirják as építkezési pályázatokat is. Az építkezési program első része a kispesti munkáslakás épitéséről szói. A kormáry piogrtmja szerint 164 munkáslakást fog Kispesten építeni és erre a célra kétmillió aranykoronát utalnak ki. A program második része a budapesti kislakások építésére \onatkőzik, körülbelül 300 uj kislakás építését fogják aegkeideni a legiöv debb időn belül és az építkezési költs ¿ekre 3 mii ió aranjkoronát fog a kormány kiutalni. A helyettes miniszterelnök nyilatkozata. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Vess József helyettes miniszterelnök az esti órákban kijelentette, hogy a kormány beruházáii programját a főbiztos tárcánként óhaj'otta tárgyalni. Ezen kívánsága torán kerfllt ma sor a népjóléti tárca beruház;Isairo. A népjolé'i miniiztér'um által eszközlendö beruházások kőiül a két legfontosabb a lakáskérdés megoldása és a fővárosi Szent János-kórház tüdőbeteg pardonjának felépi'ése, illetőleg iz ehhez való állami hozzájárulás. A főbiztos elfogidts s minisztérium ezekre vonatkozó tervezetét, sőt azokkal a legjobban megvolt elégedve. A főbiztos elterelésének és ötömének adott kifejezést, bogy a magyar kormány nagy tüdőbeteg kórházat építtet és bogy mindkét kérdést ily mgy buzgalommal iatézt Kijelentette még a népjóié'i miniszter, hogy a Wekerletelep építésére vonstkotó tervezetek teljesen elkéisflltek. az építkezéseket rövidesen megkezdik és reméli, bogy azokat a télen be is fejezik. A vasúti tarifa lesiállitáss. Budapest, luguiztus 11. Holnap délelőtt a kereskedelmi minisstéiiumban ankétot tartanak a kisgazdák a további tsrifaleszállitás ügyében, amelyen (elveszik iz általános tarifa ez! évi kérdésé». Illetékes belfen az általános tsrítarevízióról ugy vékkednek, bogy mindaddig, amig a költök« országokkal kereskedelmi izenódéieket nem kötünk, ss általános tarifirevizkM nem is tárgyalhatják. A kormány a szerződések megkötésénél mindenkor hajlsndó engedményeket tenni. Krafnarz a kultut harc ellen. Prága, lugusstus II. A Narodnl Ltsty Kramarz vasárnapi beszédét höeU. Kramarz beszédében as állami gazdálkodáson kivfll különösen az egyházaik az államtól való elválasztásával foglalkozott és illáit foglalt a váltási harcok sllea, mert a szláv Oroszország és a Njugat támogatása nélkül igen veszedelmes volna a kstoükus mi gyárak, németek és tótok ellen fe Mpoi. Ez csak a magyar propaganda számára tzolgálna slkshnas eszkösfll. ,A francia pénzügyi harctér legnagyobb ciatija." Páris, augusztus II. Painlevé miniszterelnök tegnap délután botuabb propagandabeszédet mondott az u| kölcsön itdekében, melyet rádiótelefonon továbbítottak. A beszéd nem sok ujat nyújtott CaiUaux pénz ügyminisilet eddigi nyilatkozatai után. Painlevé épo ugy, mini Cailtaux ragaszkodik ahhoz, hogy a kölcsön értékálló legyen. A miniszterelnök beszédét a következő szavakkal fejezte be: — Az uj kölcsön a francia pénzügyi harctér legnagyobb csalájs, amelynek fontosságát csupán a marnei ütközettel hasonlíthatjuk össze. He megnyerjük a csstát, agy sbbsn a helyzetben leszünk, bogy pénzügyeinket végre teljesen rendezhetjük. Ha clveszitjük a csatát, tovább kell folytatnunk a küzdelmet, még p:dig jóval nehezebb feltételek mellett, mint eddig. A csata elvesztése azzal járna, hogy a magángazdaságot ujabb súlyos adókkal kellene megterhelni, amelyet a gazdaság sl'gbs Jog elviselni tudni. Frinciaorizágban ntndenesetre megvan a pyöielem hite és ez kellő ga-ancia ina, hogy a gjőnlem te ii következzék.