Délmagyarország, 1925. augusztus (1. évfolyam, 60-81. szám)

1925-08-11 / 67. szám

Ara 2000 korona. DtlMAöYflRORSZAG Deák FCICIK-U. 2. Tclrfon 13-33. Kiadóhivatal, lönyvtAr H |цу Iroda: LKigunici-tír II. Telelőn 3UB. : HtlOII SAndor-sugarut I. »«ám Telelonaiám 16 M. Szeged, 1925 augusztus 11, KEDD Előfizette) »rak F.gy nftruip-a hfl>hrn • mi ko'„ R-Mipi. I-n «I vidtken tó:UJ ka:. FR>M s ¿i-n in hélk. z~jp Ш кит, vaaAr- H Оппергар 4IJU китипз I *vf"lvan\ bt. «iziin. Atlantisz születése. Tetszett már hall»', hegy legkésőbb 1928-ban vége lesz a világnak ? No, ae tessék nagyon ötölni, nem az egésznek. Mink megmar!dnnk Európából és akkorára már annyira szanálódnak a közéleti erkölcsök, hogy eiy tiszta választáshoz e'ég less egy gummipuskás osztag és fiz btktcli'er bor. Mert bizony mcst Hatvanban két IDiérBtegtt kel eti felvonultatni és huszonegy hektoliter bort mozgóiitani Pettichevich Horváth Emi báró ur (nagyméltósága és kedves mandátuma egészségére. Mi ugyin nem voltunk ott, de a puiitán kurzus* ta|tóban ezt olvastuk, az pedig bizooyoian tudja ... Hanem aiért mégis csak tessék őrülni. Mert a világból sz ánlánt fog elaOUyedni, legalább a nagyja. A kisániánt elsailycdését ugyan sokkal őiiinlébb ötömmel gyáizolnánk meg, de aiért megnyugizunk abban ia, ba Anglia éa Franciaország less benne a vízben. De innyira ám, bogy legfeljebb az EitfeMorony hegye látazik ki éa azon kukorékol a francia kakas: — nem engedek a trianoni határokból I Mindezt egy látroknö Jósolta meg. (Az Eiffel-tornyot nem, azt ni tollúnk bátrak hozzápróféálni, legitse rá a Jó latén mentői előbb az illetékeseket) Azt ae nehéz kitalálni, bogy az a látnoknő, aki a Frandaországot elnyeleti a tenget rel, ctak német lehe». Ugytn lebetce marokkói némber is, de s Gondviselés egy akarta, bogy a bábom után a kulturált nemzetek közt támadjanak látnokok éa próféták, Jdekd látók éa titkos neszeket hallék a iz eurdpii csodakutsk v'zében le'enjenek meg a libapásztorlánykáknak a menyorizág izentj L Egyszóval egy német Jóanő kukucskált bele a jövet döbe. 0 csinált Íjukat a titkok ponyváján éa az az érdekes, hogy most már mind ott nyűzsOgnek a népszerűsítő némd tudósok ia. (Minálunk az io!t a bal, bogy a hivatalos pártfogás csak a s-.akállas Javasasszonyokat karolta fel, |uttatván nekik különbözö őrszemállásokat, ahonnan mint politikai fakorok dolgozhatnah a haza újjáépítésén. Szegény Bellaághnét, aki a kurzus kezdetén mint hajnalcaitog tűnt fel a haza egén, teljesen rábízták a szellemekre, ahelyett, hogy csinállak volna neki valami Jéslási mintazteri állást. Egyel tobb, vigy levesebb miniszteri tárca igazán nem számi'ott volna a akkor talán most tiz korona volna a buza méter mázsája. Mert ilyen árat Jósolt ez a kiváló honleány 1925-re éa mellékesen Magyarország történeti határainak Ixlyrcálláaát) Azonban nem l«hd itt figurázni, mert nagyon komoly dologról van szó: nem arról az Atlanttiz- ról, amelyik dsüllyedt, hanem arrót amelyik most van születőben a minden dolgok kadétében, az óceinok mélyében. Mi volt az az Atlantisz ? a Píerre Benőit regényénél éa a belőle kéazOlt filmnél komolyabb forrásból ia tudunk ró a. Pláto hagyta fönn a hírét a Kritlas ban, meg a T/molaJ-ban, hogy azon a helyen, ahol moat az Atlanti óceán tartózkodik, valaha akkora száraitöd volt, mint Eutópa éa léi Afrika egyott. Az egyik oldala Amerikáig ért, a másik a bnt szigetek'g. Piátó idejében még élt a hagyomány a görögöknél, bigy cz a nagy földdarab egyezer megrázkódott, mint a hajós Szinbád alatt a Krdk, kibuggyant alíiaa vizsugy elnyelte as egészei, begy csak a legmaS

asabb pontjai maradtak ki a vízből i Kanári-szigdek, meg az Azótok, a nevezetes Madeira, amelyről néhány esztendő óta széles kötökben tudva van, hogy csipkén és boron kívül más nevezetessége ls van. . Ennyi a lexikonban is benne van az AlLntisz-ril és benne van az is, hogy ezt a szép mesét ízért tudta kitalálni Plátó, mert nemcsak bö'csész volt, hanem költő ír. Aztnban a lrxikonban sircs benne minden, akármilyen okos könyv. Például nincs benne, hogy miért voltak egész tlyan berendezésűik a mexikói, meg a jukatani pirrmisok, mint az egyiptomiak, holott Afrikát vlzsivatagok választják el Amerikától. Az ösindián maya-ábécé betű nek miért van olyan meglepő hasonlósága az egyip'omi hieroglifákhoz ? Miéit nevezték magukat Mtxikó; irdiánjai Cortez idejében azték- eknek, ami annyit jelentett, mint .vízből meneküli" ? Miért élnek az Azórokon olyan pillangók, mint sehol a föld kerekén éa honnan származik Madeira és a szomszéd szigeten autochton népe ? Vonásaik elütnek minden embetfajétól, zagyva nyelvűkben pedig, amelynek nincs semmi rokon idiómája, ó-egyiptomi, meg indián eiavak bujkálnak. Ezekre a kérdésekre a tudomány már igen régen tdós a válasszal. Persze könnyfl neki, mert a tudományt sohse porlik az adósságaiért. Csinálhat bátran ujakat, csinál is. As n'óbbi években kétszer volt nagy földrengés az Atlanti oceátban. Csakhogy most nem lefelé meni a tengerfenék, hanem fölfelé. Trinidad molett, az amerikai partok közelében uj sziget bujt ki a földtől Az diö fecike. Persze egy fecske még nem Atlantiiz a az ilyen kis butorékszigetek különben se újságok. Ciakbop a legújabb óceáni mélységméréstkböl furaa dolog derfllt ki. Az Atlanti óceán feneke akkora le rCleten, mint Eutópa fele, vagy kétezer métert emdkedett. Ahol eddig njo!cezer métáig szaladt a mélytégmétő, ott most már ttatezer méternél feneket ér Hiizen szó tircs róla, mélységnek ez is el/g lisztesiéges s a hatvani fajvédőjééit és a hatvani kormínypirii jelölt minden ellenfeléi nélkül bele ment ro'na abba, ha tegnap az ellenjelölt ilyen mélyre esett vo'na a korleseivel eiyűtt Ds ki tudhatja azt, megáll e itt az emelkedés ? Egy világ ugyia elpuiz'ult a háborúban s ízt többet semmi polí'lka föl nem épití. Olyan, mint egy döglött óriás telíts, a páncéljai m/g megvannak ugy, ahogy, de az élet mar kiiotbadt belőle. Hátba most Valik*, aki az embernépekre ciak ugy gondot tiiel, mint a csigabiga-népekre, nchi sokkil kevésbe érdeslik meg —, hátha most valaki a vizek alá njujtja a tenyerét és kiemeli belőlük az embernjómtól már tintára mosott Államiul: — Neszlek, a régi világot elnyeletem a vizekkel, de kiemdek nektek eg> szOz világot, próbáljatok meg okosabban és becsületesebben gudáikodni rajta, mint a régin I Lehet, bogy igy lesz, lehet, hogy nem igy lesz. Azt olvassuk a német lapokban, hogy az Allantiu-tudósok, akik komoly érvekkd támasztják alá a Jósnő látomását, most Atlantisz-propagandái csináló körútra indulnak a legyőzött országokba és djönnek mihozzánk is. Részünkről csak akkor vetszűk komolyan a dolgot, ha a kormány félhivatalosai cáfolattal eiöiilik meg ut a hirt, begy az egytéges pártban összeveszlek az atlantiszi magyar provir dák kormánybiztosi kinevaésd fölött. A Ratiics-párt disszidensei a régi parasztpárt politikáját folytatja. Belgrád, luguistus 10. Zágrábból jelentik, bogy a Rtdcs-párli disuidensek és s horvát föbizcttsfg tigjai tegnap értekezletet tartónak éa elhatároz Iák, hogy tovább fnlytatfdk a horvól parasztpóit régi politikáját, külön képviselő-klubot alaki anak, amelynek elnöke Jagatlcs lesz, hetilapot indítanak RepubUkanszka Sloga dm alatt, amelynek ellő Máma csütörtökön Jelenik meg. A néphez intézendő kiáltványban a bizottság közzéteszi, hogy tel|es égésiében leniarija a horvát köztársasági és parintpáit régi programját, de egyben semmi I közöstégük nincsen a III. Ioltrnidonáléval. Radictnik éa tárninik á'láifoglaiását e'ítéli s egyben ökd s pártból kizártaknak mondja kL Cseh magántisztviselők joga az előlegre. (Budo pesti tudósítónk Ukfonjekntése.) Cachizlotákiábaa egy tOrvényJivsalw kétzfli, amelyben a magántisztviselők magasabb kategóriáinak jcgvisionyail rendezik A Javaslat egyik kgérdekeatbb újítása, hogy megállt pát|a az alkalmazott Jogát az előlegre vonatkozóan. A Javaslat szerint aa alkalmazottnak mindenkor Jogában van annyi döleget fölvenni, amennjí fizetése esik a legutóbb k'utalt fizdéa napjától as e'ölegkérés napjáig. A magyar alkalmazotti törvénynek ia van egy ehha hasonló pontja, aszsl a különbséggel, bogy nárunk tekintetbe kell ven? a vállalat pénzügyi lehetőségét Anarkisták összeesküvése a spanyol király ellen (Budapesti tudói Hónk telefonji lentéte.) Madridból táviratozták: A rendőr ég It eplezett egy OsszcakOvést, amellyel a tpanyol király élete elkn törtek. Az összeetkivést anarktstók siőtték. Terv szerint a spsnyol királyt Saal- Stbasliánbsn akarták eltenni láb alól A apa- f nyol I irály ugyanis látogatásra utazik cd», amint dőre meg volt beaélve, a a kursaafonban végeztek volna vde. A rendőrség szenban idejében neszét vette s dolognak és egy anarkístát letartóztatott. Petrichevich-Horváth le« hatvani képviselő 927 szótöbbséggel. Hatvan, augusztus 10. PttrlchevlchHorvá h Emil báró kormánypárti és Eudabdzy Mklds fajvédő nérkőztek lesni p egy mást al a hatvani mardátuméit Halvanbtn egyébént csak a nagy zuó- meg kocsjírás és a sok idegenből hozott rendőr «u'alia, hogy választáa van Kormánypárti meg fajvédő képviselők ¡ölltk-menlek a kő* sfgben, a szavazók annál gyérebben ís a 7331 vála:zitból alig a fele, 3801 szavazott, még teáig Petrlehevtch-Hot vűlh Emil báróra Uadtak2364, Dudaházy Mtklóira 1437 szavazatot. Korán mtg volt oz eredmény. Este hét órakor már a várcsh'za erkélyéről ki is kirdd e Ring Gyula választási eln'k, hogy 927 szótöbbséggel táró Petricheiich-Horváth Emtl lett a hatvani képviselő. Az u| képvire ö rz erkélyen átvette a mardá'umo», rOvid beszídben megköszönte, a közönség megéljenezte, egy kis csoport pedig Budaházy M kldst éltettr. A kis csoporot Budbhiry Miklós vezette. Aztán |öttek a re' dőrők, az'án nem él|enz:tt senki, mindenki hazament, kivéve azt az egy-két embert, akit a rendőrlég rem engedett. A fajvídő jelölt n ellett GímfcőiOyulr, Eckhardt Tibor, Zsltkay Jinos, LehnetLendval István csináltak propigandá*, de rosizul és telje« butáira vezető eredményie'entéggcl. Bor sok folyt el mind a két párton. Verekedís, .vidám" zavar, iierencsíre ctak levés volt. A választások eredményének kihirdetése után a mandátum átadáia a balvini városháza erkélyén a téren összegyűlt mintegy 2000 főnyi tömeg Jelenlétében történt meg. A fs|védös but olt jelöltjének néhány híve meg ikirta zivtrní ezt, a 20-30 fCböf á ló ciopott rendbontását azonban rövideien megakadályozták. A vasutasok országos gyillés« az Illetmények felemelését és a nyugdíjügy rendezését sürgetik. Budapest, tugusz'us 10. A régi országház nagytermét ztuTolátig megtöltötték tegnap délelölt a nemzeti és keresztényérzésű vasutasok, akik a fővárosból és az orazág minden vidékéről a Vasutasok Országos Qaidatágl Egyesületének nagygt üléséi e jöttek össze. A tiszta, de kopott éa szegényes ünneplő ruhák alatt az évtizedes katonáa munkában megezdet fegydem mdldt is ott van az elkeseredéa tüze, amelyd a mindennapi det nyomorúsága élesz'get Nagy megütközést keltelt, bogy a MÁV. Igazgatísóga nem képviseltette magát az országos gyűlésen, amelyről a következő fudóaitásunkban számolunk be. Dr. Grentzer Mihály flgivezdő dnök megnyi ó beszéde után PUlkh Nándor fő'likár a vaiutasság gazdasági helyzetének általános kérdésdvel foglalkozol!. — Egy héttel ezdőtt ebben a teremben azzal vádolták meg azokat, akik a keresztény in a nemzeti gondolat térfoglalásáért küzdenek, hogy a gazdasági leromlásért felelősek. Pedig éppen megfordítva van a dolog. Trianon átkát azok Idézték fel, akik minden ellen harcolnak, ami keresztény ét nemzett. — A nyugdijak és nyugbérek kérdése minden téren iolyas probléma, de kdszeresen iz a vasutasnál, akitől nyugdíjalapra sokkal többet vontak el, mint mástól A vasutasoknak nem marad más hátra, mint a kormányzó öfömdtósága dé Járulni és az ö támogatását kérni. Gooda Béla, a VOGE nyugdíjasainak országos dnöke, részletes adatokat sorol fd annak bizonyítására, bogy 30—40 éves szolgálat után 1-15 millió korona nyugdijat kapnak a vasutasok, amelyből megélni td|a képtdenség. Ezután Pilllch Nándor főtitkár a központ, Haubtr Aladár titkár pedig a győri éa s szegedi vasutascsoport hstározati javaslatát ismerteti. Fdszólalt még Tóbiás Mihály, Zola Jőzaef (Pécs) és mások. Az országos gyűlés ezzd végd ért. Emigránsok magyar lapja • Csehországban. Prága, auiutzlua 10. A Slovak cikket kOzOl, amely szerint a migyar emigrántok Bet estei megegj ettek egy magysr lap megfMttáea ügyében. A lap Egyetértés dmmd fog mrg|elenni éa a kormánynak Prager Presse című nyomdájában fog kéatdlnl. A szerkrutőtégben Vér Imrén kivOl Csert, Kunfl, Szerde, Rónai Gábor, Böhm és fászl vesznek részt. A lap szeptember közepén Je'enik meg.