Délmagyarország, 1925. augusztus (1. évfolyam, 60-81. szám)

1925-08-07 / 64. szám

DBLMAQYARORSZAQ Srobár tette tönkre a Felvidék közigazgatását. Prága, suguiitui 6 A Narodal List/ élei hangon foglalkozik Srobár l*g* utóbbi beszédére!. S.obir — irji a lap — nemcsak Stlovenszkóban, bánéin Amerikában is nagyon furcsán nyilatkozott a ctehszbvák állsuetzméröl. Amerikai útjáról tartott beszámolóján c«ódákat beuélt Amerikában elért eredményeiről, holott ez esik sbban állolt, hogy u ese leg még megértő tólokst elidegenítette a csehektől, ugy hagy szégyenteljes visszatérés volt ea. Erdekében állana, hogy ne sokat besséljen, mert különben kénytelenek volnánk mi Is feszegetni viselt dolgait, ami nem vflna kellemet számára. Srobár minisztersége slalt tönkre ette SJovensz'só közigazgatásé', p.-dig araikor a minissterségei átvette, mindent rendben talált. Moit azután, bogy ism it miniszter akar lenni, mindent rossznak talál éi minden ctsk általa volna megtavitható. Okottbban tenné, ha inkább irodalommal, nenpelig politikával fogNémet—francia szöveti éget ajánl egy német nagyiparos. Páris, augusztus 6. Szenzációs levelet közöli az Eclalre cimü lap Rechberg német nagyiparos tollából. Rechberg kve'ében hivatkozik azokra az angol törekvésekre, amelyek célja a Stinnes-koncern likvidálásával kapcsolatban az, hogy az angolok minél nagyobb befolyásra tegyenek szert a német nagyiparban. Bael az angol törekvéssel szemben Rechberg a francia közvélemény hit fordul s azt arra szólítja fel, hogy minél eöbb haj'si végre Németországhoz való közeledéséi. amely szerinte sokkal természetesebb és gazdaságilag jobban megalapozott, mint a német—angol közeledés lenne, amelyre az angolok lőreRechberg a kővetkezőket ajánlja Franciaországnak: Töröljék el a versaiUesi szerződés Németországra sérelmes pordozatitt és hozzák létre a német-francia ipar tömörüléséi; Németország és Franciaország között létesítsenek katonai szövetséget a kél ország halárainak egy harmadik hatalommal szembea való kölcsönös garantálására és állítsanak fel közös katonai vezérkart, amely a két ország katonai szervezeteivel és határainak védemévd foglalkoznék. Végfll azt ajánlja Rechberg, hogy Franc aország kötelezze magát arra, hogy a Rajna balpsrijit és a Saarvidékei legkésőbb kél év alatt kia.iü. Rechberg tevéié: az EciiLe kommentárral kiséri s ebben hangsuyozza, bogy o rechberglsták gondolatmenetét semmitéle francia kormány nem teheti magáévá, már csak azért sem, meri ezsel illojalitást követne el Angliával szemben. A lap a maga részéről köte1921 augusztus 7. lességének larija, hogy Anglia figyelmét fehivji a Rechberg féle javaslatokra s megjegyzi, hogy azokból Anglia elég következtetést vonhit le. Az ántánt katonai küldöttsége ujabb vizsgálatokra készül. Budapest, auguutus 6. Az ántánt katonai missziója szombathelyi kellemetlen kalandja után orszájos fegyverrazziát szándékozik tartani Tegnap este a gelérlhgyi Citadellán akart fegyverku atás' végezni a misszió, ma pedig Miskolcra akar leutazni, hogy ott nagy rajtaütést végezzen Tegnap eate a késői órákban a budapesti rendörfökapitányság telefonértesítést kapott a misuiótól, hogy küldjön ki rögtön detektiveket a Gellért hegyre, h>gy a fegyverek után kula'ni szánd.kozó katonai ellenőrző bizottságot az eseti eges kellemetlenségektől megóvják. Alighogy a f¿kapitányság intézkedett, máris ellenkező telefonhir érkezett a missziótól, anelynsZ alapján a Gellérthegyen fegyverek u áni kutatást renrendeltek el, alaptalan ugrJás volt és így azután elmarad a gellérthegyi kutatás. Elmaradt azonban a miskolci ku'atás Is, meri a rajtaütést megelőzőleg Miskolcon az ánlánt-megbizottak olyan sürgés-fo gást végeztek, hogy már két napja mi idei gyerek tudti, hogy az ántánt-miiatió meglepeléssurütn M akolcra fog érkezni, sót a helyi lapok is megírták a tervbeveti meglejetéat. Nitti a szabadság-eszme bukásáról. London, augusztus 6. Nitti volt olasz ministterel lök a cambridgei egvetemi szünidei tanfolyamon döadisl tarlóit a :zabadságeszme bukásáról Európában. John Miynard Keynes cerabridgd egyetemi tanár, a hí neves nemzetgazdáu elnókölt az előadáson ét az angol szellemi világ nevében üdvözölte az dőadót, aki értekezését franda nyelven olvasta feL Nitti az uralkodó szomorú európai viszonyok főokául a békeföltételeket jelölte meg, amelyeket a háború folytatásának aj módszerel gyanánt dolgoztak ki. A béke erőszakos béke volt. A háború előtt csupán egyetlen ElsasLotharingia volt, jelenleg legalább 9, vagy 10 van. A háború előtt csupán egyetlen Ausztria-Magyarország volt, tehát csak egyetlen állam, amely különböző nemzetiségekből állt központi hatalom uralma alatt; a békeszerződések legalább hat, vagy hét ilyen uj államot alkottak. Ai ilyen államoknak a legpUsztikusabb péidáji Csehország. A cseh köztársaság s legkűlönbóző f |u emberikből áll: némdekből, esetekből, magyarokból, tótokból, stb Maguk a csehek kisebbségben is vannak a tótokhoz, magyarokhoz és németekhtz képest. Ennek folytán nagy hadseregre van ssükségok, továbbá üldözéd politikára és központosít lsra. Mindent elkövettek éppen ezért, hogy a saját nyelvüket a többi ncmz:tiségekrerákényueritsékéi mind* nt bru élit erósssk utján kísérlik meg. Eien államnak az élete nem egyéb, mini napról napra meginduló élethalál harc. Ugyanezen tüneteket állipiija meg Jugoszlávia, Románia éi más államok tekintetében ia. íH gazdák huszmilliárdos kSIcsöne. A terméa-értékesités a minisztertanács előtt Budapest, sugusstui 6. Az sgrár* képvitdók körében ntgy nyugtalanságot kelt az a körülmény, hogy a kormány még mindig nem folyóiitolta a vidéki gasdáknak azt a vstömaghitelt, ame'ynek feltételeiről már a múltbeli minisztertanács dön'öJ. Erre való tekintettel több kormánypirti képviselő érdeklődXt ma a föld aivdé «ügyi minisztériumban, ahol Mayer János minis :ler megnyugtató választ adott nekik. Közölté ugyanis a miniszter, hogy a húszmilliárdé készpénzhiteit még ezen a héten folyósítani fogják a már megállapított njolc száialékos kamat me lelL De a kormány különös tekintettel akar kuni a jégkár által sújtott vidékekre ét ezeken a helyeken nem nyok, hanem mindössze 3JS százalékos kölcsönt fognak klnsztaaL A kölcsönigényléseket virnégyénkéal most kon* tingealélják és a kölcsOnt még eten a bélen az egyes gazdasági felügyelőségek fogják közvet enül kioutanL Ilyen körülmények között azulán a gazdák abba a helyzetbe kerülnek, hogy a szükséges vetőmagot a kellő időben beszerezhessék és igy a mezőgazdasági munkában semmiféle fennakadás nem fog beállani. A kormány lsg|ai holnap délelőtt a népjóléti minisztériumban tartják meg a rendes hali minisztertanácsot, amely a folyó ügyek letárgyalásán kivül foglalkozni fog egyrészt a beruházások kérdésével, másrészt pedig a termésértékeittés dolgával Is. Ez ulóbbi kérdés természe:esen szoros Összefüggésben vsn sz államvasutak tarifáinak leszállttásával, amelynek részleteiről ma tartottak ankétet a kereskedelemügyi minisztériumban. Mayer János földmivdésügyi miniszter s holnapi minisztertanács után, de esetleg csak szombaton, vidékre u;adk az álami erdőgazdaságok megtekintésire. aMMMMMMMMMaMMMMMMM Pzdcs súlyos bateg Kar lábadban. Belgrádból Jelentik: Karsbidi hirek szerint Pasics szerb miniszterelnök állapota igen súlyos. Komoly vese bántálmai vannak, epekövet kdldl eltávolítani. A belgrádi lapok muikatársai Karisbadba érkeztek, bogy onnan tudósítást küldjenek Pas cs állapotáról. Ugy tűnik fel a dolog tehát, mintha előkészít etekd teltek volna Pasics halála esjtére. Némát tudós a védő vámö. Óidról. Azok a nagy nehézségek, ame yekkd Magyarországnak meg kdl küzdenie a szomuédoi államokkal a kereskeddmi szerződések megkötésére irányuló tárgyalások során, különösen aktuálissá teszik nálunk dr. Eulenberg Ferencnek, a berlini kereskedelmi főiskola nagyhírű tanárának azt a tanulmányát, amdyben a véd5vámörflldtd foglalkozik. Kimutat]«, hogy a túlzott védővám-politikát gyakran már csak érzelmi momentunoikd lehet megindokolni és annak alkalmazása a legtöbbuör a saját állampolgároknak okoz igen nagy anyagi károkat. A bűzött véd óvár ok alkalmazása azt eredményezi, hogy a többi országok is rátérnek erre az útra és ha minden állam túlzott védővámokat léptet életbe, az egyes rende kezések egymást teljesen hatálytalanítják éa csak azt az egyetlen eredményt érk e1, bogy as o.szei áruk igen nagymértékben megdrágulnak. Az általános védö/ámpolltika az ámivó nagymértékű emelkedését idéd elő és ezzd az egéa vonalon nagyon megnehezíti as életet. Különösen rámutat dr. Eulenberg arra, hogy Európában a békediktátum alapj la létrejött uj kis állsmok ások, amelyek az uj és a még meg nem szokott uuverénitásl különösen a nemzetközi kereskedelmi politikában gyakorolják. A védővé tnö. ül :t tehát csak arra jó, hon as amniy ii suljoj terhi alatt roskadozó népek oM^ilixtéiét fné£ octic* zebbi tegye. Hársillat az éjszakában. Irta: Vásárhelyi Júlia. Egy csillagverte juniusi estén Antal Kamilla szobrásznő eltévedt abban a nagy vidéki városban, amelynek kövein finom, Ma lába tie éve járkálhatott. Esti 8 óra körül Járt az idő, külvárosból akart hazamenni, amikor hirtelen viharzó felhők szerelmes Olclkezésbe kezdtek az égen, sötét tett és egy ismeretlen téren, ismeretlenbe ágazó kis uccák között, - dig égett lámpa, — dvesztette az irányt Gondolkozva állt meg. Mi ez ? . . . Igaz, napok óta ideges volt, fájt a leje, dolgozni sem tudott és ami most vele történt, az csak a sokhetes lelkizavar kö.,1._.• . X.,A IAIiaÍ VClKCZulCnyC ICÍlCt. Már villámlott is, ami belső nyugtalanságát iríg inkább fokozta. .Ej, csak jönne valaki, akit meg lehetne kérdezni*. De egy lélek se járt a néptelen téren. Egy dvö város lakója volt Antal Kamilla, amelyben emberszemek és ablakredönyök korán álomba borultak. Pillanatok múlhattak el, de óráknak tűntek éa hamarosan teljesen sötét lett Növekvő Izgalmában betért az első uccába. .Majd csak kiére1- valahová" - gondolta és ment néhány lépést, amikor közeledő iérfialakot vett észre. Szive megdobbant: — nem, ezt az enbert nem lehet megkérdezni, — riadozott benne a léi elem -, mintha .roeu" lenne a nézése ... és... milyen alkohol-fel bő kavarog körülötte... Most már félt az Idegentől ia és nem mert tovább menni. Egyszerre azonban segítségére tölt az Isten: három—négy lérti is fordult be az uccába .. la elhagyta menni, mert mit hibát: ferdén áll a kalapja, tolakodó a magatartása. Jókedvű fiatalokat meg éppen nem mert megszólítani. így mult el egy vdóságos félóra, amikor az idegességtől és bosszúságtól már sirni tudott volna. DJ néhány vissza nem parancsolható könnycsepp után felvetette a fejét és leintette magát: .ej, Antal Kamilla, a távoli országokban, idegen Midőn, idegenek között,«első embert megállítod az uccán, ha kell és itthon, ahol minden tüuál a telkedből nőtt, ahol a kerti pipacs a szived vérével együtt biborlik a csillagok felé, Itthon a lénylő magyar ég alatt, kicsinyes okok megállítanának ?... Antal Kamilla meg logod szólítani az első embert, aki erre jón! .. . Kaland ? . .. Miért gondolna az szerdmi játékra ?... Ezt a szót is a szegényfetkűek találhatták U, a maguk hitvány életének éa beteg gondolataiknak az igazolására. És miért lenne éppen létii az, aki erre jön? . .. Lehet az nő Is! ... Várt De megint csak egy létfi jött A vaksötétben arcának vonalait sem vehette ki, ruháját sem láthatta és igy még csak nem is sejthette kit fog megállítani. D; mert megígérte, önmagának és mert okos és fegyelmezett lénye tiltakozott a n*ghátrüás elől: szólásra készült. D; csodálkozva látta, mennyire nem ura az ember magának, hangjának, Idegeinek. A torka mintha görcsöt kapott volna. Végre mégis öesttszedte magát. De meleg. Unom hangját, amely annj szivet megfogott már, alig ismerte meg. Mint Ismeretlen hangszer, idegenül zengett. — Kérem szépen, jól megyek erre az Orgona uccába? ... . .. . A gyorsan haladó lérti meglepetéssel állt meg. Kamilla rögtön látta: mégiscsak .esemény" az ö nyugodtvérü városában esti kilenc óra körül letilt megállítani. De az Idegen a következő pillanatban már a kifogástalan ur nyugodt és biztos előzékenységével mondta: — Nagyságos kisasszonyom — aszszonyom: épp az dlenkező Irányba tart... Ha megengedi, a sarokig dktaérem, megmutatom az Irányt Egyébként kérem engedje meg — folytatta kalaplevéve — dr. Sípos Lijos tanár... . Kamilla a kezét nyújtotta. 0 Is megmondta a nevét, de oly halkan, hogy a férfi nem érthette meg. — Köszönöm, de kérem ne fáradjon, csak mondja meg merre menjek. Nagyon sötét van — mentegetődzött — magam sem Közben ( vau — uiciiiatwMwi mm értem, hogy járhattam Igy.őzben haladtak, a lérfl nyugodt mosollyal biztatgatta: — Én csak i sétálok és mindegy, hogy merre megyek. Kérem, adja meg nekem azt az örömet és kitüntetet, hogy egy eltévedt hölgynek s segítségére tóessdt Kamilla iSdme éa bizalmatlansága oasladozóban volt A férfi hangja már Ismerősként muzsikált és egy homályos lámpánál inkább képzelte, m£t látta: nylH tekintetét« Még néhány pillanat és a fdmte estben Antal aziwd és sugaras mosoliyd haladt sz idegen Sipos Lsjos oldalán... .. . Régen elhagyták nemcsak a megbeszélt sarkot, de uccákat la, amikor sok kérdés és mélységes csend után a lány búcsúzni próbált — De most már valóban tudom as utat .. . Kérem ne láradjon tovább .. . Nem ia fogadhalom d .. . A férfi megállt Mámoros volt a szava. — Ha tudná, ó, hogy ia mondjam. . Minden szó tínyú t és megkopott .. . szerelmes elődök semmit ae hagytak a szegény epigonnak ... De kérem: próbálja elhinni, bogy szivemből és mélységesen érezve, most mondom először: nagyon boldog vagyuk! . .. A lány nwgieobent — Hogyan, olyan kitűnő embernek, mint maga látásik, caak ennyi kdl ? . .. Egy lány a nyári, illatos estben ... bárom uccábau maga mellett .. . Hiszen azt sem tudja kicsoda, honnan Jött és merre tart a nagy éld-hidon ?... Vájjon az idegen láayamv érdemes e erre ? ... Sípos Lajos sz égre nézett — Nem tudom, ae egy bizonyos: harminc férfiévnek átka éa álma van . . . És tudja: nagy láz ez a fiatalság . .. ez a meleg nyári este, esek a tényesedő csillagok, ezek a részegítő hársfáké* végül és legelőször a maga finom kis lénye Itt mdlenem ... közel, nagyon kösd és ó, mégis mily végtelen messze...Oly törékeny, még szólni is alig merek . . . Csak legalább a nevét mondaná meg . . . A lány nevetett. — Megmondtam. — ue nem enenem. Most már a szeme Is mosolyba virult Antal Kamillának — Hála as Istennek ... Hlgyje d, jobb Igy: szabadabb vagyak.. .Tudja a név: az már caak kötelességeket Jeleni és merev .. . És egyébként is, nem lehd magának fonioa egy Idegen nő neve, akit többé nem ia log látni. A lérti megint megállt — Nem logom többé látni?. .. -«* nem mondhatta komolyan. (FOlyt kör.)