Délmagyarország, 1925. augusztus (1. évfolyam, 60-81. szám)

1925-08-06 / 63. szám

Ara 2000 korona. DELMAMORSZAG Deák Perenc-u. 2. Telelőn 1J-31 Kiadóhivatal, MtoOnkOnyvtir Ц 1 ----­• I PetMi йВЙКГЙГЩ^ Szeged, 1925 augusztus 6, CSÜTÖRTÖK 1ГГ glMIzettai Irak: Egy hónapra helyben «МО) kor, Budapeiten «5ЯХ1 kor. tgyes 1U1 ira hetkizuap г«XI kif. ünnepnap ЭШО korona. I. ívtm.am, 6'. az. m Önérdek. Sxlnte mintha megint föltimadna már a régi ló világi O.yan |óiiO elke seredísiel itkozhit[uk megint axoiitri­kót, mint régi delegidóa napek élőt», amikor nyilvánvalóan a mi érdekeink ellen, sebe g» sem akarták te jtsifeüi va­lami méltányos kivántágunkaL Mert ameddig csak aógorságban vol'unk ax oaxtrák sógorral, sohasem voltunk vele valami különösen meleg baráti visxony­ban, sem a kiegyexéa élőt valófcosazu századokon át, sem a kiegyexéttöl a háberu utáni elvá'árig. 01 volt mind g a nagyobb halalom a sokáig szerencsés Ausztria oldalán, a mi rovásunkra neki kedvexett a nagyi bb gazdagság, a na­gyobb etö s ameddig csak kOzósség volt köztünk — a mindenek fölött rájuk ragyogó császári legy. Mi mindig és mindenben s rövidebbet buztuk, mi egy kis gyarmat voltunk és marad unk Koasutb forradalma, aCt Deák kiegye­zéae utín is, amikor csak a Monarchia egyesitetl címerében nyilvánult meg az egyenlőség, de abban sem egé­szen. S után legalátb a háború­ban kellett volna |ó sógorokká só­gorulnunk, de bizony még az sem átkerült. Az osztrák katona vérével Jobban takarékoskodtak, mint a magyaié val a noha a vezérlet éa vezénylet egé­szen osztrák vol*, mint osztrák emlék­iratok álli'ják, sok minden balért, vesz­teségért teginkább a magyarok hibáaak. No de azért a világháború alatt baba­burgi Rudolftól — akit ingyen segítet­tek a magyarok a csehek fölött győze­lemhez — egészen IV. Károly ig még aránylag talán, ciak nagyon talán, köz­vetlenOl a válás előtt volt legrokonibb az osztrák-magyar aógorság {osztrák ­magyart kell mondani, nem magyar­osztráko', mert hiába, az felel meg (óbban az fgazaág benső erejének). Aztán forradalom jött a mi azétngrot­tnnk egymástól olyan fefsssbidolt öröm­mel, min ha egykor bérvei-lánggal sze­relmesek lettünk volna egymásba. A válás után ia Auazfria mutatkozott erős­nek és erejére! visszaélő gonosznak, mert moat már mint Igazi ellenség, ö is segített zsákmányolni tőiflnk a többi zsákaaányolóaak. De hiába, szomszédok vigyünk a Magyarország, a gyengébb szivü mel­lett Anszfaünah ia éreznie kdl, hogy fogvfcaorgatásbsa muszáj szüneteket tartani, mert az állandó, párhuzamos fogvicaorgatások megártanak miedakét MOinnfrl ^ emel lett a két azomazéd egymásra ia van szorulva. Ezt azért kell világoubban belátni, mert a két azomazéd nem ia ember, hanem aokkal több: nemae*, állam a ax ő rokon érzésük és ellen­érzésük, az 0 élet-, sőt erkölcsi törvé­nyeik la mások, mint a közönségea, vagy nem közönséges rgyrs emberekéi. Aa 6 legelső törvényük éa cg) úttal már azinle erkölcsük is: az érdek, a leg­jobban felfogott s leghelyeset ben s lehető legtökéletesebben kielégitett la érdek. Amikor hát most as úgynevezett provizórikus, ideiglenes gazdaiági szer­ződés kérdésében sz egyezség nem jött létre s még mindig tart az ellen ségeskidís, azt ia vizsgálnunk kell, hogy az osztrák azomazéd valóban nemcaak végsőkig pöffeszkedő gazda sági Önérdekből, hanem egyúttal poli­tikai gyűlöletből hiiuitotta-c meg az ideiglenes gazdasági egyezsége«, mint abogy nálunk sokan állítják. As ér­dek túltengése, ha persze nem ia . olyan vérig aértö megnyilatkozássá , mint a „Burgenlano* e zsákmánjolá­tánál, most is késégte en, Auszbia túlzott mér ékben, s mi szemünkben az uzsorás kiméletlensésével akarja ki­használni a mi szorult he'yze űnket, amely mai helyzetünkben a bő Urmis miatt következett be. Nálunk ma, aaj­ncs, a termelők ugy vélekedj ek, hogy túlságosan sok az á'dás, mert attól félnek, hogy a sok, ami termett, vagy tehernek marad a nyakukon, vagy el kell kótyavetyélniük. Hiszen, aki az ér­tékét megedhatrá, Ausztria, a leg'öb­bet vásárló vevő, elzárkózik a vételtől, ha uzsora kedvezményeket nem ad Magyaroraxág az ö áiuinak. S a mi termelőinknek éppen most sürgős a piac. Ebből akarta kizsarold Ausztria, hogy ipari termékeint k jó­val nagyobb kedvezményeket b'zto­sittünk. Helyzete előnyöiebb a miénk­nél, jobban lud t árni és állítólag számit a más államokkal közben kötendő axerző­détekrr, amelyeknek kedvezményei öl ia megilletik. Ha lehelne egésxen el­fogulatlanoknak lennünk, akkor azt mondhatnánk, hogy: Auizhia helyesen ctelekazik. Mert a maga érdekében alighanem telyesen cselekszik. De Magyarotaxág érdekéten ia a legride­gebb önzés alapján kell cte'ekedniők a kormányzat vezetőinek a nekik kell a raguk felelőssegére megállapitaniok, bogy meddig mehet a nugyar állam az engedményekben. Mert ha a jebbik érdek az adctl helyzetben az enged­mény, akkor ízt kell válaaxtani. A gaidák n>gy tömege, munkások, kiaea be­rek engedményeket kívánnak, a nagy­ipar ellenállást, agrárpoliti! utok pláne meg'oilást köve'e'nek. S a belső ércfe kékből tudással, értéssel as államkor­máoynak kell kiválogatni az állam egé­szének legmegfe'elöbb érdeke', ami valóban nehéz, de arra termett kor­mánynak, aminek a mait igazán nem lehet tartani, nem lehetetlen. Hogy tz osx'rák kormányt politikai érdekek és magyargyfllö'et vezetnék, smikor s politikai köxelaég Magyaror­sxág és Ausztria közt kényszerű szük­ség, ez képtelen állitáa. Ez ugy Auaz­triában, mint Magyarországon önérdek­ellenes vo'nr. Ez pedig államok poli­tikájában a legnajyobb bün. Vasárnap ismét Budapestre érkezi Pedlow kapitány. {Budapesti tudósítónk tekfenjeleitése) Niwyotki jelen éa axerint az amerikai Vöröaketeszt magyarországi volt meg­bízottja, Pedltw kapitány egy hetven tagu amerikai táraaaággal hajóra azállt és útnak Indult Magyarország feli. Ed­digi tervek szerint Pedlow kapitány éa társasága augusztus nyolcadik/n száll partra Trieaz ben. Mint értesülünk Triesztből, a Déli Vasút igaxgatóaága állal felajánlott к ülőn vonaton, vasár­nap f»g Budopestre érkezni. Az állo­máson a különböző gazdasági és tár­sadalmi egyesületek fogadják éa ün­nepléaben fogják részesíteni. A miniszterelnökhelyettes a vasúti tarifa leszállításáról. (iBudapestI tudói Hónk telet*jtleütése.) Vasa József a icisstetelnökhetyetfes ma rytla kezatot adott közzé. Nyilatkozata szerint ő a farifakérdéat azon a mi­niazterkCzi konferencián vetette lel, amelyen megállapították,hegvasAuszt­riával kezdeményezett provizórikus tár­gyalások zátonyra ju'oítak. 0 mindg azt az álláspontot képviasltr. hegy ne az export mesterség! s előkésa Késével, hanem a belföldi fagyasztás elősegíté­sével Javítsanak a helyzeten. Fontos teM'. bogy в főváros és általában a vároack fogyasztási képességét minden áon fokozzák. Éppen ezért arra kérte s pénzügyi és kereskedelmi minisztere­ket, kezdjenek tárgyalásokat az állam­vasattal, a fővárossal és a vidéki váró­tokkal annak érdekében, hogy miként Íií fl /W Vi / ffl/fl^J ^S A légióiban keresztüliinnL Vass József azzal fejtsts be nyilat­kozatát, hogy hiszi, hogy ezek s tár­gyaláz ok meghozzák a kellő eredményt. Véleménye szériát es a megoldáa nagy­ban elősegítené a városi lakosság gyor­aabb, olcsóbb, rendszeresebb és az ed­digicél higiénikusabb táplálkozását. Októberre életbelép az uj tisztviselői státus ? Budapest, su^umtus 5. A tisztviselők do*gozzák fcl az rgyes minisztériumok fizetisrendezése ügyében ТШу Zaig- " mosd államtitkár vezetésével állandóan tanácskozik a miniazlerköxi atátnaren­dezö bizottság, amely ráazktesea ki­dolgozta azokat a rerdelkeséseket, ame­lyek szerint az egyes miaisaléi.'ui: ok­ban. állami üzemekben a végleges •aaa«.a megállapítják- Ezek az előkészítő a unkálatok előrehaladott atádíumban vannak, ugy togy szeptember közepén a minisztérium által kidolgozott tervek a takarékossági biaottaág dá kerülnek. A takartkcaaági tteofaíg ugyanis már elvileg határozatot hozott az egyes minisztériumok véglegea létszámának megállapításán s encek a keretén belül A tisztviselek végleges fizetésrende­zése éppen amiatt ssenvad halasztás*, mert a kormány asai akarta megvárni azt as időt, smikor ssek as előmunká­latok befejezést nyírnek s máris 15— 20 fizetésemelésben réazesi­fetle a tisshisslóle», amelynek folyósí­tása augusztus 15 élg megtörténik. Amint a siátusrecdtzés ügyében a takarékossági bizottság döntött, ss ügy a minisztertanács еИ kerfll éa ramfi­betőrn októberre már az aj státus alap­ján fogják megállopltanl remcsak a tisztviselők létszámát, hanem a fizeté­süket Is. Ujabb bajok a fajvédők lapjánál. Budapest, augusztus 5. Emlékezetes az a hosszantar.ó, politikai éa társa­dalmi körökben élénk kommentárokkal kísért szsnáláaiakció, amelyet a közel­múltban a v Háti és tanulmányi a'ap­p-1 kapcsolatosan a Stádium-nyomda o gyeit rendet ék. Ezzel my látszót», hogy s Stádium érdekkörébe tartozó lapik zavartalan mef jelenése bixtoaltva van. nyolc oldalon Jelent meg. A szerkesztő­ség olvasói elölt átmeneti technikai akadályokkal indokolja a szűkebb ter­jedelmet, e.ek a technikai akadályok, ugy látszik, nem pl'lanatnvlak éa átme­netiek, mert a Szótat terjedelme ma Is csak nyolc oldal. Ennek a bajnak vaUaágos oka az, hogy tulajdonkeppen rendezetlen anyagi kérdések azok a .technikai akadályok', amelyek miatt a fajvédő orgánum ter­Jedelemcstkkentésre határozta el magát. ÉrtetOlétűnk szerint a fajvédők reggeli lapja épptn az anyagi nehézségek miatt jelent meg caak nyolc oldalon. A Stídlum- nyomda itazgatósága k3­lönben szombaton a Szózat technikai személyzetének felmondott. A felmon­dási idő a nyomdászoknál tudva évöleg két hét. A Szfzat nyomdaszemélyzeté­nek felmondását, értesülésünk szerint, csak abban as esetben vonják vhsza, illetőleg tostzibbiják mep, ha a Szózat nyomdai tartozását ki tudja egyenlíteni. Így ti hát a Szózat nyolc oldalon való további megjelenése ia attól lügg, hogy a fajvédők tudnak-e pérzt e'öterem eni egye len nap lapjuk fennxartdásának biztosítására, miután a másik lapot a keresztényszodalisük megvették. Sopronban tartották meg a pénxlntézatek kongresszusát, Sopron, augusztus 5. A pénzinté­zetek országos kongresszusát a sop­roni iparkamara hetvenötödik évfor­dulója alkalmával Sopronban ren­dezték. A kongresszust ma délelőtt nyitotta meg a soproni kaszinó díszter­mében fótsa Menyhért, a soproni ta­katékpénz'ár elnöke, aki üdvözölte az egybegyűlteket, majd (elkérte Hantos Elemér volt államtitkári, a kongreaazus elnöké*, bogy tartsa meg megnyitó be­szédét. Hantoa Elemér beszédében rá­mutatott arre, hogy 25 év óta most először fordult elő az az eset, hogy nem Budapesten, hanem vidéken tart­ják meg a kongresszust. Rámutat az­után arra, hogy Sopron eddig is vezető volt a pénzügyi életben. Megemlítette, hogy Magyarország öt legrégibb takarékpénztára körül csak a Soproni Takarékpénztár maradt ma­gyar. Hantos Elemér ezután foglalkozott a közgazdasági élet néhány tévhitével, ezek kózött az inflációé elmélettel, az sranymétleggel. A magas ksmalláb sok kártevését jóvátette azzal, bogy végered­ményben a csábította ide a külföldi tőkét. — Az uj pénz elnevezése — fejte­gette Hantos Elemér — tisztán lehnlkat kérdés. Komikus, hogy komoly szak­emberek arról vi áznak, hogy pengő legyen-e, vagy turul. A fontos az, hogy olyan tegyen az uj pénznem, hogy könnyű legyen es átmenet. Hosszasabbsn beszélt Hantos Elemér külkereskedelmünk hibáiról. Gazdasági integritását Magysroszág szén vesztelte el, mert helytelen volt s gazdasági po­litikánk. Magyarország tökéletes gaz­dasági egységét a szomszédok előnyére fenn kellett volna as ántántnak tartani. Magyaron zág az egyetlen állam, amely­nek a szomszédaival nttcs kereskedelmi szerződése, holott a kivi éi 82 ssdza­Azután OiJfr József nemzetgyűlési képviselő tartott előadást Széchenyi Hiteléről, majd Nyári Pál a mérleg­valódiságról ás a Kiértékelési rendelet­ről, végül pedig Ntulástl János a mezőgazdasági hi.elröl ás s jelzálog r cíonniáfóL Határozati javsslalokat fogadott el azután a kongresszus, melyet egy óra­kor megszakítottak. Lovász szegedi bankigazgató kéri, hogy a bíróságokat lássák cl megfelelő kezelőszemélyzettel, mert a mostani viszonyok közt a hitelezőnek néha le­hetetlen hozzájutni a pénzéber. Délután öt órakor a kongresszus folytatta a tanácskozásait. Görög Frigyes,az egyesülés főtitkára, a pénzintézetek betéti és hite'politikájá­ríl tartott előadáat. Dr. Makkal Ernőnek a valu'areform­ról tartott elördása után e fogadták a határoza i javaslato', amely a 10000-is osztószám kapcsán az osztrák shilling­hez való Igazodást találja a gyatorlati élet követelménjelnek megfelelőnek.

Next

/
Thumbnails
Contents