Délmagyarország, 1925. augusztus (1. évfolyam, 60-81. szám)

1925-08-27 / 78. szám

Ara 2000 korona. DÉLMAGYARORSZAG K»e«: Mk Permc-u. 2. Teleton 13-33. Kiaddhlvitü, _ , <AnE> , r>fí ITnrvrm/ »napra ntiynrn muu «0». mioapwrn rtOTTtá/ Iwirod.: Du«o«lcwtr II. TektoJ »«1 SrePeCL 1925 EUSTlSZtUS 27. LoU I UK I UK. * TkMkra CM kor. Kgyc, ,Lam ára IW<kömap 2UUU kor, : PrtOII Sáodor-W(*nit 1. u*a Teletonaiam IS* CMA-gVVJ, 1 ""fc>"""— > ^^ * v mi. H »nwpnap SJUU korona L érloljam, 7». ,ura. ElftflíeUai árak: Egy kónapra hrlybcn «Luki koi. BuJapritm Búcsú Lábos Endrétől. Közéleti emberek koporsójánál, kü­lönösen hi érdemeket szerezlek min­den társadalmi réteggel szemben, az öminte gyász színeivel és szavaival meg szoktak jelenni az egyker való ellenfelek ia. Kötelességünknek itmer­jflk ennek a kulturizot ásnak követését és az ébredők után, akik tegnap mél tóaágos pompával búcsúztak néhai el­nöküktől, azót kérünk, hogy kö­szöntsük az eltávozottat, ki már bizo nyára révbe ért a túlsó parton. Akkor történt, amikor még nem tel­jesen voltunk bizonyosak afelől, hogy megismétlődhetnek- e azok az ellenfor­radalmi eaemények, amelyekről hoaszu ideig az atrocitások enyhe gyűjtőneve alatt beszéltünk. Valami cikkel kapcao­latosan rekiifikádót kívántak a szegedi ébrtdök és már a reggeli órákban je­lentették, hogy Lábos Endre elnök há­rom. vagy négy ébredő élén déután fel fog keresni. A koporsónál lábhoz tett fegyverrel kell beszélni. De az el hunyt emlékének tartozunk annak az őszinte kijelentésével, hogy nem örül­tünk a bejelentett látogatásnak. Láboa Endréhez tddig a napig nem volt aze­mélyesen »zerencsénk Az ébredőket nem annyira helybeli, mint inkább pesti és kecskeméti eredménydus működésűk alapján ismertük. Volt módunkban va­lamicske közvetlen tapaaztalatot ia sze­rezni, amennyiben többazör megtörtént, hogy ébrtdö kilengések veszélyeztették a szerkesztőség egyik-másik tagjának teali épségét, a kicsi szerkesztőségi ab­lakccskák pedig az egészen elhalkult éjjeli csendben heteken ái ébredők bot­fltései alatt töredeztek apró szilán­kokká. Ma is világosan emlékszünk rá, mintha az iste történt volna. Már be­sötétedelf, bét dra kCrfll járt az idö, amikor nyill az a|tó, begyült többek társaaágábsn egy elegánaan öltözködö, fekeiezsakettes, soványarca, angolbaju­•zcs, cvikkeres u'. Lábos Endre volt. öt perc múlva élénk vitába merülve gesztituláltunk valamennyien. Már nem a cikkről beazéltünk, hanem ébredő dolgokról vitatkoztunk. Arró', hogy jogosult-e és indokolt-e az irtó had­járat, amelyet az ébndök a zaidóság, a gyűlölet, amelyet a szervezett mun­kásság ellen hirdetnek. A szegedi éb­redőknek, itt a szeikesztöségi helyiség­ben, nem volt provokáló föllépésük. Modorban, hangban megtartották a nyugateurópai stiluat. Maga az elnök a legnagyobb mérsékletet tanúsította, majd leJjeaen elhallgatott, amikor a szerkesztőség egyik országos nevű költő-tagja méltatlankodva süvítette: — Az én magyarságomat ia két­ségbevoaják az ébredők. Vagyok én olyan magyar, mint Fríedrich István, S a többi sváb. Az én őseim közö t keresztény magyarokat fognak ta­lálni az urak. Ez már a lálogatáa legvégén történt. Megelőzően beszélgettünk a zsidó és a munkáskérdésről. Láboa Endre kije­lentette, hzgy neki csak a tisztesség­telen zsidó ellen van kifogása, a ato­dálrkmokrata alapon szervezkedett munkással szemben pedig azt az igé­nyét hargostatta, bogy hazafias ia le­gyen. Hamvak elölt állva nem lehet továbbfüzni régi vitát. De szabadjon megismételni néhány akkori kijelenU­sÓnkét. A tisztességtelen zsidókkal a tisztességes zsidók se azonosítják ma­gukat, de természetesen nem azért, mert zsidók, hanem azért, mert tisz­tesiégtelenek. A szociáldemokrata mun­kásságról pedig áJlitottuk éa bizonyi tottuk, hogy bazafiaa. Láboa Endre hamvainál, mikor bu­csuzunk töle, ilyen em'ékek rajzolják meg részünkre Jellemét, felfogáaát és képességei'. Közelebbről, sajnos, nem volt módunkban megismerni. De tel­jesen elég annyi is, amennyit tudunk róla, hegy elmr ndbassuk, amivel rava­tala tlé léptünk: az ébiedők szegedi elnöke érdemeket szerzett a város egész közönségével szemben. Hervad hatatlan érdemeket szerzett, amikor állítólag ismert, most is vázolt tu­lajdonságai mellett elvállalta és vi­selte az ébiedők szegedi elnöksé­gét. Felismertük ezeket az érdeme­ket. Azért lépünk kc poraója mellé Azért kű'dűnk utána, utolsó baciuként, néhány virágszálat. A Tisza magyar folyó. Felekezete nincs. Hullámai és hulláraccskái leringatják Kanizea alá a mi virágainkat ia, amelyekkel meg­tiszteljük egy olyan ember emlékét, aki veszedelmek felidézése nélkül tar­tott elfoglalva egy olyan pozíciót, amelyben máa ete lég sekat, de nagyon sokat árthatott és kellemetlenkedhetett volna. veszedelmes támadá m spanyolok ellen. Ltndon, ruguszlus 26. A Dolly Express tangeri jelentése azeiint a rif­ktbilok állal az Alhccemas spanyol sziget ellen intézett támadáa igen lom oly volt ás a spanyol veszteség nagyobb tor annáL mint amelytthiva­talosan közöllek. Ennek a támadásnak az volt az eredménye, hogy a spanyo­lok elhalasztották csapataik kihajózását a marokkói partra Sid Idriaben. Ceutá­ban tpanyol csapatok és hadihajók állanak a tervezett támadásra készen. Abd el Krím »tábornokát, Khariro-t bízta meg a partvédelem megszerve­zésével. Fez, augusztua 26. Heves harcok után f francia csopatok visszaverték az egyik francia elööra ellen intézett caul­támadáat. A ctuiok eköiben halottakat éa sebesültekwt vesztettek. A középrő szakauon a f.chtalák visszatérnek falvaikba. A franciákkal tartó bennazülöttek visszavetették a diseballák koloinne d.'en intézett tá­madásé, miközben több dzsebaUa meg­sebeiül». A kiegészitőcsr patok Tissa mellett felderitö dfrdöréat végezlek El Qrtf és Scherat irányában éa el­űzték az ellenség néhány osztagát. A druz fölkelés egész Szíriában lázadást támaszthat London, augusz'us 26. (Wolff) A Dolly Moll damaicud Itkntése szerint a szíriai hdyzetet a következő okok Ml kell ken súlyosan megítélni: A druz felkelés lángra lobbanthatja az általános felkelési Damatk aiban, Hon­tanban is Alrpptban. A rerdkivfi rot az termés nagyfokú elégedetlenséget vállolt ki a lakosság körében. Azonkívül aa eifs franciad­le net bangu'at tefemrscn felfoktz*a atnak lehetőségé», hogy a (örök had­sereg volt tisztjei Csatlakozlak a diu­z okhoz. London, auguszfus 26, (Wolff.) A lőnöten pedig Damascusban nagy a njugtilantig. Általában azt hiaaik, bogy a fdktlők síkerd még nagyobb kiterjedésű lázadáara fog vezdai az elégedetlenek körében, akik az utóbbi időben Hturan körnvékén igen JMafc tevéker ységet tejfdtfck kL London, augusztus 36. A Dolly Ex­ppss Jelenti: As aszénxáciis lovassági támadás, amelyet a druzok Damaskas ellen Intéztek, pánikot Idéztek eli a város nem mohamedán lakossága kö­riben, minthogy a városban a moha­medán nacionalisták között heve t lází­tás folyik, amely abban a pillanatban Times jelenti: Szíriából érkezdt Jelen- nyílt lázadásba tör ki, amint sikerre t/sek szerint az egész oiazágbiB.. M- I nyílik kilátás. Smith főbiztos Párisban tárgyal Magyarországról a Comité du Control-lal. Budcpesi, au£uiztut 26. Mr. J. Smith, a Népizövetség magyarországi fóbia­tosa ma eate három négy napi lartóz­kcdáara Páriaba utazik. A főbiztos pá­risi utazásának az a célja, bogy a jóvá tétdi bizottság dletőrzési bizotUága dótt, a Comité du Conirol dőlt a Magyarországot érintő pénzűgji kérdé­sekben tájékoztatást nyújtson a meg­beszéléseket folytasson. Páriából Mr. J. Smith egyenesen Geofbe megy, hogy részt vegyen a Népszövetségnek szep­tember 2-án kezdődi ülésszakán. A Népszövetség rímflgyi bizottságának a főbiztos beterjeszti a magyar szaná­lás legújabb stádiumáról szóló szoká­sos időközi Jelentéséi. A pénzügyi bi­zottságnak ízen as ülésezésén a ma­gyar pénzügyi kormány nem képvitd­teti magát, mivel a bizottság csupán a főbiztosi jdentést tárgyalja és ez a magyar delegátusok Jelenlétét nem leszi okvdknfll szükségessé. Ismeretessé vált a németekhez intézett francia jegyzék tartalma. Külügyi Jogi siakértők összehívását ajánlotta a franc'a nagykövet Berlin, augusztus 26, Ai a jegyék, amdyd a francia nagykövd bétiőn nyújtott át a német külügyminiszternek, többek között a következeket mondja: A francia kormány tudomásul veszi a ju'ius 20 Ui német Jegyzéket és egy­ben megállapítja, hogy mindke en ha­sonló médon törekszenek arra, hogy Eurépa békéjét olyan megegyezéaad támogassák alá, amely kiegészítő biz­toiiték s garancia a népek számira. A (randa kormány megelégedésael fo­gadta, bogy a német kormány a meg­egyezés lehdőségét látja éa ennek ki­ftjezést is ad. Megelégedéssel áll o pH ja meg a Uá»üa kormány, hegy a néne! kormány nem szándékozik a biztonsági szerződés megkölisél a békeszerződés határozatainak tnyhitésélől fűggCvi tenni. Ami azt a német nyilatkozatot illeti, bogy megvan adva a lehdöiég, bogy Franciaország és Némdország meg­egyezés utiáa u| viszonyt teremtsenek, erre vonatkozólag Franciaország kije­lenti, hogy jól ismeri a szerződéseknek azon határozatai', amelyekre a némd Jegyzék céloz éa nem asándékoiik ki­vonni magát a népszövetségi egyezség­okmány határozatai alóL Ezért Francia­ország hajtandó a küszöbön álló tár­gyalásokat békés szándékkal lefolytatni, azoahan ezzel szemlen nem mosdhat U Jogigényétől A némd nép belátta, bogy ez az tgyeikn tar ós alap a béke megkölétére éa az európái egyenauiy bdyreálli átára, amit azonban csak a Népszövetség keretén bélül lehet keresz­tül vinni. A népszövetségi biztosíték hiányának akedálya e tün'elhelő. Azok a döntőbíróság-' szerződések, amelyeket Németország a maga részére szükségesnek tart, fenntartás nélkül megkötendők. Ilyen döntőbírósági szer­ződés oíyan biz oríték, amely elegendő ellenérték is. A biz'ositékkal szemben felhozott némd aggállyal izemben meg kell jegyezni, bogy a támadó ld ön­maga jdöli ki magát azzal a ténnid, hogy béke hdyett fegyverhez nyur. Franciaország részéről nem látszik leheletlennek olyan rendelkezés forma­iázása, amdy a garanda közvetlen alkalmazásávil való megoldáit ne tenné lehetővé. Vizsgálat tárgyává lehdne tenni, vájjon nem foltak-e olyan mó­dok és eszközök, ametyek a pártatlan­ságot biztosítanák anélkül, hogy a ga­rancia közvetlenségének és hatályossá­gának ártana. A francia kormány ia­meri azt a nehéziégd éa azt a hotsza­dalmaaságo!, amelyek ilyen irányú kér­déseknek Jegyzékváltási alapján való megegyezésre szükségesek, eiért a franda kormány ezekre az általácoa megjegyzésekre szorítkozik s meghívja a német kormányt, hogy ezen az ala­pon lipjen tárgyalásra, amelynek ered­ményes befejezését a franda kormány élénken óhajtja. Berlin, augusztua 26. Mint a Wolfl­Iroda értesül, a frinda nagykövet a válási jegyzék átidása közben ilyen ki­jelentést folt: Franciaország és a szövdséget ha­talmak célszerűnek tartanák, ha Német­ország, Belgium, Fnndaotszág és Nagybrilánnia jogi szakértői mlnil e'őbb ötszojönnéne*, hogy megvitassák a kérdés Jogi-technikai részét. Eanek az dömurkátatnak elintezése után ta­lálkoznának a szövetséges hatalmak, mely dömunkátatoknál a gyűiéa idejét is megbeszélnék. Mozgalom a földreform meggyorsítására. Budapest, auguaztua 26. A földbirtok­reform végrehijiáaa körül a íöldigény­lök részéről meg mindig nem szűntek meg a panaszok. Sőt, sajnos, a pana­szok az eljárások hosszadalmassága miatt mindinkább szaporodnak. És ez a hosszadilmuság nem is a bürokra­tizmus lassúságán« k a következménye, hinwn egyes eljáró hivatalos közegek visszaélése. A foldrrivelésflgyi minisztériumba feljdentések érkeztek egyei közegek dlen, akik kiszállnak a hdyszinére, néhány napig ott időznek éa anélkül, hogy a szenvedő félen, a felorztásra kerülő birtok tulajdonosán kívül mással érintkeznének, be ia fejezik a kiszállást. Hogy azután ez az e<járás minő hatás! kdt és mennyi gyanusilásra ad alkal­mat a földigénylök közölt, az minden magyarázat nélkül is dképzdhdó. A földmtvelésOgyi miniszter az ezlrányu panaszokat természetesen a legszigo­rúbb vizsgálat tárgyává teszi és most Is folyik a vizsgálat egy ilyen módon eljáró gazdasági szakértő ellen, akit egy somogymegyel község elöljárósága jelentett fel a fOldmiveiésOgyt mlnlsz­ternéL A nemzetgyűlési képviselők mos', hogy a parlamenti izOnd alatt inten­zivebben érintkeznek válaizlótkkal, közvetlenül fa meggyőződést szerezhet­lek arról, bogy a hivatalca kfzegeh mennyire nem viselik a lelkflkön a földbirtcktörvéryb?n lefektetett nagy szodália probléma megoldáiá'. Ezért mozgalom indult meg arra vcnitkozó­lag, hogy az Orazágoi Fcldbirfokrei­detö Birótág mcst már fejeize be itéldi'eg az öeszes fö'digénylésl ügye­ket, de ez itéle'ek végrehijtárávit a lőldmívtlésOgyi miniutérium bizaiték meg.

Next

/
Thumbnails
Contents