Délmagyarország, 1925. augusztus (1. évfolyam, 60-81. szám)

1925-08-25 / 76. szám

19U augusztus 26. A tanács törvényesnek minősítette katolikus egyházközségek adókivetéseit V B L M A Q Y A R O R S Z A 0 Emlékezete« még sz a nagj feltűnést beltett mozgalom, amely néhány bó­o«ppal ezelőtt keletkeze t a város elő­kelő katolikus köreiben a rósai kato­likus egyházközségek adóazedésti dlen. A mozgalmat — mint ismeretes — dr. Már/oa Jézsel nyugalmazott ítélő­Ublai bíró, gyakoló ügyvéd beadványa indítót a meg. Dr. Márton Jizsel be­,dJáf3!áJMn ,örv*nytetennek minöeitette a katolikus egyházközségek adókivelé­2L« szabllytalinnak minösitetie a városi adóta vitai eljá-ását. amikor az egyházkOziégek által törvényes enge­kivetett egyházi adókat közadök módjára hajtja be - szükség eirén végrehajtással, foglalással és ár­veréssel. Amikcr dr. Már'on jogi állásfoglalása nyilvánosságra került, nagy denhatást váltott ki a katclikus egyhszközségek körében, különösen ekkor támadt nagy fOlzudulás, amikcr a tanács helyt adva Márton József pant¿zárak, elhatározta a Icgi kérdés tiszázását és tddig is felfüggesztette az egyházi adók végre­hajtását. Növelte a zavart, amikor dr. Márton — engedve az ellene fordult közhangulat nyomásának — viiszavcnta beadványát. Ezzel a lépéiével azonbm a megindult közigazgatási eljárást már nem szOntetbe te meg, mert időközben dr. Pókot Elek itéiötálai bíró és érdek­társai, valamint dr. Pator Egon ügy­véd hasonló célú beadványt intéztek a tanácshoz. A szegedi katolikus egyházközségek voetöségei mindent elkövettek, hogy a tanács másítsa meg eredeti intézkedé­sét. Terjedelmes beadványban igyekez­tek megdönteni a dr. Márton József We jogi álláspontot. A tanács pedig rendttvül kényes bdjzeibe került. A város legelőkelőbb jogászainak érve­lését nem hagyhatta figyelmen kívül, da figyelembe kellett vennie a ka'olikus hitélet előkelőségeinek álláspontját is. Éppen ezért a lehetőségig el&uzta vég határozatának meghozatalát és a kér­dést — javtsia-tétel végett - kiadta dr Turóczy Mihály tiszti főügyésznek. A tiszti főügyész betekig tanulmá­nyozta az elkényesitett jogi kérdést, vrgre beterjesztette véleményét a ta­nácshoz. A tanács érit He egy darab ideig ismét az ügyet, végre most, ami­kor az időt már alkalmasnak vélte hozzá, meghozta véghatáioiatát, amely az egyházközségek álláspontját bono­rálji teljes mértékben. A tanács véghatározata többek kö­aOtt a következőket mondja: .Pókai Etek szegedi kir. itélötábhi bíró és érdektársai a városi tanácsához dmzett beadványban a római kaL egy­házközségi adóikat jogtalannak tartván, kérik az adóhivatalt utasítani, hogy az Lim ».-U mrM z—a.— i/a, -, mtn vaio oao oerta/iCaQ uom Upiseket soha többé ae tegyes, továbbá Pistor Egon ügyvéd, szegedi lakos ugyancsak a város tanácsához cámzett beadványa szerint .Szegeden s várót s róm. kat egyház kegyura, fedezi annak kiidásait ennélfogva kat egyházi adókövetelését ek nincs helye, ilyet a nemzetgyűlés fdhatalma­záaávd —t az áliam, tffn a város ki nem vetett, ilyennel tehát hátralékban nem lenet sentu; na peotg vaiamery magántársaság ilyen sdót szed, est a váróit ocktüvalai kötegeivel behajtani nem szabad", minélfogva sz adóhiva­talt a behajtástól eUtiiani Ürí­ti tanács a tiszti főügyész vélemé­nyének meghallgatás« után kicocdta, hogy a kére emnek helyt nem sd és korábbi határozatának hatálytalanításá­val érvénybe ik'atja ismét azt az ere­deli határosaiéi, amdiyd dreadeUe, hogy a katolikus hitközségi adók be­hatását a varost adóhivatal kezetje éppen agy. mmt más hitfelekezetek adón Is kezeit A tanács a vég határozat indokolásá­ban hivatkozik a vallás szabad gyakor­lásáról szó ó lörvétme, amely megen­gedi, hogy a törvényesen megalakult egyházközségek egyházi szükségleteik fedezésére génybe vehetik hivei* anyagi bozzájáru'ásá'. Megállapítja a tanács, bogy a szegedi katolikus egyházköz­ségek megalsku'ása törvényes formák éa keretek között történt. .VégOl az ellen — mondjs a tanácsi végbatározat indokolása —, bogy aa egyház községi adókat a várod adó­hivatal kezdje, észrevétel nem tehető, mert, eltekintve attó<, bogy ezt ugy a felek érddé, mint a közérdek meg­követeli, Szegeden az egyházközségi adók ekként való kezelése régi gyakor­lat, ezt az 1923. évi VII. te. végrehajtá­sára kiadott 7000/1923. sz. pénzügy­miniszteri rende'et 1. §. második be­kezdése: kifejezetten rendeli, hasonló­képen intézked k az 1924. évi IV. fc alapján kiadott 600/1925. sr. pénzügy­miniszteri reedetet 9. §-». Ennek tör­vényessége tehát kételyen felül ál', ááindezek szerint a hitközségi adóknak a várod adóhivatal alján való kezelé­sére kiadott rendelkezést továbbra Is érvlnyesltenl kellett'. Az érdekeltek a tanács határozatát megfdebbezbetik és értesülésünk sze­rint élni U fognak fdebbetéd jogukkal. Igy valószínű, bogy az ügyben az utolsó szot a közigazgatási bíróság mondja majd ki. Hatósági hus- és kenyérQzemeket tervez a kormány. Megszórtuk már, bogy néha olyan akció híre terjed d, mintha a kormány le akarná tömi az indokolatlan drága­ságot A lapok ilyenkor örülnek a kö­zönséggel együtt, valami'yen ankétot Osste is bivnak, ott tuiokosikat mon­danak a gyakorlati életben tapasz'alat­lanok, azalatt pedig a drágaság tovább fokozédik. M:st a legutóbbi micisz'er'anács óta keringenek ilyen hírek, amdyek a leg­komolyabbnsk jelzik a kormány szán­dékát Unjuk már ismétlését, bogy leg­f:bb ideje volna a rendteremtésnek, mert ami pddául Szegeden történik, az is fdfllmul m nden fogalmat. Egye­lőre csak két fontos fogyasztási cikket emlitűnk: a paradicsomot és a ká­posztát. Budapesten boldog a kereskedő, bi 500 koronájával eladhatja a Nagykőrös vidékéről lelsz állított paradicsomot A btiös városon alul azonban minden méregdrágává válozik. Szrgeden a városi és a rabkertészet egyaránt 1600 koronájával méri a paradicsomot, ami­ért a kofák 2000 koronát mernek eikérnL A káposzta is 500 korona Budapesten, a szegedi két kertészeiben 1000, a ko­fáknál pedig 1200—1500. Micsoda föl­döntuH hatalom parancsolja, vagy kí­vánja, bogy a kofák ilyen abnormia haszonra tegyenek szeri? Talán az, bogy ők nagyobbezájuak és mingyárt adófizető mivoltukat emlegetik? Más is fizet adót sokksl többet, mint ők. A , Reggel*aek «került megszereznie a drágaság letörésére hivatott kormány­program részleteit, amdyek még a bé­len a reisaortminisziériumok és a külön­féle érdekeltségek kiküldötteiből Össze­ülő ankét elé kerülnek. Erőszakos beavatkozást nfcm tervez a kormány, épp oly kevésié tehet szó a vámoknak apropóé nélkül való le* szárításáról. Előbb adatokat gyűjte­nek s ha az derül H, bogy a legfőbb drágasági koeff cienst a fogyasztási és a luxusadók, valatritrt a szállítási téte­lek adják, — a kormány ezeket csök­kenti. Viszont, ha a termelő a a ke­reskedő okozza a drágaságot, a kor­mány külföldi és bettöldl konkarrencla megteremtésével próbál hatni az árak kialakulására. Ktzségiieg koncentrálná a fagyasz­tást, vagyis községi ken»ér, hus és egyéb cikkek árusitásávd sze­mtana le az indokolatlanul árakat Bennünket ez a pont érdekei a Ieg jobban, mert bumoros reminiicendák ébrednek bennünk. Eszünkbe jut sz a nagy küzdelem, amelyet a szegedi hatósági has- és kenyérüzem e len in­téztek s eme'y végeredményben sike­rült is — a kormány döntésével. Már most vagy Szeged város vezető­sége nem értett a dolgokhoz a távol állt a gyakorlati ételtől, amikor 140 000 ember Jó volta érdekében ugy találta, hogy nem ju'ottcnk még d a hatósági üzemek megszűntetésének idejéhez, vagy a kormány befolyásoltatta magát — szintén boldog távolságban a gyakor­lati élettől - egy elenyésző kisebbség javára. Ha tehát s kormány most maga akarja kezdeményezni a halósági üze­meket, et«aél nagyobb komph neniet nem mondhat azoknak, akik létesítet­ték a hatósági üzemet és kívánták azok további fenntartását. Az ö igazuk, ha­tározott, bár végső eredményben le'ört küzdelmük ksp itt fényes elégtételt Hódmezővásárhely polgármestere a kiállításról, érdekes nyilatkozata magáról a városáról. Hódmezővásárhely, augusztus 24. (A Délmagyarország kiküldött mankatársá­tóL) A szomszédos Vásárhely, kiállítása révén, néhány napra országos érdeklő déa homlokterébe került. A kiállítás a rendezés körül tapasztalt hibák éa vi­.... . • J.- - II M . .- - J . .. . aesaesseaeses enenere naiarozotisn si­kenut es legaiaoo momentán oizonyara sok hasznát látja a nagy, de stagnáló, tipikusan a 10 di váras. Aki volt valaha Vásárhelyen és most a kiállítás alkal­mából megint odautazott, annak lehe­tetten volt legelőször észre nem vennie, hogy Vásárhely s legtöbb vidéki város loabs fepödéae mögött « mmrr el­marad L Hosszú, bosszú évek óta sem­mit se változót'. Ez a körülmény, meg Vásárhely ismert érdekes, mond­hatni értékes politikai karaktere, to­vábbá az a tapasztalat, bogy a város első tisztviselőjéről majd osztatlan d­neréssd beszélnek, tele számunkra indokolttá, bogy felkeressük dr. Soós István polgármestert, cki elnöke a ki­állítási bizottságnak és beszélgetést folytattunk vele a kiállítással, meg a városfejlesztésed kapcsolatos dolgokról A polgármester dőszOr azokról a kiállítás körül tapasztalt hibákról be­szélt, amelyeket a Dámagyarország szóvá tett Arra a kérdésünkre pedig, hogy a város szempomjából milyen jetentőséget tulajdonit a kiállításnak, ezeket moodta: — Mint megnyitó beaz-'demben már léteztem, én bárom szempontból tulaj­donítok fontosságot a kiálutásna». Első­sorban alkalmas az Onbtza oa felkelté­sére. Az oláhmegszállás rettenetesen súj­totta Hódmezővásárhelyt Tdjesen ki­fosztottak bennünket az oláhok- Elvitlék tenytsiáltatállományunkii, gazdasági és ipari gépeinket. Azt hittük, bogy év­tizedek alan sem bevejflk ki ezt a csapást. És ime, Örömmel tapasztaljuk, hogy mennyire regenerálódtunk. Lúki­áliitasunk, sertés és jubanyagunk első­rendű. És hogy ed látjuk, visszanyer­jük önbizalmunkat. — Fontos ez a kiállítás, mint min­den kiállítás mostanában, abból a szempontból is, hogy a külföld figyelme felénk iránju' és eiömozditja a hitele­zési Hajlandóságot Végül fontosnak tartom a konszolidáció szempontjából is. A forradalmak után nemzeti irány­zat cégére alatt a város társ idaimában némi >agozódás áltt be. amit fokoztak a különféle konjunktúrák. Egyklöben a termelőt nézték rossz szemmel, mert az sokat keresett, azután a kereskedő­ket és iparosokaL A tisztviselő- és la­tainerosztálynak nem volt konjunktúrája, az tehát emezekre neheztelt. A kon­junktu'ák azonban etmullak és a a ki­állítás hozzásegített a különféle társa* dalmi osztályok egyesítéséhez, ami re­mdbe'öieg most már végleges. — Mik a tervei po gármester urnák a város további fejlesz été! illetőleg a közeljövőben ? — kérdeztük. — Nagyon sok a tentvalóak. Ml a multak büuetnek áldozatai vogyaak. Régebben i.t egy demagóg irányzat uralkodott, amelynek az «olt az elve, hogy nem adunk I A kisintellige:dá|u törvényhatóság, helytelen irányítás md­lett, csak srra örekedett, bogy mind kisebb legyen a pótadó. Pedig csak abból leheteti volna építeni. A város 123 ezer holdnyi terüle éböl mindössze 2000 hold s törvényhatóságé. Ezzel stemben van 36 külterületi iskolánk, ame'yekei a város épi letett, de amdyekd térités nélkül kdtett átengedni a kultuszkor­mányink. Kiadásunk rengeteg sok, de bevételünk mindössze 123 száza­lékról 50 százalékra zsugorodott pót ­adó és a kereseti adó, amit a kormány a városnak engedett át Ilyen körülmé­nyek között hiábava'ó a mai törvény­hatóság megértő jóakara. Egymilliár­dot te« ki csupán a város személyzeti kiadása havonként, amíg a helyzetben gyökeres változás nem áll be, vagy amíg külföldi kölcaöat nem kapunk, lehetetlen nagyobb beruházáiokra gon­dolni Pedig a vízvezeték, csatorofafc, körezfs és építkezés nagyon sör­geteek. — Milyen a városban a társadalmi béke ? — Mondhatom, kifogástalan. Kilen­gések. atrocitások itt sobatem fordul­tak elő éa a Budapestről és másfelől leránduló agitátorok itt hsjótörési szenvedtek. — Milyen a város lakosságának po­litikai álláspontja? — Hódmezővásárhely tradicionális ellenzéki város; és csak kivételesen vá­lasztott a múltban egy-egy 67-es képvi­selőt. Az ellenzéki szellem bddegtő­dOtt a lakosságba és alkalmas arra, hogy Ismét felilesszék benne az ellen­zéki szellemet. A hangu'at persze dé­gedetlen és külöoOsen a lateinerek kö­réből hal'atszanak elégedetlen hangok. — Milyen a viszony a hatóság és munzassag sozon t — A viszony a legbarátságosabb. A törvényhatóság megértéssel visel*étik a munkássággal szemben és minden jo­gos kívánságát honorálta. A legjobb bizonyíték arra, bogy a törvényhatóság annak idején 300 milliót szavazott meg egy munkásotthon céljaira. Mi sajnál­juk legjobban, hogy a bdflgyminiszter nem hagyta jóvá ed a határozatot és reméljük, hogy más formában mégis támogathatjuk a munkásotthon tervét Nekünk a munkássággal szemben csak egy kívánságunk van, éa pedig, hogy hazafias legyen. — Mi van a színházzal ? — A bdyzd itt is olyan, mint egyebütt az orsiágbaa. A lakosság zöme gazdálkodó és irtután a gazdá­nak nincsen pénze, nincs se a keres­kedőnek, se az iparosnak. Igy aztán a színház persze rosszul megy. Sajnos, s város nen áldozhat a színházra. Régebben bért fizetett az igazgató a színházért, azt most elengedtük, de ezzd nincs regitve s társulaton. Azt a tanácsot adtam az igazgatónak, bogy LJ • - • • . . .. ' aerje a vígat mi aao eiengeoeset, ami­vel mdlesteg úgyis hátralékban var. En pártolni fogom ezt a kérést ugy a tanácsban, mint a közgyűlésen, de iwhli ^ aa^^M »4-L Ciliid tUOUCi nem iCDv'CZ. Végül azt kérdeztem a polgármester­től, bogy megvan-e elégedve a kiállí­tás sikerével? .T. fe * véleményem, hogy minden tekintetben sikerült A fercskedc'em» ügyi miniszter ur éss hónáéi tó vidéki vendégek mind a legnagyobb elisme­réssel nyilatkoztak. Anyagi szempont­ból sincs panaszunk, mert már.is bizo­nyos, hogy rá nem fizetünk. A leg­nagyobb elismerést érdemhk ugy hely­beli, mint vidéki kiállítóink, nemkülön­ben a nagyközönség, amely tömeges látogatásával bonortl<a igyekvésünket. Nagy osztrák-német tüntetés lesz a csatlakoiás ügyében. BetUn, augusztus 24. Nagy előkészü­letet folynak politikai körökben az aaguntus végére Bécsben tervesett ».iitiv.i in.i.iá.i• a* n..i.it ,iM,, politizál tünetesre, az osztrák-nemet népnöretség nagy küldöttséget meneszt Bécsbe, bogy ott mintegy a Népszövetség genfi tárgyddsdnak elóestélyén Ausztria csatlakozásának kérdésében tüntessenek. Eleinte cssk egy kis ériekezte'd vettek tervbe de most, ugy látszik, a vezetés pomtkai kezekbe jutott, ugy hogy a bécsi utazás kétségtetenül btzoayos kö­vetkezményekkel fog férni. A küldöttség vezére Loebe, a német birodalmi gyűlt elnöke less és a küldöttségben részt fog venni huszonhét birodalmi képviselő, Ugy hogy valamennyi párt kép.tsel.e lesz. jov) ttoabator utazik a küldött­ség Ausztriába. Már Passauban és Unt­ben r agy ttlntelfifogtd atáa lett. A nagy­gyűlést •.•asárnop, e hó 30 in fogják meglartazi a bécsi városháza diszcsarno­káoan s ott Loebe, valsm nt több réaaef •>iro4«l-Bi képvíteő fog beszídet terítni-

Next

/
Thumbnails
Contents