Délmagyarország, 1925. augusztus (1. évfolyam, 60-81. szám)

1925-08-22 / 74. szám

anguszttis 22 DBLMAGYARO"SZAQ Я A kihitelezett áruk forgalmi adója. A Diímagyarurszdg folyó hó 19-tki számiban feinivás tétetett közzé, amely sterint a forgalmi adót blokkrendizer alapján lerovó kereikedök él Iparosok kötelesek a kibile eiett árak eladási ér­tékéröl az aladis alkalmával blokkot adni, azaz a forgalmi adót a bllelléte­lek után a kibilelezéi alkalmival azon­nal leróni. A felbivás felszólítja a fenti lerovást elmulasztókat, hogy az augusz­tus híban kihitelezeti áruk forgalmi adó|át pótlólag fizessék br. Mint a Dilmcgyarorszdg állandó olvaió|a bá­torkodom ezen felhiváaboz alant pár megszívlelendő reflexiót fázni. Azt mindenki tudja, hogy ma az egész kereskedő- és ipsrostsrsadilom óriási gszdatági pangás ret'enetes terhe alatt nyög. A no földről vásárolt áruk óriási vámjiif, valamint az árul terhelő magas fuvardíjakat mindenkor előre kell lefizetni, ami már rgymsga is óriáti teher. Már most a terhek elviselésének megkönnyítése helyett hoznak egy oly in lehetetlen rendeletet, amely rendelettel Eutöpának egyetlen orszagában sem találkozunk és amely rendelet kötelezi a kereskedőt és iparost, bogy a kihite­lezett áruk u'án a forgalmi adót azon­nal, vagyii a kibiteleiéi pillanatában ró]Ja le. Ez a rendelkezés a lebelő leg­nagyobb igazságtilsnság, egyrészt azért, mert ctak az adózók egyrészét sujt|a (• forgalmi adót kéizpénzben lerovásra ugyanis ezen rendelkezés nem vonat­kozik), de főleg igazságtalan ezen ren­delet azért, mert oly Összegek után kö­velel a kereskedők és iparosoktól for­galmi adót, amely Összegek azoknak pénztárába esetleg be sem folynak. Mi mindenkor Ausztria uszályhor­dozó! voltunk és az vsgyunk |elen!eg is. Hs egy magyarországi kiskereskedő közvetlenül Ausztriából rendel árut, ugy a vásárolt áru után ciupán két szása­lék forgalmi adót tizet, míg ha ugyan­azt az árut egy magyarországi nigy­hsreskedőtől szerzi be, ebben az eset­bea már négy ssásalék forgalmi adó fizetésére van kötelezve, tehát az osztrák kereskedő a magyar nagykereskedővel szemben két ssázilék előnyt élvet éi s magyar kereskedő ily módon szíveseb­ben szerzi be közvetlenül sz osztrák kereskedőtől szflkséglelét. Ha egy kereskedőnek valamely napon egyáltalán nincs készpénzbevétele — ilyen nspok mi, sajnos, sOrfln el Mor­dulnak —, de tegyük fel, azon a napon Ötvenmillió korona értéko árut kihitelez, abban az esetben kénytelen a mai rosiz üzletmenet mellett az államnak egymillió koronát előlegezni, amely kOrOlmény néha lehetetlen helyzetbe hoszi éi amely kötelezettség leiette érthetetlen és igaz­ságtalan. Viszont abban az esetben, ba a kihitelezett áruknak esetleg egy Jelen­tékenyebb része kétessé válik — ami ma fizetésképtelenségek esetén stlrOn előfordul —, a kereskedőre néive a kihitelezés alkalmával lefizetett forgalmi adó Otszege elvész, vagyis a kereskedő oly összegek után fize­tett Uy estiben az államnak for­galml adót, amely összegek pénz­tdrábi stha be nem folytak is folynak. A forgalmi adó lerén uralkcdó ezen anomáliák megszüntetése a kereskedő­és iparostáriadalom eminent érdeke volna és én jónak taitanám, ha a ke­reskedők és tpiroiok érdekeit képviselő iparkami rák, kereskedő-szövetségek és ipartestületek az érdekeltek bevonásával egy országos tiltakozó gyűléit tartaná­nak — akár Szegeden is —, amely gyűlésen tiltakozásuknak adnának ki­fejezési a fennálló leheletlen rendelke­zések ellen és erélyesen követelnék s bajok felsorolása melleit sz osztrák fáii­sos rendszerű forgalmi adónak sQrgós életbeléptetését. Törődjenek végOl a kereskedő- és iparostársadalommal is, hiszen ez a tár­si dslom az, amely feloecsfllketetten gazdaaági és kulturális ériékek birtoká­ban van és ha ezt a társadalmat vég­leg tönkreteszik, ugy az országnak olyan veszteságst okoznak, amely vesz­teségért az országol kárpótolni sohasem lehet. F. D. A kézmiiiparosok vásárhelyi országos kongre Hódmez ő várhely, augusztus 21. (A Detmagyarország kiküldött tudósítójá­tól.) Szent István ünnepén nagy érdek­lődés mellett tartották meg országos kongresszusukat a kisiparosok. Jelentő­tőséget adón a nagygyűlésnek dr. Walkó Lajos kereskedelemflgyi minisz­ter megjelenéie. A miniszter beszédet mondott, amelyben az iparosságot ér­dek ló főbb kérdéiekrői nyilatkozott. Az Idők javulásával biztatta a kedélyeket s azt a reményét fejezte ki, hogy a kisiparnak nyújtandó beruházi kölcsön­nek két-három hónapon betol feltélle­nül kedvező hilása lesz a kisiparra, még pedig közvetve is, abból tudniillik, bogy a nigyipar is kap a kölcsönből. Hogy milyen lesz a kétfelé eső ipari beruházási kölcsön aránya, szt persze még nem lehet tudni, sőt azt sem, hogy mennyi less a kölcsön. De egyet­értőnk a gyűlései felszólalt Kun Béla képviselőnek azzal a kijelentésével, hogy a magyar ipar a jövőben többet vár a kormánytól, mint amennyit eddig ka­pott Tudósításunk a nagygyűlés lefolyá­sáról a következő. Elsó nap. Az előkészítő-bizottság nevében délután 5 órakor dr. Dobsa László nyitotta meg a kongresszust, amely a Feketesas-szálló nagytermében folyt le az ország minden részéből idese reglett tekintélyes «ámu Iparosok jelenlétében. Dobsa üdvözölte a megjelenteket és elnökül ajánlotta hiva­talból Pálfy Dániel ny. államtitkárt, társ­elnökükül pedig az alábbiakat: Kruzsltz Károly (Hódmezővásárhely), KörmendyM­syás (Szeged), Braun Oyula (Orosháza), Buday Balint (Szemes), Huska Vilmos (Miskolc), André István (Szekszárd), Ru­zstnszky Bila (Pécs), Bálint Menyhért (Budapest), Fllszeker Zsigmond (Buda­pest), Radócz | án os (Budapert). Tímárok: dr. Dobsa László, Friedrieh Géza. Füredy Lajos, Papp Kálmán, Katona Lajos és Mannlnger Oszkár. Pálfy Dániel elfoglalva az elnöki szé­ket, rovfden vázolja a kongresszust meg­előző időkben lezajlott és az Iparosokat érintő eseményeket. Ismertette a közel­múltban Budapesten megtartott kongresz­szus tárgysorozatát, amely kizárólag az Iparosok nehér helyzetével találkozott és a közmunkák megindítását sürgette. A kongresszus határozatából kifolyólag kül­döttség kereste lel Walkó kereskedelmi minisztert, aki a kívánságok hallatára nyomban szakbizottságot hívott egybe a közmunkák mielőbbi megindítása érde­Azóta azonban ismét Ot hét telt el, de sajnos nem történt semmi. A kereskede­lemügyi miniszter szonban megígérte, hogy mihelyst Összeül a nemzetgyűlés, tárgyalás alá kerül a beruházási űgy és gondoskod al fog a kézműiparról is. Kí­vánatos — mondotta - Pálfy, hogy a beruházási kölcsönből ne 5 százalikot juttassanak a kézműves Iparnak, mert ezzel nem segítenek a helyzeten. Ezért kérdést is Intéz mindjárt a jelenlevő ke­reskedelemügyi miniszterhez, hogy miként szándékozik a kormány a beruházásokra szánt összeget felosztani, mert félő, hogy a gyáripar mindent eiharácsol, még azt is, ami a kisiparnak van szánva. Pálfy a rési állapotokat óhajtja visszaállítani, ami­kor 20 koronáért késztettek egypár cipót, de u iparosnak ebből lehér kenyér jutott. Végül szóba kell hozni — mondotta Pálfy - az lOKSz ügyét is, mert Hadik János gróf, volt miniszter, annak idején meg sem hallgatta az ebben ai ügyben hozzáforduló iparosság. Az lOKSz sze­rinte nem szolgálja az iparosság érdekalt, az adminisztrációja tuldrága és ennek következtében drága az általa forgalomba hozott kölcsOn és az anyagbeszerzés. Bejelenti, hogy Walkó miniszter néhány nappal ezelőtt aláirta a kéz­műves kamara törvénytervezetét, amiért a kézmOvcsipsrosság nevében hálás hOsaönctct mond a miniszternek. VégOl üdvözli az etnOk a miniszter­elnök és népjóléti miniszter képviseleté­bmTmegjetent dr. Algner Károly lő.spáa, dr. Soőe István polgármestert, Szeged vá­ros közönsége és hatósága nevében meg­lönosen Szávay Gyulát, a budapeHl ka­mara képviselőit és a sajtó jelenlevő Az elnöki megnyitó után Hódmező­vásárhely polgármestere üdvözö'te a vá­ri s nevében a minisztert és a vidéki ven­dégeket Dr. Walkó Lijos kereskedelemügyi mi­niszter köszönte meg ezután a szívélyes logüdtatást és üdvözlést Kijelenti é» már ismételten kifejletbe azt a felfogását, hogy hel>e?nek tartja időnként a kongresszusok tartását, amelyeken az iparosak meg­tárgyalják az őket érdeklő kérdéseket. F.zek a tárgyalások teszik lehetőve, hogy a kormány könnyebben tájékozódjak a kívánságok és hajók idői es ezek anya­gából tudják meg, hogy hol ós mi szorul sürgős orvoslásra és iuely panaszok or­vosiasa tartandó napirenden. — A közmunkák ügyében másfél hónap előtt tárcaközi értekezletet hívott össze a kereskedelemügyi minisztériumban, amely­nek végrehajtása most már aktuálissá vált. Most már azzal a kérdéssel is fog­lalkozni kell, hogy a kézművesipar milyen aranyban részesüljön a közmunkákra elő­irányzott összegbői. — Figyelembe kel! venni, hogy a üc­tutiázáM kölcsönnek közvetlenül és köz­vetve is előnyös hatása lesz г kézműves­iparra nézve. A nagyiparnak nyújtandó összegből anyagbeszerzés és munkabér révén a kisiparra is előny háramlik és a tisztviselők fizetésemelése és a ermés­eredmény javulása is mind nagy j.tvulásl jelent a kisiparra nézve. Két három hó­nap r.wlva feltétlenül éreztetni fogja ez hatását és fellendülést hoz a gazaaságl életbe — Hogy az IOKSz ban az utóbbi idő­ben mi történt, arról nincs tudomása, mert nem volt ideje vele foglalkozni, de érdeklődni iog a dolgok iránt és a szük­séghez képeM megteszi intézkedéseit. Ki­jelenti, hogy a kézműveskamara törvényterve­zete tényleg elkészült és most van sajtó alatt. Szávay Gyula vezetése alalt egy hatos bizottság dol­gozta ki és ö megküldeti az érdekeltek­nek, hogy megtehessék rá észrevételeiket. Reméli, hogy a törvényjavaslatot mi­előbb a nemzetgyűlés elé terjesztheti. Be­fejezésül a kongresszus holnapi érdemle­ges munkájához sok szerencsét kíván. Walkó miniszter után dr. Algner Ká­roly főispán jelentette ki, hogy ö nem pusztán formalitásból jelent meg, hanem az iparosügyek iránti meleg érdeklődés­ből. A népjóléti miniszter nevében ki­jelenti, hottf ű betegsrgélyezésl és тип­kásbiztositási törvény reformja I ilyamai­ban van, ámde oly nagy horctereij és . v kmnp'ikált (Így, hogy megoldása hosszai Időt Igényel. A főispánnak cz a ktjele-i­tése hangos közbeszólásokra adott alk. mai és észrevehető ki-dvtclensége: ok zo't a kisiparosok köíö't, miután arra kö­vetkeztettek belőle, hi>gy a beiegsesétye­zés és munkAsblztositás tendkivül fontos és hihetetlenül elhanyagolt ügyét а к <r mány belátható időn belül nem óha|t|a közmegelégedésre rendezni. Végül ana kérte a főispán я kongresszust, hegy a kormá'iyr.oz in'ézendó klvánsígokai kö­zöljJk vete és ő rajta lesz, hogy az * teljesüljenek. Dr. Szcndrcy Jenő tanácsnok Sregcd város közönségérek és hatóságának tsunte üdvözletét rzerencekivánatai' tolmá­csolta a testvér Hód mezővásárhely város­ban ösj?egyült kézmüveítpirosoknak. Kzután Kun Béla, Hódmezővásárhely képviselője tolmácsolta a kormány je'cilev.^ képviselői előtt, hogy a magyar iparosság a jövőben többet vár а kormánytol, mint amennyit a múltban kapott. — A miniszter azt mond >va, hogy nyílik az Idő Ennek hasznát ar iparossá azonban csak ugy látja, ha nem morzsái kap, hanem komoly segítséget. Ne köz­vetítik utján juttassa a kormány a pénzt a kisiparosokhoz, akiket lelketlen mJd m kizsákmányolnak a közvetítők. Azzal a kéréssel lordult a miniszterhez, hogy métsékelj: a szállítási tarifákat, mert a termelés nem képe' viselni a magas szállítási költségeket. Végül Ismét arra kéri a minisztert, hogy ne csak ígéretet és alamlzsmát adjon, hanem komoly segít­séget. Kun Béla szavaira Walkó Lajos miniszter nyomban válaszolt. Az elmúlt három év alatt ismételten rámulatott, hogy sok küz­delemre van szükség. Az Imént azt mondta, hogv javul a helyzet. Most is ezt mondja. Természetesen nem máról­holnapra javul, de javuL Csak ezt tudja igéről, máit nem. Hogy a termelésnek nehéz a helyzete, az természetes, de a kormányban megvan az igyekvés, hogy javítson a helyarten ezen a téren is. A miniszter beszédével и kongresszus első napja be la fejeződötl és Walkó miniszter, Algner Károly főispán és többen a vendegek közül kihajtattak az állomásra és háromnegyedhétkor elutaztak Hódmező­vásárhelyről. Pénteken délelölt folytatták a hód­mezővásárhelyi iparoskongresszust a városháza nagytermében. Ratsinszky Béla mini elnök a kongressius nevé­ben üdvözölte a megjelenteket, kőztük V/lmmer FOlőpOt, Landesberg Jenőt, a szegedi kereskedelmi és iparkamara elnökéi, Kun Bila nemzetgyűlési kép­viselői, majd kérte a sajtó képviselőit, hogy a kongresszus lefolyásáról ked­vező ismertetést közöljenek, bogy így munkájuknak meg legyen az az ered­ménye, amely a magyar gazdasági élet talpraállítására szükséges. Dr. Dobta László, az IPOSz igazga­tóis szólalt fel ezütán, köszöntötte a hódmezővásárhelyi iparoskongresszust és az ország több városánsk megjelent képviselőit. Határozsli javaslatot ter­jesztett a kongresszus elé az iparosság hathatós védelmére vonatkozólag. A részletkérdésekhez Rádt Rezső szólt hozzá, akinek lényegtelen módosításá­val a javaslatol el is fogadták. Wlmmer Fülöp szólalt lel eiután és a szegedi kereskedelmi át iparkamara nevében üdvözli a kongresszust és az elvégzendő munkára teljes eredményt kíván. Utána Farkas Elek, a Budapesti Építőmesterek Szövetségének igazga­tója tartotta meg értékes előadását az építkezések megindításáról. - Áprilisbsn megígérték - mon­dotta —, hogy azonnal boztálognak a közmunkákhoz. Azonban mindjárt a munkák kiírásánál nagy meglepetésre kiderült, bogy nincsen telek, amire éptt­senek. Előbb telkei kell vásárolni, akkor elkészítik a terveket, kiírják az árlej­tést, megvárják, míg az ajánlatok be­érkeznek és így ez az esztendő is munkaalkalom nélkül múlik el, mert mire ez mind elkészül, beállnak az őszi esőzések és nem lehet épít­kezni. Kimutatja, hogy a »zűfetési sts­tisztika szerint az Iparosoknak születik legkevesebb gyermekük, ami szintén a munkaalkatom hiányára vezethető vto Majd beterjeszti három pontból álló határozati javaslatát, a mely szerint a kongressius követeli a A második nap. városi jelzálogkólesr nők lehetővé tétele érdekében teendő intéz­kedéseket Kiván|a a közssállitásoknál annak az elvnek elejtését, smely szerint tekintet nélkül a megbízhatóságra, a szakértelemre és képesítésre, a munkákat mindig a legolcsóbb számszerű ajánlattevőnek adják ki, ami a legtöbb erkölcsi és anyagi károsodást okozza. VégOl kiván|s a kilátásba helyezett kötmunkák sürgős kiírását. Ezután Szdvoy Gyula, a budapesti kereskedelmi és Ipsrkamara főtitkára tartott tartalmas, több mint kél órán keresitfli tartó előadást az Ip^wieii reformról, amelynek tervezetét telte el és smelynek rész most állanak kidolgozás ais­Körmendy Mátyás az IOK ben felmerolt ipsros klvánsa*«* jesztette elő, amely sbbsn az egy pont­osn csúcsosodik ki, bogy az lOKSz ne gyakoroljon fel­ügyeleti Jogot azokra a szövetke­zetekre, amelyek nem tartoznak a kötelékébe. KOrmendy felizólaláss után tört ki az etső vihsr. Ugyanis Pálfy Dániel bejelentette, bogy Hadik jlnos gtól, az IOKSz lgazgató|a becsapta orra előtt az ajtót és vele, mint sz IPOSz elsőkével, sem akart tárgyalni. Ezt ft sérelmesnek tartja annál Is fnkább, meri az lOKSt a kormány által ren­delkezéirs bocsátott pénzből msgss ksmst mellett sdott sz iperosságnsk és az snysgb(szerzésnél is nem voltik versenyképes ársL — Mielőtt felszólaltam volna az IOKSz ellen — mondotta Pálfy Dá­niel —, már figyelmeztettek ana, hogy az IOKSz aknakai helyezett cl ellenem. Az aknák dacára Is felszólalok, mert a kézműlpsrosok óhaját tolmácsolom és az ó akaratukat fejezem kL — A magyar kétmülparottág veze­tőjét nem fogadta Hadik gróf - foly­tatta emelkedett hangon Pálfy Dániel. — Gyalázat I - kiabálták az lp»­rosok. . — Bárki legyen is a verető — szitettekl s nwnditot —, * ű

Next

/
Thumbnails
Contents