Délmagyarország, 1925. augusztus (1. évfolyam, 60-81. szám)

1925-08-18 / 72. szám

Ara 2000 ki DÉLMAGYARORSZAG Ferenc-u. Ü. Telrlun li-33. KladOtiivala!, lOnyvtár <•• |cgy iroda: Du«opic«-tér II. Teflon 31« I PWOfl SAndoe-sugArut I. uAm TeMoruUm 16.S4. Szeged, 1925 augusztus 18, KEDD tiHueWii ¿гик: F-uy hónapra helyben «и«« kur. Budj^rtlcn H vidéken «51«) kor Egvei síin In hílk.l/пар гч ко vartr- íi ünnepnap «111 коголл I ívlulyari-, 7J. itln. Sziria. Nem kell megijedni, nem as Idegen faj-lói leu szó, bantm a fojrokonokröL Tudn illik a uiiiai arabokról, akikről öaidók óta axt tartotta a (adomány, bo|y a atidóknak a legköze'ebbi fajrokonai. A magyar fajvédők főlapjának mindjárt megindulásakor megvolt as ai általános feitflnést keltett publicisztikai sikere, bogy megkoirlgál'a a tudomány ezeresztendős téredéaét. Meleg szeretettel köszCntötte a szirisi arabokat, mint — turáni testvéreinket. Meg is Ígérte, hogy kfllőn tudósítót kQld hozzájuk, ski időről-időre részletcsen beszámol srsb véreink nagy nacionalista kOzdelmeiről az elnyáikáiodott magyar nemzetnek. Ha már itthon elsemitásodlunk, lega'ább az az OrőmQnk legyen meg, bogy az arabok Sziriában diadalra juttatják 1 turáni eszmét. Nem kísértők figyelemmel, bogy a magas nivóje peiti fajvédő orgánum tart ja-e még a barátságot a szirisi kkal, vagy valamely lelkes gimnaziala olvasója nyombsn felvilágosítotté róla, bogy az arabok Noénak Sem nevfl fiától szármiztak. Ez nekünk is igen mindegy, meg az araboknak is. A derék bedui nok nem járatják se a Nép-tt, se a Szdzof-ot, de szért cuk el unnak valahogy és megteuik, ami töltik lelik, hogy legalább a francia ss|tö lobban legyen róluk tájékom, mint ahogy a franciák általában tájékozva vannak a geográfiai és etnográfiai tudományokban. (Ambir hiszen jeleskednek abban egyéb nációk is. Éppen most figyelmeztetlek bennflnkel arra a hivatalos amerikai kiidványrs, amelyben Ntwyork rendőrsége beszámol az ott tartott rendőri világkongresszusról. Még pedig igen slaposan, név szerint felsorolva minden európai résztvevőt Bence van • magyar királyi belügyminisztérium részéről Vaj Kázmér is, ski érkezett Buda pestről, — Csehszlovákia fővárosából. Hát el kell ismerni, hogy a francia sajtó nagyon méltányol|s a szíriai arabok saorgaimát, amelyet • francia katonák agyonlövöldözésében kifejtenek. KOlOo rovatot nyitott 1 számukra, aminek az a elme: a sziriai kitdis. Mlnd|árt a marokkói kirdis után következik. Természetesen egyik ae Jelentékeny kér dés, csak éppen hogy van. A francia gloámak nem árihat, annak nem árt semmi. Még iz se, bs esetleg n| gyarmati rovatokat kell nyitni. Például: az anndmi kirdis, a tonktngi kirdis, a meianéziai kirdis. Mert lehet, hogy az mind el fog következni, de az mind nem len komoly dolog. Komoly dolcg csak as, bogy Franciaország megnyerte a nagy háborút és rátérdelt a mellűkre a bocbeoknak és a hunnoknak Trianonban. Frsndsotszágban éppen ugy nem szabad belátni, mint sehol a szuronybrsyekre ép telt világban, hogy a világháborúban mindenki veszteit. Németország elvesztette s nagyhatalmi álláaá , as osztrák-magyar monarchia elvesztette az «tatát, a (randa és ats angol iflágbirodalom pedig elvesztette a preszttsaét, amely a világot átérő impériumaik Nagyon valószínű, bogy Franciaország békekötésre fogja kényszerűm Abd el Krímet és psdfikálni fogja a fellázadt SziriáL Csakhogy a béke és a padfikádó nagyon sokba fog kerülni, vérben, pénzben, belsA nyugtalanságokban, megrázkódtatásokkal Járó a • M IMMIIItainnkna« .,, ?RM M kormányvaisagoaoan — es mire a békeokmányc kon megszárad as aláirás, akkorára élűiről kell kezdeni mindent. A gyarmatok barbárai, akiket behoztak as európai frontokra civilizádót tetem teni, akiknek francia és sngol puskát adtak a kezűkbe és akiknek felnyitották a szeméi a frenki nyomotusigok meglátására, — ezek a barbárok soha se lesznek icbíet leigázíik alázatos és türelmes rabszolgái. Rém« akkor bu kolt el, mikor zsoldjába fogadia a barbárokat ét kardját az ö keiűkbe adta, bogy védjék vele és hódiisanak a számára. A kard a barbár kézben jól fogott akkor is, mikor Rómáért forgatta, de még jobban akkor, mikor Réma ellen forgatta, egyesülvén benne a lermészetadta nyers erő és az eltanult technika. Franciaország még nem ludja, vagy nem akar róla fudomást tzerezni, hogy a világháborubin oroszlánke receket nyitott fel, amelyeket soha többé nem fog tudni becsukni. Ma a gyarmati kérdések még csak annyiban Jelentősek a franda közvélemény számára, amennyiben konnányváltágokat jelenlerek és ugróhidul szolgálnak a pártoknak a balalom felé, — mint ahogy Rómában hosszú ideig csak annyit Jelentettek a barbárok, hogy császárokat buktattak meg és császárokat emellek fel. Páristól messie vannak a kabilok és arabok és malájok éa Lordontói messze vannak az afgánok és hinduk, akikre a nyugati fronton rábízták Frandiország és Anglia kardját, — de ezek a barbárok már megkezdték a két világhatalmat arra a lejtőre taszítani, amely az elerőtlenedés és elszegényedés felé visz. Frarda költő irt egy híres versd a repedt vázáról, amelyen hajszálnyi hasadás van a riszálló por alatt s amely Összetörik és széthull sz első keményebb érintésre. Sully-Proudhomme hazája katasztrófáját irta meg a Töröti vduf-ban. Az angol-francia biztonsági paktum. .Ha Németország és Ungyalcrsiág közt hiitclcn bábom törne ki.* Lendon, augusztus 17. A Dcily TeIrgraph tudésitOJa a bizlomági paktumról a következőket Jeleoti: Ha Németország is Lengyelország között hirtelen hátira tirne ki, Nagybrtianniárs biziák, hogy a sűrgőstégre vslő tekintettel maga mérlegelje ss eseményeket és miután a katonamentes rajnai lóoát garantálja, saját felelősségire döntsön arról, hagy Franciaország jogosait- e ezen átrotul&L Ha a körülmények nem mutatnák ; elég világosan, hogy melyik a támadó I fél, a vitás kérdési eldOntfs végett s Nemzetek Szövetsége elé ter|eszlik. Miután Németország és Lengyelország, továbbá Németoruág és Csehország balárain niccs katonanenlea zóna, nem kitelne a támidó félt ugy megállapiteni, mint ojugaton. Nem fortg fenn azonban semmi skadálys, hogy as utóbbi határokon is mrgieremlték a felek kölcsönOs hozzájárulása alapján a kalonaságmentes zónát. Abd el Krím ragaszkodik a riffek függetlenségének elismeréséhez. Vagy békr, vzgy erélyes franc'a támadás. Párts, augusz'us 17. Tangerből Jelentik : A francia csapatoknak Uezzán környékén fenyegető előrenyomulása kö vetkeztében a riff-kabilok Szak el Arbábéi észak felé menekülnek. Az ottani törnek felajánlották a franciáknak, hogy megadják magukat. Larache, augusztus 17. Djebel-Mer• guból ujabb ellenséges betöréseket jelentenek. Hir szerint a riff-kabilok nagyobb osztagai vonulnak fel a harcvonal iranyában. Madrid, augusztus 17. A direktórium az Atd d Krímmel való béketárgyalásokról a következő közlegényt ad a ki: A franciák és a spanyolok, akik hajíandók a békés eszközöket kimeríteni, alapelveket állítottak fel, amelyek a legmetszebbmenő engedményeket és gazdasági áldozatokat tartalmazzák. Ezekhez képest a felkelő zónának a szultán névleges szuverenitása alatt és a kalifá uinak a spanyol zónában székelő ddegádója mellett messzemerö és liberális autonómiát engedél)eznek. A két kormány bizonyosan tudja, hogy Abd el Krim ismeri ezeket az alapfeltételeket, ennek ellenére ragaszkodik a riffek függetlenségének haladéktalan elismeréséhez. Ez a feltétel beleütközik a nemzetközi megállapodásokba, éppen azért leheletlen volt Abd tl Krímmel tárgyalni. A franciák és a spanyolok a béke hó óhajától áthatva, minden esiközt fel fognak használni, hogy a vérontás! elkerüljék, de feltétlenül szükségük van olyan biztosítékokra, amelyek zálogai a tartós és hstátyos békének és kizárják azt, hogy nagyobb veszély támadhasson, mint az, ame'ynek elhárításán most fáradoznak. London, luguizfus 17. A Times jelenti Tangerből, hogy a tangeti nfflakók, ideértve Abd d Krim hivdt is, meg akarják ragadni as alkalmat a béketárgyalások megkezdésére. A frsndstpanyol javaslatot Igen nigyldkfinek találták, ugy bogy azt a tárgyalások alapjául elfogadják. A tudósító hozzáfűzi ehhez a jelentéshez, hogy most j már Abd el Krímen a sor, hogy válasszon a becsületes megoldás és az | erélyes francia támadás között. értekezletet tart. A nemzetgyűlés főbb mint Otheti A kisgazdák támadásra készülnek Walkó miniszter ellen. Viharos lesz a kormánypárt szerdal értekezlete. Budapest, sugusstus 17. A magyar politikai életben a netrzetgyfllés szünetelése ÓU látszólag nyugalom uralkodik. A pártek télknül várják as uj ülésszak kt ideiét, setld sem ludja, hoz-e vslamit a közeljövőt A látszólagos nyugalom mOgőtt azonban tüzek lappangnak. Olt lappang a litgasdák egyre tobzódó elégedeUenaége, amelyrek kirobbanátától komolyan tart a kormány. El is kCvd mindent, bogy est a vevedelmts és komoly elégedet* leniéget va'art ilyen alkdmas módon Irvtzetsr. Hogy ilkerOi-e isméi a leizeidét! akció, az nég bizenytahn. KotmánypiUl ICrfkben éppen ezért negeheős aggod» Icmtfisl váiják a s.-eidíi napot, sírikor a kormánypítt szünetelése óta rengeteg anyag gyOlt egybe. A kritikus gazdasági kérdéseknek egész sorozata tárul majd tel szerdán a kormánypárt értekezletén, amely minden dósetei levezetési skdó ellenére kétségtelenül viharos lefolyásuaak Ígérkezik. KűlOnOaen Walkó La|os kereskedelmi miniszter ellen fog sok E

anasz elhangzani, a miniszter Jeleng Ismeretlen helyen tartózkodik. Bud János pénzűgyminiszltr fogja helyettesíteni a pártértekezHen, pedig Igen nthéz szerepe lesz, mert nemcsak a kisgazda képvite ők fognak élet (¿midéit Intézni Walkó Lajos kereekedelemOgyi mininter ellen, Inneni a pírt nagybirtokos és keieskedö tag|ii ia. A kisgazdák a vámkérdésben fognak lényeges enyhítéseket követelni. A vámek lényeges leszállításé vzl remélik ugyanis a termésexportot lehetővé tenni. A kisgaidák fel vannak háborodva a kereskedelmi miniszter ellen, főként az ipari cikkek árának stabilitáia miatt. Arra hivatkoznak, hogy a buza ára állandóan esik, a vidéken már csak háromszázezer koronát fizettek a buza métermázsájáirt, ugyancsak erősen leszállott a burgonya, a paradicsom is általában a főzelékfélék ára Is. Több gyümHcsés j őzeiéifélének nagyobb a vámja, mini az áru értéke. A kereskedelmi miniszter ellen koncentrált támadások indokoltságát a kisgazdák abban a körülmény ben látják,hogy az oaztrák provizórikus tárgyalások idején Walkó Lajos volt az, akt Mayer János agrárálláspontjával szembehelyezkedve, a tárgyalások sikeres befejezését lehetetlenné tette. Akkoriban sokat beszéllek politikai kötökben a Mayer és Walkó Lajos közötti ellentétről, sikerűit szonban a kisgazdákat — mint már snnyiszor — ez alkalommal ia leszerelni és megnyugtatni. Az azóta történt események az osztrák provizórium végleges meghiúsulása, a gyűrt öles-, főzelék* és gabonaexport súlyos akadályai meggyőzték a kisgazdákat és az egysegespárt más tagjait is arról, hogy a hibái Walkó Lajos kereskedelmi miniszter politikájában, vagy inkább politikátlansdgában. kényelem, szeretetében és t kényes kérdések megoldásának örökös elhalasztására irányuló törekvésben kell keresni. De támadás készül Walkó Lajos kereskedelmi miniszter ellen a franciamagyar kereskedelmi szerződéssel kapcsolatban is. A kormánypárt egyik vezelölagja, aki éppen a kereskedelmi Javaslatoknak élőt dója szokott lenni a parlamentben, felvilágosításokat fog kérni a kormánytól a magyar-franda szerződés részleteiról. A kereskedelmi miniszter ugysnia ezúttal ¡s elmulasztotta az érdekeltségekkel megismertetni a magyar-franda kereskedelmi szerződés tartalmát és jelentőségét. Az a néhány beavatott, aki a magyar-francia kereskedelmi ssertödést ismeri, azt állUJa, hogy abban ninc«enek megvédve sem az ipar, sem a kereskedelem, sem a mezőgazdaság étdekd. A kormánypá.i Walkó-ellenes tagjai el vannak szánva ana, , hogy abban az esetben, bs nem sikerfll a pártértekezlden eredményt elérni, a parlamentbea is harcot indítanak a szerződés ratifikálása ellen. Norvégia birtokbavatta a Spitzbergákat. Osló, augusztus 17. Svalbard, azaz a Spitzbergák hivatalos átvétele a no.vég kormány részéről Longyear Cityben (Advent-öböl) megtörtént. Az Igazságűgyminiszter királyi hlrddménvt olvasott fel s terület átvétdére nézve és kijelentette, hogy Svalbard ezentúl norvég terület. Lassen igazságügy miniszteri osztályfőnök a svalbard! kormányzó helyét átvdte. Egész Norvégis fel van lobogózva, az erődök űdvlövéseket adtak le. A kűllöldi d plomécial képviseletek főnőkd a norvég kormánynak kifejezték szeren csekivánataikaL Az angol gyapjumunkáaok bérmozgalma. London, augusz ui 17. A gyapjuiparban béroarc tört ki annak köveUezlésen, bogy a munkátok béréi le ak?riák szállítani. Kétszázezer munkás volt érdekelve ebben n viszályban, amelynek megstűntetése trdekében egy hete folytak a tárgyelások. A tárgyslások most eredményesen vígét ér ek s a munkások hé főn a régi bitekkel újra munkába úilinak.