Délmagyarország, 1925. július (1. évfolyam, 36-59. szám)

1925-07-14 / 46. szám

Ara 2000 ki DElMAGYARORSZAG Deák Fwwic-u. 2. Telelőn IMI Hi.d6h.viUI, jvití H lefyiroda: Dugoam-tér II. Teltion 308. Ptrtfl SáDdor-Nginit I. Mim. Telefonsaim IS 34. Szeged, 1925 julius 14, KEDD EIMi«W«i ira* F-t* l>Ar»p-a hel\t*n *\.YI<1 imr, Bml3p-«trn éa ndéken «VOOO kor. f«iTi min ,ri h.ikrtmip wi k<". »átér- H »nnepr.jp 1UC koron» I. évtolya~. «0 „,ml Két határozat. A mull hét valamelyik ni plán Párís­fen Csizrállt nli ember, akinek nem hivatéaoe meder sége a külpolitika éi egy nyilatkozitol bcciájlolt világi«, amely belátta as egész koniinena lap­|iil. Az aláírók irók voltak, kölők.mfl­véssek, aót zeneszerzők, izóval csupa olyan emberek, akik umniféle hivatali péntollat vagy mindaringombot nem viselnek, de sklk valóizinoleg bützke­ségei leiznek Frandaorsiégnak akkor is, mikor sár a kuiya se fogja tudni, bogy ki volt a francia muníciói miniiz­ter a világháború ideién és ki tolt sz a tábornok, akit a tilkabilok megnadrá­goltak Marokkóban az európái hadi­technikának Oaates izabályai ellenére. A száz köllö, iró, mflvéaz éa zeneizenö egy nem léteió valamihez, az emberisig lelkiismeretihez intézte azavát éa a ver­sailkai békeszerződés 231. paragrafuaá­nak a megváltoztatását követelte. Ez az a hírhedt paragrafus, amelyben Német­országnak el kellett itmerni, bogy kl­zátóiig 0 felelői a háborúért éa a há­borúnak minden borzilmaa következ­ményed t Ez a paragrafus u a sze­•éramtátyot, amellyel Polnciré, Cle­menceau, Isvolszkl urak éa többi térsálk znagnkat a |Ovönek és a történelemnek igazi Ítélőszéke elölt fedezni akarják. Mikor est a paragrafust lákéoyszeritet­ték Németországra, ízt hitték, hogy azzal nemcsak Németországnak, hanem a többieknek a háborúi feleiöisége ia ai van intézve őrök időkre, éz első kedvezőtlenen, as övék mindenesetre Most azonban előáll száz naiv ember, akinek nincsen egyéb |ogdáie, minthogy e tejével gondolkozik és nem valame­lyik államnak a politikáiét, hanem az emberiség lelkiismeretét képviseli és vétót kiált enoek a politikának. Száz francia, aki moet csakugyan a francié nafratl gondolkodásnak és liberalizmus* bak a legszebb higyományait képviseli, ízt mondja, bogy nem lehet addig igazi béke Európában, mig el nem törlik ennek a szégyenparagrafusnsk a betűit A reváns gondolatának kell élni Német­országban mindaddig, amig nem álla­pitjtk meg pártatlan becsflletességgel a háborúnak Oaszea és Igui okait, hanem erőazakkal kényszerítik ráaz egyik léire a bflnösiég kizárólagosságénak sz el­ismerését. A francia nép Orők repre sentánsainak Igszságérsete csillan meg abbén a kijdentísben, hogy tulsjdan­képen még nem is étkezett el az igazi ide|e annak, hogy a háború okoséitól és bűnöseiről bessél|flnk. Ma még csak áldozatai vannak a háborúnak: száz­ezrek, akik elbultottak, százezrek, akik megnyomorodtak, százezrek, akik hoi­,ál.^#v«Alk.l L • m-I.L •••.fllflfc.l -- - ­zatartozOikat, kenyerkeresojoaei vesz­tették d és e i zázezreken tul e leg­nagyobb áldozat, a ovilizádó és a kul­luia. Ma a dviiisádót és kultutál kdl megmentenünk, a bűnösöket ráérünk azután ia keresni, de akkor sem diktá­tumok formá|ában. Meglelem ez a fdhivás, nyilatkozat, vagy proldamádó, — lulajdonképen nem is tudjuk, hogy miefoda, mert esek a diplomácia tolvajnyelvében járatlan individiumok elfelejtettek nevet adni az iráaművöknek -, másnap pedig •ér megtelem rá a válasz is. Brttaszd­ben ülésezett tgy tanács, amdyd a Népszövetség hozott létre . ud,mányoa kutatások nemzetközi tanácsa" néven Félreértések elkerülése végett meg kei mondani, bogy ennek a tanácsnak nem tudósok a tagjai, hanem diplomaták, akik a tudományos maködétsd való­színűleg még akkor számollak le, mikor keserves kínlódások közOtl átcsúsztak a d plomádal szakvizsgán. Azóta a tu­dományi valószínűleg cuk a lapok .Vegyesek" és .Különlélék" jdzésű rovataiból ismerik. Ncs, tehát ez a ta­nács, amely, ek határozatai csak kél harmad többséggel értényesek, foglal­kozott azzal a kérdéssel, hogy a né­meteknek megengedjék-e, bogy a nem­zetközi jellegű tudományos munkában részlvegyenek. Huszonnyolc szavazat esett a németek javára, tiz ellenük. A németek mclktt szavaztak az Egyesűit Államok, Nagybritannia, Hollandia, Dánia, Svédország, Norvégia, Svájc, Olaszország, Délafrika és Japán, elle­nük Franciaország, Bdgium, Lengyel­orizág, Csthszlovákia, Egyiptom és Mátokká A nagyobb államok tudni illik (Obb szavazattal rendelkeznek. A kétharmad többi* g nem lévén meg, a némdek a diplomata bölcsei sí gének e csodálatos megnyilatkozása szeiintnem vehetnek részt a nemzetközi tudomá­nyos munkában. Kár volna őt ült séf d, paralizist, vagy évszázados kfllpo ilikai terheltséget em­legdni ennek a ludésiiásnak a halla­lára. Még csak Franciaországot sem vádoljuk, amelynek száz igazán értékes fia éppen egy nappal előbb tagadta meg kOzOsségd a tudatosan tenyésztett gyűlölködésnek a icndszerével. A francia népnek ehhez a kapitális ostobasághoz éppen annyira nincsen köze, mint ahogy a francia, nérnd, orosz, vagy migyar népnek nem volt kOze a bá­bomnak a le'idézétéher. De CrSk idők siámára el kell könyvelni, hogy voltak diplomaták, akiknek nem kellett a né­metek tudományos együttműködése és volt egy gyfl'és, amelyen a némdek nemzetközi tudományos együttműkö­dését megbuktatták többek között Cseh­ország, Marokkó és Egyiptom kép­viselői. Csehországnak, amelynek egész tudományossága rémet könyvek kompi­Iá ásából ál', nem kellenek a németek, de nem ket'enek a német tudósok bizonyára az egyiptomi fellahoknak és a marokkói lifkabikknak sem. Azok, ugy látszik, a francia politikusok óha­jának megfelelően inkább a htdvisdés mesterségét tanulják el a Ludendorffok­lói és a többi német őrmesterektől. És nem kell a német tudomány a .tudományos kutatások nemzetközi ta­nácsa" többi taglainak tem. Reméljük, hogy állandóan következetesek marad­nak ehhez a határozatukhoz és nem veszik igénybe azokat a szérumokat, amelyeket német tudósok telállak fd, Akadhat ugyanis közöttük egynéhány, aki egyikre, vagy másikra még rá talál szoiulnL A kd ba'ározalnak ez a rőridte fo­gott hidóriéja. További kommentárt fűzni hozzájuk merőben fölösleges. Interpellációk a szkupstinában Ausztriának Németországhoz való csatlakozásáról Belgrád, julius 13. Nlncslcs külügy­miniszter . a Btkuptiina mai ülésén feldt SmodeJ szlovák népcárti kép­viselőnek Jugoszláiia és Auuria vi­szonyáról szóló interpellációjára. AZ interpelláló a kővetkező kérdést intézte a tormáryhoz: MUytn álUst foglal el a kormány Jelen Időtea Auszíriáoak Németországhoz való csatlakozása kér­désében, adat vélekedik a kormány as alpesi németek akciójával szembea, hogy a Dráva völgyit Harturggal Ausztriához vissza akarják csatolni? Nlncslcs igy feldt: — A kormány a békeszerződés ren­delkezésének megtartása meUett foglal állást. Nemcsak az államok köjötti Jó viszonyt, hanem a drágán megfizetett európai békét is veszélyeztdné Ausztria Németországhoz csatlakozása. Ami aa dpesi németek akcióját illeti, aztegye­lőte nem vesszük komolyan. Az interpellációra adott választ a többség tudoTásul vette, maga az in­terpelláló azonban a választ nem vette tudomásul. vyH vallás nevében uszítani — mindig esak Ikxlat volt.11 Nagy Viac«, Rupert és Vámbéry beszédei Debrecenben. (Budapesti tudósítónk Ukfoojelenlise.) Vasárnap délelőtt akazta Nagy Vince megtartani Debrecenben beszámolólát. ezt azonban — mint már kOzöUűk is — a rendőrség nem engeddyezle. A beszámoló helyett aztán vacsorát tar­tottak, amelyen Nagy Vinc, Rupert Rezső és Vámbiry Rusztem nemzet­gjülési képvisdők vdtek részt. Nagy Vnce beszédében rámutatott arra, hogy a kurzus még rosszabb hely­zetbe hoala az országot, mint az az összeomlás ideje alatt %olt. A keres­kedők 50 százaléka tönkrement. Beszdt a md politikai rányzatokról, majd azt szögezte le, bogy a polgár­ságnak uját magán kell aegiteni ugy, hogy eröstbben kell tömörülnie a Kouut-párt tan, mert esik a koaau hl­eszmék menthetik meg as országot Mindenfelé ad mondják — folytatta Nagy Vii ce —, hogy a kormány és a legitimisták kötött létrejött a mer egyezés. Esek antial a hírek amint pedig neai történik más, minthogy as a kor­•ár y, amelyik megrendezte BudaöcaM, behozatja a Habsburgokat. Hir szerint a ieii imidák hallgatnak a Benlczky­ügyről, aminek ellenében a kormány tOiOlte u eskflsaakasat Figyelmezte I Ná»y Vince a kisgaz­dákat, hogy ökd Habit u'g-ellenes poli­tikával vi aadották mtg, ki ke I tehát (eteuieniők, hogy ha a kormány a Habsburgok melletti politikába megy át, akkor szembefordulnak a kormány­nyal Aikománycl enesnek mlnóiit' a mai.dáiumok n egbcsiubbltásá?, majd beszéde végén ismét a kurzusról és annak ertdménydröl beszél. Fdszólitta a i eresz lény po'gárságot, hogy jelent­kezzen nála lká csak egy olyan ember is, akinek a keresztény kurzus jobb sorsot hozott Nagy Vincét az ünneplő közönt ég lelkesen és hosszantartó ün­nepiéiben léixesitdle. Rupert Rezső rámutatott arra, bogy a vdlás nevében uszítani nalndif csak üzlet volt — A mostari kormány csak a ha­talmát aktrjt mrgbosuibtlianl. Állan­dóan a szájukban hordják a Hazát, ds nem cselekszenek semmit sem. Örül­nek annak, hogy kflifO dón elküldték Heniot-otés MacrtonaMot, akik pedig a magyarok ügyével lokonsat és örülnek, hogy viaaujutnak külddön a halak am azok, akik Trianont csi­nálták. A mostani bajok elöfckaöiéb«! u eltarzékTshibéi Wbás^aUenzS azért, asert ssázfelé uakadt és neai volt egységes. Szól még a Kcstutb­párt elvíizöi, mint aaselyek egyedül mén hátik meg as onzágoá és ö is a pártba való töatfrtlésre saóHtJa Id a potai (A megjelen ek Rupartai is mril« ünnep éiben zéueaiktléb.) Vámbéry Russlem Lovéaiytól és Qt­ramiról beatel. Fá|Jalommsí e I Ülni, hogy eil a két embert nélkülöznünk kell ctupán a téti, mert a nui kormány ulot bi.álni ineilék. Aki o v Ka Oa ami éa Lováuy nyilatkozatát — mondja V.'mtKr/ — az ludüatj*, hegy ni a:a nagy bűn, amiéri nent ¡öh.tn k hfza. Oirami és Lovásty említésénél »t egész hallgató'ág ns»y éijenzésbett tör Ir. Vámbéry ünnepeltefése, ms'.d több pohárköszöntő ut«n a vacscra véget ért Aláírták a városok kölcsönét. Budapest, julius 13. A magytr vá­rosok kölcsőnére vonatkozó tárgyalások szombat éjszaka veget értek, tíud mi­niszter a Speyer et Comp. amerikai bankárcég budapeatl kiküldöttével szombaton a késő dé'utáni órákban kezdte meg a szerződés aláírásáról az utoltó tanácskozásokat A tanács­kozások teljes eredménnyel végződtek és ennek folyományaképpen éjjel fét­tizenke őkor Bud miciszter a városok kOlcsönére vonatkozó uenődést alá­irta. Lukács Ödön pénzügyminiszteri Unácios, aki a pénzügymisztérium­ban a városok kőicsOnének ügyeit in­tézi, a kővetkezőket mondotta: — A városok kOlcsönére vonatkozó lárgydásck mcst már a legkedvezőbb eredménnyel teljesen teferjezöd ek. A szerződés erveze ét szomba'on éjszaka a miniszter ur aláirta, ennek megfele­lően a jövő hét eleién a ntwyorkl tőzs­dén ki fogják bocsátani a magyar vá­rosok kölcsön kötvényét. A kötvények kibocsátásival egyidejűleg megindulnak az előmunkálatok a kölcsön összegé­nek folyómtására vonatkozólag is. A tízmillió dollár első részletét minden valószínűség izerint már augusztus első felében folyód'ani fogja u ame­rikd bankcég, a másik felének folyóai­tásáta pedig röviddel később kerül tor. Kd ré zJcb.'n tehát rövidesen a teljes 0<szeg rer.deikezésére fog állni a ma­gyar városekoak, amelyek között a löivérynek megfelelő módozatok mel­lett fegjuk a kölcsön Osszegd szít­osztanL Szerdái alakul meg az uj jugoszláv kormány. Bele rád, julius 13. A kormány előre­láthatólag hoi^so ede mond le; miután ho'nap már Belgrádban az uralkcdó előtt Issafdi a külpolitikai helyzetet. Az uj kormány vslós> Inüleg már szer­dán megalakul A Radks-pártlak négy tárcát kaptak és pedig az agrárreform tárcát Rodlcs Pál, a kereskedelmi tárcát Krojecs, az erdő- és bányaügy! tárcát Nlkits, a posta- és távíróflgyi táicát Saperlna fogja megkapni. Amerika kölcsöne a külföld számára London, julius 13. Mellon amerikai pénzügyi államtitkár a sajtó képviselői dőtt nyilatkozott hogy az unió lulius havában összesen 60 miliő 600OCO do lárnyi összeget kapott u Ameriká­val szemben fennál'ó adósságok iö> leiziésére Ebből az ősszegből 68.310 000 dollár folyt be Angliától 133 650 dol­lár Franciaországtól, 14.905 dollár b> 60 cent Magyarországtól, mig a fenn­maradó összeget Litvánia és Lengyel­ország fizette be. Malvy a francia-spanyol tárgyalásoktól. Páris, julius 13. Maivy a francia­spanyol marokkói tárgyalások sikeres befejezése dkdmából a sajtó képviselőt előtt nyilatkozatot tett, amdyben mél­tatta a létrejött egyezmény jelentőségét. Közölte azután, hogy Frarc uország és Spanyolország között további tárgyalá­sok Indultak meg, amelvek a szára ­földön éa tengeren való feg)veretem­pészet megakadályozására irányulnak. E lől u in ézkedéstói a marokkói tör­zsek lámadáiám'H teljei megbénulását várják.

Next

/
Thumbnails
Contents