Délmagyarország, 1925. július (1. évfolyam, 36-59. szám)

1925-07-09 / 43. szám

s DBLMAQYARORSZAQ 192S julius 9. A pénzügyminiszter nem változtat a forgalmi adórendszeren. A nemzetgyűlés mai Uléar Budapest, juliui 8. Tiz óra u'án nyi­totta meg a nemzetgyűlés mai Ölésit Scitovszky Béla elnók. A napi'cnden szereplő pénzügyi javaslathoz elsőnek Kéthiy Anna szó­lilt fel A tisztviselők anyagi helyzeté­nek intézményei és számottevő |avitá­slt sürgeti. A javaslatol nem fogadja el. Sirausz liván szemére veti a pénz­ügyminiszternek, hogy nem terjeszteti a Ház elé k9l sígvetéii előirányzatot. A forgatri adórendszerrel foglilkoiik ezu án. Abbin a hitzemben van, hogy a tegnapelőtti nsgy de nonslrációnak meglenz a hilása, a pé-zügyminiszter magáévá leszi Sándor Pál ama indít­ványát, hogy a fizisos forgat ni adó­rendszert némely cikknél próbaképpen cl cndeli. Fábián Béla a kővetkező szónok, aki Ossietiaaonli Ja Bud Jánoi pénzügyi politikáját Kíllay Tibor politikájával. Kállay keményen állta ai el'enzék kri­tikáját. Ezzd szemben Bud lános meg sem jelent javaslata tárgyalasán1l,any­nyír a sincs ereje a jogos is objektív kritikát meghallgatni. A fogyasztást éa az egyenes adók. Dénes István szemére veti a kor­mánynak, hogy a nagybirtokosokkal izedben meglágyul a szive. Szembe­száll a pénzOgyminiizternek azzal a ki­jelentésével, hogy Otvtnd a költségve­tési feleslegnek. Meg kell Állapítani, ¡i>gy ez a fölösleg ugy jött létre, hogy a dolgozd milliókat sújtó fogyasztási adó teszi ki a bevételeknek 80 száza­lékát és csak 20 százalék az egye­nes adó. UKabók Lsjos határozati javaslatot nyújt be, amelyben asl követeli, hogy a jövedelmi adó kulcsát a progresszi­vitás nvének alkalmazásával állipitsák mrg és az sdómenles létminimumot 1G00 aranykoronában szabják meg. Egy másik határozati javallatában az általános keieseti adó aránylalanságsi­nak megfékezését követeli és azt ajánlja, hogy iti a legkisebb megadóztatható hetikereiet a husi aranykorona legyen. A törvény] ívialatol nem fogadja el. Csík József kijelenti, hogy ma egy minisztériumban tobb méltóságos ur vm, mint Nagymagyarorsság vala­mennyi miniazléiiumában volt. Határo­zati |ivaslatot nyújt be, amelynek ér­telmében a nemzetgyűlés utasilss a kor­mányt, hogy a tOrveny életbelépésétől számított kél hónapon be'fll nevezze ki, illetve lépteaae elő a közalkalma­zottak legalsóbb kategóriáit. A tör­vényjavaslatot nem fogadja el. Miután a többi feliratkozott szónok töröltette nevét, az elnök a vitát be? zárla és isünelet rendelt el. Félegykor nyitotta meg ujbfil az clnbkiu alélt. A pénzügyminiszter válaaza. Bud Jinoi pénzügyminiszter reflek­tál a vitábin e hangzóit besxédekre. Két kérdéssel kiván foglalkozni, a t síi­viselő problémával éi a forgalmi adó­rendszer kérdésével. A tisztvisslök tize­lését mindezideig nem leheteti rendeini, mert as sz Olvinmi'lió aranykorona, amennyi differenciát a tiszIviteICk fel­eveit fizetése leleot, mindezideig fede­zet né'kül állott. A gazdssági életet nem leheteti erösebben megterhelni és igy cuk most nyilt alkalkm arra, hogy est a problémát ideiglenes» rendezze a kormány. Ami a forgatni adó kér­dését illeti, erre vonatkoióan kijelen­tem, hogy a mostani forgalmi adórend­ssert egyelőre nem lehet megváltoz­tatni. Sándor Pál energikus fellépéséi, amellyel a tegnapé ölti nagy demonstra­tív nagygyűlést vezette, nem helyes­lem, mert ss a szellem, amely filűl akar kerekedni, amely már rgysier megnyilvánul! as orsságbin, csak fel­forgstásra és a rend félredobáslra ve­zeinet. A forgalmi adórendszert egyébként nem változtathatja meg, nem térhet dl az egyfázisos rendszerre. Pénzügymi­nisztersége alatt kél dolgol tanult meg. Az egyik az, hogy az adókat nem le­het emelni, mert minden kismértékű adóemelés óriási elkeseredést kell. A másik p:dig az, hogy egyes adóne­meket nem lehet mérsékelni sem, mert abban az esetben az ország lakosai a tbbbt adónemek mtrstklését lt kíván­ják, ami pedig a budget felborulására vezethet. Maga is he'yetli az1, hogy a segédek nélkül dolgozó iparosok és kereskedők ne vezenenek könyveket, már intézkedett is ilyen irányú válto­zás ciijiból. A furcsa adóív. Bud János: Intézkedett továbbá az adóbevallási iv revízió alá vétele miatt is, mert rájött arra, hogy az adóbeval­lási ivet, hs neki kellene kitölteni, még ó maga s:m tudná. Komoly igé -. retel tesz arra nézve, hogy minden egyes esetben fe'fll vizsgálja a zaklatá­sokat Két határozati |avaslstot elfogad; az egyik, amelyei Sándor Pál nyújtott be a kisemberek védelmére, a másik pedig, amelyet Homonnay Tivadar nyújtott be a fizetési előfejek liberális kezelése céljából. A Ház többjége ezután a javallatot elfogadta és az összes ha'ározati ja­vaslatot elvetele, azok kivételével, ame­lyeket a pénzügyminiszter is magáévá tett. Ezután állérlek a részletes vitára, amelynek egyes szakaszait részben vita nélkül, részbe-t módosító indítványok­kal fogadlak el. Z Sándor Pál a 9. §-nál f rámutatott arra, hogy Csehországban a magyar liastre most II szlialékos forgalmi adói vetettek ki, amivel szemben a cseh lisit adója cuk 1 azázalék. Es okból azt indítványozz*, bogy hstalmaizi fel a nemzetgyűlés a pénzügyminisztert ilyen esetekben kiegyenlitö intézkedésre. Bud János pénzOgyminiazter hozzá­járult Sándor Pál indítványához és azt a Hiz el is fogsdta. Vita nélkül fogadják el a szakaszok legnigyobb részét. Etzel részleteiben is letárgyalták a két u| javaslatot. Atiérnek a vadászati ti laton módosítá­sáról szóló törvénylsvailat tárgyaláiára, amelyhez Ivándy Bili előidó felszóla­lása ulán Farkas Tibor, F. Szabó Oíza és Relslnger Ferenc, majd Mayer Já­nos foldmivelésagyi miniszter szólalnak fel. A Ház azután a törvényiivaslatol általinosságban és részleteibe ii el­fogadta. Csáky miniszter a MOVE-ról és a TÖ5Z-ről Az elnök mpirendi Javaslatot tesz. A Hiz holnap délelőtt tartsa meg leg­közelebbi Olésé', amelyen a ms elinté­zett Jsvaslstokit hsrmsdszori olmái­ban fogja tárgyalni, s még le nem tár­gyalt tör vényji vasi ltokon kivOl a hol­napi ülés nspirendlére az egyes bízott­Ságokban megürült tagsági helyekre való választást is kitűzték. Ezu'án Csáky Károly gróf bonvédelmi mi­niiz'er állt fel szólásra, hogy válaszol­jon Peyer Károlynak a legutóbbi inter­pellációi mpon előterjesztett három­rendbeli interpellációjára. Az egyik inter­pelláció azt tette azóvá, hogy a MOVE állítólag kormányrendelet ellenére a hadsereg tényleges tisztjei között bur­kolt módon tagokat gyűjt. Erre azt a felvilágosítást adja, hogy a tisztikarnak nem tilos a MOVE kültagjai közi be­lépni. A MOVE tehát nem végiéit tit­kos laggyűjiéal. A máaik interpelláció a (intet Önvédelmi Szövetkezetétől azól. Az interpoláló képviselő azt kér­dezte. hogy ismeri-e a bonvédilmi mi­niszter eit a TÖSz néven szereplő szövetkezete*. Kijelenti, bogy igenis ismeri. Peyet Károly: Hát akkor miért nem szólt? Csáky Károly: Mert ilyesmivel nem szoktam muta tatni a képviselőházat. Hl azonban a képviselő ur kíváncsi rá, méltóztassék meghallgatni. Ezután rámutat arra, hogy a tanácsköztársaság östzeom'ása után a szétszórtan lakó lisztek és kalon si tisztvise'ök a maguk elhatározásából lakásuk szerint csopor­tokba tömörüllek azzal a céllal, hogyha a rend fentarlása érdekében szükség lesz rájak és őket erre fe'szólilják, rendelkezésre ludjsnak állani. Mind in helyőrségi állomáson riadó ntézkedések vannak érvényben azzal a céllal, bogy mindenki tudja elSre kOleletségét, ha szükség van a felriaaztásra. Azért kel­leti ezt az életrevaló és ügyesen meg­szervezett TÖSz-t fentarlani. (Nagy zaj a baloldalon.) Nincs tehát szó semmi­féle titkos szervezetről (Elénk helyes­lés a jobboldalon, nagy zaj a balolda­lon. A fajvéd) csoport jelenlévő tagjai a tiltakozó szociáldemokrsla csoport felé sértő kiállásokkal fordulnak.) Hegedűs Qyörgy: Fáj önöknek a hazafias szervezkedés I Bitangok I Haza­árulók! Zstrkoy Jinoa és Lénával István, Szabi Józief ugyancsak hingos közbe­szólásaikkal vannik segítségére H re­dősnek. Zsltvay Tibor alelnök, aki közben az elnöklésl átvette, rendreutasítja He­gedűs Györgyöt. Az elnök hosizas éi erélyes csenge­tésére nagynehezen hely eáll a nyugalom. Malislcs Qiia: Politikai megbízot­tak ezekl A kommunistáktól tanultak. /ó tanítómester volt Kun Béla. Csáky Károly: Hogy mi a célja ennek az oiztálynak, arra kijelenthetem, hogy legelaö c'IJa az orsság b:lrendjéiek védelme és illetve belrendjét érdeklő kérdések bonvédelmi szempontból való megfigyelése, a hősök kultuszára vo­natkozó adatok beszerzése és a csapa­tokhoz való eljutlatáia. E'ismerem, hogy ilyen osztályt nem minden kö­rülmények közölt kell fintartani, addig azonban, amig o'yan mozgalom mu'at­kozik, mint a Vági-féle... (Nagv zaj a siélsöbaloldalon és baloldalon) Peyet Károly: Azt a kormány csi­náltál (Folytonos zaj.) Csáky Ktroly: Meg kell akadályoz­nunk, hogy ily mozgalom nagyobb mértékben terjedjen. Rapert Rezső: Ez a rendőrség dolga. Ezután Ргует Károly reflektál Csáky szavára: Kogv kültagja, vagy beltigja-e valaki a MOVE nek, ez csak játék a szavakkal. Az Igazság az, hogy ez ki­fejezetlen politikai azervezkedés. Csáky Károly: Bolondság I Bolond állttás. Riadilntiikedis. (Nagy zaj a a szélsőbalon.) Propper Sándor: Tanuljunk parla­menti illemet a miniszter úrtól. Peyer Károly: Tudomásom van arról, hogy ezek kifejezetten politikai össze­jövetelek. Amit a miniszfe* mondott, a riadó, az egészen más. Ennek senmi köze nem lehel a nádihoz. Csdky Károly: igenis van kOze, hogy fejbe ne verjík őket az utcán. Peyer Káro'y: Amint a munkásoknak minden legcsekélyebb összejövetelére, amelyben például a munkabeoaztásról beszélnek, kiküldenek egy rendörfogal­mazót éa legalább hat rendőrt, ugyan­akkor mások összejöveteleket tarthatnak a kávéházakban. Es nem önvédelmi szervezkedés, annál kevésbé, meri a honvédparancsnokság pecsétjével ellá­Érettségi beszámoló. irta: dr. Ctlmer Károly. (3) A ¡ovális Horváth Sándor irodalom tanár utóda a félegyházai születésü Cserép Sán­dor volt, Magyar Gábort követte utóbb az Igazgatóságban; szerette az ötletes, szellemes társaságot, Jó adomákat. Találó mondásai sokáig éltek a Próféta nagy asztalánál, ahol a többi közt Szemerjay Károly azt fejtegette, hogy könnyű a szé­kelyt megismerni, mert a vezetékneve is keresztnév. Akkor Misi Zsiga (egy hóbortoa zsidó órás) is székely, felelte rá Cserép atya és zabolázatlan kacajt (akasztott. Vass Károly takarékpénztári Igazgató szaiymazi villájában vacsoránál, borközi hangulalban, Robi bácsi — a piaristák nagy tisztelője (Elsenstáitcr Róbert), hir­telen l-'erenczi Pista nyakába üli szét­vetett lábakkal. — N t páter 1 erre mondj kádenciát — ha tudsz! — mondá Kiss Gyula felső­városi Umert tréfás gyerlyamártó. Mint a kilőtt puskagolyó, oly gyorsan csapott kö­zénk a találó rigmus: .Csacsi ül a sza­máron, a szatymazi haláron." Egész éjjel a szamarasitott Robi bácsin kacagott a társaság. Akkori .szegedi froubadourok* között fe­lettébb népszerű volt Llpcsey Ádám, aki a régi lómat feliratos kövek modorában „ásotthalmi lelelek" cimen a közéleti fér­fiakról jellemző distikonokat készített az ügyesen szerkesztett .Szegedi Hüvelyk Milyi" cimü élclapbj. A bort és irodal­mat egyaránt kedvelő Cserép Sindort a kOveikező találó pirversben jellemezte: Literátus vagyok, caicteiei a verib. P.arista C'erép. Jót mosolygott rajta a város, ellenben a főigazgatónak szánt párvetaen már kaca­gott, mert pajzán éle volt: Téte á télénél kedves a csintalan sikoly, Páter Fehér Ipoly. Csendes, szerény, világtót elvonult, csupán édesanyját látogató, szikár magas, nagyfudományu botanikus, de gyönge gyomrú és emiatt könnyű süllekkel élö Pap János rektorra azért nehezteltek rend­társai, mert mindig szoposbárány és Ji­szekszagu" liba és pulykapecsenyével tar­totta óket. Az óriás termetű, félelmes erejű, de galambazelld délvidéki sváb Obelcz József német tanár, az első órán teleiratta velünk az állványos táblát és ránk szólt, hogy hamar fordítsátok a tiszta felére, de amig készülődtünk hozzá, azalatt odalépett, egy kézzel felülről megmarkolta és lefelé irá­nyuló csavarintással hirtelen a tiszta ol­dalára állította. Megrémültünk ekkora robusztus erő láttára és félve kuporodtunk a padok mélyébe. Szent Isten! ha ez polonvág bennünket, a fejünk lerepül a váltunkról 1 De nem vágott, haragudni se tudott, hiszen epéje se volt. 1875. tsvaszán, árvízkor, kora reggel, vészharang verte 101 a várost: a sörház­kaszárnyánál (a szemkórház táján) be­szakadt a töltés. A közel lakó piaristák Obelcz Józseffel élükön, elsők voltak a veszedelemnél és az odaözönlö diákok­kal és kubikosokkal versenyt dolgoztak a szakadás betömésén. Mi ketten-hárman cipeltünk egy-egy lazán töltött földes­zsákot, addig Ooelcz tanár ur hóna alatt két-két llldeszsákot vitt és dobált a sza­kadékot elzáró karózás mellé. Hüledezve nézték ezt a kubikosok, amig a gödörgazda lel nem világosította őket: .Könnyű neki, mindig huasal él ez a pap, azért olyan erős!" Egy este az Oroszlán kávéházban bll­liárdozott, egy kapafos svalizaér-tiszt bele­kötött és kardot húzott rá. Obelcz ugy bánt el vele, mtót egy csintalan diákkal, gyöngéd, nyájaa mosollyal kivette kezé­ből a kardot s a hepcláskodóf két kar­jánál fogva felemelte éa a billiárd köze­pébe ültette. A sarokban kártyázó tisztek felugráltak, kardot rántottak, ellenben Obelcz egy széket ragadott és imponáló nyugalommal várt a kávéház közepén, némán, félelmesen, mint hajdan az aréna közepén, a szőke germán óriás, aki a talpig légy vérzett gladiátorok támadását várja. A tisztek engedtek és hazamentek. Három nap múlva át voltak helyezve, valamint Obelczet is áthelyezte lőnöke a tanév végén. Kemény, vasszigoru, kartársai által is hajlíthatlan Stanczil Károly rektor és mathematlkus szivében jó indulat lakott. Egy egy cainyt évekig nem feledett el és üldözte érte a pajkos diákot, de az érett­;i vizsgálatnál megbocsátott neki. tudós professzor rossz fogai miatt nagyon félt a — cugtóL Még akkor jultuaban is tanultunk (augusztus-szep­tember volt a szünet) s a l*\ '>rróbb kánikulában sem volt szabad az ablakot nyitva tartani. Később Debrecenben volt rektor és mikor 1882 ben Tetétlenben a félkezü Zichy Géza zene grófnál nevelő voltam, Püspökladányban az állomáaon találkoz­tam vele — utoljára. Kalapot emeltem előtte. Keményen 'ámnézett és megállí­tott : .Hát magát micsoda erre?" .Nevelő vagyok itt a ban, Tetéüenen." .No akkor maga is belekerül, a feketekönyvbe." ^Miért kerülnék én bele a rektor ur leketeköny­vébe ?' Mert nem log végezni — a zsí­ros fazekak mellett". Ez döntő volt rám nézve. Fél év múlva visszamentem az egyetemre és végeztem. Hiába tartóztatott a gróf. hogy örökös kenyerem lesz nála. Diplomámat azonban nem bírtam bemutatni velem szembea M­za'matlan tanáromnak, mert a találkozái után nemsokára a tulhizott és vastag­nyaku rektort szél érte. A felsoroltak voltak a mi Jó tanáraink, akiknek telki egyensúlyát, összhaogzalos, derűs szivvilágát sohasem zavarta meg a fiatal, lelket elperzselö kedélytelenaég és türelmetlenség mérges indulata. E"őt­tük nem volt hit-, nyeiv- és ftjkülönb­ség, csak az embert látták tanítványuk­ban, aki tökéletesedésre szorul. A szer­zetesi élet erénye és kincse — amely mentes volt a házigondok és családi ba­joktól — nem aavanyitotta be a derűs létek- és kedélynyugalmukat. Gyarlósá­gokon való felülemelkedést és bölcs meg­értést csakis övékéhez hasonló nagy tu­dással és harmonikuséleltei lehetett meg­szerezni. Elmondhatjuk, hogy emberré tettek ben­nünket és a mi nyilvános működésűnkben hasznos volt és amivel embertársainknak javára voltunk, azt mind nekik köszön­hetjük. E pár sor Írásomat társaim nevé­ben is hálánk jeléül kegyelt emléküknek szentelem. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents