Délmagyarország, 1925. július (1. évfolyam, 36-59. szám)

1925-07-05 / 40. szám

DELMAOYARORSZAQ 1925 julius 5. Iskolatársak. Méla rezignációval olvasom a lapokban, hogy egyre-másra összetömegelnek a hajdani iskolatársak (iz, husz, sőt negyven évi talál­kozóra. A tavasszal magam is gondoltam rá, hogy összetrombitálom a cimborákat, akikkel együtt faragtuk az iskola padját, de aztán mégse lett belőle semmi. Elég időt éltem ah­hoz, hogy megállapítsam, mennyire mese az egykori iskolatársak jó viszonya. Hiszen ha egyáltalában van barátság, annak szálai nem abban gyökereznek, hogy egy padban ültem Piscquegnac Álmossal. A találkozók leginkább arra jók, hogy agyonsajnáltassam magam valamelyik pálya­társammal, aki jobb sorsba jutott, mint ami­lyenben én megfeneklettem. , Valahányszor eddig elmélyülni igyekeztem a múltban és reminiecenciák fölslevenitésébe fogtam, sose fejezhettem be a mondatomat) mert diákkollegáim eseteket vagdostak a fe­jemhez, hogy milyen merészségeket mondtak ők a miniszternek s az milyen szánalmasan összetörve válaszolt. Ilyenkor mindig olyan előkelő térsaságba jutot­tam, hogy szégyenkezve bújtam a borospalac­kok mögé. — Te persze csak újságíró vagy, mondta ilyenkor a kéy viselő, nem ismered azt a leve­gőt. De majd elmesélek valamit, jóízű dol­got faraghatsz belőle. Ezzel elmondta (még pedig rosszul) az egyik karcolatomat, amit évek előtt irtam két hires államférfiuról. Konstatálom, hogy nem a barátomról van szó, ő mégis magát illesz­tette most bele. Legalább tizenöt év«; nem járok iskolatársi találkozóra, pedig nekem több konskolázisom volt, mint másnak. Tessék csak kiszámítani, hány diák kerül elő, ha elárulom, hogy a fel­sőbb osztályokat (az alaposság kedveélt) két­szer jártam, az érettségi tárgyában pedig hat város helyi viszonyait tanulmányoztam. De szükségem van rá, hogy minduntalan Issajnáljanak valamiben? — Ha katona volnál, megértenéd ezt, mondja katonabarátom, aki végső kéttégbeesésében zupáit be az önkénteai éir után. A régi sá­szári hadsereg jámbor tündérboniyuja volt mindenkor, ha nincs érettségije, ma ő is meaiilábos sváb paraszt, mint a többi hozzá­tartozója, dc mivel megúszta a hábojut és ijedt tudatlanságával mészárszékre küldött akit csak küldhetett, - hát tekintély. — A ti civil-felfogáslok .,. mondja mély­ről jövő gőggel. Van továbbá vagy kétszáz szóra menő szóbősége, de ezek javarésze is rokon­fogalom. Mindig rosszul beszélt magyarul, azóta a keveset is elfelejtette 8 szinte lün' tetve gajdolja a gerinán szót. — Fiam, eiposványosodtál, intett kövér ujjával a falusi plébános. Túlságosan világi életet élsz ahhoz, hogy el tudnál mélyedni a lelkiekben. (Én este kilenckor holtraiáradtan, elsava­nyodva fekszem le, ellenben ő ellene legalább félévenkint jártak a panaszok a püspökhöz. Meg se mondom, hogy miért. De nem lel­kiekért. Nagyon elmélyedt. Ha semmi se igaz, de ez az egy bizonyos.) így esett, hogy lassankint teljesen vissza­vonultam gyermekkori emlékeim részvevői­től, féltem megbolygatni azt a harmóniát, amely bennem é t. Igy, a távolból, olyan ked­vesek, elevenek, szeretetreméltóak. Minek őket közel hozni? Maradt a múltból egy fiu, az sohasem jött közénk. Einberöltőr,yi az idő, hogy nem láttam, de nem tudtam elfelejteni, hogy mi ketten ragaszkodtunk legjobban egymáshoz, verse­nyeztünk a jóban is, komoly dolgokkal fog­lalkoztunk s mi szakadtunk el egymástól leg­messzebbre. Ó a fejébe vette, hogy ember lesz s egy forinital a zsebében nekivágott Budapestnek. Akkor már volt valami szerény diploma a zsebéb.-n, dc több akart lenni. Lelt is. Rengeleget éhezett és többet aludt apró kávéházak billiirdasztalain, meg a Vá­rosligetben, mint ágyban. Néha fölkerestem és olyankor meleget is evett. Két órán át tu­tudott magával cipelni, hogy felfedezzen olyan apró koszthilyeí, amelyik két krajcár­ral olcsóbban adja az ebéd-menüt, mint a Józsefváros három gráciája. Vitt Budára, szegény svábnépekhez, kifőzőhelyekre azzal az indokolással, hogy megspóroljuk a híd­pénzt, ha — mit tudom én már melyik hi­don megyünk át. Hagytam, teljék benne kedve, habár a gyaloglás sósam volt kenyerem. Aztán elérte a nit akart, nevetett a sorson, mert szívósságával kifogott rajta, — már pe­dig én ugy voltam a szívóssággal, akárcsak a gyalogolással. Igaz, neki volt kitűzött célja s megelége­dett azza1, amit az élet nyújtott. Később meg­házasodott, jöttek a gyerekek, — többnyire a házasság távolítja el egymástól a messzebb levő bajtársakat. Ugy érzi ilyenkor az ember, hogy elszedték tőle azt, akit gyerekkora óta forrasztott magához. Uj szokások, uj levegő, — pláne, ha az asszony is pedagógus. A cimborám otthonülő lett, én -pedig fedél alatt csak magamban szeretek lenni. Kint a világ­ban is minél kevesebb-magammal. Elég abból annyi, hogy rengeteg idők után megint találkoztunk, véletlenül. Megörültem, átöleltem. — Hogy vagy? — Köszönöm, felelte, pályám kielégíti lel­kem kívánalmait. Nyeltem rgyef. — Mit csinál az édesapád? — Atyám, felelte, a mut év őszén elhunyt. Vízkor volt halálának okozója. (Most már kettőt nyeltem, ellentétben az öreggel, aki egész életében csak ivott, azért folytattam az érdeklődést.) Volt a barátomnak egy öccse is, bolond históriába kavarták gonosz emberek, hát biz azt bezárták egy kicsit. Annak idején tele voltak vele a lapok. — Te, mondom, nem látom tisztán a Tóni dolgát. Mi történt azzal a szelíd jó gye­rekkel ? Barátom felhúzta a szemöldökét. — Fivérem nem volt tisztában cselekmé­nye jogi következményeivel, áldozatul esett jóhiszeműségének. Ez már több volt a soknál. Hát azért ta­lálkoztunk, hogy ilyen olvasókönyvből sze­dett mondatokkal gyilkoljon? Hirtelen az órámhoz kaptam. — Isten áldjon, szaladok, mert lekések a vonatról. O volt az utolsó iskolalársam, akivel ta­lálkoztam. (Sz.) ffirele VII/5, Vasárnap. Róm. kat. és pro­testáns Zak. Antal. Gör. kat. 4 óra 9 perckor, nyugszik Özséb Nap kei 8 órakor. A Meteorológiai Intézet időprognózisa: Vál­tozóan felhős, egyelőre meleg idő várható, helyenként esővel (zivatarral) és később hő­sülyedéssel. Somogyi-könyvtár zátva, Muzeum nyitva d. e. tO-'.ig. Egyetemi könyvtár vasár- és ünnepnap zárva van. . A szinházi előadás este 8 órakor kezdődik. Szegeden a gyógyszertárak közül szolgála­tot tartanak : Apró Jenő Kossuth Lajos-sugárut 61 (telefon 996), Barcsay Károly Széchenyi-tér (telefon 27o), Borbély József Takaréktár-utca (telefon 1268), Nagy György Boldogasszony­sugárut (telefon 1125), Moldvány Lajos Új­szeged (telefon 846). — Kereskedők nagygyűlése. A Szegedi Kereskedők Szövetsége vasár­nap délelőtt fél 11 érakor a Lloyd Társulat nagytermében a forgalmi adó rejormja, a záróra és az uj felértéke­lési rendelet tárgyában nagygyűlést tart, melyen a Szövetség tagjait és minden érdeklődől szívesen lát. A Szö­vetség ezen mozgalmával csatlakozik az OMKE és a fővárosi gazdasági érdek­képviseletek országos akciójához, mely­lyel a kormánynak ki nem elégítő for­galmi adótervezetével szemben a for­galmi adónak alapvető reformjáért küzdenek. A nagygyűlésen el fogják ha­tározni, hogy hétfőn délután kettő'és négy óra között az összes helybeli üz­letek tiltakozáskép zárva maradnak. A Lloyd-helyiségbeli tiltakozó gyűlésen természetesen az iparosok is résztvesz­nek, akik teljes mértékben egyetértenek az ügyben a kereskedőkkel. — Szeged részvéte. Dr. Márki Sán­dor, a szegedi egyetem nagynevű taná­rának elhunyta alkalmából a város ta­nácsa az alábbi részvétlevelet intézte az egyetem rektorához: Dr. Márki Sándor egyetemi nyilvános rendes tanár urnák, az egyetem tanárának, a Magyar Tudo­mányos Akadémia rendes tagjának vá­ratlanul bekövetkezett elhalálozása al­kalmával Szeged szab. kir. város kö­zönsége és törvényhatósága nevében mély részvétünket tolmácsoljuk. A meg­boldogult egyik legértékesebb munkása volt a magyar tudománynak, a magyar hazafiságtól áthatott történetírásnak, igazi barátja városunknak és önzetlen támogatója haladás iránti törekvéseink­nek. Csonka-Magyarországunk egyik hazafias harcosát vesztette el benne, lángoló elméje akkor lobbant ki, mikor árva hazánk visszaszerzésére minden buzgó munkására nagy szükségünk van. Halála nagy vesztesége az egye­temnek, a magyar hazának, a magyar tudománynak, de városunknak is. A legjobbjainkat megillető mély fájdalom­mal, gyásszal kisérjük koporsóját. — Ezenkívül kondoleáló levelet irt a ta­nács az özvegynek is. HázassAg. Dr. Balassa Jenő sze­gedi ügyvéd és Bleyer Lilly (Halmi) a mai napon házasságot kötöttek. Olcsőmodollkiárasltáa Relch Er­zsinél, Vár-a. 7. Szövetkabátok, kosz-" tümök és ruhák 1,000.000-tói kapha­tók. Párisi kalapok mélyen leszállítóit áron. 52o — Siövetiégbe tömörülnek a borsod- éi gömőrmegyel lakók. A háború utáni lakásviszonyok kitermel­ték a háziurak országos egyesületét, amely állandóan akciózik a lakbérek emelése érdekében. A szövetkezett házi­gardák akcióinak ellensúlyozása céljá­ból a budapesti lakók szintén egyesü­letbe tömörüllek, de a vidék még tel­jesen szervezetlen, aminek a lakókra nézve rendkívül súlyos következménye lehet. Szórványosan történtek ugyan kísérletek a lakók megszervezésére, de eredménytelenül. Most — mint Mis­kolcról Jelen'ik — Borsod- és Gömör­vármegye községeiben mozgalom in­dult meg arra, hogy Járásonkint alakít­sák meg a lakók szőve ségét, amely minden esetben egységesen képviselje a lakók érdekeit. Az előkészüle'ek a szövetség megalakítására már meg is kezdődtek és talán már julius, de leg­később augusztusban formálisan is megalakul a borsod- és gömörmegyei lakók szövetsége. A szövetség meg­alakulása után nyomban hozzálát a községi lakbérfizetések terén uralkodó sérelmek kiküszöböléséhez és általáén igyekszik majd lenyesegetni azokat a kinövéseket, amelyek a községi lak­bérek tekintetében jelenleg fönnállanak. — A löazkeíek nem akarják en­gedni a papjukat. Népes röszkei depu­táció óvakodott be szombaton a pol­gármesterhez. Kísguci Mihály kapitány, a deputáció vezére illendő kalapforga­tások és torokkösiörüléiek közben elő­adta a falu kívánságát. Mivelhogy a kegyúri bizottság Röszke filu papját, László János tisztelendő urat választotta meg felsőtanyai plébánossá és minek­utána a röszkei nép nagyon megkedvelte lelkipásztorát, letinkdbb az volna a kí­vánság, hogy László János maradjon meg Rószkén, vegyenek maguknak máshonnan papot a felsótanyalak. A polgármester, aki ! nagyon meghatódott a röszkeiek ragaszkodásán, — felvilá­gosította a küldöttséget, hogy a kegy­úri bizotlság választása Jogerő?, ciak a püspök változtathatná meg, ezenkívül Ltszló János pályázott a felsőtanyai plébániára, ami pedig azt bizonyítja, bogy ő akart elmenni Röszkéről. Meg­vigasztalta azulán a polgármester a röszkeieket, hogy a kegyúri bizottság talál majd számukra is olyan Jó papot, mint amilyent a Felsőtanyára meg­választott László János személyében el­vesztettek. A deputáció ezután beletö­rődve a váMoztatbafatlanbi, illendő bu­csuzkodások ulán eltávozott. Eljegyzés. Dr. Stark Emil el­jegyezte Neumann Zsuzsikát, dr. Neu­mann Lipót jászberényi főorvos leányát. — Nem épitlk fel a belvárosi leány­iskolát. Annak idején megírtuk, hogy a város a belvárosi iskola üresen álló telekrészén fel akarja építeni a leányiskolát, hogy fel­szabadíthassa az iskola számára lefoglalt Jernei-házban levő lakásokat. A Jernei-ház — mint ismeretes - a Szeged-Csongrádi Ta­karékpénztáré. A polgármester már régebben tárgyalt a Csongrádival kétmilliárdos ked vezményes építkezési kölcsönért, de ered­ménytelenül. Igy a belvárosi leányiskola fel­építésének ügye ismét kútba esett. Németh Mária hangversenye jul. 17. — A pécikól bazaltbinya elfogadta a közgyűlés kövezési határozatát. A juniusi közgyűlés, mint ismeretes, el­határozta, bogy elfogadja a pécskői bazaltbánya ajánlatát és megbízást adotl a bányavállalatnak Üsennégymillíirdos kövezési munka elvégzésére. A tizen­négymilliárd koronát a város három év alatt részletekben fizeti meg a vállalat­nak. A tanács i közgyűlés hitározatát azonnal közölte a bányavállalattal és sürgős nyilatkozatot kért, vájjon a vál­lalat elfogadja-e a közgyűlés feltételeit. A bányavállalat a kért nyilatkozatot egyik mérnökével már le is küldte Szegedre és bejelentette azt is, hogy a nagykörút kövezését i lehető legrövi­debb időn belül megkezdi, a felhasz­nálandó kőanyagból pedig min'át küld a városnak még a kö leszállítása előtt. Halálozás. Özv. Neumann Albertné hosszas betegség után e hó 4-én el­hunyt. Temetése f. hó 6-án, hétfőn délelőtt félíiz órakor lesz a zsidó temető cinterméből. A Ponclére Általános Biztosító inté­zet vezérügynökségénél ulipodgyász biz­tosítás igen előnyös feltételekkel köthető. Selyem ­újdonságok megérkeztek újból legnagyobb választékban kaphatók J7J Wigner Testvérek divatáruházában, Szeged, Kárász-utca 10. Boltheluisegek négy egymásba nyíló szoba fogadalmi temp­lom mellett, esetleg irodának is igen alkalmaB, jutányosán átadó. Mielőtt elkölti a nÁm^ÁI siessen a VEN U SZ penzevy ILLATSZERTÁRBA hol parfümök és pipere cikkek áron alul leaznek még csak rövid ideig kiárusit/a l Végeladás! « HÍMZÉST, minden mis kézimunkát és eltiralzolátt a leg­modernebb minták alap­ján, elismert legszebb kivitelben és legjutányoiabb áron készítek. 64 MŰ 11 RD RD7CI kézimunka üzlete iiULLCK CK&al Szeged, Takaréktár-u, 1. Értékes fllagOlt azunn íl felszerelem .ÉVA" BIZTOSÍTÓ patenttel. Olcsó ajándéktárgyak kaphatók . a BABÓS ÁRPÁD óra- és ékszerkiszitő. 54 Oroszlán-utca 0. Fiatal, nös, elsőrendű munkaerő ügyvédi irodában vagy bárminemű állást elfoglalna. Fűszer- és gyarmatáruban nagy jártasság­gal rendelkezik. Cim .Szorgalmas* jeligére e lap kiadóhivatalában. 474 IOO millióra Ingyen és díjmentesen biztosítja minden magyarországi előfizetőjének ingóságait tűzkár ellen a VIIaÁG. Fizessen elő a VILÁQ politikai napilapra. A VILÁQ a legtartalmasabb, legnívósabb és legjobban értesült napilap. Értesü­lései megbízhatók, külföldi hírszol­gálatait minden világvárosban saját munkatársai látják eh Cikkeit a leg­jobb magyar publicisták írják. Előfizetési árak I hóra 60.000 K, negyedévre 180.000 K. Uj előfizetőknek rögtön Megindít­juk a lapot, az előfizetés csak julius 1-től számítódik További 100 millióra ingyen és díjmentesen betörés ellen, (vagy még 100 millióra tűzkár ellen) ha egy uj előfizetőt szerez. VILÁQ kiadóhivatala, Budapest, VI.. AndrA»ay-ut 47. aki nem"a Back-kóserétteremben étkezik. Q7PNPRLIP|Í \^\iAVtni\ IIPIVP | BUDAPSHT, VI., HAJÓ8.UTCA 12.SZ&M (Opera mOBOtt). WTCL|CUICI\ UUCUIIU£U HOLJC,

Next

/
Thumbnails
Contents