Délmagyarország, 1925. július (1. évfolyam, 36-59. szám)

1925-07-28 / 56. szám

Apa 2000 korona. DEMAGYARORSZAG Szerkesztőség: Deák Ferenc-u. 2. Telefon 13-33. Kiadóhivatal, WHcsönkönyvtár és jegyiroda: Dugonics-tér 11. Telefon 306. Nyomda: Petőfi Sándor-sugárut 1. szám. Telefonszám 16-34. Szeged, 1925 julius 28, KEDD Tekintsük Miromesniit! Miiomesnil nem rgy bites verseny­lónak a nevr, nem is primadonna, nem boxbajnok, aki ugy emel magának ércnél miradandóbb emléket, hogy szabályos mérkőzésben kiveri egy volt suszterlegérsy fogai', amivel belekerü a viUgsajtóbs, — nem, Miromesnii még csak nem is francia tábornok, akin gólt rufcott Abd el Krim. Miroxesnii francia ugyin, de nem tábornok, csak egy kii falu Normandiában, mindaz­által legyen szabad a számára annyi helyet lefoglalni az újságból, amennyi vita nélkül megillet egy karc-u lábu primrdcnnát, vagy egy dagadt izmu box-bijnokot. Hazaárulást se lásson benne senki, hogy mi egy notmandiai faluba kacsint­gatunk, fatalpu breton párásítók közé, hiszen valamikor kCzéleti szállóige vo!», hogy tekintsük Angliát l A háború előt volt nagy divat Angliát tekintgetni, ám­bár, sajnos, nem látszott meg rajiunk ez a tekínígetés. A kurzus megváltoz­tatta a divatot, a kurzus kimondta, hegy igaz magyar nem pillog a fertőzőt' nyugatra, hanem fatyfll rá, mint önér­zetes turánihoz illik. Ei amikor elvete­medett destrultivok olyasmivel hoza­kodtak elő, hogy bizonyos felelőtlen cselekedetek rosti hírbe kevernek ben­nünket a külföldön, hivatalos helyrCl ís denuncíálásnak bélyegezték az ilyes­mit és kijelentették, fcogy a külföld rotsi kedvível pedig mi nem törőd heiflnk, akinek nem tetszünk, az ne adja hozzánk a lányát. Azonban mi tesz Isten ? Vass József miniszterelnök­helyettes utunk, ugy is mini foteton* minisztere ismét fölfedezte a külföldet. A tegnapi lapokban kijelentette, hogy a kereskedők nagyon meggondolatlanul indították meg a boltbér-akciót, meri ebből a külföld arra a téves következ­tetésre jut, hogy a magyar kereskede­lem válságban van, mert a magyar kereskedők már az egy esztendei boll­bért se tndják egy összegben kifizetni. Igazán szerencse, hogy van olyan mi­niszterünk, aki kellő pillanatban a kül­föld fontosságát is felismeri és még nagyobb szerencse, fcogy már cincse­nek vakmerő destrnklivok, akik azt mondanák, hogy a népjóléti miniszter­nek ez a jószándéku kri:ikája majdnem olyan, mintha denunciálná a magyar kereskedelmet a külföldön. Azonban ne ártsuk magunkat a ma­gas politikába, hanem tekintsük inkább Miromesniit, a kis normandiai falut, amelynek nitcs egyéb nevezetessége, mint egy öreg kastély, olyan, amilyent a vasúti olvasmánynak szánt francia regényekből ismerünk. Egy öreg kastély, pusztuló geszteryefa-erdőtől körülvéve, kiszáradt halastóval, amelynek pariján a törött Ámor-szobrot befutotta az el­vadult borostyán. Egy öreg kastély, amelynek földszintjén a falusi nemesek életét éli egy föidesuri család, az eme­letén pedig lí katlan szobák vannak, amelyeknek pókhálós ablakában ködöa éjszakákon magától föllobban a titok­zatos gyertyafény. Ilyenkor kereiztet vet magára Jacques apó, a miromesnili toronyőr és másnap mindenfelé azt beszélték a faluban, hogy megint ki • sértetek jártak az ócska kistélyban. Mert a kisgazdák Miromesnilben is csak babom 8 emberek, ami nem is csoda, mert Miromesnilben még most is csak parasztoknak hivják a kis­gazdákat. A mult vasárnap azonban fényes délben volt kisért normandiai kis faluban és -úinikusok, irók, művészek, poli iku&ok, a mai francia élet legragyogíbb nevü alakjainak sze­meláttára jelentkezeti a kiséríet a kas­télypark borostyán-ligetében. A kisértet fehér rcárványból iolt és Párisból, a Parc Mor.ceau-ből indult el a nor­mandiai parasztok közé. A Pa:c Mon­Elöfizetési árak: Egy hónapra helyben 40.000 kor, Budapesten és vidéken 45.000 kor. Fgyes szám ára hétköznap 2000 kor., vasár- és ünnepnap 3000 korona. I. évfolyam, 56. szám. cefu sötétzöld bükkfái alatt fehérlik Guy de Maupassant híres márvány­szobra, a lábánál pihenő mátvány­asszonnyal s ennek a szobornak a márvány-mását leplezték le vasárnap abban a normandiai faluban, ame'y­nek a nevét az egész kulturvilágban azért ismerik, mert ott született Mau­passant, akiről nem mindenki tudja ugyan, hogy a gall szellem legkristá­lyosabb kifejezőbe, akinek tán a nevét se fudja kimondani nagyon sok ol vasója, de akinek a novelláit és re gényeit mégis öt világrészben olvassák. A francia irodain: i élet kitűnőségei vették körül Miromesnilben a márványból már hazajáró lelket, de a szc bor diszőrségé rr égis csak a miromesnili parasztok tették, 8mi kissé szokatlan dolognak tetszik a mi szittya tájainkon, akkor az irodalmi .ünnepek dekorációiból mindig hiányzik az az elem, amelyet nemzet­fenntartónak szokás nevezni és nem is egészen méltattat ul. Hiszen a föld népe nemcsak kenyeret adott minden idökten ennek az országnak, hanem Petőfi Sándort és Arany Jánost is adott neki, amit minderki tud, csak éppen a föld népe nem tud. Azonban tovább is van a nóta a miromesrüi parasztokról,ak kievett kalappal köszön tötték néhai földesurukat, amikor az visszatéri közéjük a halhatatlanság már­ványköntösében. A normandiai pa­rasztek nem dekoráció gyanánt ren­deltettek be a preféf által a miro­mesnili szoborleleplezésre, hanen ugy jelentek olt meg, mint házigaz­dák, mert ők voltak azok, akik hazahívták néhai uraságukat a Parc Moncesu bükkfái alól a kastélykert öreg geszti nyéi alá. A miramesnili parasztok adták össze azt a pénzt, amelyből szülőfalujában szobrot emel­tek Maupassantnak, a!i novelláiban olyan márványba faragta a vidékebeli francia parasztot, amely tovább fog dacolni az idővel, mint a párisi és a miramesnili szobor. ... hát tekintsük Miramesnili ? Min cfen tisztelet a francia zseninek, aki uto'ét hetetlen mestere a modern novel­lának, de hol van az ő paraszlrajzolő művészete attól a magyar zsenitől, akit ujy hivtak, hegy Tömörkény István! Képtelenségeket nem gondolunk és nem is próbáljuk meg elképzelni, hogy a szegedi kisgazdák szobrot állítsanak Tömörkény Istvánnak valahol a homo­kos világban, a jegenyék alatt, hogy a magyar ég szikrázásában mindörökre együtt legyen azokkal, akiket senki nem szeretett még ugy, mint ő és aki ket ő az örökkévalóságnak mintázott meg. De falán azt szabad megkérdez­nünk: híny szegedi gerendás szobá­ban találni meg a gerendán Tömör­kény István könyvét, aki nem hatal mas földesura, hanem rajongó hódo­lója volt sz ő népének? Hiszen ha földesúr lett volna, akkor bizonyosan jobban ismernék! A lakók harca a késedelmi Iramat ellen. Eudtpest, július"27. Foss József mi­nhz'erciLökhtlyettes nég ezen a héten kibocsátja a házbérfizetésről szóló ren (leletet. A lakók és üilttbér!ők köriben megütkCzést telteit a miniszterelnök­helyet! esrek fzortbalon, a szanálási bizottságban mondott beszéde, amely­ben bejelentette, hogy a házbéifizetés; ugy módosif]*, hogy az augusztusi év­negyedben az első hénopra esedékes béren kívül a három húnepra szóló kincstári haszonrészesedést, a második és harmadik hónapra pedig egy szá­zalék késedelmi kamatot kell fizetni a hátralékos ősszeg után. A lakók íz hangoztatják most, hogy teljesen igaz­ságtalanul kell fizetnifik ezt a késedelmi kamatot, mert hiszen Európa többi or­szágaiban is az a szokás, hogy a ház­bért havonta fizetik. A L'kók Szövetsége a holnapi nap folyamán fölkeresi Vass József minisz­terelnökhelyettest és megkéri arra, hogy a házbér fizetésről szóló rendelet ki­bocsátása előtt (egye ujabb mélegelés tárgyává a lakók kívánságát. Vass József miniszteretnökhelyetíes egyébként ma délelőtt magához kérette Osváth Albertet, a lakásügyek országos kormánybiztosát, akivel több mint másfél órán keresztül tárgyalta meg a házbérfizetésre szóló rendelet szövegét. Eilenzéki politikai körökben most, hogy tisztán látják azt, hogy a minisz­terelnökhelyettes ragaszkodik a lakások 1926. évi május 1-ei, illetve november 1-ei fölszabadításához, elhatározták, hogy ujabb akciót tnditanak a lakás­forgalom fölszabadításának elhalasz­tására. „Németország nem beszélhet leszerelésről, mig be nem lép a Népszövetségbe." Páris, julius 27. Knonsíeyből jelen­tik, hogy Balawln miniszterelnök egyik beszédében, amelyben a konzervatívok külpolitikájával f< g'alkozoft, többek közt a következőket mondotta: — Ami a biztonsági szerződést illeti, az abban javasolt megállapodás .előzékeny szellemben és a nemzetek szövetségének tagjaival egyetértőleg készültek. Németország azt állítja, hogy xeszélyben van, mert fölfegyverkezett szomszédai közt ő maga teljesen fegy­vertelenül áll. Németországnak csak akkor lesz joga, fcogy ezen kérdésben meghallgatást biztosi son magának és a nagyhatalmak elé lépve csak akkor kérheti, hogy a leszerelés kérdése vizsgálat tárgyává tétessék, — ha Ang­liához és Franciaországhoz képest maga is tagja lesz a Nemietek Szövetsé­gének. Az angolok és a franciák azt az álláspontot foglalják el, hogy az Európa békéjéhez vezető ut három szakaszra tagazódik: a biztonság, a döntőbíró ság és a leszerelés kérdéseire. tíamarosau elkészül a válaaz a német jegyzékre. London, julius 27. A Times párisi különtudósitójának jelentése szerint a francia és angol kormány tárgyalásai a nemze közi jog bizonyos kérdései­nek egyöntetű értelmezéséről kielégí­tően folynak. A versaillesi szerződés klauzuláit mindkét féi immár egyön­tetűen magyarázza, ami lehetővé :eszi, hogy a német jegyzék dolgában rSvi­debb időn belül elkészüljön a válasz, semmint az első mpókban gondolták. Annyi megállapíihaló, hogy a franciák álláspontjának íő'eg elméleti kiinduló­pontjai vannak, mig fz argói állás­pont alapjául gyakorlati mérlegelések szolgálnak. A két álláspont ily mó­don jól k'egészii egymás'. Megálla­pítható, hogy a rajnai kormányrend­szer (a rajnai* zóna demili'arízálása) kérdésében teljes a megegyezés. Essenböll kivonultak a megszálló csapatok. Berlin, julius 27. Essenből jelentik: Ma reggel az itt állomásozó megszálló csapatolt megkezdték a kiíonulás}. Gya'ogcs pa'ok voi.ulnak ki a város­ból, a tűzínégei már tegnap elszállí­tották. Az Essenben állomásozó idegen gyalogezred és a szekérkülönitmény hátralevő része szerdán hagyja el a város'. A B. Z. am Miitag megbízható pá­risi és londoni értesülést közöl, amely ezerint Dflsszeldorf, Ruhrort és Duis­burg szankciós területét a Jondo. i egyezményben megengedett végső ter­minuson, augusztus 16-án fogják ki­üt iteni. A francia törvényha ósági vá'asstásob. Pdrls, juliui 27. A váliszlások vég­leges eredménye szerint a baloldali karlelpárt 133 mandáuuot ért el A Havas Iroda kiemeli, hogy a váliszlá­sok tulyos vereséget hoztak akommn­nistákri. A második választás kimene­tele még inkább megerősíti a balra tolódást. A tegnapi pótválasztásokon a szocialisták győztek. A riffkabilok ujabb íátmdáaa. Páris, julius 27. A Matin fezi jelen­tése szerint 23-ról 24-re virradó éjjel a riffek befészkelték msgukat Taton környékén. Támadásukat a francia el­lentámadás visszaverte és a riffek szá­mos sebesült és hadianyag visszaha­gyásával elmenekültek. A következő éjjel visszatértek. Francia résztől nem voltak veszteségek. London, julius 27. A Times tangeri jelentése szerint Abd el Krim a francia­spanyol jegyzékre állítólag a*t vála­szolta, hegy hajlandó az ellenségeske­dést megszűntetni és a franciák béke­felté'eleíről tárgyalni azzal a kikötéssel, ha Franciaország és Spanyolország kö­telezik magukat a riff-'területek függet­lenségének a biztosítására és a tárgya­lásokat Tangerben folytatják. A franciák és a spanyolok valószínűleg ma fogják megadni a választ. Hsnderton a békeszerződésekről Bécs, julius 27. A Neue Frele Presse irja: Henderson Artúr, a munkáskor­mány volt belügyminisztere, feltűnést keltő cikket irt a békeszerződések reví­ziójáról. Idők multával — irja a cikk­ben — minden békekötés revízióra szorul és revízió alá is vétetik, vagy a szerződő felek egyetértésével, vagy pe­dig egy uj háború következményekép. A versaillesi szerződés, amelyről azt mondják, hogy a világbéke garanciája, magában hordja a megsemmisülés esi­rált. A kormányok akármilyen bizton­sági szerződéseket köthetnek, bizton­ságot mégsem teremtünk olyan szerző­déssel, amely nemzetközi Igazságtalan­ságokat és nemzetközi veszedelmeket akar ötök Időkre érvényben tarlani. A francia szocialisták nem lépnek be a kormányba. Páris, julius 27. A szocialista Szajna­Szövetség rendkívüli ülésben foglalko­zott az augusztus 15-ére összehívott orzzágos kongresszus ügyével. A kon­gresszus napirendjén a következő pon­tok lesznek: 1. Kívánatos-e a ba'oldali kartell uj áalakitása ? 2. Folytatandó e a kormány feltételes támogatása a szeptemberben kezdődő ülésszakon ? 3. Kormány változás esetén a szocialis­ták be"épnek-e az uj kormányba? E három kérdés közül az első kettő­ről az ülés nem határozott, a har­madikra egyhangúlag „nem'-mel vá­laszolt.

Next

/
Thumbnails
Contents