Délmagyarország, 1925. július (1. évfolyam, 36-59. szám)

1925-07-03 / 38. szám

DBLMAQYARORSZAO 1925 ИШш 3. A Kékes. Talán a nagy magyar Alföld metropolisának a llal nem is gondolnak arra, hogy a csonkán maradt hazának éppen ellenkező részén, északon van egy az Alfölddel teljesen ellenkező vidék, a Mátra vidéke. A hegyes vögyes vidék nincsen benőve méi földes búzatáblákkal. Innen a hegyeken, az erdővel fedett tájon a la meg a hegyek belsejében leltárt szén jöo a kenyerctierraő Alföldre, hogy azután csere berével az idevaló szorgalmas, dolgos, jó magyaroknak la jusson a világhírű tiszamelléki búzából. A Mátra szétszórt hegyeivei, ma úgyszólván a lelső trianoni határ. A hegygerincen ma még a nagyiQIO és nagyszájú hős cseh náció vigyorog odaátról, szórják a vádak özönét felénk, de meddig? E szép hegycsoport a világháborúban harmadik ellenálló vonalnak volt beállítva arra az esetre, ha az orosz rozoga gőzhenger a Kárpátok bércein össze nem törik, hogy u'ját állja a magyar vitézekkel, nehogy a rettenetesnek kikiáltóit orosz henger Budapesten— Bécsen át Berlinbe guru'jan. Ma még e hegyvonalnak, Nagyma*yarország természetes koronájának legalsó része van csak birtokunkban. E természeti szépségekben kifogyhatatlan vidék legmagasabb hegycsúcsa a .Kékes*, egyszersmind a megcsonkított országnak legmagasabb hegye (1010 m.). Talán a Kékes Istenhez legközelebbi ut az ellenségtől való körülzáitságunkban, honnan, mint az egész CM nkamagyarország kálvária hegyéről f > hászkodhatunk, hogy adja vissza az Ég szép országunkat a Kárpátoktól az Adriáig, megértve minden magyar egymást. .Kékes" nevét kapu az alatta lakó emberektől, mert messziről, — már a Jászságból — az erdőktől meg a levegőtől kéknek látszik. Hasonló a vidék elrablott Tátránkhoz, itt is megtalálni mindent ki csínyben, ugy mint amott nagyban. Kékesből erednek a csermelyek, hogy patakká nöjjenek, vizet adjanak a szomjazó embereknek, állatoknak ; úsztatják a halakat, viszik a hátrafelé mozgó rákokat. A patakokká nőit csermelyek megállanak a hegyek nyergein, — „kék tó, tiszta tó" — tavat adva a szép természetnek, hogy változatossá tegyék a hegyvidék kincseit. A hegyoldalakon még ma is a hí res régi és modern uj ameiilui ültetésü szőlők nagy kiterjedésben adják az itteni embereknek a megélhetést. Szőlőtőkék ontják a .gyöngyös vísonta" »Ángyét, meg az „egri bikavért" — hogy"ünnepnapon az alföldiek asztalára a „homoki buckái' mellett az is jusson. Mi minden fel fedetlen még ma is e tá jon az emberek kutató szemei előtt? Ezer év még kevés voit ahhoz, hogy mindent, mi itt van, ielledjenek és kihasználjanak az iiteni és az ide jövő magyaroknak. A természet madarai, vad állatai itt még zavartalanul élhetik világukat. Ugyan az emberi lüktető élet, mely mindig ujat, meg ujabbat keres, ide is eljutott. A régi parádi IQrdő modern, uj lett A technika fejlődésével nincs távolság, nincs hely és idő. Nap-nap után, óráról-órára itt berregnek a völgyek országútjain az autók. Repülőgépei a levegő utnélküli utjain, csak a deiejtü meg «a térkép, legfeljebb még a iöldi élet tájékozása után jutnak oda, ahova felszállásnál irányt, utat, célt vettek. Igy tavasszal, nyáron benépesedik errefelé is a vidék, látogatják a jó palócokat, megosztják velük az ozondus, illatos, éltető, üditö levegőt. A jő palócokkal, akik nem mindénnapos, hagyományos népviseleti ruházatukkai bizony magukra vonják az illeni vidéken megforduló idegenek figyelmét. Asszonyok, lányok térden felül érő rlkitó egyszinü szoknyákban, pruszlikban, me zitláb, télen meg ünnepnap magasszáru lakcsizmában, az elmaradhatatlan puttónkosárral a hátán futkossák a hegyeket. Ha megszólítják, szívesen, barátságosan válaszol, de nem szögediesen, de az itteni tájszólással, nem azt mondja, hogy .itten", de azt, hogy .itt la", - a iérli nem vadászni, halászni ment, hanem hogy „•vadaaszni, halaaszni• jár. Az asszony •em vásárol, maga készít mindent, orsó a ház eresze alatt, ott bogozza a saját készítésű fonalat, hogy megszöhesse a szövőszéken a vásznat A léi fi el bíbelődik földjén, ha nincs, nem áll be a bányába, hanem ragaszkodik az ősmagyar foglalkozáshoz, atyafiaival összeállva, hatnyolc hónapra lemegy az Alföldre mezei munkásnak. Vallásos, dolgos, szorgalmas nép, nem foglalkozik politikával, nem káromkodik, d »igozik a hazáért, családjáért. Apraja-nagyja egész nap a f iss jó hegyi levegőn dolgozik, n»„g is látszik rajtuk, pirosak, Iriasek, nem zsírosodnak. Í"dKní[E:r'dennapü3a h-, ny0,C is,l a vilMháb jruban is bőségesen Utazott e rép a Hazáért. Nem sajnálja. sőt büszké kedik ezzel kérkedtl's nélkül. Ma is őrt átl u, , tiianori hatá ron. K.sz ujabb áldozatra a hazáért, szaporítani azoknak a nevelt, akiknek nevei ott ragyognak aranyos belükkel a legkisebb községben is már felállított hfaök neveivel sűrűn teleírt emléktáblán Tősgyökeres, letagadhatatlanul igazi magyar nevek ezek Párád, 1925 VI. 12 Hoaor Mindenki fizessen elő a Délmagyarországra! Hladics-Dobernik kémkedési bűnügye a katonai törvényszéken. A katonai bíróság zárt tárgyalist rendelt eL Budapest, jatiui 2. A Margit-körúti honvédtörvényszéken Ugrik Kálmán őrnagy-hadbíró vezetésével ma délelőtt kilenc órakor kezdte tárgyéin! s katonai törvényszék Hladics-Dobernik József és tárni kémkedési bttapMt. HladíctDobernlk József neve előeiör a nagy nyilvánosság elé ez év februárjában került, smikor szinte páístlan vakmerőséggel szökött meg a már letartóztatásban levő cseh kém s cteb követség Akadémia-utcai palotáját». Csak bostuat utárjlrás után tudták s magyar bstóifgok újra kézrekeriteni HladicsDobernik Józsefet. A katonai ügyészség Hladics-Dobernik József (ilnéven Koskk Oyörgy, dr. Kovács Oyörgy és Pol Róbert) bécsi siűletésű, olmfitii illetőségű 34 éves állitóligos mérnököt, majd társait, Belényesi Jinot 30 éves honvéülóhadnagyot és Demeter Jácoiné 28 éves háztartásbelit a katonai perrendtartás 321. paragrafusába ütköző kémkedés büntette elmén helyette vád alá és halálbüntetést kér. A lefolytatott nyomozás adatai szerint Hlidics József, mint s császári és királyi kőző« hidteteg tagU, 1911. évben elvégezte Bécsben a hírszerző tanfolyamot. A volt császári és királyi hadflgyminitzérium megbízásából Hladict 1912-től egész 1914 ig különböző államokban fontos kémszolgdlatoi teljesíteti. Igy Olaizortzágb.n, majd később Oroszországban dolgozott P.zemyal ostroma alatt a várba kerfllt, ahol orosz fogságba ereit 1918 február havában visszatért Oroszországból Ausztriába került, ahol opröbb szélhámoskodásból tartotta fenn magát. A háború után először 192a év jtnuir haviban tűnt fel, egy viaszstérö togoly szállítmányba ciempéizte be magát, egy Kozák Oyörgy ncveie ü katonától igazolványokat szerzett, szolgálattételre jelentkezett a magyar királyi debreceni gyalogezrednél, ahol |ogoauiatlaBul, mint tiszthelyettes szolgált A debtecmi gyalogezrednél nem volt sokáig maradása, ugyanis egy lopási ügyből kifolyóan letartóztatásba került, tagságából azonban 1921 május 10-én sikerűd megszöknie. A katonai hatóságok már ekkor gyanakodtak Hlidks-Dobernik Józsefre. Kémkedés gyanúja cimén megindították ellent a bűnvádi eljárási. Debrecenből Hladics Romániába szökött, majd visszajött Magyarországba, hol a román hadsereg javára kémkedni kezdett. A katonai hatóságoknak ugyanekkor be kellett szüntetni Hladics eíen a kémkedés miatt megindult bűnvádi eljt rást, mert a nyomozás semmiféle terbslő bizonyítékokat nem tudott produkálni. Pár hónapi tartózkodás után Hladics Lengyelországba szökött és ott a lengyel haderő ellen kezdett kémkedni. Letartóztatták, 1922 őszen sikerült neki a lengyel fogságból megszabadulnia. 1923. év feb ruar havában Prágába utazott. A cseh hadügyminisztérium ekkor megbízta, hogy folytasson intenzív kémkedést a magyar haderő ellen. Feladata az volt, hogy a csehek javára kémkedési szolgálatot teljesítő Landesmann Rezső volt magyar sumvivői altiszt jelentéseit ellenőrizze, ujabb hírforrásokat szerezzen, különösen pedig az volt a feladata, hogy pontosan állapítsa meg, hogy a nemzeti hadsereg tulajdonképpen hány katonából ált, mm a tervei és a vámőrség miféle készü ődéseket te.«z. Hladics, amidőn Magyarországra jött, teljesen tanácstalanul állt, nem tudta, hogy fogjon hozzá megbízatásának megoldását! JZ, kutatni kezdett Landesmann feljegyzései körött s ekkor észrevette, hogy az iratok kúzött többször előfordul Demeter János hadaprCdjelölkőrmester aeve. Azonnal föikercste Demetert aki azután útbaigazította a cseh kénül. Kü'öiiböző uusilást adóit neki. Hladics Demeterrel való találkozásakor megkérte az őrmestert, hogy szerezzen katonai és politikai adatokat. Demeter készségesen eleget is tett Hladics kérésének, amit Hladics nagy pénzösszegekkel honorált. Demeter felettes hslóságw észrevették a hadapródjelölt bűnös üzelmeit, fötlelentést tettek ellene s Demeter a nyomozó eljárás során öngyilkosságot követeit el. Hladics 1924 február havában ismeretséget kötött Belényesi |ános tőhadnagygyal, akinek bemutatkozásakor a németországi nacionalista mozgalom egyik exponensének mondotta msgát. Sikerűit e réven a kémnek Belényesi bizalmát megnyernie, akitől a német nemzeti mozgalomra hivatkozva, adatokat kért a magyarság katonai felkészültségére vonatkozóan. Majd amidőn látta, hogv a főhadnagy hajlandó teljesíteni kérését, határozottan kijelentette, hogy nagy szolgálatot icsz neki, ha a magvar hadseregre vonatkozóan bizalmas adatokat bocsájt rendelkezésére. Belényesi több iratot adott át, amiért 6a000 korona jutalmat, ami abban az időben nagy pénz volt. — kapott. Egy alkalommal Hladics József szemrehányást tett Belényesi főhadnagvnak, hogv az általa adott adatok értéktelenek. Ebből kettőjük között veszekedés támadt Belényesi megszakított minden összeköttetést a cseh kémmel, később, amikor újra adatokért jött. a föhadnaev följelentettea rendőrségen Hladics Józsefet. A rendörségnek «ikerült is s feljelentés megtétele után e'fogni egv külvárosi korcsmában Hladics-Dobernik Józsefet Hladics kihallgatása alkalmával mindvégig tagadta bűnösségét A rendőrségen letartóztatásba helyesték s elrendelték as átkisérését a katonai ügyészség Margit-körúti fogházábi. Amidőn Hladics a cseh követség Akadémia-utcai palotájának kspula elé ért, kiszakította magát őrei kezébél. beugrott a esek követség kapualjába, ma|d fölrobant a követség második emeleten lévő irodahelyitégébe. Tekintve, hogy exterritorlálls terűlet minden követségi épület, a rendőrség emberei nem követhették a vakmerő szökevényt. H adict több nipot töltött a cteh követiég palotáiéban. Közbejött, bogy a cseh követségnek felmondtsk s át kellett az egész követségnek hurcolkodni s Kun-utcába. Hogy Hladicsot megmentsék a csehek a magyar hatóSágoktól, ládába csomagolva ki akarták csempészni s követségi palotából Ez izsnban a rendőrség tudomásárs jutott, éppen akkor, amidőn a ládában akarták kicsempészni, letsrtóztstták Hladics Józsefet. A nyomozás adatai szerint HladicsDobernik József bűnös üzelmeiről az elhall Demeter János özvegyei is tudott. Ezért helyezte vád alá e katonai ügyészség Deneter Jánosnét is. A tárgyaláson s személyi adatok megáll: pitása után Ugrik őrnagy tárgystásvezető elrendelte s vádirat filoivssását As igénytelen kinézésű, i|edlképű Hladics-Djbeinik József Iá hatólag nagy figyelemmel kisérte a vádirat minden egyes mondatát A tárgyaiátvezitö tötbázör megkérdezte, vallon érti-e a vádiratban foglaltakat mire HU dics tört magyarsággal kijelentette: — Igen, értem. A vádirat felolvasása utin Belényesi János engedélyt kér. bJgy védőjével tárgyalh taton. A bíróság megengedi valamennyi vádlottnak, hogy védőjükkel beszéljenek és evégbSl szünetet rendel eL Tiz perces szünet után Ugrik Kálmán őrnagy tárgyalásvesetö s hadbíróság nerében zárt tárgyalást rendel eL A katonai törvényszék zárt tárgyaláson hriigs'ji ki ujy s vádlottakat, mint a tanukat Minden valószínűség szerint Uéletet csak holnap hirdet a hadbíróság. Átadó szép emeleti 3 szobás lolrée azonnali beköltözéssel lanao о nii'lióért «1 NtZCgDtC, Bástya-utca 19. szám Kurátor uram ínkognitója. Deputációzásokrói volt szó, amtt különösen szeret a magyar ember. Már hogvne szeretné, mikor Pestre mehet, megcsodálni azt a rengeteg legendás mindenfélét amtrfl aztán hónapokig mesél idehaza. Lám, csak Spanyolországban Járt annak idején s szegedi emb*v, méets mennvtt tudott róla mondént Hallgatták nagy áhítattal de egy baksfántoskodö ember közbeszólt, hogv az nincs egész ugy. — Kend pedi? hallgasson, hitette le Ш okvetetlenkedő! Taschter Jóska. Ha kend Is bejárt akkora darab földet, mint a barátunk, akkor kendnek la szabad lem hazudnia. HM. hogv most beszélgetünk utazásokról. főleg küldöttségekről a túlestünk a híres .csirke defetádón" Is. mondja a régi közigazgatási ember a történetet. Akkoriban esett meg. amikor Tisza Kálmán volt a miniszterelnök, a történet hőse pediff Mezőkovács házán nótárius. (Azóta mind a ketten a túlvilági közigazgatáshoz tartoznak, csak a község maradt meg.) A falunak, amint rohamos fejlődésnek indult, mindig voit valami kérni valöla. Instanciáztak a vármegye uttán. néh* kfl'On is. de mindig eredménytelenül Odafön más dolgokkal vnlt elfoglalva Tisza Kálmán, igen fenyegették a diát ok a véderőjavaststok miatt, hí» hogv vehette volna szunyái alá éppen Kovácsházát I Euvszer csak kisütött valamit a jegyző, aki fUöttébb szivén hordta községe érdekeit s nem akart anélkül meehalnl, hogy valamilyen alkotás az ö nevéhez ne fűződjék. — Deoatációba megvűnk, ez a leghelyesebb megoldás. Az ember szemtől szemben áll azzal, akitől valamit kér, közvetlenebb a cseveaés, mintha az eltenvetésekre folyton irkálni kell, aztán a végén ha kidobnak bennünket, az is válasz. Összeszedett tizenegy ember, a birőt, képviselőtestületi tagokat, helyi notabiütásokat, — mentek. Eredmény is hol volt, hol nem »olt Kaptak néha sovánv biztatást, rágódhattak azon ujabb kívánság felmerüléséig, — mert hogy szavamat ne feledjem, etek igen rákaptak Pestre s immár egymással versenyeztek a kitalálások terén, hogy ugyan most mit is kérjünk? Azonban az öreg jegyző lelkiismeretes ember Is volt s mikor mérlegelte a helyzetet (közigazgatási oszlop mindig mérlegel), nzt mondja egyszer: — Nem jól van ez igy, atyámfiaL Igaz ugyan, hogy a fa'u nem amolyan kódisszegény falu, de másrészről eleink nem azért takarékoskodtak, hogy mi herdáljuk el szorgalmuk gyümölcsét. Hagyni keü valamit az utánunk következőkre Is, mert ez a tisztesség. Viszont a deputádőra szükség van (akkor jött divatba), találiunk ezért olyan megoldást, hogy olcsóbb legyen. Valóban, nagy summák szarepeitek már akkor napidijak, meg utiköttoégek cimén a zárszámadásban, kell valamit csinálnL — Hát hogy legyen? — Bízzátok csak rám, majd elintézem én ezt olcsóbban. Legközelebb aztán egymaga ment Pestre, egyenest a Teleki-térre. — Atyámfiai, szólt a dologtalan polgártársakhoz, akik közül akkor sem akadt mindenkinek munkája, akarnak-e kendtek könnyű szerrel egy pengőt keresni ? Már hogyne akartai volna 1 Arra összeszedett közülük tizenegyet Ez a potrohos jó lesz bírónak, csak vesse le a kabátját s váltson ttszts Inget. Jutott ám mindegyiknek. A legnyurgább volt a kántor, — már mehettek. Talán époen járásbíróságot, vagy mit igényeltek. Tisza Kálmán knmoly méltósággal hallgatta az oráciőt Tekintetét ráfüggesztette az egyik emberre, aki as egyházi kurátor köntösében rángatózott, jóformán ahhoz intézte a válaszát is. — Majd tanulmányozom a kérdést... legyenek meggyőződve... (Azóta is szóról szóra mindig kormányférfiak válasza.) Utána a szokásos parolázás zett volna, ám Tisza nest a kurátornak és — Hát kend miért héten fát vágni ? , Iszonyú konsternáció. ezzel le volt leplezve az egész turpisság. — Kegyelmes uram, kegyelmes uram... 2«beigte a jegyző, aki szeretett volna a föld alá sűlyednL De aztán magához tért és az őszinteség szentségébe vetett hittel elmondta őszintén a dolgok állását: Deputádó kdL a hazai sokba kerül, ezzd a kistafflrozá3sal nagy tehertől menti meg a tahit Tisza Kálmánnak volt érzéke a humor iránt, most is nagyot kacagott, sőt megdicsérte a jegyzőt, amiért olyan takarékos a községe dolgában a a járásbíróságot — egy másik községnek adta. ez a Kálmán tart egyeráripakodik. nem jött d a mult