Délmagyarország, 1925. július (1. évfolyam, 36-59. szám)

1925-07-24 / 53. szám

Ugorkaszezon. A háborúban hallgatnak a múlták, igy szól agy régi római közmondás. De a kánikulában is megjelennek a lapok, amíg b« nem tiltják őket. Esemény pedig nincsen, leg№l|ebb a Afrikában foglalnak el a tilkabilok irhául és a távol Amerikában ítél­a malmok löifltt. Néha néha egy-egy aaalódoN keresked« leeereezkedik a máaodlk emeletről ét egy vidéki fóbM becaukatja a •stabasat, hogy a kocsma lorgatmát emeli«. A politika mélyen hallgat, mint a dinnye a tőben ét a tájvédelem ia kimerül egy lova­gias jegyzőkönyvvel. Vidéki laptársainkat böngészve, mégis akadunk olykor olyan érde­amelyek mellett nem lehet el­csak ugy szótalanul. Egyik dunántuli újságban a hírek kSzött •M helyen olvaaauk a szenzációt: .A mi­niszterelnök a szomszédban' Ó boldog város, amelynek moel szom­szédja lett a miniszterelnök! Ezt a virmányt mikor kapja meg Szrged, az ország első vidéki városa, nemzetem büszkesége, a tanyai vasút feltalálója ? Legalább egy belügyminisz­ter lenne itt a szomszédunkban, vagy egy knltnazminiazler! Igaz, hal éve nem is egy, de több minisztérium is tartózkodott, nem is a szomszédban, de városunkban és még sem volt botdog a szegedi magyar 1 De gyerünk tovább! Dunántuli laptársunk vezető helyen pedig ilyen dmeo ir: .Fordulat a szomszédságban'. Epv pillanatig se gondolja a nyájas olvasó, hogy talán a miniszterelnök ur fordult volna ntg a szomszédban, ó dehogy 1 Ezt a fordu­latot Kadits tette, mert hiszen ö is a szom­szédban tartózkodik, nem csupán a magyar miniazterelnök. Nagyszabású tanulmány szót hozzá ugyan­ebben a dunántuli lapszámban: .A szent Flórián szobor kérdéséhez\ Szent Flórián tudvalevőleg a tűzoltók védnöke és igy in­kább Szentesen volna most aktuális ez a szoborkérdés. A nyájat ismeretlen, Anonymus néven szól bozzt az égetó problémához és kijelenti: abszolút érdektelen vagyok, ameny­nyiben a gondolatok kébe faragásához nincs tehetségem, ehhez szükséges kézügyességem is hiányzik és a vállalkozáshoz elengedhetet­len tókém sincsen. Nagyon természetes tehát, hogy az ismeretlen írásra ad)a fejét a jó vi­déken és a jónevü Teles Edét állandóan Teltschnek cposztrolálja. Bezzeg Kecskeméten van esemény, ha nem is országos és lőleg nem világraszóló. Egy Sutkevics Iván nevű vállalkozó szellemű ifjú emberről szól az ottani újság hire. Ez az Iván egyszerűen elemeit egy egész házat. .4 lopás valószínűleg ugy történt — véli kecskeméti laptársunk —, hogy a tettes a há­zat lebontotta s a tetőt, ablakokat, ajtókat, maid a vályogtalakat fokozatosan vitte el." A kecskeméti Sherlock Holmes pompás homorú megállapításához gratulálunk. Hiába, a hirót városban van még kedély és köz­biztonság. Ha igy haladunk, idővel majd ad is ki fogják deríteni, hogy fokozatosan hogy vittek el embereket is Kecskeméten és vidé­kén, kik Vitték el, kiket vittek el és hova vitték el őket ? Bár ez már igaián nem Üt­tetik a humor birodalmába, annyi szent. (Jatagán.) HAGII - SÖRCSARNOK BlSséksny klssotttltsl Délben, este menü! st« I vti—t»tm w»i«in As «lapon lelttntetoM ítelete« lűaate­o<H 1» Mol0Alotc tel I A n. é. kSatostg szíves pSrttogisát ktri MÁR HŐST rendezte meg a hatanAM ISKOLAKÖNYVEKET FÉLÁRON KOVÁCS HENRIKkOnyvkertikedé^ben Szeged, KOicaey ucca 4. sas DBLMAQYARORSZAO 1926 jalias 14. Száz munkásgyermek egészségét segít vissza­adni, aki hozzájárul az ujszegedi nyaraltatás költségeihez. Kalmár ügyész csütörtökön a szentesi városházán megtartotta a helyszíni szemlét Szombaton eldől BagI Imre aorta. Jelentette tegnap a Délmagyar ország, bogy Bogi Imre sienleti hivatásos lOzollő-sltiszt Ogyébrn, akit azzal gya­núsítanak, bogy ö gya|totla lel a aten­tesl városházái, dr. Kalmár Siilveszter referens dgyész csOlOrlökön kiszáll Szentesre, hogy ujsbb helyszíni szem­Iát tartson a városháza padlásán. A csütörtöki he'yszini szemle iránt álta­lános érdeklődés nyilvánult meg sz ér­dekelt körökből, mivel luhjdotiképen ezen dőlt el Bsgi Imre sorsa, illetve a statáriális bíróság 0sue01é:e. Dr. Kalmár Siilveszter csütörtökön hajnalban ki is utasott Szentesre ét reggel kilenc őrskor már meg is tar­tották a helyszíni stemlét. A szemlén a referens ügyészen kivül ott volt dr. Welltsch Ferenc ügyvéd, Bagi védője, valamint a védelem két ellenőrző szak­értője: Papp Ferenc szegedi, Blázsik láátyás volt újpesti lüioltóföparancs­nok. Az u] szemlén elsősorban konsta­tálták, hogy a városháza padlásának az a része, ahol a liz kiütött, milyen állapotban van Jelenleg; mivel a köz­vetlen tüz utáni állapotot már az első tüzvizsgálatnál konstatálták akkor, ami­kbr levonták azt a gyanút, hogy a tü­zet gyújtogatás okozta. Amikor az ügyész tüzetesen el­készüli a szemlével, a két ellenőrző szakértő vizsgálta meg alaposan a hely­szint, mivel a szakértői vallomásoknak és véleményeknek rendkívüli fontossá­guk lehet abban az esetben, ha meg­tartják a statáriális fötárgyalásL A szemle után a referens-ügyé« konkre­tizáld az eddigi bizonyítékokat és val­lomásokat és ezzel rövidesen elkészült, amiből arra lehet következtetni, hogy ajabb bizonyítékok nem merültek fel. Igy azután dr Kalmár az es'i órákban már vissza is jölt Szegedre. Pénteken elkészili az iratokat, maid referál a szemle eredményéről az ügyészség vezetőjének, Zoboy Ferenc slelnöknek, valamint a rendelkezésre álló bizonvitékokrcl, amely ulán szom­baton valószínűleg már döntés történik a statáriális blrósig ügyében. A Délmagyarország munkatársának egyébként alkalma volt beszélni csü­törtökön dr. Weillschsel, Bigi védőjé­vel, aki ezeket mondotta: — A sremle után az ellenőrző szak­értőknek, tudomátom szerint, sz a vé­leményük, hogy terhelő adat Bagi bű­nössége mellett nincsen. A védelem álláspontja szerint pedig pozlilv bizo­nyíték a gyu/togatásra, még kevésbé Bagt bűnösségére egyáltalán nincsen. Most már rövid egy-k*t nap alatt végérvényesen eldől ennek az egyedül álló ügynek a sorsa Almalopás, szerelem, öngyilkosság. A közvélemény, ez a szenzációra ébeiö szörnyeteg rendszerint csak azok­ról a tragédiákról szerez tudomást, ame­lyek — ha nem is a szeme elöl —, de kOzrétien közelségében játszódnak le. Ahova csápjai, tapogató szervei már nem érnek el, a legmélyebb, legembe­ribb tragédiák is észrevétlenül játszód­hatnak le. Három ilyen tragédiát jegyez­tünk fel a mai nap króikájtboz, mind­egyikhez a véletlen segített bennünket. A város most kikOltözködOtt a Ti­szára. Akinek akár egy órányi ráérős időt is adott a sorsa, az menekül a föllágyult aszfalttengeroől a folyóba. Az újszeged! parton valótágoi fürdőváros keletkezett, a kabinok, a fürdőházak tömege tOlU ki a teret a közúti híd és a Bertalan-emlékoszlop kötött A part gyorssn száradó homokiéban éa t'rdig süppedő, fölmelegedett iszapjában ben­csengnek átok az urak és hölgyek, akik a hűvösebb időkben állandó ven­dégei voltak a korzónak. Komoly urak, előkelő állású lú zt viselők kergetőznek és saemérmes urleányok szolgá nak akttanulmányul a müvéstlelkek szá­mára. A demokrácia szinte dühöng a homokban, a fürdőruha, különösen, ha kellőképpen teleitta magát a Tisza iaza­pos vizévé*, eltünteti a kasatjellegei, egyenlővé teszi a dijnokol a kormány­lótanácsossal és viszon'. A langyos vízben ezrével lubickol az ifjúság és a ksrcsu szandolinok villám­stbesen siklanak keresztül az uizó fe­jek kőzött. A lendaiö evezők néha ala­posan meglegyintik egyik-másik lubic­koló polgártárs tarkóját, de a vizben nem fáj és nem inzultus az ülés. Még a fejbeüt'ti kér bocsánitot. A Bertalan-emlék fölölt fokozatosan c ökken a forgalom. A gyakorlati inabb evezősok karja errefelé már ellankad és a csolnakot lasssn vissiarings ja a: ár. De azért a trenirozottak bátran nekivágnak a messteségnek, sebesen szelik át a hullámokat és boldog büsz­keséggel sóh jtanak fel, amikor elhagy­ják a Maroa torkolatát és befutnak Tápé a:á, ahol már csendes és llaztá a viz. Azl mondják, hogy lürdenl csak itt érdemes. Lejjebb piszkos lesz a víz­től a tisztálkodni vágyó ember. Tápé fölött ősi, kanyargós medrében höm­pölyög még a Tina és s partról sas­1 d fűzfák hatolnak rá a vízre, amely még magasabb a rendesnél és a parti füzek lábát nyaldoasa. Erre már síig jár rgy-két Szegedről elszabadult sssn­dolin. Néhánykilométerrel följebb pe­dig már csak dalladzó halászok szánt­jtk s Tisza hátát fekete, széles ladik­|aikksL A híres tápéi torony az egyik kanya­rodónál eltűnik a parti fák lombja kO­zöt'. A part hol meredek és aztksdé­kos, a viz sodra hatalmas darabokat szaki ott ki be'óle, hol lankás. Ds ez a lanka nagyon csalékony. A júliusi nsp még nem szívta ki belőle azt a nedrességel, amelyet az áradáa sajtolt bele éa könnyen derékig süpped bele a vigyázatlan partra átálló. A kikötés sokkal bistanságoiabb a meredek pír­ion, mert a kiszabadult fagyoknak és a szederindák ebaeklthataflanságukkal szín e felkínálkoznak a kapaszkodáshoz. C«olnakunk lastsn kúszik fölfelé. A vit tükörsima, csak néha csillan föl benne egy-egy fürge potykafiók. A túlsó, meredek parton hirtelen széthaj­tanak a szeder bokrok. Egy piros pánt­likás lány lép ki közülök és végigkém­lel s vizén. Amint meg'át bennünket, visszahúzódik. . . Nem sok ügyet vetünk rá, evezünk t ,vább. Néhány perc múlva sikoltást haltunk, szinte megborzong tőle a viz is. Önkéntelenül odanézünk, ahol az imént a piros pántlikás lány alakja mrgjclent és eltűnt. Látjuk, hogy Ismét a meredek part szélén áll, la«sn le­hajlik. majd villámsebesen belehullik a mely v'zbe. P.ros pAntlikáJt véres fel­kiál ójelet rajzol s pari falába. Qyorsan megfordítjuk a csolnakot és sebesen evezünk feléje. Ugyat.ebben a pillana'ban egy fekete halászbárka is elősiklik s part bokrai közül és ctak­hamar eléri a fuldoklót Egy Oreg és egy fiatal halász ülnek benne. Meg­kapják a vergődő lány ruháját, majd karjait ragadják meg és behúzzák a csolnskba, a hálók közé. Mikor odaérünk, az öreg haláaz szemrehányóan mondja: — Mé lőtted ezt, Rózsi. A lány nem szól egy szót sem. Föl­pattant szeme belebámul az ég azur­jábe és htjából arcára csurog a viz. A legény némán nézi a néma lányt Tekintete olyan simogató, olyan meleg, hogy még a halolt is felelevenedhetne tőle. De a lány dacos, nem néz a le­gényre, hiszen az előbb még meg akart halni. Az öreg e'igazitli a lány ázoti ruhá­ját, aztán nem szól ö sem többet né­mán nyul az evező után és megindul a fekete ladik vissza, Tápé felé. A piros pántlika fönnakadt valami bokorban és sokáig virított még a tü­zelő napfényben, amig egy ujabb ka­nyarodó eltakarta. Később uj szenzáció következett. A lankást part mentén haladtunk, az evező minduntalan beleakad! az iszapba. Hir­telen valami Hühős kiállás harsant fel a nagy csendességben a part mélyé­ről, ahol valami gyümölcsöst takartak el a fűzfák. — Megállj csak, te gyerek) A következő pillanatban mezítlábas parasztgyetek, lehetett tizenkét esz­tendős, mátzott ki a sövény mögül és nyílsebesen futott a viz felé. Sapkájá­ból egyre-másra hullottak a szép, plroa almák. Mögötte futott a csősz, hosszú bo'ja ugy járt a levegőben, mint va­lami szélmalom-vitorla. — Megállj kőlSk, majd adok én neked almát De a kölök nem fogadott azót. Két­ségbeesetten futott tovább a viz felé. Lába alatt az iszapos talaj egyre job­ban süppedt, almávil teletopott kalap­ját is elejtette. Már majdnem elérte a viz azélét, amikor a csősz ijedten megállt. — Be né mőnj a vízbe, tel Még beleveszöL A gyerek nem állt meg, de hátra­nézett. Csak akkor hagyta abba a fu­tást, amikor látta, hogy a csősz föl­veszi az elejtett kalapját belerakja az almákat és a záloggal indul visszafelé. A gyerek szomorúan nézett utána, majd pityeregve megindult a part mentén. Aztán nem történt semmi, csak a nap ereszkedett le a part fölé. Meg­fordítottuk a csolnakot mi is és átad­tuk sorsunkat a viz sodrának. Ltssan vitt bennünket vissza, elkínzott velünk Tápé alatt Is. A Maros-toroknál áthaj­totta a csolnakot a tutsó partra az ár. Itt találkoz'unk az eltö ciolnakkaL Egy leány Olt benne és egy Hu. Tizenhat-tizennyolc évesek. A lány hallgatott mélyen, a fiu beszélt hozzá. Lissu navaiból csak ennyit értettünk.: — Bizony I'ten mondom Mancika, bogy mindig fogom szeretni... m. L MMMWMfMfWWVWfMfMMMMMMt Ausztriában tovább fenntartják a munkanélküli segélyt. Bécs, Julius 23. A többségi párt éa a szociáldemokrata ellenzék hosszabb idő óta tárgyalásokat folytatott a mun­kanélküli segély további fjintartásárót A kérdésben ma sikerült megegyezést szerint a létesíteni A vezés megegye mosatás, bár korlátozott mértékben, ez év végéig fennmarod. Legjobb magyar Ementáli sajtfy.60 ooo Ltyil trapista* „ 44.000 Tescheni, Dombovári és Pécsváradi csemege teava] naponta liist érkciétl Szalámi, szardínia, ringli legolcsóbban beszerezhető Gittek csemegeüzletben. Br Eladás nagyban éa kicsinyben. A .Délmagyarország' telefonszámai: Szerkesztőség • . - - • Kiadóhivatal ts jegyiroda. 308. Nyomd.i 11 *

Next

/
Thumbnails
Contents