Délmagyarország, 1925. július (1. évfolyam, 36-59. szám)

1925-07-24 / 53. szám

2 DBLMAQYARORSZAQ 1925 julina 24. A régi Radics-hiveket kizárják a Radics-pártból... Belgrád, juliut 23. A horvát pariul* kMÍRadlct hifin e'nöklde alalt 01 hl tartott, amelyen UaUks képviselő Javí­tóin, hogy a klub aj poUtikáfával nem rokonszenvező tagokat tárják kL Trafanovtes képviselő választókerfl'e­léből érkezett több levéllsl biconyitotta, hogy a választók a pórt aj peltttkdjdt nem helyeslik. UJni Bues, f agat let és Uravlct képviselik nyilatkosatot térim­teltek dó, melyben s páit vezetőséggel köioiték, hogy a pártból kilépnek. Briand kifogásai a német jegyzék ellen. Olaaiorsiég biztosítékokat követel saját határainak épségére. Pdris, julins 23. Briand kOISgy­mlnintcr a köretkeiö hat p;nlban len kilogást a német vilaujegyzék ellen: 1. a rajnai megszállás, 2 a döntő­bíráskodás nimet értelmezése, 3 szank­ciók a jóvátételi kötelezettségek elmu­lasztásának pótlására, 4. szankciók a leszerelési klauzulák megszegése miutl, 5. a keleti halárra vonatkozó döntő­bírósági szerződések garantálása. 6. Németország felvétek a Népszövetségbe. PJrb, julina 23. Briand trgoap este bosazai tanácskozást folytatott a lengyel nagykOvdtel. Hir szerint a tanácskozá­son a német legysékröl troli sző, neve leden Németország ellenállásáról azzal szemben, hogy orosz-lengyel kontllktus esetén Németország terUetén népszövet oégl csapitok vonalhassanak át. A német jegyzéket tegnap |ogi szak­értőkkel vétették alapos vizsgálat alá. A vizsgálat ideiglenes eredményeképen U megillapithitú, hogy a francia és német álláspont tőbb részletre nézve erősen eltér egymástól. Különösen a döatő bírósági pont szátok dolgában mu­tatkozik erős kUCnbiég a fölfogások­Komoly ellentét a Pdris, juliua 23. A külügyminiszté­rium befejezte s biztonsági szerződés­ről s'óíó német jegyzéknek első alapos megvizsgálását. Briand kQ űgyniiiszter kimeri ö levelet intézett a londoni francia nagyköveihez. A levélben vá­zolja a jegyzék megvizsgálásának az eredményét és megbizzs a nagy­követet, hogy kOzOlje Chamberhin külügyminiszterrel a francia kormány­nak többrendbeli femartását. A varsói és a prágai francia követeket megbíz­ták, hogy érlesitsék a lengyel és a cseh kormányi, hogy bár a német kor­mány válaaza lehetővé ia teszi a tár­gyalások megkezdését Németországgal, bas. Az ideiglenes szakértői vélemény nyomén a QJJÍ d'Onayn a bizikodó hingulatolt bizonyos kritikus tartózko­dás viltolta le'. Róma, ju'lui 23. Az olaiz kormány a német válaszjegyzék dolgában érde­kei állásfoglalásra kéuOl. Kormány­körökben, tekintettel arra, hogy az ál­lásfoglalás részleteit mos! dolgozzák ki, tirtózkcdhul nyihtkoinak, de annyit je'einek. hogy O uiorsiág magatartása körülbelül a következő lesz: Rajnai paktun és a garancia paktum Olasz­ország felfogása szerint rendkívül hasz­nálna a béke »gyének. Olassortzlg nem is kivin semmiféle akidilyl olyan szer­íődiseknek ujába gördíteni, mdyek halhatóun előmozdítják a vüig meg­engeuielődését. Olaszországnak azon­ban megvannak sajál kívánságai és önmagával szemben való sajál kötele­zettsége! Is, Jelesül biztosítékokat kell követelnie saját határainak épségére. Olaszország ennélfogva a kellő pilla­natban úgynevezett Bremer-piktummil lép a szerződő hatalmik elé, mdyel ellenizoigUlatáiul kőrdd a rajnai pak­tum előmozdításáért. francia felfogásaal. mégis komoly ellentétben áll a francia felfogással, egyrészt s népszövetségi egyezmény 16. cikkdyének az értelme­zése tekintetében, amely cikk viizály esetére a Népszövetséghez tartozó álla­mok fellépését azibályozza, miirészt a döntőbírósági eljárásnál követelt német megszorítás tekin'etében. A francia kor­mány az érdekelt szőve ségi hatalmak­kal fo!ytatott eszmecsere uán ki logji dolgozni a Németországhoz intézendő választervezetét, amdyet akkor fognik Berlinben álnyuj'ani, ha előzetesen a szövetségesek már végleges megegye­zésre jutottak. ¡Angliában a további tirgyaláira alkalmasnak taitják a német julias 23i A Reuter Irodi а biztonsági kérdéssel kapcsolatban a kö­vetkezőket irja: At illetékei angol kö­tökben ninci hajlandóság arra, hogy a jegyzéket. német Jegyzék tartalmát ré.zlddben megvi ássák, még pedig azért nem, mert még nem volt elég idejük arra, hogy a jegyzék tartalmit behatóan mér­legdjék. Erenkivűi a jegyzékei előzete­sen a kormánynak kdl megmu'atni. Ilyen körülmények között a jegnékről tarlózkodissal nyilatkoznak. Noha a német jegyzéket nem tekintik teljesen kielégítőnek, mégis ugy látszik, hogy alapul szolgálhat a további megvltatá­sokro, mert tanusigot tesz Németor­szágnak a további megbeszélések és tirgyaláaok megkönnyítésére irányuló készségéről. Az s rész, amely a biztonsági szerződéit céiió mozgalom­nak sz előrehaladására vonatkozik,tigen kielégítő, azonban lehetetlen mondani, hogy mi lesz a legközelebbi léph. Magitól értetődik, hogy a kormányok kicterdik a véeményeiket a további kibontakozásra. A szakértők szerint pokolgéppel robbantották fel az Erzsébetvárosi Kört. írásszakértők vlragálják meg Mirffy állítólagos írását. Budapest, juliui 23. A Mirtfy-bQn?) kiegészítő tárgyalása torán mára ren­delte el Zachár táblabiró Loch Péler tOiériégi siakírtő ki lallgitáiát. Ezzel a biionyiték-klegéizitésiel a budipeiti tárgyalás lezárult és s táblabíró szom­biton Oyőibi siili ki, hogy ott s vá­ros által belelentelt tanukat hall­gassa ki. Az erziébsivárod bomba fennmaradt darabjait a blróiág asztalára helyezik és annak tarldmát Zichár táblibirJ hivatalosul megvi sgáltaiji él megkér­dezi, hogy nem lehetne* eiy kis da­rab etrazltot az udvaron felrobbantani. A szakértő kijden'i, hogy ez lehe­tetlen. Zachár táblabíró Idhivja a szakértőt, hogy hooanik nagyitóüvegel és vizs­gáiiák meg és lelentsék ki hatiroiottan, hogy a kerekek éi ciarirok valóban egy óra réud-e. Egynegyed órd szü­net utin Cslda szakér.ő nagyilőOreggd az alkalrészekd megvizsgált!. Ai elnök megkérdezi, hogy lehetséges-e a dara­bokat egy óramOvé OitieUUlani. Szakértő: Igen, lehdaéges. Az elnök: Lehet-e az ilyen óraszer­kezelet négy óránál bossssbb időre be állihni ? Szakértő: Igen, lehetaégei nyolc napra 1a. Elnök: Mennyi idő lelik d az elké­szítéssel ? Szakértő: Ol perc Elnök: Beillitották-e e szerkezeid olt, ahol dkéssfllt? Szakértő: Igen. A vádit képvisdő fóflgyé ízhdyetles kérte a bíróságot, hogy írásszakértők meghallgatásával tisztázza MdrJJy kis­megyeri táviratfeladásának az ügyit, neveieleaea vizsgálja meg, hogy az a távirati bejegyzh, amdy 1922 április 2 én 9. sorszám alalt sierepdt a kis­megyeri állomái láviratkőnyvében, tény­legMirffy kezétől ered-e és hogy s bejegyzés milyen kOrOlménjek között történL A második indítvány eanak a kérdís tek a tisztázását cüozta, hogy a Jutaa állomásra elküldött tádral meg­érkeictt-e, illetőleg mikor érkezett meg a ju'asi állomáira. Kérte további a fő­ügyéizhdyettei, hogy ezeknek a kér­déseknek a tisztázására k ere ne meg a birósig s sioabathelyi vasúti üzletve­sdőséget Ii. Zichár István táblabíró sz indít­ványra kijelentene, hogy a szombat­helyi üzldvezetőiég megkereshére irá­nyu'ő réizél feleslegesnek tartja, mert abbin az irányban már koribban in­tézkedett. Továbbiakban, miutln az indítványt a védelem részéről nem ki­fojisoltik, el fogta rendelni az Irds­szakértői vizsgálatot is ennek fogana­tosítása irátd saját hatásköriben intéz­kedni fog. Etulin hmertdik Mirffy nagybityji, Varga Ferenc vallomását, aki rOvid idővd ezelőit azt vallotta a kőszegi törvény­széken, hogy Mirffy József az erziébd­vároii bombamerénylet napján és az ezt megelőző napon át Kbtegen tar­tózkodott, ahol Varga Ferenc ozletében volt és ezt Qzleti kőnyvdvd igazolja. Kijelenti, hogy a feljegyzéseket sem előbb, sím utóbb, hane n s valóság­nak megfddően legyezték be. E vd­más sierint Mirffy ss eriiébetvirod merénylet nspjin nem tartózkodott Budapesten és Így ez a vdlomls eiet­íeg perdöntő fontosságú. A tárgyalás az balok ismertetése uán beMnődölt. Rothschild ­Ausztria fökonzula. Bécs, Julim 23. D/. Orönberger, Auiztrii párisi követe, néhány napi tar­tózkodásra Bécsbe érkezeit és ad a livailitot telte az osdrák kormánynak, bogy Párlsian Ausztria főkonzulátus! álUtsou fú. As osztrák kormánynak az a szán­déka, hagy e főkonzulátus vezetésire báró Rothschild Albertet, a Rothschild­ház fősökéi kérik fel Sió van arról, hon a párisi főkonzulitui ventáaét vagy biróRiothscUld Albert, vagy bíró Rothschild fenő, ScbOaborn Kitty grófnő férje fogadja eL Évforduló hajnalán. Irta: Vásárhelyt Jalta. ... A keze a kilincsel már majd le­nyomta, amikor hirtelen megállt: maga dé nézett, mintha eszébe jutott volna valami, talán tegnapról, aadöttről, vagy egy esz­tendőről, aztán megfordult és gyorsan ment ki az uccából. A sarokig egyszer sem nézett vissza, nem mert, mintha félt volna a megbánástól. Olt megállt, visszatekintett, bosszún, fájdalmasan, megsápadt szájjal, szemében a búcsúzás lényével. Valahogyan agy nézett a szürke pesti bérházra, ahogyan a régi vándor könnyes lelke nehezedhetett meg faluja határán, amidőn sebzett lába először hagyta el annak köveit. — Mégis nehéz dolog lesz ez — gon­dolta —, három esztendő élményeit nem lehet csak ugy egyszerre kirázni az agyá­ból, idegsrálalnak minden atom jtból. Nem Is a lány fáj annyira — okoskodott —, hanem az dröppent napok, elazállt évek, soha vissza nem Jövő elsuhant pillanatok, mindaz, ami ezentúl már csak emlék lesz, talán még az is, ami tegnap lüktelö élet, vibráló, meleg valóság volt. 0, boldog évek I Bizonyos: nem a lány fáj, csak as eltűnt tavasz sir id s szivé­ben, az Összeomlott nyárnak őszi aranyba sápadt levdd kiáltanak leié, a ködbe­veszett álmok foszlányai riogatják, a soha nem tdjesfltt remények, vágyakozások és mindaz, ami közösen volt as övék... Emília: ma várni fogja. Lehet bde is betegszik a hiába vaűó várás kínjaiba, de az Is bizonyos, hogy meg fog gyógyulni és hamarosan elfelejti öt Igen, meggyógyul és elfelejti. Hisz oly erős, biztos az a nem engedi magái legyüretni az dettől. Szinte % irányítja a sorsot, a maga nyűgöt embert torsát. Vde csak az tör­ténhet, amit ő akar, csak azt érez, amit maga is akar... Az élet bárdja még egy­sem tudta megsebezni finom lényét. Vájjon összeroppanthatná fegyelmezetten, okosan lelépitett éleiét egy tétova férfikéz?.. Eh. mindez azért van, mert Jobb az ideg­zete, izmos a kedélye, van dhatirozó­képestége, tud akarni, nem 01 hajadokig szerkesztőségi asztal mellett, éjszakai láz: ilyen, vagy olyan, még nem kezdette ki a a munka aem őrölte még meg gyönyörű leány lestél És végeredményképen mit is jelenthe­tett 6, a fáradt, Un beteg újságíró e nagy­szerű lánynak ?... A tehetsege, versei, fiókban heverő drimil érték-e annak, aki maga a kivirágzó talentum, akinek suga­ras, nyíló ifjúsága táplálta, éltette az ő fáradt, szikkadt energlijit is?... A pesti szeptember csillagverte estjé­ben e gondolatokkal sietett .A másik ul* című lap szerkesztősége felé, hűvösödött az idő, füttyentett az első szembejövő konflisnak és már nem sok ideje maradt gondolatainak az összegezésére. Hiába, ennek igy kdl történni Felesé­gül kdl vennie Herendi Mártát, a kiadója lányit ba csak nem akar .végleg elme­rülni az adósságtengerben. És ezt mondja meg annak, aki sohasem volt megalkuvó, aki elhagyta meleg, uri otthonát, h jgy művészeiének élhessen?... Egy szál ru­hában, kezében a palettjával és ecsetjévd jött el az apja házából Hadházy Emília, mert a család .rossz szemmel" nézte a mesterségéhez tartozó magános bolyon­gásalt a vl ágban. Esazzd értesse ömeg. hogy utálja a szegénységet, hogy haladni akar, hogy mindazt akarja, arait egy le­hetséges harminc éves férfi akarhat az élettől, de amit a maga emberségéből nem kaphat meg, tehát ugy szerzi meg, ahogyan tudja. Ezeket mondja meg Emí­liánál, aki Imádja a nyomorgó függet­lenségét?... Eh, de minek is ennyit gondolkozni — egv semmitégen. Százával hagyják d a férfiak a nőket és ebbe nem szoktak bele­pusztulni, Az sem fog. Nem, egészen bi­zonyos. Es 0?... Ej, ez is mindegy. Megérkeztek. Kifizette a kocsist. Sza­ladt fd a lépcsőn. Hadházy Emília: éle­tem. gyermekem, szerelmem, elhagylak téged, igen, most már bizonyos. Ez volt az utolsó gondolata. Benyitott a szer­kesztőségi ajtón. • — Szervusz, Dezaóke — köszöntötte Horváth Ádám agglegény kollégáját -, van valamid?... Nekem majdnem semmi. — Szervusz, fiu. Valami .nőhang" ke­resett már vagy tízszer. A végén szegény már csak annyit kért, hon mondjam nem vagy e beteg. Haha... az én egészségemért ugyan senki aem aggódik. Ádám — folytatta átmelegedve —, ha olyan sz s no, amilyen a hangja: gratu­lálok neked. — O, ezek az asszonyok — akarta már cinikus fölénnyd zuhogni Horváth Aditn —, de ugy érezte, egyetlen profán szótót megfulladna. Hirtelen, egy pillanat alatt ráeszmélt aljasságára. Oaszeoraolva ro­gyott le s divánra. Csengett a telefon hosszan, sikoltva, mintha egy sebzett sirály szive esengett volna benne Horváth két széket Tel­döntve rohant, majd szétroppantotta keze a készüléket: — ó, bocsánat, bocsá­nat... halaszthatatlan szerkesztőségi ügyek... de ennyi Izgalom... kedves, kedves... nem, igazin nem érdemlem meg... megyek, már Is... rohanok ... millószor... a két kis kezét... ... A homlokáról verejték cseppek hul­lottak: no, ezt ugyan Jól elintéztem ma­gammd. Éi megint csak a teteton. De most a házi szerszám. A kiadó Herendi Frigyes szívélyes hangja: - Te vagy, A dám ?... szervusz. C«ak azt akarom mondád, ha nincs különösebb programod, szívesen látunk ma este A Kovács féle ügyet Is meg kell beszélnünk Serami ellenkezés, örülni fogunk, persze Márta is. Szervusz, viszontlátásra. Feleletet sem várt Letette a kagylót. — Nem, nem akarok hitvány lenni — tiltakozott a becsületes ember Horvátk­ban —, de érzem: mégis az lessek... • Az .Uj Festők* tárlatán feltűnést kel­tettek Hadházy Emilia képel Egyszerre „srrivé* lett Csupa idegen hangulat, messzi városok élményei, evekig Járta a távolt országokat és az a hir Járta, hogy sohasem fog hazajönni Valami azerdmi csalódásáról tudtak a beavatottak, mások apja elüldözéséröl beszéltek. Csupa kOd, merő homály vette körűi a huszonöt esz­tendős festőlányt, akiről csak anoyt volt bizonyos, hogy nagyon tehetséges, na­gyon szép, nagyon fiatal és egyszer gaz­dag lesz. Mindezt már akkor Is mondolták róla, araikor szinte egyik napról a másikra tOnt d Pestről. Moat a régi hírek újra éled­tek, mindenki tudott valami ujabbat is és egy este, amikor finom, halvány arca megjelent a Nemzeti Színház egyik lóid­szinti páholya mélyén, az ismerősök tö­mege rohanta meg. A második felvonás végén Horvith Ádám nyugodtságot erőltetve lordult fele­séj^btt о — Kedves Márta, pár percre távozom, Hadházy Emilia régi ismerősöm, szeret­nék vde néhány szót váltani. Dezső, re­mélem, szórakoztatni logod a feleségem ? - mosolygott régi barátjára. Káidikicslt gúnyosan, de nagyon leverten nézett rá. E^ő tekintete mintha besaélt volna: — Mehetsz te, ahová akarsz, lottozhaiod a rongyos életedet, ahogyan akarod... • Egy pillanatra egyedül maradtak — Emilia — ennyit tudott mondani —

Next

/
Thumbnails
Contents