Délmagyarország, 1925. július (1. évfolyam, 36-59. szám)

1925-07-19 / 51. szám

8 DELMAGYARORSZAG 1925 julius 4. ágyat, amelyben a császár aludt... Minden idegen megnézi ezt és mindenki megbólogatja a fejét. Ferenc József lermeiről nem irok le ide több sort, csak két képet emiilek meg itt, amelyek a császár ágya felett függnek mozdulatlanul, mint ahogy 70 év előtt odaakasztotta a császár. A tábori ágy fölött, ahol a császár aludt, két kép függ mozdulatlanul és aranyrámában. Az egyik Lambrecht generális, aki 48 ban elesett a Duaahidon. És a másik Hentzi generálisi... Ez a kép olt függ mozdulatlanul, ahol Ferenc József feje nyugodott a párnák között... És oda van irva az arany ráma alá: A legnagyobb hős ... Ez volt a nagy Habsburg császár: Ferenc József, akinek a legnagyobb hőse Hentzi iábornok volt, aki a magyar forradalomban rálöve!ett a magyar honvédekre. • Tovább Napoleon fejedelmi termei jönnek. Ahol 1805-ben aludt és fogadta a hajbókoló bécsieket, amikor gránátosai játszadoztak a schönbrunni park szőnyegén, amikor lábai előtt feködt a másik császár nagy városa, egész Bécs. Nem érintettek ilt semmit, nem lakott ezekben a termekben senki a francit csiszár után. Megmutatják az ágyat, ahol aludt a Bonaparte. És ebbe az ágyba vitték be a legendás, tragikus sasfiókot, a római királyt, akit az osztrák Ferenc relchstadti herceggé degradált le. Ide vitték be a római királyt, amikor a Habsburg Franz Metterniche bezárta és fogvatarlotta Napoleon fiát. És tizenöt évvel később ebben az ágyban halt meg a huszonhárom éves római király, ahol császári apja, Napoleon aludt, amikor egész Bécs iábai elölt hevert és gránátosai já szottak a schönbrunni psrk szőnyegén. A vezeiö reichstadtt hercegnek mondja II. Napoleont, ahogy a Habsburgok lefokoznák, de a népek szive nem ismeri Napoleon fiát, aki herceg volt. Bonaparte fia rómkl király volt. Ahogy császári apja nevezte e£y éves korában kis ktcsijában.^ A Burg e'őit a Ringen. A császárok téli palotája előtt Zwölfien November Ring-nek hivják ezt a széles boulevardot. A forradalom keresztelte igy, a köztársaság szülelésére. A kapun beszáguldanak az autók és az árkádok alatt egész vásár van. Es a Schatzkammer fölött állami hivatalok ... De mégis a három ives kapu előtt m«g kell állani és észre kell venni valamit.' Csak a két szélső nyitás van nyitva. Gsak a két szélső kapun járhat a nép, száguldhaí az autó. A középső nagy kapui bezárták. Id nem Járhat senki. Mert a középső kapun járt be a Burgba a császári hintó... A császárok bejáratát bezárta Bécs, pedig repubüka van és a Habsburgok letűntek. De az uj Ausztria megőrzi a tradíciót és nem érint semmit. Meghagy mindent, ahogy volt és megmulatja a népnek. A császári kapun nem mehetsz be idegen. Becsukták. Itt a császárok hintója rohant. Pedig szemben, a városházán Settz az ur. Vér György. SmTbérházvélelek! Í'SmS körúton és környékén több igen szép modern bérházak nagyon olcsón eladók Több príma tanyásbirtokok, Sí kat. holdas, 5U nagy holdas, 44, 311, H is 9 holdassak íagyon •• r ornzágoi irodában, o:csda megvehetők M P 7 P I* Bástya ucca 19. kizárólag 49t '"Bfcül (kultúrpalotánál.) Egy hetvenöt százalékos rokkantat kilakoltattak a lakásból, amelybe még be sem költözött. Ötven hétig a fronton — itthon az ég alatt , . . Olcsón megszállhat Pesten Mhi 47 11 V SIMPLON SZÁLLODÁBAN VIII., Kenyérmező-utca 4. Rákóczi-ut elején, a Keleti pályaudvar közelében. Tel.: József 22-36. Kényelmes, lé rgmentes, csendes szobák. 20 '/• engedmény mindenkor e hirdetés relmutatójának. E sorok írója az évek során igen sok esetben irt szomorú soiokat szomorú lakásügyekről és e sorok olvasója is sok cikkel olvasott el már elképzelheie len lakásdrámákról. Most azonban ismét a nyilvánosság elé kell hozni egy uj lakáshístóriát, amely szinte elképzelhetetlen és példa nélkül áll és amely éppsn azért tartozik a nyilvánosság elé, mert egy 75 százalékos rokkantról van szó, akt ötven hitig vérzett a fronton, de a szegedi hatóságok nem adtak eddig neki és négytagú családjának egy kis odút, ahol meghúzódna, miután ötven hitig vérzett a fronton. özvegy Barta Lástlónénak volt ugyanis egy kis háza a Nemes'akács ucca 24. szám alatt. Az özvegyasszony betegeskedéaekor ráíratta házát közeli rokonára, Lindenfeld Lajosnéra, akinek családjától csak azt kérte, hogy hsláIáig tartsák el. Az öreg, beteges asszony junius 18-án azlán meghslt. Lindenfeldék a temetés után hozzáfogtak a ház renoválásához, mivel az igy lakhatatlan volt. Milliókat költöttek már a kis házra, amikor egy 75 százalékos rokkant katona, Weisswurm Hermán, akinek torkát golyó lőtte szét, jelentkezel! Lindenfeldéknél és kétségbeesettel könyörgölt, hogy adják neki oda a lakást, mivel amióta a frontról hazakerült, majd kijutott a kórházakból, nem tudott négytagú családjának lakást szerezni. Most is a szabad éi alatt lakna, ha meg nem szánná egy ismerőse. Lindenfeldék termésretesen méltányolták a szerencséilen rokkant kérését és azonnal kijelen'ették, hozv semmi akadálya sincs annak,; hogy Weisswurm családjával elfoglalja a lakást. Nemsokára ezu'án idézést kaptak a lakáshivatalhoz . . . Ekkor pedig kitűnt, hogy egy Liliom nevű vendéglős lakójának, Katona Nándornénak igényli Lindenfeldék házát, aizal az indokolással, hogy Katónánénak el kell hagynia tágas lakását, mert Liliom vendéglős kaput akar épiíeni házáb;n. A lakáshivatal pedig ezek után elutasította a 75 százalékos szerencsétlen rokkantat kérésével és Katonánénak utalta ki a lakást. Annak a Katonánénsk, akinek megfelelő tágas lakása volt Liliom vendéglős házában. Az elutasítás indoka pedig az volt, hogy Lindenfeldék nem jelentetlék be idejekorán Barláné halálakor, hogy meg üresedett a kis ház . . . Temesváry Géza kormánybiztoshoz került ezek után a rokkant katona lakásügya. A kormánybiztos is elutas'tolta a rokkant katonát és az indokoláshoz hozzáfűzte métr, hogy Weisswurmnak egyszer már 1923-ban volt lakása . . . A kormánybiztos elutasításáról szombaton dé előtt 11 órakor értesítették a feleket. A rokkant pedig egy fii óra múlva vallomásokkal és okiratokkal igazolta, hogy nem volt mig lakása, 1923-ban albérletben lakott. Félóra múlva uj végzés érkezett. Ez a végzés azt mondta, hogy Weisswurmnak, aki még be sem költözött Lindenfeldék házába, szombaton délután három óráig el kell hagynia a nmestakácsuccai házat. A rokkantat tehit kilakoltatták, mielőtt egyáltalán beköltözött volna vigre lakásába. És lakást kapott egy asszony, akinek megfelelő lakása volt. Ezek után a siomoru ügy aktái a népjóléti miniszterhez kerülnek föl, energikusan megfelebbezik ezt a határozatot és illetékesek remélik, hogy ereket a végzéseket a miniszter meg fogja változtatni. A felebbízés ki fo/ja emelni azt is, hogy a rendelet szerint 3 napi határidő kell a kilakoltatáshoz, nem pedig mindössze három óra. Szegeden tehát meglörlént az, hogy egy hetvenöt százalékos rokkantat, aki ötvea hétig vérzett a fronton, kilakoltatták egy lakásból, amelybe még be sem költözött . . . Száz munkásgyermek egészségét segít visszaadni, aki hozzájárul az ujszegedi nyaraltatás költségeihez. Szegednek a kórházra szüksége van I Gyermekpuhákat nem érdemes otthon készíteni, mert ízlésesen és nagyon olcsón készülnek n Tpj|f TAvcofnb nöi 68 g'-errnekruha divalterIlii* UUiflGillu ni eben Kelemen-u. li., I.em. 1. Megdöbbenéssel értesült a szegedi társadalom tekintélyes rés:e az egyetemi tanácsnak a kultuszminiszterhez intézett memorandumáról, melyben a szegedi közkírbáznak az egyetem céljaira való átengedését kéri. Sajátságos fátum kapcsolódik az egyetemnek Szegedre való helyezéséhez. Ugy látszik, mintha az egyetem csak ugy állhatna fenn, hogy más kultúrintézményeket megsemmisít. Legelső ténykedése az vol', hogy megölte a gyönyörű fejlődésnek indult s dicsőséges jövővel kecsegtető fa- és fémipariskolát azáltal, hogy elfoglalta újonnan ép tett nagyszert, már felszerelt helyiségeit. Pedig ki merem mondani nyíltan — ami talán sokaknak véleménye, habár különféle tekintetek á tal feszélyezve eddig nem merték hangoztatni —, hegy a fa- és fémipari felsőbb iskolára nagy.;bb szüksége lett volna e szerencsétlen megcsonkított országnak, mint az egyetemre. Az ország négy egye'eme ontja magából e diplomás orvosok, ügyvédek, tanárok, stb. tömegét, akiknek semmi reményük sem lehet arra, hogy az ország területén elhelyezkedhessenek, akik külföldön le nem te'cpzdhetnek s igy a szellemi proletáriátust szaporítják, mely intelligenciája s elkeseredése, de legjobban helyheziötöítsége következtében a legveszedelmesebb proletdrtátus. Mig a fa- és fémipariskolából kikerült intelligens fiatal nemzedék vagy iilhon lendíthette volna fel elhanyagolt iparunkat, vagy ha itthon elhelyezkedni nem tudott volna, bárhol a külföldön megtalálhatta volna kenyerét és boldogulási*. De erről már késő meditálni 1 Mos' a kórházra került a sor, arra a kórházra, amely évtizedeken keresztül áldása volt Szegednek s a messze vidéknek, melyet dr. Boros zsenialitása é3 kiváló orvosi korának tudása és Önzetlen szorgalma, elsőrendű kultúrintézménnyé fejlesztett. Az egyelem tanácsa most a kórhárat saját céljaira akarja elfoglalni s ezáltal a kórháznak kü'ön, fejlődésképes életét akarja megsemmisíteni. Pedig egy kulturlntézminynek sohasem volna szabid egy másik kultúrintézmény megsemmisítisére törekedni l Végte'enüi csodálkozom az egyetem orvosi karának állásfoglalásán. Hiszen nekik kell legjobban tudni, hogy a közkórház egyáltalában nem alkalmas egyeemi klinikai cMokra. H szen már évtizedek előtt megállapították, hogy a jelenlegi épületek még egy modern kórház céljainak sem felelnek meg s a város közönsége már el is határozta egy modern, viilarendszerben épült kórház felépi ését, de közbe jött a háború s a gazdasági pangás s a legszebb tervek is füstbe mentek. Az egyetem orvosi karának kézzellábbal s az érvek tömegével kellene iillakoznia az ellen, hogy a nyakába varrják az ósdi kórházat. Hát nem gondolják meg, hogyha megkapnák, ez csak akadályozná a modern k'inikai épületek kiépítésM? A városnik egészségét kereső közönsége szempontjából egyenesen kiváni lós a kórhát fentartási. Legyen válasz tása a város közönségének. A szabad verseny csak áldásos lehel. Az egyelem nagynevű professzorai bizonyára nem fogják kár. t látni, ha a közöniég egy része a neki szimpatikus kórházi orvosokhoi fordul, gyógyulást keresve. A monopólium rideggé teszi az embereket s megöli az ambíciót. Szeged város igen tisztelt polgármesterének ma megjelent felvilágosító nyilatkozatában egy nyomós érve van, hogy a kórház fentartása pénzbe kerül. Csodálom, hogy nem alkalmazta, szívesen és elég gyakran alkalmazott, enyegetését, hogy amennyiben pedig a kórházat át nsm adjuk, a pőtadőt bizosan fel kell emelni. Hát bizony tuduk, hogy a kórház nem hasznothajtó ntézmény, de azt is ludjuk, bogy a városnak összes jövedelme arra való, hogy a város közönségének egészségi, kulturális és egyéb szükséges és fontos igényeit kielégítse. Ezeken takarékoskodni s reámutatni, hogy ennyivel meg ennyivel gyarapodott a város vagyona, talán mégse egészen helyes politika. Hogy megtakarítást eszközölhetünk-e a kórház átadásával, az még naeyon is kérdéses. Mert itt van a gyógyíthatatlan és krónikus betegek e'helyezésének kérdése. Van egy miniszteri rendelet, mely szerint a kórházban gyógyíthatatlan betegeket elhelyezni tilos. Nen humánus, de takarékossági szempontból talán indokolt. Ezen rendelkezés sok esetben be nem tartható. Vannak teljesen elhagyatott, elszegényedett gyógyíthatatlan betegek (tüdővészesek, rákosok, stb.). Ezeket az uccára dobva, pusztulni hagyni, egy modern társadalomban talán mégsem lehet? Ha a szegények házában helyeztetnek el, ez helytelen, mert a szegények háza, menmely, ezek befogadására nincsen berendezve s ha mégis odajutnak, akkor a szegények menhelyének kibővítése és megfelelő felszerelése válik szükségessé. Ez már felemészti az esetleges megtakarítást. Az idült, de gyógyítható betegek esete más. Ezek elhelyezhetők a kórházban, ahol szükség esetén hónapokig is kezelhetők, de az egye emi klinika ezek befogadására képtelen. A klinika nem eigedheti ágyainak jó részét ilyen betegek által állandóan foglalva tartani, mert a tanitáxal kapcsolatban feltétlenül szükséges az anyag lehető változtatása. Vannak ilyen betegek, akiknek elhelyezése még miniszteri rendelet ellenére is félté lenül szükséges, ilyen esetben nagyon jó, hi van egy kórház, mely a polgármesternek, mint legfelsőbb fórumnak rendelkezéseit figyelembe vesz'. Az egyetemnek megvannak a maga státulumai, megvjtn az autonómiái*, nem köleles fUzelembe venni, amit a város hatósága, közérdekből szűksebesnek talál. Emlékezhetik a polgármester ur, hogy ezelőtt néhány évvel milyen nehézségekbe ütközött néhány ragályos betegnek elhelyezése. Csodálatos, hogy a polgármester ur, aki nagy tetterejével, a legkisebb kérdésben a gyeplő szárait kezében szerei tartani, éppen a kórházzal szemben ilyen könnyen le akar mondani a rendelkezési jogról, melyet ebben az esetben a város közönsége, megnyugodva látna kezeibe letéve. Minden érvet egybe vetve, az a meggyőződésem, hogy ha a város közönsége, meggondolatlanul, már átadta volna a közkóiházat az egyetem céljaira, a legelső teendő az volna, hogy egy uj közkórháznak vesse meg alapját. Dr. Krausz lózsef. Németh Mária ária estje kedden, 21-én. JEOYEK BELVÁROSI MOZINÁL. CSERÉPKÁLYHÁK különféle szin- és méretben kaphatók Landesberg cementárugyárában. 371 Varrógépek, Kerekpárok, Gyermekkocsik részletfizetésre is DtRV EDI gépáruházában, Szeged, Kiss-utca. Kelfü-palnla. Nanv IsvHémühelyt , *«kLT;:i^ Szegediek találkozó helye.