Délmagyarország, 1925. július (1. évfolyam, 36-59. szám)

1925-07-19 / 51. szám

Ara 3000 ic orona. ••• DELMAGYARORSZAö Szerkesztőség: Deák Ferenc-u. 2. Telefon 13-33. Kiadóhivatal, kölcsönkönyvtár és jegyiroda: Dugonics-tér 11. Telefon 30Ö. Nyomda: Petőfi Sándor-sugárut 1. szám. Telefonszám 16-34. Szeged, 1925 julius 19, VASÁRNAP Előfizetési árak: Egy hónapra helyben 40.GÍ10 kor, Budapesten és vidéken 45.000 kor. Egyes szám ára hétköznap 2000 kor., vasár- és Onnepnap 30(10 korona. I. évfolyam, 51. szám. Nagy ember kerestetik. Párisban, hol nemrégiben még majd­nem olyan megbocsáthatatlan bűn volt pacifistának lenni, mint németnek lenni, ÚesztCen kezd terjdni a prcíf zmus. Persze nem az az irott és nyoxt&to't pacifizmus, amely elálmodozik arról, hogy milyen szép lesz majd az az öröVbéke liz-, vagy húszezer év múlva, — aztán az első mozgósitári plakátra elszáll, mint a pára és be'evész a puskfpor-fflslbe. Ez az elméleti paci­fizmus nagyon ártatlan dolog, mindad­dig, mig nem akad olyan bo!ond, aki komolyan veszi és ügyésszel és fegy­házzal csinál neki propagandát. A pá­risi pacifizmus egészen^más. Az nem újságokban és tanulmányokban éli ki magát, hanem kiáll az uccasarokra és ott orditja tl magát, ugy, hogy elhal­latszik Marokkóig: — Le a háborúval! Vesszen Pain­levé I Éljen a békél Hát ez bizony majdnem hazaárulás, ha emberileg egy kicsit érthető is. Nem nagyon kívánatos haUl Abd el Krim kabiljainak a kezébe esni, akik nem tudják megérteni, miért kel ene nekik jobban tisztelni a genfi konven ciékat, mint azoknak, akik csinálták őket. Jobb Párisban sétálni, mint hősi halált halni az Atlasz-hegységben, eset­leg nagyon kinos és nagyon sokáig tartó hősi halált, amely annak követ­keztében áll be, hogy az afrikai fran­ciák, a riff-kabilok elvágják a fehér fiaticiáfeat élelmezési vonalaiktól. Jobb élni, mint meghalni és bár emberileg érthető, ha Páris népe megpróbálja a részleges mozgósítást ugy ellármázni magától, mint ahogy a seregélyt szok­ták a sző ötökéről, de azért ez mégis hazaárulás egy kicsit éi meg lehetne érteni, ha a francit kormány egy kis statáriummal csiná'na kedvet a marok­kói háborúhoz. De a francia kormány tanult már annyit, hogy nem csinál ilyen szamár­ságot és beéri, legalább egyelCre, azzal, hogy lelkesítő beszédeket tart a nem­zeti becsületről és igéri, hogy keresi azt a nBgy emberi, civilben, v* gy mun­dérban, aki mindent jóra tudna for­dítani Csak az a baj, hogy Európában már régen nem találtatnak n8gy em­berek ... Ha 1914 ben lettek volna Európá­ban történeti mértékkel mérhető igazi nagy államférfiak, az ipckaliptikus fenevad nem szabadult volna ki ketre­céből, hogy felhasogassa a beleit és kiszivja a vérét az rgész világnak. De ES? s? *0,,a£ na«y állán férfiak, se a költöpohtikusok, te a szatfc politikn­í. ,!özt» 8e ax Innenső világban, se a tahóban. Amazok ugy álmodtak, mint mini.fc&if"^ ugy simítottak, K,!.kPltukL,Micden0lt "ta »olt a fantázia és htbás a kalkuláció. Lloyd George megvalotta nemrégiben boav SBSSha^hf• S ^ volMbetea háborúba, ha előre lálta volna, mi lesz belőle, mert a győzelem a győztesek­nek is többe kerolt, mint amennyit ér. Ez szó szerint igy igaz, csak éppen az állam helyett államférfiakat kell mondani. Mert a háború lutriját nem ax államok játszották, hanem az állam­férfiak, akiknek kezében az államoknak csak a tét szerepe Jutott. S tétnek lenni, a veszedelemről nem is szólva, egyformán megalázó sierep, akár téltel, akár vörösre, akár feketére, de az államok mird elhitték, hogy nékik kötelességük ezt a szerepet vállalni Nem bizonyos, hogy valaha máskép lerz-e s hogy egyáltalán lehet-e más­kép, de bizonyos, hogy a világ mai berendezése szerint nem az áüamféifiak vannak az államokért, hanem az álla­mok vannik ö ér'Ck. Ez teljesen füg­getlen a kerjránj forrná tó', a Trolzkijék Oroszországában ez csakúgy van,mint a Romanowokéban volt s mi a világ mai tendjébrn csak ugy el ludunk képzelni egy üdrösséges abszolutiz­must, mint egy mindent megsemmisítő demokrata, sőt szocialista köztársa! á­got, Ez a Renin igazsága volt a het­venes években, de igazság még ma ÍP. Persze üdvösséges abszolutizmust csík elképzelni lehet, d< * züllött töztársa­ságtól nem kell kép:élődni, az mrg­van. Még pedig nem is egy példányban. Hl jól van, ha nem jól van, a tör­ténelmet míg mindig a kevesek csi­náljak a sok millió é'.ö sakkfigurával, akiket sokkal keveset b gondolkozással áldoznak M a játékosok, mint a Iából fi rágott parasztokat, ha a sakktábla mellett ülnek. £s kivánatos-e, hogy gondolkozni és számítani tudjinik a tömeg*k sorsának urai? Napo'eon Toulon ostromakor kiszámította, hogy hánv köbméfer a sáncárok tét fogata és hány katonájának kell hősi halált halni, hogy a hullák betemessék az áikokét. Hi kutyakölykökkel operál igy valaki, arra azt mondták utálkozva, hogy pe­cér, — ha embertársaival végez ilyen számtar i müvelelet, akkor siker esetén a halhatatlanság koronáját teszi fejére a töríéinlem és írásbeli tétel lesz be­lőle az érettségin. Az emberek, akír franciák, akár kabilok, egyformán el vannak gyötörve a liz évnél régebben tartó diliás idők­től s nem az ilyen tipusu nagy embe­rektől váíJSk többé a megváltást. A nemzetek, amelyeket mindig tanuul idéznek az államférfiak, de soha ki­hallgatni nem mernek, ma már olyan nagy embert kívánnak, aki visszaadja nekik a nyuga'mat, a békés munki szCrke éveit, a nagy Idők helyett a tör­ténelem nélkül való étetet. Megszövegezték a német választ a francia jegyzékre. Berllr, jnliut 18. Ma délben a birodalmi kancellárián minisztertanács volt, amely megszövegezte a biztonsági szerződés megkötése tárgyában junius 16 án kelt francia jegyzékre adandó választ. A jegyzék végleges szövegében a mai ülésen egyhangúlag megállapodtak. A jegyzéket a Wolff Iroda éitesűlése szerint előreláthatólag hétfőn fogják Párisban atadni és szerdán regg 1 hozzák nyilvá­nosságra. Szumatrában is lázonganak a kinaiak Amsterdam, julius 18. Holland-Indiá­ból érkező jelentések szerint Micasssr­ban és Midanban (S. uTatra) az ottani kinai lakcstág körében komoly zavar­gások támadtak. A kinaiak között iöp­cédulákat osztottak szét, amelyekben felhívták őket hogy szálljanak szembe a rendőrséggel és hatóságokkal, mert ezek szövetségben állanak Angliával a 'Inaiak elnyomására. A rendörök és a kinaiak közölt heves össze'üzések vol­tak, amelyek torán mindkét részen se­besülések is estek. Pdrls, julius 18. A kinira vonatkozó tegnap átnyújtott amerikai jegyzékei Briand külügyminiszter nyomban mér­legelés tárgyává tette és még tegnap kábeltdvlratbcn megküldte Instrukcióit a pekingi francia követnek. E szerint Franciaország hajlandó abban a bizott­ságban, mely a kinai ügyek intézésére három hónap mulvá összeülne, a többi hatalommal együtt Kina gazdasági talpra­állitásáról tanéc kőzni és a közös egyet­értéssel létrehozandó megállapodások végrehajtásában résztvenni. A francia kormány azonban azen a nézeten van, hogy at exterrttorlalUds kérdését egy későbbi Időben összehívandó külön kon­ferencián kellene letárgyalni. Lordon, juliui 18. A Daily Herald Jelentése szerint Plus pápa a pekingi egyetem tanári karához táviratot inté­zett, melyben rokonszenvét fejezi ki a nagy kinai nép iránt és lajnálatát a vérontásban. Uj magyar győztes az angol atlétikai versenyen. London, ju'ius 18. A stanfordbridgei pályán az angol atlétikai bajnokságok mai napján Szepes Béla a gerelyvetésben 176 láb, 11 hüvelykes eredménnyel első lett. Somfay a távolugrásban 22 láb, 4 hüvelyket éri el, de nem szerepel a helyezettek közt. Az angol sajtó Somfay győzelméről. London, Julius 18. Az angol sajtó egyértelműen megállapítJ», hogy Somfay Elemérnek a hármasugrásban elért tegnspi győzelme eddig a legjobb teljesitmény az Amiteur Albletic Asseciation idei bajnokságai közül. Ez a magyír ember — irják az újságok — fölénnyel gyözött a félelmetes amerikai mesterekkel szemben és leverte az eddigi angol rekordot, amely 46 láb, 9'/4 hüvelyk volt. Radics Istvánt szabadonbocsátották. A börtöaből a kormányba lépett. Belgrád, Julius 18. Az uj kormány első hivatalos cselekedete Radics István szabadonbocsátdsdra vonatkozó javaslat volt, amelyei a király elfogadott. A ki­rály aláirta a kegyelme zéii okmányt és Radics a mai délelőtt folyamán már elhagyta fogságát. Belgrád, julius 18. Az eredeti prog­ram szerint ma délelőtt 10 órakor le­tette az uj Pasics—Radics-kormány az esküi. A megalakult kormány azonnal minisztertanácsra gyűlt össze, «mely­nek első ténye egy dekré'um meg­szövegezése volt, amely Radtcs István megkegyelmezésére vonatkozott. A ki­rály aláirta a kegyelmi i'atot, mire azonnal táviratilag értesítették a zág­rábi hatóságokat, hogy az internált, illetve letartóztatott Rsdicsot és híveit azonnal helyezzék szabadlábra. Ez dél­előtt 11 óra felé meg is történt s Radics Istvda társai kíséretében el­hagyta fogságát. Radics az eddigi tervek szerint leg­először is a király nyaralóhelyéreBled-be utazik. Sárdor király ugyanis ma uta­zott nyaralóhelyére és olt fogadja audencldn Radlcsot. A kihallgatás u'án v'ssza'ér Radics Belgrádba, hogy át­vegye pártjának irányítását. Politikai körökben ugy beszélik, hogy Varasd valamennyi képviselője, akik mind Rgdics-páriák, egyetlen Pribicse­vics-hü demokrata kivételével, leteszik mcpdátumukct, hogy lehetővé tegyék Radicsnalr, hogy mandátumhoz jusson. A bekövetkező varasdi választásra Ra­dics István lesz a Radics-párt lista­vezetője. Belgrád, julfus 18. Mint Zágrábból jelentik, ma délelőtt 11 órakor helyez­ték szabadlábra a horvát parasztpátt internált vezérei'. Délbrn a biróság elnöke magához hivatta Radics Istvánt s közölte vele a pertörlést elrendelő királyi ukázt. Radics az intézkedést „Hála Is'ennek, a nemzetnek, a király­nak" felkiáltással fogadta. A francia arany kölcsön. Páris, julius 18. A Journal Indust­rlel intervjut közöl Bonnet mintszter­elnökséii helyettes államtitkárral, aki most az aranykö'csön előkészületein dolgozik. Bonnet elmondja kijelentései­ben, hogy egészen alaptalan az az ag­godalom, amellyel bizonyos gazdasági körök figyelik az armykölcsOn előké­születeit. Ezek a körök attól félnek, hogy a kölcsön feszültséget idézne elő a pénzpiacon és az ipari papírok kur­zusait Is nyomhatná. A helyettes állam­titkár kijnlentelte, hegy a kereskedelmi és ipari körök aggcdtlmát nem osztja. A kölcsön nem támaszt uj követelmé­nyeket a pénzpiaccal szemben, mert hiszen csak konszolidációs műveletről van szó. Az a jótékony ha'ás, amely a kölcsön nyomán rövidesen mutat­kozni fog, sokszorosan felér azokkil az apró kellemetlenségekkel, amelyek eset­leg kisérhetik a kö'csön kibocsátását. Az aranykölcsön az első lépés a valuta­reform felé, amely azután rövidesen hekövetkezhetik. Cgy szovjetujiág hazugsága. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Egyik szovjetujság hosszabb cikket kö­zöl, amelyben azt irja, hogy Anglia volt az előidézője annak, hogy Magyaror­szág nem ratifikálta az orosz szovjettel kötött kereskedelmi szerzödéseke*. Az újság többek között azt mondja, hogy Anglia végre elérte azt, hogy Magyar­ország Anglia gyarmata lett. Elmondja a lap, hogy irásos bizonyitékok vannak a kezében, amelyek azt mutatják, hogy a ratifikálás egyenesen Anglia paran­csára nem történt meg, aminek e lené­ben viszont Anglia megígérte a magyar kormánynak, hogy ki fogja eszközölni a magyar hadsereg létszámának fel­emelését. A szovjetujság azzal végzi cikkét, hogy lesz még Magyarország olyan helyzetben, hogy a szovjettel kell majd tárgyalnia, de akkor Mosz­kvában majd zárt ajtókra fog találni. Fez körül egyre vátiágosabb a helyzet. Páris, Julim 18. Pitain táboraagy tegnap este megérkezett Rabatba, hogy a helyszínen tanulmányozza a marokkói katonai helyzetei. Páris, Julius 18. Hivatalosan Jelentik: Marokkóban a riflkabitok megtámadták a francia állásokat U d Harin és Ain Maatin mellett. A rlffkabllok Igen he­vesen támadtak, de sikerült őket nagy veszteségekkel visszaverni. Migánjelen­tések szerint ariffkabilok nyomás a Fez ellen egyre erősödik és várható, hogy Abd el Krim minden erejével ujabb támadásokba veti magát. Madrid, julius 18. A franciák Taza környékén további állásokat ürítettek ki. A harc egész közelről fenyegeti a vá­rost. A benczClöttek beszélik, hogy Abd el Krim csapatat a foglyul ejtett izlngalézeket élelmiszerhiány miatt le­gyilkolják. A fehér foglyokat nem bánt­ják, mert bíznak abban, hoff nagy váltságdíjé kat kaphatnak értük.

Next

/
Thumbnails
Contents