Délmagyarország, 1925. július (1. évfolyam, 36-59. szám)

1925-07-18 / 50. szám

1925 tutitt 18. DELMAGYARORSZAG 3 Közkórház vagy klinika. Teljesen defícitmentea a közkórház. A közkdrház mostani jellegének ét •zenrezelének fentartásáhos ragaszkodik, telin ragyon, de nagyon kévét kivétel­tói eltekintve, a város egész társadalma. Megállapija ezt' a Délmogyarorszdg pénteki tzimában megjelent cikkében Somogyi Szilvetzler polgármet'er is. A cikk végefeté ugyanis szórói-szóra eze­ket Írja: .Emlékezetébe hozom a város közönségének, hogy mikor sz egyete­met idehoi uk, mennyi ellenzője volt annak I Sőt volt idő, mikor ugy látszott, hogy mindenki ellenzi. Majdnem egy­magam voltam, aki erősen akartam." Pontosan őt torral lejebb pedig ezekd irjs a polgármester: .Most is ugyan­azon köröktől indul ki a kórház atadá­aának ellenzése." Érijük lehá\ ha a kuliaszik mö.ott tör énö, tagadhalailt­nul ügyes dökészités melleit a polgár ­metter tzükségesnek látja, hogy a sajtó­ban Is egyre nagyobb vehemendávd szálljon sikra kedvenc terve melle t A város egész társadalmát kell meggyőzni Mindig készséggel hdyrt adtunk a vá­ros első polgárától kapott ilyirányu cikkeknek is, noha köztudomásu, hogy a közérdeket kielégítő és a közönséget megnyugtató megoldást a po'gármette­révei éppen ellenkező módon képieljük el. A pénte»i számunkban megjeent dkkel kapcsolatosan nem hallgathatunk el azonban egy-két személyes termé­szetű megjegyzfst. A polgármester nagyon lói tudja, ta­pasztalhatta is, hogy mi értéke jak egyé­niségét, munkásságát. Vannak persze kérdések, amelyeknél szembekerü­lünk vele. Féltve őrzött függetlensé­günknél és mindenkivel siemben biz­tosított szókimondásunknál fogva csak ilyen módon szolgálhatjuk azokat a cé­lokat, amelyeket közérdeketeknek ismer­tünk el. De nobilis elenfél vagyunkét loyálisan vívjuk kőzéldi harcainkat. Ez­zel szemben most már több ízben ta­pasztaltuk, hegy a polgármester majd minden dkkében, abban ia, amdyd pénteken közöltünk, el-dtér a nyugodt vita és meggyőző érvelés mindenkit kotdezö hangjától. Olyanokat ir, hogy egyoldalú információra! a közönséget tévtdésbe akarjuk ejteni, meg hogy ez, vagy az nem igaz, ktb. Természetesen ennek a hangnak a használatában sem kövdjük a polgármestert. Nemcsak vde szemben. Senkivd szemben sem. Egyszerűen arra sioritkozunk, hogy rá­hárítjuk a felelősséget, ha jOvöben ha­sonló ok miatt nem tudnánk leközölni kurtítás, vagy változtatás nélkül a város első polgárának cikkét. Ami a kórház átadását támogató érvekd illeti, azokat egytől-egyig téves, esetleg hiányos adat, vagy információ alapjan irta meg a polgármester. Azt mondja például, hogy amig az elme- és ideg­gyógyászati osztály a városi közkórházé volt, addig nem tudta elhelyezni vala­mennyi jelentkező beteget, mig most, amikor ez az osztály az egyetemé, minden dmebeteget fel tudnak venni. Ez így hiányos. A közkórház elme- és ideggyó­gyászati osztálya ugyanis negyven ágyból állt és a jdentkezó oly sok volt, hogy ott állandóan 60—65 beteget ápoltak. Az egyetem dme- és idegKÓrtani klinikája részére átadta a város a női bujakórosok­nak és elmebetegeknek a kórház udvarán álló pavilionját és a Kórház nccában levő pótkórházat. Ezek a helyiségek a kórház 180 ágyát képviselték. A betegek száma azonban ma sem több, mint valamikor volt, sőt rendszerint keve­sebb, aminek következtében az egykori pótkórház némelykor hónapokon át üresen áll, máskor meg alig 1—2 beteget ápolnak ott. Azt tehát, hogy a közkórház egykori dmeosztályán nem lehetett elhelyezni annyi beteget, amennyi jelentkezett, nem c kiiünöen prosperáló intézményünk köz­kórházi /.ilegének, hanem annak a kicsi­nyes és megértést ntm ta.-.usitó hivatalos szellemnek a ruvásíra keli Imi, mdy már a múltba Is 'eladott minden garast jMiípje,'. szségCgyl intézmények fejlesz­A kérdés financiális ügyeinek tárgyalá­sánál mintha kissé ingadozó és lutáro­zatlan lenre a polgármesteri cikk. Emel­lett la: -us m-.'don nasználja fel a szám­adatokat. Nem lg?z, hogy a kórház ddi­citmentes — mondja a polgármester. De Igaz — állítjuk ni. Bizonyítékul arra hi­vatkozik a polgármester, hogy a kórház­nak most is több mint 1500 millió tarto­zása var. Elfelejti azonban megmondani, hogy miből állt elő ez az 1500 millióé tartozás. Majd mi megmondjuk. Ennek az 1500 milliónak legjelentékenyebb része azok alatt az évek alatt szakadt a kórház r ' ába, amelyek alatt a pénzünk állan­romlott. Az ápolási dijakat évről­évre szokták megállapítani. A korona folytonos értékcsökkenésének idejében ter mészetesen évenkint többször is megálla­pították. De elkéselt minden megállapítás, mert mire a legu|abb ápolási díjösszeg életbelépett, a korona lolyton tartó rom­lása folytán ez a tarifa sem felelt meg a viszonyoknak. Csak némileg is normális viszo­nyok mellett a kórház deficitmen­tesen dolgozik. Nem lesz deficitje az idén, amikor a napi ápolási dlj 50 ezer korona. Itt meg­jegyezzük, hogy akkor is téved a polgár­mester, amikor azt állítja, hogy a minisz­ter az itthon megállapított ápolási dijakat r.lndig leszállítja. Erre az évre is föl­emelte. Hiszen Szegeden 45.335 koroná­ban állapították meg. A miniszter ezt az összeget fölemelte 50.000 koronára. De deficitmentes lesz a kórház, napi 55.197 korona ápolási dijjal, a jövő évben Is. Azonkívül hol van az megírva, hogy ezt az 1500 milliós deficitet a városnak kell viselnie? Tudtunkkal a kormány még nem zárkózott el az dől, hogy a kórházi deficiteket, amelyek az említett időszak­ban minden városban előálltak, valami­lyen uton-módon megtérítse. Aztán mind deficit ez? Nincs benne előleg, amely még meg fog térülni az ápolási dijakból ? Emlékszünk rá, hogy a polgármester nem is olyan régen sok-sok milliárdos deficit­tel érvelt A hatalmas összeg, ime, ön­magától lecsökkent 1500 mllliCra, kikere­kítve tölteté 110 ezer aranykorondra. Ét mintha ezt is csak finanszírozói minőség­ben adná ide a város. Ez is teher? An­nak érdekében, hogy továbbra is legyen a magunk rendelkezése alatt ál ó közkór­házunk ? Az érem közegészségügyi oldalát mi már kellően megvilágítottuk. A klinikák elsősorban a tanítás, a közkór házak ki zárólag a gyógyítás szolgálatában álla­nak. Pécsre rosszkor hivatkozotté polgár­mester. Igaz, hogy ott átadták a kórházat az egyetemnek. De épp pénteki számunk ban közöltük, hogy most nyilvánossági jel­leget kapott sz Irgalmas-rend kórháza, amelyd fokozatosan kiépiienek nagy, modern intézménnyé. Tehát Pécsnek megint van köz­kórháza. Debrecenben pedig, mint halljuk, a külföldi kölcsönból akarják fölépíteni az uj közkór­házat. Pedig ott csak provizórikusan adták át az egyetemnek a kórházal. De nem tud­ják visszakapni. Helyénvalónak látja a polgármester megcsipdesni a kórház igen kiváló orvosi karát, különösen a bejáró orvosokat. Rosz­szul teszi. Vannak közlük, akik 18-20 éve és vannak, akik 2-3 éve teljesítenek ott teljesen ingyenc". szolgálatot, fáradha­tatlanul, javulására a rájuk szoruló bele­seknek, gyarapítására a tudománynak és aiszére a városnak. Ezt a munkát és ezeket az eredményeket nem tudta etho mályositani az egyetem se. De hogy mennyire dfogult a polgármester, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az az állítása, hogy .az egyetem majdnem a félvárost jelenti". Ros>dtük még eeyszer lenyom­tatni ezt a mondatot. De kénytelenek voltunk szóról szóra idézni. Hát ennyire lebecsüli a város első polgára a saját városát, annak mir.den kulturértékét és tényezőjét, az egész kereskedő-, iparos-, lateiner és munkástársadalmat? Hát csak ugyan a mainak fele volt ez a város, amíg az egyetem nem volt itt ? Emellett tehet tanúságot minden arra illetékes és hivatott tényező? Eszünkbe jut az a .rondát, amelyd cikke legvégén Madách remekéből idéz a polgármester. „Enyész­azen az egyén, ha él a köz, mety egye­sekből nagy egészt csinál.' Pharao mondja ezt, mikor a gú ák kezdenek összeomlani és Adám elindul u'jin Milliades köztár­saságába, a gúlák biztonságos árnyékából a demagógia süppedékes talajú országába. Az egyetem 4a a kórház. Dr. Somogyi Szilveszter po gármes­ter pénteki számunkban megjelent cik­két a következő sorokkal ejésziti ki: A kórház egyetemed étéről még csak annyit, hogy az egyelem korrek­tül játt cl, mikor a kultuszminisztert a várossal a tárgyalások felvételére kérte. Erről nekem, mint a város lelelős első tisztviselőjének, nemcsak tudomásom volt, hanem egyenesen én kértem az egyetemet az ütynek ekként leendő fo­lyamatba léidére. Mert véleményem az, hogy ha a kultuszminiszter ur a tudo­mány és a sz* :ai közegészségügy érdekében ltajlandó az álvételrr, — én egészen rövid íregjegyzésűnk van. K4r volt az egydemd ebbe az akuflba belevonni és kár volt, hogy az egyetem vállalkozott ilyen szerepre. Nem fog sikerolni az egydemet népszerűsítem, ezzel hdyzetén enyhíteni, ha állandóan szembeállítják a város egész társadal­mának óhajával és akaratával. csak attól félek, hogy financiális okok­ból ez nem következik be, — akkor meg tudjuk kö ni a szerződést, mert a mi józan itéletu közgyűlésünk be fogja látni annak a város közegészségügyi közérdekére irány uló ropp int horderejét. Az egyetemnek itt vázolt szerepére A miniszterelnök a közkórbáz egyetemesitéie ellen. Megbizha'ó helyről nyert érteiülésűnk szerint gróf Bethlen Istvin miniszter­elnök átiratot intézett Vass lóisef népjóléti miniszterhez, amelyben leszögezi álláspontját a közkórhiz tovább való önálló fenntartása mellett, egyúttal felhívta az ügyre a belügyminiszter figyelmét. Értesülésünk szerint ugy a népjóléti, mint a belügy miniszer oztják a miniszterelnök álláspontját, tehát a kórháznak az egyetemtől függetlenül a város kezelésében való megtartását hetyesllk. A csehországi nuncius-ügy. Hága, jaliut 17. Svehla miniszter­elnök tegnap Massaryk elnöknek jelen­tést lett a helyzetről. A helyzetet leg­jobban jellemzi a rivaliláa a nemzeti szocialisták és s szcciáldemokrsfák kőz«. A Pravo Lidy dmO tekintélyes újság megtámsd|a Benest és hangulatot csinál Benes lemondása mtilett. A lap k jelenti, hogy a nemzeti szocialisták Bcne*t le­mondásra kell, hogy kényszerítsék, mi­után a párt elégedetlen vele. A szocia­listák kijelentik lap.ukbin, hogyha r mostani ügyet el is lehet intémi, ők nem fognak megelégedni koncestziók­kal és fél megoldásssl. A Csesko S/ove című lap sít a meg­lep) bírt közi*, hogy a prágai nandui­ofjérral kapcsolatoson 600 ember lépett ki Csehországban a római kaiholikus egyházból. A miniszterelnök lapja pedig azt irj», hogy az egész nuncius-alfér elintézés elölt áll. Prága, ju'ius 17. Tegntg ette a cseh néppárt gyűlést tartott, amelyen vala­mennyi keptiselö és szenátor meg|elent. A belépőknek fel kellett írutatniok a katolikus egyesületek igazolványát. A Vencel-léren, ahol nagy embertömeg gyűlt Orsié, az ellerséges tábor hívei tirottsk rögtönzött gyűlést, amelyen követelték a kilépést a katolikus egy­házból. A tömeg a nemzeti himnuszt énekelte, raa|d hazafias dalokra zendí­tett. A cseh néppárt gyűlése esle U órakor nyugodtan vég':t éri. Amikor a gyűlés résztvevői eliá torták, a Vencel­téten álló tömeg .pfuj- kiáltásokksl és lármás tüntetésekkel fogadia. Rögtönitélö biróiág elé kerül-e Bagi Imre, akit azzal gyanúsítanak, hogy fölgyújtotta a szentesi uj városházát? Szinte az egész magyar nyilvánosság szokatlan érdeklődéssel ét izgalommal tárgyalja és lesi annak az ügynek fej­leményeit, amdyet a Délmagyarország hozott tegnapi tzámában a nyilvános­a eé. Az elmúlt hét csütörtökjén félmilliárd kárt okozott az a tűzka­taszlrófa, amdy a szentesi uj városháza felső részein pusztított. A hatóságok közegd egy te jes hé lg nyomoztak ebben az ügyben, mig tegnap általá­nos szenzációt keltve, Bagi Imre hiva­tásos szentesi tizoUót előzetes letartóz­tatásba helyezték és bekísérték a sze­geál ügyészség fogházába. Az ügyészség ugyanis számos je'enlős körülményből vonja le azt a gyanút, hogy Bagi iüz­oltő gyújtotta fel a szentesi városházát; lette ezt peálg a feltevések szerint azért, hogv Szentes városa végre rendes és modern tüzollófelszerelést, motortecsken­dőket szerezzen bt. A szegedi ügyészségen állandóan tá'gyalják ezt az ügyd, lépten-nyomon jönnek érdeklődök és most ennek a rendkívüli eseménynek középpontjában elsősorban az a ké dés áll, bogy rögtönitélő bíróság elé kerül-e Bagi Imre tfiznlftó ? Miután a szegedi törvényszék terű­idén még mindig statárium van a gyujtogatásra, igy most a vizsgálóbírói vizsgálat mellőzésével a kirendelt refe­rens ügyész szerzi be a bizonyítékokat. A szegedi ügyészség referense vslószi­nüleg holnap száll ki Szentesre, bogy ismét hdystini szemlét tartson a azért, bogy most már konkrét formában föl­vegye a bizonyítékokat, amikel azután azonnal a bíróság dé terjesztenek. A bizonyítékok keresése ebben a pillanatban három bányban folyik. Első­sorban fontosak azok a tanuk, akik azt igazolják az eddigi nyomozás siertnt, hogy Bagi Imre a kérdéses délelőtt feni járt a városháza padlásának azon a részén, ahol a tüz keletkezelt. Mások tudnak arról, hogy Bagi csütörtök dé • előtt nem volt o thon, ezt különben Bagi sem tagedj \ A mAsodík Irányban azokat a tanukat hallgatják ki, akik állitólag hallották volns a tűzoltónak azt a k jelentésé, hogy csak akkor leaz Szentesen rendw tüzoltófelszerelés, hs olysn tüzet csinál, smilysn még nem volt Harmadszor pedig bizonyítékoké szereznek be Az Est 1917 lebtuár 10-iki számára vonatkozólag. Ennek az újságnak egyes részeit megtalálták uiysnis a padláson, mig a másik ré­szét Bsgi lakásán. így most art kell tiaztázni, bogy etek az oldalak hogyan kerültek Bagi lakásából — a padlásra. A relerens ügyész munkája vdószi­nűleg hétlön már végd fog érni és ha ezek a tények valóban blzonyUékoknak számítanak, akkor az ügyészség azon­nal indítványt tesz a statárlálls bíróság összehívására. A bizonyítékoknak azon­ban tdjesen tiszláknsk és konkréteknek kell lenniök. Mert ctak ebben az eset­ben itd a lOgtönitélö bitóság. Ehhei ugyanis s ststáriális biróság 01 tagjá­nak egyhangú ildete szükséges. Éppen ezért száll ki most s referens ügyész és még egyszer tisztázza az eddigi bi­zonyítékokat Ha a bizonyitékbeszerzés hétfőn estig dkészül, kedden már összeül az ötös tanács. Addig mindenesdre letartózta­tásban marad Bagi Imre, aki egyelőre még nem tesz mást, mint tagad, de még nem tett kísérletet arra, bogy csü­törtök délelőttre alibi tanukat állitson. Hétlön estig igy eldől, bogy a slatá­riális biróság üdetd mond-e 72 óra alatt. A klaántánt nem tart ujabb konferenciát. Bukarest, julius 17. A bukaresti tá­pok átvdték egy budapesti lapnak azt a hírét, amdy szerint a kiaántánt Ro­mánia kezdeményezésére legközelebb ujabb konlerendát szándékozik tartani. A külügyminisztérium ebben az ügyben a köve kezö közleményt adta ki: Nem a magyarországi, hanem a ro­mániai magyar kérdésről van szó. A N ipar öveit ég ugyanis őszi ülésszakán fogja tárgyalni a magyar kisebbségnek a magánoktatási törvény ellen beadott panaszai', valamint a magyar telepesek rremoianduuál. A kisántánt konferen­ciájának ebben az ügyben való össze­hívásáról nincs szó, legfeljebb arról, hogy Románia a kisántánt másik két államát arra lógja kérni, hogy kép­viselői ál'al Romániái ezekben a kér­désekben a Népszövetség előtt táxo­A Délmagyarország támogatja a munkásságot, a munkásság támogassa a Délmagyarországot.

Next

/
Thumbnails
Contents