Délmagyarország, 1925. július (1. évfolyam, 36-59. szám)

1925-07-16 / 48. szám

DBLMAQYARORSZAO 1928 lolhsa 16. »Ki megy lakni kolarabarlangba?" Egy «7 éves beteg öregasszony vlaikodáaa az ágyára ömlő eaöviiial. Levelet hozott számunkra a posta, ajánlott levele, amelynek irtja megdöbbentő nyomorképet tár elénk egy hetvenhét esztendő«, súlyosan beteg Öregasszony vergfldéses életéről. A levdbőUddkttjuk a következő részleteket, talán leifigyelnek rá azok, akiknek kőtelességOk megmenteni s város etagott polgárait. „Özvegy Kovács Pálné 67 esztendős, antyossn oeteg asszony, az, akinek érdekében most zaklatom türelmüket — irja a levél. Hashártya-szakadásban kínlódik most már két esztendeje a Csemegi ucca 15. számú ház uj udvari .lakásában". A szerencsétlen asszonyt betegsége alkalmatlanná teszi minden munkára, járni la alig tud. Bajától azonban még valahogy megvolna szegény, az Ismerősok segítségével eldángubálná keveset számító életét, ha nem volna az a rettenetes odu a lakása, amelyben ¡0 gazda mtg a tehenét sem tartaná. Hátul az udvarban a baloldalt fészersor egyetlen lakója ez az asszony. Havi 80000 korona házbérét nagy nehézségek árán tadja csak kifizetni, de valahogy kifizeti mégis. A fészer zsindelytetejét az eeó teljesen elpusztította, agy hogy emiatt szomszédja néhány nappal ezelőtt el Is hagyta lakását, amelynek tetefe és ablaka végieg beszakadt Fájó szegényszag lepi be az egyszoba-konyhát. Minden vizes. Orzse néni fájó hasával a lehető leg pedánaabb rendet tartja lenn nyomorában. Meg Is élne dolgos természetével, ha ez az örökös eső nem molesztálná mindig. A konyhában van az ágya. A parányi adunak ez az egyetlen száraz része, áe nagyobb eső esetén már efölött Is meg jelennek a gyöngyözve szemergö esőcsöppek. A kályhába esős napon begyújtani egyáltalán lehetetlen, mert a fölötte vigyorgó nagy szakadás minden kisérletet ellocsol. Az asztalára, eső esetén, állán áóan ömlik a viz és huü a vakolat. Eáé nyelt egymás után törik össze a pottyanó falaarabok, megemésztve lassan- lassan minden sajátját. A szoba? Födelem.Annak egyesien száraz pontja alatt van össsehalmozva minden. A subiót szegényes vacakjaival rogyásig megrakva, a dívány közepén pedig egy lábos terpeszkedik, hogy felfogja a csurranó esöcsöppeket. Az aklak elválni készül helyétől, mert a viz már dmálaaztja a falakat A szoba deszka padlója rohadt és egy nagy teknő fogja lel a reáhulló viz egy részét. A konyha tégláin mezítláb tipeg ide oda Orzse néni és vödörrel öntögeU az ajtón kifelé éjjet-nsppal a felgyülemlő szennyes viset. A magunkfajta porszemember hiába kiált. Szavunk elvesz a rikoltó politika sötétség orgiájában. Az Önöké még nyomósabb valamivel Ne részvétd adjanak ennek a kínlódó öregnek és ne cipeljenek a nyakára sajnálkozó embereket, akik csak jobban elkeserítik nvügiődő életét. Már esztendők óta járja örzse nini a városi mérnöki hivatalt, hogy javíttassák meg szobái tetőzetét, vagy adjanak neki maaik lakást. Biztató szót rogyásig kapott, de segítve még nem lett rajta. Egyetlen reménye szegénynek, hogykvártélyoat tarthatna, jobban mondva albérlőt, aki ennek lejében valamivel meg-megsegítené. De ki megy lakni kolerabarlangba ? A levél alapján felkerestük Kovács Pálné Csetnegi uccai nyomortanyáját és megállapítottuk, hogy az a kép, amelyet a levélíró tárt elénkcsak halvány reprodukciója a valóságnak. A Csemegi ucca 15. számú ház ott fekadk a várna legszélén és típusa a külvárosi nyomortanyáknak. A főépület — i melyben a háztulajdonos lla lakik szánalmas tákolmány, de valóságos palota aa idvari lakások mellett, amelyekben vagy egy féltucat szegény család „lakik*. Kovilcs Pálné lakása, amdy különálló „éptllei'-ben van. a legsiralmasabb valamennyi között. Tetejének anyaga meghatároz hatlan, a rohadt nád és még rohadtabb szalma valami fölismerhetetlen keveréke, de az is hiányosan botiija a feltűnően alacsony viskót és nyílásait rozsdás bádogdarabokkal, rongycsomókkal löml ödle be Orzse néni, a nyomortanya nag) beteg lakója. > — A házigazda nem javíttat semmit — ntonJja siró, el elcsukló hangon Kovács Pálné —, de a borzasztó nagy lakbért utolsó fillérig bevasalja. A mostan! fertálykor több mint kétszázezer koronát követel, egy hónapra majdnem nyolcvanezer koronát, pedig ennek a lakásnak a háberu előtt csak négy forint volt a bére. Rettenetes képe van ennek a négy forintos lakásnak Az ajtó, ablak nyitva,kinn a sz igényes udvaron káprázatosan tűzd a juliuti nap, de benn az odúban valami tűrhetetlen dohos szag teszi fojlóssá a levegőt. Az alacsony mennyezd olyan rongyos, mint valami koldusgunya és nedves, átázott mindenütt. A beözönlő esővíz piszkos sávokat rajzolt a falakra és elrothasz otta a szoba padlóját. AJ ágyon, a padlón, az asztalon vödrök, lábasok, csorba cserépedények, azokkal iparkodott löliognl Orzse néni a becsurgó esővizet. — Ebbe a szobába nem kapok kvártélyod, ember nem gyün ebbe lakni, még az álat is elszalad belőle - panaszolja KovJcs Pálné. - Pedig eddig abból éltem, hogy kiadtam ezt a szobát. Más segít légem nincs, abbul élők, amit a jóemberek könyörületből összeadnak. Egy kis zöldborsót, salátát. De olyan nehezen tudoli érte mönni a piacra. — Az uram d még, de az árviz óta nem élők vele, mert rossz embör volt. — En, mióta egyedül vagyok, árulgattam a piacon. Ismernek engöm kérőm nagyon sokan. De most már beteg vagyok és öreg, hatvanhétbe lépi: Erzsébetkor, nem tudok árulni. Jártam én sokat a mérnökségnél, megígérték, hogyha nem csináltatja meg a gazda a lakást, — hát keményen megbüntetik, de azért nem csináltatja még sem. Kértem lakást is, megígérték, de aztán azt mondták, hogy harminc jelentkező van rá. Nem neköm adtál. Pedig én itt elpusztulok. Segítsenek 'ajtam, a jó Isten áldja meg magukat. lg) panaszkodik Orzse néni, panasza sírva szakadozik löt ziháló melléből és köszOnő hála csillogott a szemében, amikor megígértük, hogy utána járunk a dóéinak A ráros mérnöki hivatalában érdeklődtünk Is ügyéről. Megtudtuk, hogy Kovács PáltK: többször járt már ott, először azt kérte hogy azoritsa a város a házigazdájába vityüló rendbehozására, majd lakást — A város nem kötdezhdi a házigazdit a düledező lakás rendbehozására, mert annak bére olyan kevés, hogy a tatarozás! köitskpket nem fedezheti belőle. Lakást pedig szért nem utalhattunk ki, mert nincs. Ssfcral Kovács Pálné helyzrte reménytelen. A városnak nincs olyan szükség lakása, ahol a nagybeteg öregasszony menedéket találhatna az időjárás viszontagságai ellen. A városnak egyetlen szükséglakása nincs akkor, amikor a Belvárosban már a harmadik bérpalota épül. Pedig azt mondják, hogy Kovács Pálnénalc sok társa van s nyomorúságban. _ IVI O S Z~N PAD. • Telefon 8-82 Est« 7 Órától 16-33. I 6ste I MEDGYASSZAY VILMA Július 16., 17-én, csütörtökön és pénteken fél 9 órai kezdettel éa mBréaiiáraulatának vendégjátékai. - Fellépnek: S

Medgyasszay lfilm« Kóváry Gyula Vidor Ferike Bányay Irén Vtfernay László TELJESEN UJ MÜSORRALI A zongorán JI HelCnyl Heildelbea-0 ül. ' Jsfrtk lO-taiCO koronls árban a Belvárosi Mo,:i elővételi pénztáránál válthatók. KOSSZ lUÖ esetén az ei'adáat a B.'lvárosi Moziban tartjuk meg. I | Háromezer halott — háromezer kehely. Naponta tizenkét halott hamvad el a bécal krematoriumban. (Wien, fultus közepén, a Délmagyarország munkatársától ) Kétszáz év előtt Mária Terézia járt ide .Ingő batáron és aranyos szers'ámu lovakon, measzlre ki a drága bécsiektől éi messzire a napfényes Olorlelte-tői ahonnan Hidzing hársai látszanak, távol Schönbrunntól. Talán Inkognitóban járt ide ki bezárt és leeresztdl faggönya hin tőkön, miat a hamskás bécsiek mondják, szobra a'att a Kunihistoritchet Museum előtt, egy kii titkos randevúra, tilkos csókra, m'g férje, a régi Franz nagyitői és lombikjai közölt zárta magára a császári kastély ajtaját. S.áz év előtt hosszú flintás gránátosok Járkáltak kimért lépteikkel a bosizu falak előli és megálltak a kerek őrtornyok alatt. Szál év előtt Hintákat őriztek itt éi pmkaport, uj ágyukat és innen indult d díszben ét a zászlókkal a császári Artillerie. Száz év előtt lőportorony volt éi fiók-arzenál. Most halottakat égetnek itt messzire Wientől, Alt-Wien síivétől, tul Simtneringen. A Renn-Weg végén moit a raunkáahizak alján krematorlum áll. Halottakat égetnek itt most, ahol a ciácsárnő csókolt, hol a Hintákat öriiték száz év előtt. A régi falak mőgőtt áll, mint egy vár és szemben a Zenlralfriedhojfal, min ha konkurrilni akarna ve'e . . . A régi, száz-izáz éves falakat ulra meszelték, de ugy állanak mint régen, mikor a Terese csókolt, mikor a puikaporra vigyáztak a gránitotok. £s sorra megvannak az őr ornyok is a fiiak sarkain. Csak a középen építettek ujit. Lebon'o ták a császárnő titkos csóktermdt és kemencéket emdtek. A kis vár előtt zőldel a fa és a fűben piros virágok nyilnak. A kspu'ól hosszú falak nyúlnak és a fiiakban apró háromszögű nyitás k: shová a hamukelyhekel temetik. Abol megpihennek a holtak ... És a zöld mező közepén fehérre meszdve: a krematorlum. Mint egy szélet mecsd, karcsú-magas tornyok nélkat. Egyszerű magas fs ak és lépcsősen egymásba Indulő peremek, a kupola bdejezdlen. Mecsd ez itt a ta ak között, aminek hiányzik a tornya, vagy egy erűd, abol lovagok tornásznak. Szélea bej irat és a két oldilon fedett fjlyotó a rregszokolt falakkal, ahová bekerülnek a kelyhek a tetemmel, fél kilő hamuval. Az ajtón tul a szertartáaterem következik. Egy láthatatlan orgoni, néhány sor pad. Hátul márvány szöszék és égő gyertyák. Kereszt nincs és oltár ninci Most egy d ákot hoztak ki ide. A középen isztalra teszik. Fekde fátyolos asszonyok siraak a padokban, valaki beszél főni s szószéke». Néhány E

c A szolga csönget. Lent a pincéj egy lámpa gyullad. És lefelé indul az aaztal, amin a koporsó pihent. Megy leidé, lefdé... Egyházi szertartás nincs, kezdődik aa égetés. Két rokon lassan lemegy a lépcsőn a pincébe. Ahol a kemencfik állnak. A többiek fönt aimdnik és sírnak. Aa aaztal alllyed a koporsóra!... Mrsl lassan leért a kemencékig. Reáért egy kocsira. Egy perc. Csarart c »avarnak. Kinyi ik a kemencekapu. A kocsi nekiindul. A koporsó bent van a kemence torkában. A szolga lenyom egy pedált': a fekde koporaó a kemence peremére süljed és a kocsi kitdé indul Lecsapódik a kemenceajó. Még egy gomb... A fatölt kenence már izzik. Lent, még mélyebb» gázlángok iznnik... Ezerkétszáz fok... Kezdődik a* éjetés. Lángok nem érik a koporsót. Ctak mdeg, me'eg. Ezernégyszáz Jak. Mad oldalt kinyitnak egy rést. U reglip. Bs lehet néinl a kemencébe, ahol bamvad a leit. A kii diák, aki tegnap meghalt Biciben, Theodor. Ez a neve. Llngo nem Ilin1, melrget nem éreznL Cuk a homályban dereng, ahogy szert ahullanak a koporsó falapjiL után leesnek a roitélyoYoa. Mtst már a lest hamvai egyedül... Ezernégyizázőtven fok. Fél óráig lángolnak lent a gázlángok a kemence ilatl éi fél óra alatt, anélkül hogy lángok érték yolna a kis dilk Thtodor teaté*. szépen, szinte szelklaa hamvad a kii diák Thsodor. Szelíden, mint a fOréizporhimu. Ami finoot él selymes, ha érik ai ujjak. A rése a látni: már nincs test. Ét a kis Tueodor, fél kiló hamu fia perda pihen, hal ilt, mert a lángokat alul elfújták. Aztán kinyitják a rostélyokat és a hamu leeaik a rostélyokon. Balt a kehtlybe. Ahol nyugodni fog. A kelyhek lent sorban állanak. Klvfll fekde majolika. Mint egy japin virágkehely. BdOl fehér, olyan, mint a termoi-palack. Színültig megtelik. Lezárják a palack fedelét. Aztán reé teszik a majolika-kehely tetejét la. Most csöndesen megfogja a izolgi, ráteszi egy kis fekde talcára, leieriti fekete kendővd. ÉS laiain megindul a teme ő felé. Mintha egy cserép virágot vinne. Uána jönnek a feketeruháa gyászolók. A kis Tbeodort a földbe helyezik, szegény proletár az apja, nincs pénze, a kis Tbeodort nem a falba hdyezlk. Cuk a főidbe. Egy Us lukba. Huiz centi széles, máafél méter mély. Ahová belelér a két lierea kehely. A szolga íeté dd, a kelyhet Ideszl a földbe — nincsen ének, nincsen pap, nincs ima, ninci gyászkocsi, hat ló—, kis kanállal néhány szén földd szítnak rá, már meg is tdL Két koszon» vai födik be a parányi dombot. Vég». KéSZCII V8IL És itt a mezőben, kicsi, zöld téren háromezer ember hmuja pihen. Mart eddig a bécsi krematoriumban káró ah ezerkétszáz hollat égettek d, Mroaezer fekszik i kis téren, kétszáz mg — bitesek, a gazdagok — a lakéi falban. Három éwd ezelőtt épitdiék a la« menctt, 1923 lannár 17-én kezdték al ai égetést Az dsö egy orvos voll Akkor ctak ritkán KMtek ide éa eM| t volt egy kemence is. Mod kevés kattő 1 is. Mod építenek honi még 1 A kit kemencében naponta 12 égetnek eL Aa éfdés félmillió kerül, 54 shillingbe, míg már egymiMiéért is ad a krematoriua. Itt a falakban éa a kii léten egy mái mellett pihenaek a keresztények, zsidók és mohaaKdánok, a gazdigok éa letárok hamvai. Itt van a falban " Bettauer Író, akit a S meggyilkollak, Ferdinánd Loewe, a nagy* szerű karmester. Regierungsralok, képviselők. orvosok, ügyvédek, munkások, tanárok, színészek porai és pihen • lajthy, a Burgtheater tagja. Itt különbség ember és ember köd. Zd<M és katbottkus, gyáros éi munkás, — együtt fektsznek, egyforma kdyhekbaa éa elégve. Tegnap e|y aacdallda képviidOI temdtek, akit a horogkereszt esek Mödlingb:n megöltek. Mankiaok állták végig az utcM — Mödilngtől a kft* matoriumig. Aa ul négy óra bosszd tarlóit: egymillió ember állt sorfalai 1 Ailán a koporsó kiért a k ernatoriamlf éi dégett a leit — a falak között, ahol kétazáa évvel etelőlt Mirla TerézU csikóit és száz év előtt gránátosok vigyáztak a puskaporra. Vér György.