Délmagyarország, 1925. július (1. évfolyam, 36-59. szám)

1925-07-02 / 37. szám

1925 Jnlius 2. DELMAQYARORSZAO A kamara fótitkára brüsszeli tapasztalatairól. Dr. ToruUi Sándor ksmsrsi főtitkár, •ki leinap érkezett baza a páriil nemietlö«i ktmtre állal Brütizdben rrndeieft nemie'kOzi konferenciáról, lapisttalatsiról a következőket mondotta el lipnnk munkát áriának: — A háború óla előtzör vettem rétit nemzetkori jel'egfl konferencián és a brOuzctl összejövetelről ai a lipitztaUtom, hogy még a bábomnak az utólengétri nem izOntek meg leljeaen. Vannak, akik még mindig a volt ellenséget lát|tk bennünk,»kinek lépéseit é< cselekedeteit különös figyelemmel kell kiiérni. Hogy ebben a aiiántánt képviselői vezetnek, azl mondanom sem kel'. A románokkal volt la egy koc »iktatunk Oralz Gurztávrak Magyarország kOzgisdssági állapotairtI szóló jelentése miatt, amely gazdasági nyomorúságunk egyik oka gyanánt a román megszálló bidsereg zsákmányolásait jelölle meg. — Eszel aiemben kétségtelen, bogy személyileg sokkal jobb nexusokai (adtunk teremteni, mint szomizédaiok bármelyike. Főleg az angolok és arretikaiak voltak azok, akik igen szívélyes hangon beszéltek MrgyirországróL Sir Arthur Saller, a népek tzOveiségének pénzCgyi igazgatója előadásában behatóan foglalkozott Magyarországgal és elismerte, hogy igen nagy lépiiekben halad a gazdasági konizolidádó (elé. Mellesleg megjegyeive, ebből ujtbb román sérelem lett, mert ugyanezt nem mondta róluk is. Az öreg Sir John Palsh, az angol afatiszllkai társaság elnöke, aki bárom év elöli Budapesten is járt, kereste a velőnk való érintkezést és fcehitóan érdeklődőit e magyar viszonyok iránt. Véleménye azerint Magyarországnak változtatni ktllene mai talzottan protekcionista kClkereskedelmi politikáján, hogy igazán középpontja lehessen a Nyugat- és Kdei Európa közötti közvetilö kereskedelemnek. — A nemzetközi kamara nem intézkedő szerv, hanem egy olyan intézmény, amely a különböző közgazdasági érdekképviseletek utján a világ különböző államainak szakembereit egyesíti a kebelében. Tag|ti között igen sakan vannak, akik a gyakorlatban is döntő szerepet játisinik a gazdisági és nagypolitikának az Irányításában. Ebből a szempontból lontos, bogy kongreiaiusain megjelenjünk és ott a magyar ügynek minél több barátot szerezzünk. Ezek e kongresszusok két évenkinl tartatnak és Igy a legközelebbi összejövetel 1927-ben lesz. Hely tekintetében még nem történt végleges döntés; ezidősrerint Madrid és Amsterdam van az előtérben. — A kongresszuion kiiflli időmben — aránylag kevés Időnk volt ugyanis, mert az ülések délelőtt és délután tartattak — különösen az árakat tanulmányoztam. A meglepő eredmény az, hogy egy olyan kimondo'.tin ipart országban, mini Belgium, nemcsak az iparcikkek, hanem az élelmiszerek árai is tetemesen alacsonyabbak, minf nálunk. Igen jó cipőt lehe; kapni 85—105 frankért, átmeneti kabátot 325 frankért, teljes öltödet tuhát ugyanannyiért. Egyiptomi cigaretta 20 darabonkinl 4-6 frank. Ebéd lobb polgári vendéglőben 10 frank. F.gycneten roegd:bbentöen olcso Brüsszelien a közteledét. A villamosjegy bármilyen távolságra 30 centlme, átszállójegy 50 centimé Auti mobil olyan távolságra, unnt Szegeden a Szécbenyileriöl a vasul 2 frank. Mindezekbe« persze tudni kell, bogy a belga frank körülbelül 3400 korona. MagálOl ére ődöleg ilyen au:ó-vi'eidijak mellett a icfejü kocái, köznyelven konfiir, Brüsszelben már teljesen kihalt. A hábe-unak Belgiumban már nyomát sem lene: tapasztalni. Minden helyié van ái!:tva «:s az emtetek éppen ugy dolgának, mint békében. Junsen pénzagynuuiizter a kmgresszuton büszkén mundöi.a, hogy az ípirba.1 Belgium elérte a békeévek termelésének a nívóját. Elégedetlenség rrigis van, sert a belga frank, a leggazdagabb u'szágok egyikének a pénze, csak ölödét éti aansk, amit 1914-ben aéj.?!seii. Termelés van, de amit termelnek, nem tudják eladói, meit i legyőiölteB váaárttképes(ége megcsappant. L tért mond'a Despret, > Bjaque de Bruxellet elnöke, hogyha nli-:áruokat vesznek el egy craz,»gtól, aakatassf'cfálir kbc -égaira wáitaara 1«, amely kst.;t tz.:. a., mi bárdokat- Van atoabin kél dolog, ami még mindig emlékeztet a bábomra. Az egyik a?, hogy egész Brüsszelben nem lehe német szót Hallani. Német újságot nem árulnak a ai egyetlen némel dolog, amit felfedeztem, a nflrnbergi Faber féle ceruzagyárnsk a hirdetése volt egy papirkereikedésben. A másik háború, dolog, ez ismeretlen belga katona airmmnamomosmsnmnmnmmnmnmomnmn* emléke, amely fö'öll örök láng lobog ét koszorúk tömege borít. Az emlékétől kolluizt űznek, pedig ha Belgium véráld szitál a miénkkel Otszehatonliljuk, szinte elenyétző kis számmá zsu gorodik össze. De a győztesek halottainak eo-lékét tisztelni kell. Sírjára a kongresszus is leiette a koszorúját, — a kfengeszfelödéi nevében. A mi bőii hilottainkről lassankint mindenki megfeledkező. Szombaton érkezik Amundsen Oslóba Oslo, julius 1. Amandsen és társai egy szénszállító hsjón, amely a horteni kiköőbrn fog horgonyt vetni, elirdu'tak a Spilzbergákról Norvégia felé. Ha az időjárás krdiezö lesr, akkor szombaton érkeznek Horfenbe és m'g aznap folytatják utjukat Oslo felé, ahová másnap, vasárnap érkeznek meg. A Irts ku'atókat nagyszerű fog d atásban fogják részesi'eni. Windischgraeu hercegnő beiratkozott a szociáldemokrata pártba. Férjhez megy egy szociáldemokrata képviselőhöz. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Alsóiusz'ria tartományi gyOlésén at a hir járta, hogy Ferenc József unokáji, Wlndlschgruetz hercegnő, níhii Rudoll trónörökös lánya, fér|hez megy egy szecláldemekrata tartományt képviselőhét Peusnekhez. A hercegnő elvált asszony és nemrégiben e^y likáspöre volt. A lakispör alkalmával támogetásáéit a szociáldemokrata párthoz lordult és ezzel az alkalommal ismerkedett meg Peusnekkel. Az ismeretségből barátság, szerelem támadt és moif, ugy látszik, házasság lesz belőle. Hir szerint a hercegnő már ke Is iratkezett a szecláldemekrata pártba. »»HiiiiiHiiiilii»i»»»»»»»»i»i8i»»»»»»iiii»i»ii»niiiiiiH:i;»tan: A Vági-ügy bonyodalmai. Budapest, julius 1. A Vági-ügy nyomozásában a ma délelőtti kihallgatások során sikerült a rendőrségnek a külföldi összeköttetések do gát részleteiben tisztáznia. Megállapították, hegy Vágiék Bécsben Böhmmel és Garbalval, a magyar tanácsköztársaság veit népbiztosaival vel'ak összeköttetésben, velük taktikájukra vonatkozóan megbeszéléseket folytattak ét a rendőrség gy.«nu.a szerint BÖhm és Garbat szerették meg a Vágiék budapesti működéséhez szükséges összegeket. Ez az összeköttetés még nincs tejesen tisztázva. Vágiék csoportjának vezetőségéhez egy tanul ember is far ozott: dr. Vdraál László 47 éves vegyészmérnök, akii a rendőrség azzal gyanusi1, hogy ö von a szellemi vezető|e a Vagi-csupoit csekély intelligenciával rendelkező vezetőinek. Éppen ezért már ai első házkutatások és előállítások során öl is ketesték, de nem találták lakásán. A detektívek napokon keresztül figyelték lakását és azokat a helyeket, ahol mrg szoko:t fordulni, de sehol sem akadtak nyomára. Sikerűit megállapítani, hogy vidékre szökött azzul a szándékkal, hegy elhagy fa az arszág területét. Jelenlegi vidéki tartózkodási helyéi tudják és intézkedés történt, hogy állilsik elő a főkapitányságra. A mai nipon újból kihallgatták Vá(iékat. Vágí kihallgatása torán kommunista beizídet medált és azociálpolilikai fejtegetéseket idolt elő. A csoport másik vezetője, Szilágyi azzal védekezik, bogy Vági István olyan hatásul volt rá, hofcy nem tudta magát befolyási alól kivonni. Ha/du Hosszabb vallomásában kimentette, hogy mindhalálig kitart Vá, i mellett. ismeretes, hogy a Vági-csoport terroristaalakulatot szervezett, amelyrek tagjai után most kutat a rendőrség. Az éj folyamán kettőt közülük elfsgtak. Az egyiket Király-Ka'znak hívják, futárszolgálatot teljes telt BudapestBécs és Fáris között. A másik előállítóit kihallgatása során megfelelően védekezik, ugy Irgy valószínűleg el is fogják a rendőrségről bocsátani. Egyébként Schwetnitzer rendőrkapitány ma reggel küföldre utazott, hogy ott nyomozzon Vágiék külföldi összeköttetései u án. Vági Istvánt és társait a holnapi nap folyamán kisérik át a budapesti királyi ügyészség fogházába. Hétfőn rendkívüli közgyűlés tárgyal a város külföldi kölcsönéről. Megírta a Délmagyarország, hogy dr. Somogyi Siilvetzer polgármester Rack Lipót pénzügyi tanácsnokkal kedd reggel Budapeatte utazott, hogy résztvegyen azon az értekezleten, amelyen a pénzügyminiszter kivánts tájékozta'ni a városok képviselői! a városek külföldi kö.'ctOnének köiülményeitöl. Az értek eiletiöl a polgármester kedrező reményekkel tért baza Szegedre és értesüléseiről szerda délelőtt rendkívüli tanácsülésen számolt be a tanácsúak. Elmondotta, bogy az értekezleten, — amely délelőtt Uf órá ól délu'án két ó.áig tartott — Bud János péniügyminiszter ismertette a városok külföldi kötvénykölctönénck félté eleit. A kölcsont a városok cukié előre megjelölendő hasznot beruházásukra lordiliiat|ák és a kúlciön iölvé elét a törvényhatóság közgyűlésének kell elh:tároznia. A kölciönt a váróinak busz év alatt kell amortizálni i. A taníts ¿.után hosszasabban fogInikczott azzai a kérdéssel, hogy a váras milyen nagy külföldi kölcsönre jelentse be Igényét és a pénzt milyen hasznethajló beruházásokra fordiua. Ismeretes, hogy a város eredetileg érthetetlen és indokolatlan szerénységből csupán másfélmillió aranykoronát igényelt a külföldi kötvényköcönből. Ez as öt;zeg temmire tein lett volna elé/. A polgármester eredetileg ugy tervezte, hogy ceiöle .kezdi meg" a tanyai vitut építését és a haláaiati üzem megvalósítás <i, de a számitátok elvégzése után kiderült, hogy igy a kölcsön felvé e'ének temmi látszata len lenne, mert olyan kevés ju'na nirdkét célra, bogy eifjgyna, mielőtt komotyin hozzákezdhetnének a fulajdonképeni munkához. K derClt az is, hojy a kölcsön legfeljebb a kezdet nehézségein segítené át a várost, de a továbbhaladás biztosítására semmiféle eszköz nem áll a várói rende.kezéiérr. Ezek a meggondolások azután még.s megrállozta'ták a városházán edd<g uralkodó fölfogást ugy, hogy ma már az az állá рэп', bogy a külföldi kölctön felvételinek csak akkor ven értei ne, hi abból lud valamit produkálni a város. A szerdai rendkívüli tanácsalés arra az álláspontra »Kl/ezkede'f, hogy s kölcsön ügyéi srorusan ötize kell kapcsolni a tan/H vatut ügyével és akkora kölcsönt kel; Mvenní, hogy abból a tanyai Veiuia' eljrsen leépíthessék, — legalább hlrrmmillló aranykoronát. A fehértói hnáuatra szükséges költiégekh.-z misből keres majd fedezetet a vátot. A tanács elhatározta, hogy átir a főispánból és megkéri, hogy « tanyai vasút és a külföldi kölctön Összekapctolt ügyének lelárgyalására hit főn hívja össze a törvényhatósági biiottsAg rendkívüli közgyűlését. A rendkívüli közgyűlés előtt a pol&ármetier ös»z> hivja a pénzügyi bizottságit it, amely sz nlír; le árgyalja ezt a rendkívül fonIct kérdést ét ceAfelelő jivulaiot terjeszt majd a fanáci elé. A rendkívüli fanácsalés útin e. polgármester érdcklOdétankre kijelentette, hogy a külföldi kö'ctőnt s közgyűlés után valóazinfllrg hamaroatn fölveheti a várót ét igy már az idén megkezdhetik a tanyii virul építését. Julius 15-ike az amerikai francia tartozások rendezésének határideje. A francia aranyTrank-külcson. Newyork, julius 1. Paul Warburg az ismert newyorki bankár Londonba utazott, bogy mértékadó politikai és gazdasági tényezőkkel tárgya jon, hir szerint elsősorban a vildgvaluta stabilizálásáról. Az u'azás összefüggésben áll azzal az amerikai szervvel, amely arra irányul, hogy az aranystandard ismét véglegesen általánossá vá'jék. Egyúttal hire jár, hogy az amerikai kormány diplomác ai uton közölte a francia kabinettel, hogy a papírpénzforgalom emelése aligha segithe i elő a péntűgyi helyzet javu'ását. Ennek egyetlen eszköze a helyes adópolitika, nem pedig a p3pirpénz. A franda népet erről fel kell világcsitani. Pár is, julius 1. A PetU Párisién értesülése szer nt Mellon amerikai államtitkár közölte a párisi kormánnyal, hogy kívánatos volna, hi még julius 15-ike előtt meg tenné javaslatalt Franciaország háborús adósságainak konszolidálására. Párls, ju'ius 1. A francia aranyfrank-kölcsönt julius 20-án bocsátják jegyzésre. A pénzügyminisztériumban hangsúlyozzák, hogy nem rövid lejáratú kircsári utalványokról, hanem állandó arany frank-járadékról van szó. A kölcsönt csak nemzevéddmi kötvények és kincs át i utalványok tulajdonosai jegyezhetik és pedig a kölcsönjegyzés lezárása uíán megállapítandó mértékben. A kölcsönnel teremtett helyzet annyiban újszerű, hogy ezentúl kétféle kincstári utalvány lesz, olyan, amelynek kamatait papirfrankban és olyan, amelyet aranyfrankban fizetik. Razziákat kell tnrtnni a fővárosi i lakásokban a házigazdák mulisztás? miatt. (Budapesti tudósítónk telefonjelenlése.) A szociáldemokrata fővárosi törvényhitósági tigok indítványt adtak be a kerületi választmányokhoz,amelyten azt indítványozzák, hegy irérnökök bevonásával a házakban és lakóiakban tartsanak razziákat, mert ijesztő számban fordulnak elő ese'ek, hogy a lakások, házak falai bedőlnek. Az indítványban kérik, hogy a város kötelezze a házigazdákat, hogy a szükséges javításokat végettessék e\ ha pedig a házigazda erre nem hajlandó, akkor tatiroztasson a város a házigazda költségén. Építkezést sürgetnek a? iparosok Budrp'.st, julius 1. Az iparosság Juníus 17 én tartott kongre»s:usán megígér'»: Wolkó, hogy a felhozott sérelmek és kívánságok ügyéten legközelebb ankétot hív össze. Az ipari ankét ma délben kezdfdö t meg. Waikó megnyitó szavaiban kifejtette, hogy a kormány az iparosság aktuális kérdéseinek sürgős megoldására törekszik és az ankétnak it ?z a célja, hogy az érdekdlek előterjesztéseket legyenek a kengretzszuton tzereplő problémák gyakorlati megoldására. Ezután ismertették az ipa:osok kívánságai', melyek szériát elsősorban az építkezések megiadi'áta, az adósérdmek orvoslási, a köztartozások kérdésének rendezése szükséges az iparosság súlyos hdyzetének javítására, de a legsürgősebben gondoskodnia kell a kormánynak arról is, hogy a hatósági üzemek ipari konkurenciája megszűnjön, meri ez a kisiparosság helyzetét egyre súlyosabb* teszi. Waikó miniszter végül ígéretet tett ana, hogyha egyes kérdések megbeszélése kívánatossá válik, ujabb ankétot iitv össze. k^WWWMMMMWMMMMMM A,Délmagyarország* telefonszámai: Sze.kesz'.őség »3-33. Kiad 'hivatal és jegyiroda. Nyomda