Délmagyarország, 1925. június (1. évfolyam, 14-35. szám)

1925-06-07 / 18. szám

10 DELMAGYARORSZÁG 1925 junius 7. Szeged szab. kir. város tanácsa. 13291-1925. tan. szám. Az építkezés előmozdítását célzó intézkedésekről szóló 1925: XVIII. t.-c. két fejezetében sorolja fel azokát az intézkedéseket, melyek következtében az építkezés a tőke számára alkalmas elhelyezkedésnek mutatkozik. Az I. fejezet szabad rendelkezési jogot biztosit, a II. fejezet pedig adómentességei és adókedvezményeket állapit meg. A törvény 19 25 május 24 én lépett életbe és a szabad rendelkezési jogot a Népjóléti Miniszter, az adómentesség és adókedvezményről pedig a Pénzügyminiszter fog végrehajtási utasítást kiadni. A törvény rendelkezései a következők. I. fejezet. 1. §. Szabad rendelkezési jog illeti meg a tulajdonost azokra az épületekre és épületrészekre : 1. amelyek e törvény hatályba lépése uién épülnek fel, illetve amelyekre a lakhatási engedélyt ezután az időpont után adják meg; 2. amelyek eddig emberi lakás céljára nem alkalmas épületekből vagy épületrészekből lakásokká alakíttattak át; 3. amelyeket a javitási költség összegére való tekintettel a törvény rendelkezései alapján a pénzügyi hatóság adókedvezményben részesít; ebben az esetben azonban a lakásokra és egyéb helyiségekre a szabad rendelkezési jog csak az adókedvezmény megadása után bekövetkezett megüresedéstől kezdve gyakorolható; 4. amelyek előbb nem lakás céljára szolgált helyiségek átalakítása folytán lakássá váltak, továbbá az olyan uj lakásokra, amelyek nagyobb lakások kisebb lakásokra való átalakítása folytén keletkeztek, amennyiben az ilyen átalakításra a törvény adómentességet is biztosit. Ezekben az esetekben a szabad rendelkezési jog csak annyi lakásra terjed ki, ahánnyal az átalakítás előtt az épületben volt lakások száma szaporodott. Ha több lakás keletkezett, akkor a tulajdonos kijelölheti azt, vagy azokat a lakásokat, amelyekre a szabad rendelkezési jogot gyakorolni kívánja. 2. §. A szabad rendelkezés alá eső épületekre vagy épületrészekre a magánjog szabályai nyernek alkalmazást s azokra a mindenkori lakásrendeteteknek a tulajdonjogot korlátozó rendelkezései ki nem terjeszthetők. II fejezet. 3. §. Harminc évi adómentesség illeti meg: a) az újonnan emelt épületet, ha az olyan területen épült, ahol előbb épület nem volt; b) a régi épületnek alaplerjedelmét kibővitő és előbb még beépítve nem volt területre emelt uj toldalék'épületet, ha ezáltal uj lakás, vagy üzlethelyiség, vagy üzleti iroda kelet kezett; c) a lakás céljára nem szolgált vagy hasz nálatlan állapotban volt teljesen lebontott épület helyére újonnan emelt épületet; d) a teljesen lebontott épület helyére újonnan emelt épületnek a lebontott épület terje delmét meghaladó részét. Ha az e pont alá eső uj épület térfogata a lebontott épület térfogatának a négyszeresét eléri, az adómentesség az egész épületet harminc évre illeti meg; e) a meglevő épületre újonnan ráépített emeleti részt, ha ezáltal uj lakás, üzlethelyiség vagy üzleti iroda keletkezett; f) a lakás céljára nem szolgált épület át' alakítása folytán keletkezett uj épületet, ha az átalakítás folytán uj lakás, üzlethelyiség vagy üzleti iroda keletkezelt. 4. §. Tizenöt évi adómentesség illet! meg a teljesen lebontott épület helyére újonnan emelt épületnek azt a részét, amely a lebon tott épület terjedelmének felel meg, hacsak ez a rész a 3. §. megfelelő rendelkezése szerint 30 évi adómentesség alá nem esik. 5. §. Ideiglenes adómentesség illeti meg a lakássá, üzlethelyiséggé vagy üzleti irodává átalakított épületet vagy épületrészt, ha az átalakítás folytán uj lakás, üzlethelyiség vagy üzleti iroda keletkezett, vagy ha az átalakítás folytán az egyébként lakás céljára szolgáló épületnek olyan részéből keletkezett lakás, üzlethelyiség vagy üzleti iroda, amely előbb nem ilyen célokat szolgált. A lakás céljára szolgáló helyiségeknek üzlethelyiségekké vagy üzleti irodákká való átalakítása azonban adómentességre jogalapot nem szolgáltat. Az ideiglenes adómentesség tartama a beruházási költség nagyságához igazodik, de ennek kiszámításánál a fényűzési célokat szolgáló létesítmények költségeit nem lehet számításba venni. Az adómentesség tartama: 1. hat év, ha az átalakítás költségei köbméterenként az 5 aranykorona értékét elérték. ezen alól adómentességnek helye nincs; ?. hét év, ha az átalakítás költségei köbméterenként e 7 aranykorona ériékét elérték; 3. nyolc év, ha az átalakítás költségei köbméterenkint a 9 aranykorona ért»két férték ; 4. liz év, ha az átalakítás b(.!t*ég«íi köbméterenkint a 11 aranykorona értékét elérték; tizenkét év, ha az átalakítás köllségei köbméterenkínt a 13 aranykorona értéket elérték vagy azt meghaladtak. Az e §. alapján engedélyezel! adómentesség az előbbi pontban megszabott időtartam letelte előtt is csak addig marad érvényben, amíg az átalakított épületet vapy épületrészt az adómentességhez való igényt megállapító átalakításnak megfelelő állapotban tényleg állandó lakásul, üzlethelyiségül, vagy üzleti iroda céljára használják. Az üzlethelyiségnek vagy üzleti irodának lakás céljára való használatba vétele azonban nem szünteti meg sem az adómentességhez való igényjogosultságot, sem a megadott adómentességet. 6. §. Az olyan épületeknél, amelyek eddig ideiglenesen házadómentesek, az 3. §-ban körülirt átalakitási munkálatokat foganatosító házbirtokosok a következő kedvezményekben részesittetnek: 1. az ideiglenes adómestesség kilerjeszletik a kincstári házhaszonrészesedésre és a községi pótadóra; 2. ha az ideiglenes adómentesség még hátralévő időtartama rövidebb, mint amennyi az 3. §. 3. bekezdése szerint járna, a mentesség meghosszabbittatik addig az időpontig, ameddig ez épület, vagy épületrész adómentességet nyerne, ha az átalakítás befejezésekor nem lett volna ideiglenes adómentes. 7. §. A 30 évi és a 15 évi adómentesség, továbbá az átalakítás alapján adolt adómentesség kiterjed a házadóra, a kincstári házhaszonrészesedésre és a községi pótadóra, A évi és a 15 évi adómentesség csak azokat az épületrészeket illeti meg, amelyek 1925. évi január hó elseje után, legkésőbb 1927. évi december hó 31-ig lakható, illetve használható állapotba helyeztetnek. Az átalakítás alapján biztosított adómentesség és adókedvezmény csak azokat az épületrészeket illeti meg, amelyeknek átalakítása legkésőbb 1925. évi december hó 31-ig megkezdeteit és legkésőbb 1927. évi december hó 31-ig lakható, illetve használható állapotba helyeztetnek. Az előbbi bekezdésekben megállapított haláridőkel a pénzügyminiszter kivételes méltánylást érdemlő esetekben.legfeljebb hat hónappal meghosszabbíthatja. 8. §. A 3 évi, a 15 évi, továbbá az átalakítás folytán biztosilott házadómentesség megilleti azokat a házakat is, melyeket tulajdonosaik a földbirtokreform törvények alapján megszerzett házhelyekre, pl. járadéklelkekre, az előbb emiitelt határidőig felépítettek. 9. §. Adómentesség illetti meg azokat a házbirtokosokat, akik akár bérbeadott, akár bérbe nem adott házukat az 1925. év folyamán kizárólag a saját költségükön tataroztatják. Ezt a határidőt a pénzügyminiszter kivételes méltánylást érdemlő esetekben legfeljebb hat hónappal meghosszabbíthatja. Az adómérséklés mértéke a tatarozási költségek nagyságához igazodik. Nincs helye adamérséklésnek, ha a tatarozási költség az I92ö. évre kivetett házadó alapjául szolgált bérjövedelem vagy haszonérték 20 százalékát el nem érte. 10. §. A tatarozási munkálatokat foganatosító házbirtokosok az adómérséklésben oly módon részesittetnek, hogy a tatarozás! költségek bizonyos része meghatározott időn át a házadó alapjából levonandó. Az adómérséklés a kincstári házhaszonrészesedésre nem terjed ki. Az adómérséklés mértéke a következő: I. ha a tatarozási költségek az 1925. évi házadóalap 20 százalékát elérik, de annak 60 százalékát nem érik el, a tatarozási költfelét az 1926. évi házadó alapjából le vonni; 2 ha a tatarozási költségek az 1925. évi házadóalap 60 százalékát elérik, de annak ICO százalékát nem érik el, a tatarozási költség felét az 1926. évi házadó alapjából, a másik felét pedig az i 927. évi házadóalapjából le kell vonni; 3. ha a tatarozási költségek az 1925. évi házadóalap ICO százalékát elérik vagy meghaladják, a tatarozási költségnek az 1925- évi házadó alapjárul szolgáló összeget élérő részét az 19 6. évi, a többi részét pedig az 1927. évi házad^alapjából le kell vonni. II. §. Az olyan épüleleknél, amelyek még ideiglenesen házadómenlesek, a 9. §-ban körülírt tatarozási munkálatokat foganatosító házbirtokosok abban a kedvezményben is részesittetnek, hogy az ideiglenes házadómentesség meghosszabbittatik. A már megállapított ideiglenes házadómentesség meghosszabbításának tartama: 1. fél év, ha a tatarozási költségek az 1925. évi házadó alapjául veendő bérjövedelem vagy haszonérték 20 százalékát elérik, de annak 100 százalékát nem érik el; 2. egy év, ha a tatarozási költségek az 1925. évi házadó alapjául veendő bérjövedelem vagy haszonérték i C0 százalékát elérik, de annak 15') százalékát nem érik el; 3. egy és egy fél év, ha a tatarozási költségek az 192). évi házadó alapjául veendő bérjövedelem vagy haszonérték 150 százalékát elérik vagy meghaladják. 12. § A kedvezmények engedélyezésére irányutó eljárást és a tatarozási költségek igazolásának módját a pénzügyminiszter rendeletei szabályozza. 13. §. Felhatalmaztatok a pénzügyminiszter, hogy az 1921 :LI. t.-c. ben biztosilott adómentességet kivételes méltánylást érdemlő esetekben engedélyezhesse az olyan épületekre és épületrészekre, amelyeknek építését ez 1921 december 31. ulán olyan időben kezdték meg, amikor az építkezésnek 1923. évi december hó 3'-ig >-aló befejezése rendes körülmények között lehetséges lelt volna s a határidő elmulasztása a tulajdonos hibája nélkül történt. Szeged, 1925 május hó 28-án. ** 308 „Radiobox" komplett kísérleti készletek, Vaíea" és „M. R. 3*'-as audión csövek, fejhallgatók, £tnÓd és flltö szárazelemek (német gyártmány), bronzcsillárok, hdkésziilékek, szerelési anyagok, „Tungsram" izzók. Szerelési munkák. Szöllős Károly elektrotechnikai válla'ata Szeged, Széchenyi-tér S. — Telefon: 14-31. Az Általános Gázizzófény és Villamossági rt. Budapest, szegedi vezérképviselete. Uj menetrend. Érvényes junius 5-tőt. BUDAPEST-SZEGED SZEGED-BUDAPEST \ Sz. v. Gy. v. Gy. v. Sz. v. ind. Gy. v. Sz. v. Gy. v. Sz. v. i Budapest ind. 7.05 14.00 18.00 >1.20 Szeged ind. 6.00 14.10 15.25 23.55 Ceglé<! érk. 9.05 15.15 19.15 23.30 Dorozsma » 1 14.?6 1 0.11 i Ceglcd ind. 9.15 15.25 19.25 23.45 S'atymaz m 1 1M7 0.31 } Kecskemét . • 10.18 16.04 20.04 1.C4 Felsőtanya » 1 IR.03 1 0.45 Félegyháza j» 11.18 16.31 20.31 2.01 Kistelek m 6.35 15.22 16.01 1.12 1 : Szentkút m li.46 1 1 2.'6 Szenlkut m 1 t\57 1 1.46 ! • Kistelek m 12.25 17.02 21.02 2.49 Fétegyháza m 7.07 16.48 16.32 2.2n Felsőtanya m 12.40 1 1 3.01 Kecskemét m 7.35 17.44 16.59 3.29 Szatymai 9 12.57 1 3.14 Cegléd érk. 811 18.Í0 17.36 4.35 Dorozsma v 13.18 1 1 3.29 Cegléd ind. 8.21 19.02 17.46 4.5*1 Szeged érk. 13.34 17.36 21.36 3.45 Budapest érk. 9.35 21.00 19 00 7.35 Ezeken a vonatokon kivül az iskolavonat FélegyMzáról indul reggel 5.43-kor, Szegedre érkezik 7.4í-kor, Szegedről viszont este 18.30-kor indul és 20.27-kor érkezik Félegyházára. A Szeded—péc6i vonat reggel 7.45-kor indul Szegedről é3 este 21.20-kor érkezik Szegedre. SZEGED-BÉKÉSCSABA Szeged Rókus Vásárhely Orrsháza Békéscsaba ind. érk. 4.0" 4.21 5.15 \23 7.23 $.03 '.2 7 9.21 1 14.0 14.41 '6.CC 17.27 •8.33 16.20 P.47 17.46 18.24 18.47 19.32 20.26 21.18 BÉKÉSCSABA—SZEGED Békéscsaba Oroshá?a Vásárhely Sz. Rókus Szeged ind. érk. I í.3' S23 5.40 4.0' 5.22 =5.39 7.36 8.02 I0.C0 1.11 12.1 12.56 13.26 I I 13.42 14.40 15.06 15.45 17.08 t8.28 19.21 19.51 A Szeged Rókus-nagyszéksósi vonat reggel 6.20-kbr indul és reggel 7.4C-kor érkezik. A Szegedhorgosi vonat a nagyállomásról délben l2.50-kor, Rókusról 13.45-kor indul és Rókusra délután 17.45-kor érkezik. SZENTES-V A.S ÁR HEI.Y Szentesre érkezik 4. ) i 15.27 i Mártélyra érkezik .?8 17.30 20.10 VAsárheljre érkezik 5. 8 ' 8.00 20.«3 Sseged-Mezfihegyes-Kétegyháca -VÁSÁRHELY Szeged indul 5.14 Szőreg „ 5.30 Makó . 6.44 Apátfalva érk 7.01 indul 7.05 Mezőhegyes érk. 8.04 indul 8.22 Kétegyháza érk. ,10.15 * Motorosvonatok. T-T—p) 8 20 II.5S 14.01 16.10 8.20 85112.06 14.17] 16.21 9 0912.4415.26]'6.59 13.45 15.45| 16 45 17.'0 19.05] 18.56 19.51 20.08 0. 0 21.10 21.45 21.54 22.51 MAKÓ Apátfalvárói indul Makóra érkezik Vásárhelyre érkezik Kétegyháza-Mezöhegyes-Szeged 3.01 4.15 12.45 13.32 15.2 Kétegvháia Mezőhegyes Apátfalva Makó Sióreg Szeged * Motorosvonatok. ! "> indul 5.55! 17.24 érk. 8.00 19 55 indul 5.05 8.Í0 20.50 érk 4.00 9.19 21.26 indul 4.0 • 9.S4 21.27 4.56 7J0 9.50 10.01:15.10 17.52 22.04 5.29 7.47 10 09 10.56 5.4? 18.57 23.00 érk. S.45 7.37 10.19 l.U 13.59 .8.47 23.11 seg kelt PORCELLANARUHAZ HIRTH JÁNOS, Károlyi-utca 3, a volt Hétválasztd-épfilet. Rendkívül leszállított árban mindenféle üveg-, porcellán, háztartási és díszműáruk. Lakodalmakra kölcsönedényt tanyára is jutányos díjtételek mellett. 122 *t>t) Uzletátszervezés miatt a raktáron levő összes áruk, írószerek, papírok, könyvek, üzleti és irodai felszerelések, gyermektársasjátékok, kották, tenta- és festékáruk, vonalzók, tollak belföldi és külföldi gyártmányúk, papírzacskók, csomagoló és selyempapírok, uiságmakulaturák slb. nagyban és kicsinyben, mélyen leszállított árban kiárusittatnak. könyv-, zenemű- és papirkereskedése lmv*e Kelemen-utca 7. MEGNYÍLT! MEGNYÍLT! Első Szegedi Bélyegkereskedés Kelemen-utca 2. szám (Kági sörcsarnokkal szemben). 313 Vetz, oierél és elad mindenféle használt és uj, bel-és külföldi bélyeget Forgalomban levő bélyegek vétele Tisztelettel értés tem a n. é. uri közönséget, hogy Mérey-ulca 6 a. szám alatt fodrászüzletet nyitottam, mely a modem taygiénia minden eszközével felszerelve, valamint elsőrendű kiszolgálással a legnagyobb megelégedést biztosítja. — Kérem a n é. közönség szive^attatt. JÓJH S^DOR uri fodrász (BudapjaJről) Mérey-utca ti/a. Mhii4 Szegedi Termelő Szövetkezete készit ehőrendi kivitelben szobafestést, mázolási, butorfényezést és aranyozási méri ékelt árakon. — Feketesas-u'c i 22. és Korona-utca 13 — Telefon 942. Dr. Somogyi Szilveszter s. polgármester. k. GYAKORLOTT SZ0V0N0K állandó foglalkozást kainak az Újszeged! Kendergyárlian. Jelentkezés hétfőn reggel a gyár trolijában. Most nyilt meg I WEISZ IMRE SS,? Nyári selyem- és mosóujdonságok megérkezt k. Pagy nieynyjti vásári Mii - '. • - - _