Délmagyarország, 1925. június (1. évfolyam, 14-35. szám)

1925-06-06 / 17. szám

Ara 2000 korona. DELM AGYARORSZÁG Szerkesztőség: Deák Ferenc-u. 2. Telefon 13-33. Kiadóhivatal, kölcsönkönyvtár és Jegyiroda: Dugonics-tér II. Telefon 306. Nyomda: Petőfi Sándor-sugárut 1. szám. Telefonszám 16 34. Szeged, 1925 junius 6, SZOMBAT Előfizetési árak: Egy hónapra helyben 40.100 kor., Budapesten és vidéken 45.000 kor. Egyes szám ára hétköznap 2005 kor., vasár- és ünnepnap 30UJ korona. I. évfolyam, 17. szám Peleskei nótárius. Nyájai olvasó szégyeld el magadat. Csúnyán megtértettek: vidéki intelligenciának csúfoltak. Ast mondták rólad, hogy »intelligencia" vagy, de elébe tették, bogy „vidéki". Ebből látnivaló, hogy gúnyból mondtak intelligensnek, mert ha komolyan mondanak valami) hszánk szeretett fővárosában, akkor nem teszik elébe a „vidék*"-». De ha például az elegánciádra azt mondják, hogy vidéki, az annyit jelent, hogy egy kicsit kényelmetlen veled végigmenni a dunaparti korión. Ha azt mondják ró lad, hogy vidéki orvos, ügyvéd, vsgy tanár vagy, az ast jelenti, hogy te feleiled a sebben a ciipeszt, te róhd lehetne megmintázni a tyukpróká or szobrát és te vagy a modellje a Móricz Zsigmond és Szabó Dezső tanáralakjainak. Ha azt mondják, bogy vidéki Író vagy, akkor hozzáképzel k, hogy árvalányhal leng pörge kalapodon és faggyúval kunkorítod spárgára a bajuszodat. Ha azt mondják, hogy vidéki művész vagy, akkor főlteszik rólad, bogy noha nem kenyered a politika, ni gy szerűen tudsz csepül nyelni és lángot fújni az orrodból. De az a szó, hogy „vidéki", sehol se olyan maró, nevetségesitő és kompromittáló, mintha intelligenciát minősítenek vele. A vidéki intelligencia a pesti Intellektuellek sze rict maga a megtestesült korlátoltság és együgyűség, valami olyan megható keveréke a naivságnak és komikumnak, amilyennek például Kemény Zsigmond festette < mohácsi vész ideiében éli nemes urakat. A pesti szellemarisztokralák ízt képzelik, hogy a vidéki intelligencia még mindig koppantóral kezeit faggyúgyertya Kellett olvassa az ujsáS

okat, amiket ők Írnak és miután aiotól megtudja, hogy vannak dolgok, amelyekért „ma már csak a vidéki intelligencia lön tűzbe", azt mondja, „aunnye, de csak aranyozni való pennája van ennek a pesti újságírónak, no, ezt a télen meghívtuk disznótorra 1" Nos, erre a pesti eAyelgésre mi vidéki gorombasággal azt fe'elhetnénk, hogy ismerjük önt, pesti cserebogár, még vidéki kukac korából", — azonban nem soroljuk a dolgot aiok közé, amikért „a vidéki ine ligencia tűzbe jön". A vidéki intelligenciának egész másfaj'a fejfájásai vannak, semhogy kedve és ideje volna il yen szamárságok mellett megállni. Már elmultak azok a régi jó idck, mikor egyegy vidéki város intelligenciája sértve érezte magát, ha a pesti humorista öbele törülte a topánkáját és ma már sehol se szavaznak neki jegyzökönyi megrovást a kaszinóban, se nyilvános máglyahalálra nem Ítélik a cikket. Mi, vidéki intelligencia, ezen már rég tul vagyunk és csudálkozunk rajta, hogy a pesti sajtó még most sincs tul az országnak azon az osztályozásán, hogy Magyarország két részből áll: Budapestből és a vidékből. Ahhoz hozzá voltunk szokva, hogy a háború előtt a pesti kávéházakban, kabarékban és kioszkokban a vidéki intelligencia afféle modern peleskei nótárius vol>, a fölényes pesti szellemességek Mikoscha. De mintha azóta történtek volna bizonyos dolgok, amelyek kissé elavitották volna ezeket a vicceket s mintha azóta végigsöpört volna rajiunk valami diluvium, amely elvehette volna az ország fővárosának a ktdvét áltól, hogy még mindig fölülről nézzen lefelé az országra. Egy percig se gondolunk arra, hogy magunkévá tegyük a „bűnös Budapestéről szóló szerencsétlen szállóigét, amelyben se igazságot, se érteimet nem találunk, sőt még eredetisége! sem mert a Bach korszak kezdetén is divat volt Pestet bűnösnek nevezgetni, noha az ország nélkül nagyon nehéz lett volna Pestnek forradalmat csinálni. Nem gondolunk arra se, hogy elvitassuk az ország fővárosától azt a rangot, ame'y fö'drsjzi helyze'e és történemi fejlődére révén megilleti s amely egyszer megint központjává fogja még tenni Nagy-Magyarországnak. De kétségbe vonjuk azt, hogy ez jogot adna neki a dolgozó vidéki városok lenézé sére és lekicsinylésére, amelyek éppen az ország végzetének betelte óta annyi jelét ad'ák élniakarásuknak és éle erejüknek. Szeged, Deb ecen, Miskolc, Qyőr hivatva volnának arra, hogy a külföld nagy vidéki városainak önálló művészi, irodalmi és közgazdasági életét éljék, mert megvan hozzá a kedvező talajuk, megvan hozzá lakosságuk kulturális készültsége és nem hiányzik más, csak — a mindenkori kormányok segitő keze. Nem az a kéz, amely emel és dédelget, hanem amely legalább nem akadályozza meg a fejlődést. De a magyar kormányok mindig centralizálásra töre kedfek, nehogy a decentralizálás vészé lyeztesse politikai hatalmukat és a kur zuskornányok ebben még túltesznek r régi rezsimeken. S amikor minden kormányintézkedés azt a célt tartja szettelölt, bogy a vidéki városokat a min denkcri kormányhatalom engedelmes rabszolgáivá süllyessze i amikor ez a nemes cél éppen a „vidéki intelligencia" izervezetlensége és gyátnoltalarsága miatt nem is látszik elérhetetlennek, akkor a kormány publicistájának nem illik még vállon it veregetni a peleskei nótáriusokat. Ámbár hiszen ez se uj dolog. Bécs is akkor csúfolódott legtöbbet a Mikoschokka', mikor a Mikoscbok hazája (ermelle nekik a kenyeret. A szociáldemokratapárt indítványt terjeszt be a kormányzói hatalom szabályozásáról. Háromtagú államtanácsot akarnak a kormányzó mellé állítani. (Budapesti tudósítónk telt fon jelentise) A szociáldemokratapárt elha'á rozta, hogy indítványt nyújt be a nem• zetgyBUshez az államfői hatalom gya kottásának szabályozása tárgyában. Az indítványban igen fontos és nigy horderejű kérdések foghHatnak, amelyeknek elintézése, vagyis itegszavazása, vagy visszsuti s tása elé az egész politikai világ nagy érdeklődéssel néz. A szociá demokratapárt különösképen az 1920. t.c. első pontjának módosítását kívánja. Az indítvány az államfői hatalom litesltisire, illetőleg gyakorlására három tagu államtanácsot akar, amely bizottságot a nemze'gyűlés titkos szavazással küldené ki. A bizottság, vagyis a háromtagú államtanács működését ek ér ténye két évre terjedne. Azt, hogy a kormányzói hatalom gyakorlását miként kell betölteni, maga az államtanács határozná meg. Az indítványt, amelyet törvényj.vaslatszerüen készítettek elő, a szociáldemokratapárt parlamenti frakciója a legközelebbi ülisen nyújtja be. Ismét akcióba lép Prónay Pál? (Budapesti tudósítónk telefonjeleniise.) Néhány nap ó a az a hír terjedt el, hogy egyes körök szükségesnek tartják Prónay Pál erejinek ismételi felhasználását. Ezt a hirt megerősítette az, hogy Prónay Pál ma megjelent a a parlament folyosóján is több emberA magyar kérdés a Smith főbi< Genf, junius 5. A pénzügyi bizottság mai ülésén, amely a magyar kérdéssel fogla'kozott, Miután elnököl. Elsőnek Smith főbiztos terjeiztette be jelentését, amelyből kitűnt, bogy a hónap végéig a költségvetési bevételek ujabb emelkedise várható. Qróf Bethlen István miniszterelnök ismertette ezután a magyar kormánynak a tisztviselői fizetések felemelésére és s még rendelkezel huzamosabb tárgyalásokat folytatott. Prónoy azonban egyik újságírónak kijelentelte, hogy a leghatározottabban mondhatja, hogy nem üp akcióba, ami különben személyi »koknál fogva nem is lehetsiges. Népszövetség előtt. tos jelentése. zésre álió hitel egyrészének beruházás1 célokra való fordítására vonatkozó ki vánságaif. A pénzügyi bizottság tag|ai ezu'án egész sor, nagyrészt technikai jellegű kérdést intéztek a magyar delegátusokhoz. A tanácskozások este 8 óráig tartottak, azonban még nem ju tottak végleges eredményre. Remélik, hogy a tanácskozások holmp befejeződnek. líass József nem tárgyal az „Az Újság11 ügyéről. A miniszteNlnökhelyettes nem fogadta az újságírók és újságkiadók küldöttségét. Budapest, junlui 5. A Beniczkyflggyel kapcsolaiban az Az Újság betiltása elten életen állást foglelt a Budapesti Nopilopok Szindikátusa és a Magyarországi Újságírók Egyesülete. A lapkiadóknak és a birlapiróknak ez a két testülete elhatározta, bogy ax Az Újság betiltása ügyében memorandummal tordal a kormányzóhoz és a memorandumot küldöttségileg nyújtja át l'ass József helyettes miniszterelnöknek. A küldöttség ma délben a parlamentbe ment. A Budapesti N pílapok Szindikátusa rétiőröl részt vett a küldöttségben Ligrddy Oltó. Továbbá Agai Béla és Kóbor Tamás, az Az Uj ság felelős szerkesztői, a Mtgyarortzági Újságíró Egyesület részéről pedig Habár Mihály elnök, Pakots József ügyvezető elnök és Szatmári Mór alelnök. A Nipilapok Szindikátusa mentorándurában azzal a kéréssel fordul a kormányelnökhöz és az illetékes fórumokhoz, bogy az Az Újság betiltására vonatkozó rendelkezési, amely a Szindiká'us meggyőződése szerint az ér vényben levő magyar sajtótörvény tételes intézkedéseivel el enkezik és szelle Kébe ütközik — sürgősen helyeizék hatályon; kívül. Az Újságírók Egyesülete basonló tartalmú memorandumot intézett a kormányhoz. AniJőn a kü'döltség ma délben « parlamentben megjelent, a miniszter elnöli fogadószobába mentek, mert a kormány tagjai délelőtt tiz órától kezdve minisztertanácsot tsrtottak. A küldöttség tagjainak kérésére csatlakoztak a koldöttséghez az újságíráshoz közelálló képviselők. A miniszlerlanfcs tizenkét óra után ért véget. Vass József miniszterelnökhelyettes azonban a küldöttsiget, amelynek irkezisit tizenkit órára jelentettik neki, nem fogadta. A küldöttség tagjai várakoztak tovább is, mert Vass miniszter a belügyminiszter és Ripka kormánybiztossal tárgyalt a fővárosi pártvezérek tegnapi értekezletén történtekről. Egy óra e ött néhány perccel végre V<ss József kijött a miniszterelnöki dolgozószobából anélkül, hogy egy szót is szólt volna, az ülésterem felé sietett. A jobboldali keresztfolyosón azonban utolérte Rassay Károly, aki utána ment a miniszternek. — Kérlek, kegyelmes uram — kérdezte Rassay Vass Józseftől — mi van a deputációval? — Kérlek, én пел fogadhatom a deputáciőt, mert most be kell mennem az űlés'e:embe, nekem pontban egy órakor fel ktll* váltanom Klebelsberg miniszter urat. Rassayt meglepte a miniszter válasza. — Egy óra Ota várakoznak a küldő' tség tagjai — fe elte —, hiszen a küldöttség be volt jelentve. Ekkor a küldöttség tagjai közül már többen, köztük Pakots József is, körülvette Vass Jósef minisztert, aki az ülésterembe vezető ajtó e ött állott. Vass miniszter Rassay megjegyzéséie csak ennyit mondott: — Kirlek, in megüzentem, hogy Az Újság ügyiben лет tárgyalhatok. Különben is most a terembe kell mennem. Ebben a pillanatban jött ki a teremből Klebelsberg, Vasa József azonban nem szólott neki és a kultuszminiszter m solyogva sietett el. Pakots József igyekezett megnyugtatni Vass Józsefet, hogy hiszen a Ház tegnapi ülésén is beszéltek szónokok a miniszterek távollétében, például az ö beszíde alatt sem volt jelen egyetlen egy miniszter sem, Rassay Károly azonban közbevágott. — Ugy látszik, félreér és forog fenn köztünk. A miniszter ur nem azt mondj», hogy fizikailag nincs abban a helyzetben, hogy a küldöttséget fogadja, hanem egyáltalában nem tárgyalhat Az Újság ügyiről. Vass József így válaszolt t — Igen, így irtettem. Ha az urak át akarják adni a memorandumot, szivesen látom az urakat este hattól kezdve a népjóléti minisztériumban, de akkor sem tárgyalhatok Az Újság ügyéről. Legfeljebb meghallgatom az urakat. Tessék a belügyminiszter úrral tárgyalni. Vass Józsi f nem fo'ytatla a beszélgetést, hanem besietett az ülésterembe. — Én nem igy gondoltam az űgy elintézését — mondotta Rissay —,' de ezekután én is azt mondom, menle'.ek az üggyel a parlament elé. Az újságkiadók és ujságirók küldöttségének elutas tásáról nyomban értesültek az ellenzéki képviselők ir. Pallavicini György őrgróf Ardrássy Gyulával tanácskozott, majd bevontak a megbeszélétbe Peidl Gyulát is. Pallav.cini kijelentette a folyosón, hogy interpellációt jegyez be Az Újság elkobzása miatt. Zárt ülést kór az ellenzák. (Budapesti tudósítónk telefonjelentise.) Az ellenzék nagy megütközéssel értesült arról, hogy a küldöttségé nem fogadják és éppen ezért elhatározták, hogy zárt ülist kirnek is ott fogják szóvátenni ezt a szokatlan eljárási. Meg is kezdték a zárt ülés elrendeléséhez szükséges 30 aláírás öaezeg>üjlé ét, ami azonban — miután már későre járl az