Délmagyarország, 1925. június (1. évfolyam, 14-35. szám)

1925-06-05 / 16. szám

4 DELMAGYARORSZÁG 1925 junius 5. pillanatra senki sem gondolt. A halottsskocsi már a Klauzál-téren járt s a Takaréktár-utca még mindig ontotta a gyászközönséget, amelynek nagyobbik része elkísérte kedves halottját egészen a temetőbe. Oda, ahol végre együtt pihen a klasszikus finomság és a báj megtestesitőjével, ifjú hitvesével s vértelen, fehérarcú kis lányával, a korán elhervadt liiommal. Este volt már, mikor a temetőben bezárult Baross József mögött a sir kapuja, vége, — elintéztetett. Akkor robogott arra egy vonat, Istenem, hogy siet, hogy játsza a lüktető életet, mikor minden éleinek, minden reménynek a sírgödör a vége 1 Boldog családi otthon. i. A kismama: Ez már okos dolog, kezdem becsülni magát, ugyan hány éves? A fiatalember: Húszon... nyoic. — Értem, tehát huszonhat. Maguk ilyenkor még hozzámondanak kettőt, de ez nem baj. Az én apám csak huszonkettő volt, mikor megnősült, mégis papucshős lett szegény. — Na, hát én... — Csak ne legénykedjék, ismerem a maga típusát, ebből válik a legjobb ember, aki megbecsüli a boldog családi otthont. — Ez az, amire vágyakozunk. Kergetjük egész életen át, eltikkad a torkunk és hazatérve a négy fai közé, sírunk a más boldogsága miatt. — Más után se kívánkozik, mihelyt egyszer benne van. Nézze, mi se járunk semerre, a színház nem érdekel, a legérdekesebb jelenetekei észre se veszem, mert otthon ]ár a gondolatom a kis bogaraimnál. Ha valamerre vagyok, rohanok haza és lábujjhegyen közeledem a drága aprószentjeim ágyához... — Ne folytassa. Olyan dolgokról beszél, amik idegenek nekem, fájnak... — Csak ne túlozzon, nősüljön meg minél előbb s akkor tudja csak meg, hogy mi a boldog családi otthon. II. Kívülről pokoli zsivaj, az ajtó kivágódik és beront három gyerek. A nyolc, meg az öt között járnak. Pali a zongorára telepedik: Nincs az iskolánál unalmasabb hely, az is bolond volt, aki kitalálta. Mindig csak tanu'ni, tanulni, pedig Újszegeden labdát rúgnak. A tanulás nem embernek való. Manci (verkliző gyakorlatokat végez a macska fülével): Az ember mindig tanul? (Megvetően:) Te nem is vagy még ember. Pali: Ha nem is vagyok, azért mégis ki fogom lőni a macskád szemét. Lala (éktelen sivalkodásba kezd): Manci, add ide a macskát, én is verklizni akarok. A kismama: Csönd legyen 1 Pali, gyere le a zongoráról, mert megverlek. Te pedig Manci, hadd már békében azt a cicát. Lala (üvöltve): Verklizni akarok. VerkMzni! Pali (a lábával veri a zongora billentyűit): Olyan jól érzem itt magam. A kismama (hihajitja a szobából): Mars a könyved melíé. A többi is kifelé. Pali (visszasompolyog): Én itt akarok maradni. Lala: Én is. Mama: Majd segitek a bajotokon. Hol a nádpálca? (Manci felfordít egy virágvázát, abba akarja belegyömöszölni a macskát.) Lala: A macskát én teszem bele, add ide. (A majolika megunja a vele való foglalkozást és darabokra törik.) Mama (holt-sápadtan): Ez már sok. Hát nem kíméltek egy csöppet sem? Ki innen, egy, kettő... Manci (a megindult kergetősdi alatt a fiatalemberhez búvik és utánozza az anyja hangját): Tudja, ezek a gyerekek megeszik az életemet. Borzasztó, hogy milyen rosszak, nem birok velük. A kismama (végre erélyes les?, a három gyerek egy percig a levegőben l<*g, aztán kisodródik a szobából. Onnan némi szóváltás, majd nádpálcasuhogás hangzik be. Végre megjelenik a kismama és leroskad a székbe): Ez borzasztó volt már megint. Fiatalember: Minek izgatja magát! Mind egyforma a gyerek s ugy kedves, ha pajkos, eleven. Kismama (egyre idegesebben): Eleven? Azt mondja, hogy ezek elevenek ? A város legkomiszabb, legvásoítabb kölykei. Az apjuk elkényezteti ő«et, pedig okosabban tenné, ha szétverne köztük. Ahogy fölkél az asztaltól, már megy is el hazulról, kinlédhaíom velük magőm. (Dühösen): Hallja, ha szereti az életet, a nyugalmat, azt ajánlom, ne házasodjon meg soha, ne tegye tönkre egy szegény nő életét ilyen gazember kölykökkel Fiatalember: De, asszonyom, hát a boldog családi otthon ? Kismama: Elmenjen vele, mert olyat mondok, hogy magam is megbánom. Bob. Siabadlábra helyezik Moravek Istvánt? Még élénken emlékezetes a nyilvá nosság előtt a Szegedi Gazdasági Bank összeroppanása, amellyel kapcsolatban sokszáz kisember-betétes komolyan féltelte az évek alalt összegyűjtött néhány millióját. A bank ügye — mint isme retes — tzóta befejezés elő t áll, «menynyiben a bank a Pénzintézeti Központ véleményére csődönkivüli kényszeregyez, séget kért a törvényszéktől. Az egyezségi tárgyaláson pedig a hitelezők több sége elfogadta a felajánlott hatvan százalékot. Az összeomlott Gazdasági Bank ügye ezzel sze nben még nem ért véget, miután amint nyilvánosságra került a bank bukása, az igazgatóság sikkasztás, hatlen kezelés elmén följelentést tett Moravek István vezérigazgató ellen, aki nemcsak hogy vezette a bank ügyeit, hanem av,i a konjunkiurák hónapjaiban tulajdonképen összehorta és megalakította a részvénytársaságot. Az volt ugyanis a vélemény, hogy Moravek az igazgatóság megkérdezése nélkül kötött nagy üzleteket, amelyek azután a bukást okozták. Moravek ezzel szemben azzal védekezett, hogy minden ügyel az igazgatóság elé vitt és ciak a jóváhagyás után hajtotta végre. Amikor azután a Pénzintézeti Központ revizorai befejez ék munkájukat és fölállították a bank státusát, amelyben milliárdos passzívák jelentkeztek, Moravek Istvánt letartó itatták. A rendőrség közegei lefolytatták a nyomozást, majd átkerült az ügyészség fogházába, ahol azonnal teveietiék a vizsgálatot. Moravek mindjárt az eljárás elején szabadlábra való helyezési kérelemmel állott elő, azonban siámos kérdés még teljesen tisztázatlan volt és igy nem teljesítették kérését. Most azután a vizsgálat a befejezéshez közeledik, szinte minden egyes tétel tisztán áll a bíróság előtt és igy néhány nappal ezelőtt Moravek most már határozott formában kérte szabadlábra helyezését, mivel szerinte semmiféle bűncselekményt el nem köve ettés a bukásnak nem ö, hanem a szerencsétlen gazdasági helyzet és a kis alaptőke volt az oka. Kérelmében azt is előadta, hogy hajlandó nagyobb öszszegü óvadékot htétbs helyezni. A Dilmagyarország munkatársának érteiü ésa szerint illetéke ha óságok nem látnak most már akadályt a szabadlábra helyezés ügyében és azt az összeget, amelyet óvadék elmén letétbe kellene Moraveknek helyezni', ötvenmillió korona készpénzben, vagy pedig hat hold földben áilapltottái meg. Amennyiben sikerül ezt as összeget Moraveknek e'ő eremenie, ugy a közeli napokban szabadlábra fogják helyezni. A főárgyaláson szu'án tisztázódni fog, hog/ u ajdonképen mi történt a Gazdaság' Bankban. flMMWMMMMMW^^ A Pista, meg a Kató novellája. Sokan emlékeznek még arra a bíróság elCtt folytatást nyert társadalmi háborúskodásra, amely özvegy Papp Sándorné családja és Cserey Gyula tanfelügyelő közt támadt Szentesen. Szabványos vidéki história volt abból a fajtából, amit ha novellában olvas a postamesternő (miközben futólag felbont néhány idegen levelet), azt mondja elérzékenyülve: — Ez igazán az életből van merítve. Szentesen is az történt, hogy nBgyon jóban voltak egymással a Papp-, meg a Cserey család. Peppné leánya, Aranka, tanítónő, a fia, Pista orvosnövendék. Viszont a tanfelügyelő Kató lányának udvarolt a Pisla és a mindenkit összeboronáló népek biztosra vélték, hogy egy pír lesz belőlük. Hogy miből gyanítják az ilyesmit ? Édes Istenem, apróságokból. Egész jelenték'elenségekből. . Teszem azt, Csereyné állandóan biztatta az ura tanügyi fennhatósága alatt álló Arankát, hogy ne félj fiam sem mitől, én vagyok a le legjobb protektorod. Aztán Pestre megy a „mi Pistánk". Csereyéknél van a búcsúvacsora s mi kor anzikszot küldenek neki vidám társaságból ez a sor is helyet foglal rajta: „Csókolja Cserey néni." — Lelkem, mondja fontoskodva a belyi pletyka, mi másért csókolná, minthogy az anyósa akar lenni. Fogják ízt a fut, ugyancsak fogják! Pedig a Kató még egész kis lány volt, korai a számá.a való gondoskodás (habár a jó anya már akkor kezd körül ekinlgetr.i, mikor még bölc ős a lánya), — özvegy Papp mama külömb partit kivánt a fiának, a baráti kötelékek szakadozni kezdtek, Papp Arankát pedig hírte en áthelyezték a szegvári külső iskolához. — Bosszúból csinálta a tanfelügyelő, mondta a család, mert a Pista nem akarta elvenni a Kató*. Annyit beszéltek erről az emberek, olyan tulfütöttek voltak a kedélyek, hogy a tanfelügyelő kénytelen tolt rágalmazási pört indítani a Papp-család ellen. Özvegy Pappné elmond a nyiltrn a törvényszéki tárgyaláson, hogy bizony Csereyné felajánl a neki, „házasítsuk össze a gyerekeke.", de ö azt felelte, hogy fiatalok még. Néhány tanitó a tanfelügyelőnek kellemesen emlékezett az eseményekre, egy ifjú egzaltált leány is rokonai, Pappék, ellen vallott. — Aranka mondta nekem egyszer, hogy azéri sáros a cipője, mert a Pis'a nem akarta elvenni a Katót. (Amit ugy kell értelmezni, hogy a tanítónő rosszabb beosztást kapott, mikor véget ért a barátkozás éa a rokonság reménye.) ÁItalában ötször helyezték át Papp Arankát, mindig indokolás nélkül, sőt olyan miniszteri leirattal is, mintha maga kérte volna az áthelyezését. Dr. Mihóciy Rezső tanár arról tett vallomást, hogy Csereyéknek kedvenc terve volt a két gye ek összeboronáiása s amig jóban voltak, nem is került szóba Aranka áthelyezése. — Sokat hallottam, bár közvetve, azt a kijelentésüket, hogy majd megmutatják, hogy Aranka nem marad Szentesen. Pedig az áthelyezésre sem volt szükség, hiszen idegent hoztak a helyébe. Az egész város besiélte ezt, mindenki ti z'án látta, hogy a boíszu mükedik. Antal Pá! katholikus segédlelkész egész érdekes novellarészleteket mondott el. — „Kínáljátok a mi Pist'nkai", — ha lottam Csereyné unszolását csa'ádi vacsorákon. Az volt a beiyomásom, hogy a két család barátsága a fiatalodba vetett terv reménysígén épült fel s mikor az egyik megszűnt, véget ért a másik is. Amig barátságban éltek, nem volt molesztálás, de az egész város sajnálkozott Papp Arankán, aki tanitta ja az orvosnövendék fivérét s ekkora méltánytalanságot kénytelen eltörni. Meggyőződésem, hitem, hegy Cserey bosszúból helyeztette át a felsőbb képesítésű Popp Arankát rószszabb he yen levő iskolába. Dr. Szabó Gyula orvos ugyanigy vallott. — Bosszú volt az áthelyezés a Pistáért, misként nen lehet a dolgot megérteni. A szegedi törvényszék csak Papp Arankát ítélte eí becsületsértés vétsége miatt 1.200.000 koronára. Ügyvédje, dr. Deltre Pá megfelebbezte az Ítéletet a Táblához, kimutatva, hogy a védelem tanúi mind függe lenek voltak, ellenben a terhelő tanuk — tanitók — függő helyze ben vannak a tanfelügyelővel, egyébként is haragosai a Pappc aládnak. Arra kérte a bíróságot, hogy a kézzel fogható bizonyítékokon felül azokat a dolgokat is keresse, amik a lélekben mennek végbe. Az a birói működés legszebb feladata, hogy a lelkeket is kutatja s megállapítja azokat az emberi indulatokat, szenvedélyeket, amelyre csak emberi bölcseséggel, élettapasztalattal, birói megismeréssel lehet következtetni. Mert a legerősebb emberi meggyőződés azt mond.a, hogy a tanfelügyelő ettől nemcsak magánérintkezésében, de bivatilos intézkedéseinél is irányadó volt a a magánsérelme. A Pista meg a Kató... Az ügy ma került a szegedi ítélőtábla O^sz-lanácsa elé, ahol a különc s pört dr. Hubay László ítélőtáblai biró referálta minden részletére kiterjedő alapossággal. A pörbeszídek után a Tábla felmentette Papp Arankát. Tényként állapította meg, hogy h sznála azokat a kif -j'zéseke', a nelyek Cserey tanfelügyelőt bosszúálló szinben tünteti fel, azonban dr. Mihóczy Rezső, Antal Pál és dr. Sz bó Gyűli tanuk vallomása alapján az áll tolt tény valóságát bizonyítottnak fogadta el s igy azon az okon, hogy Papp Aranka igazat mondott, fel kellett öt menteni. A vád képviselője, dr. Papp Sándor, megnyugodott az ítéletben s igy az jogerős. Férfi is női divatcikkek gazdag raktára 48" Pollák Testvéreknél Széchenyi-tér 17. Csekonics-utea 6. Vl/-7én A Belvárosi Moziban Dr. Csengeni tudományos felolvasása vetített képeteket Róma műkincseiről. HARISNYÁK csak Jókai-utcában 287 aCIQNERNÉD olcSÖK. Tekintse meg mélyen leszállított 6t kiirt áraimat a bérmálás alkalmával Órák éi 'ŐRI B ékszerek jótállással! GYŐRI BÉLÁNÁL, Klauaál tár 2. »MMAAMA,»* »»ii — ivnTi-iii-m miiiuimiiTjLnjirL-u^ Telefon: 11-85. KORZÓ MOZI Tetefon: II-8\ x 4J"nÍUS \*> 7'én> — — péntek, szombat, vasárnap AH MeriidL bey Nagy bü vész-esték!] Kék vizek vándora nagy átványoss:gok. az „Ezeregy éjszaka" csodálatos ezermestere és társulatának vendégjátéka. A mágia, a bűvészei legújabb trükkjei, szebbnélszebb büvésztti mutatványok, csodával határos illúziók és Ezt megelőzi: misztikus történet OlafFyo r d dal a főszerepben. Előadások kezdete hétkázn p fél 7 és 9, vasárnap fél 6, fél 7 és 9 órakor. Szép idő eseti i a esti előadást a Korió Mozi nyári helyiségében tartjuk meg. • *., ni^ -ii-BTJ-^-u^-u^v^ i-mmj-unr^