Délmagyarország, 1925. június (1. évfolyam, 14-35. szám)

1925-06-28 / 35. szám

1925 junius .8. DELMAGYARORSZAG 11 UFERINI fellépteire a jegyek már kaphatók a „Délmagyarország" jegyirodájában, Dugonics-tér 11. szám. —Telefon: 306. Cseresznyemag. A jóterraés uton-útfélen megmutatkozik. Most a cseresznye járja s ha nem is lát­nók a rengeteg gyümölcsöt, amit felhal­moznak a hid alatt, meg a hetipiacokon, rá kellene jönnünk a magjáról. Alig le­het lépést is tenni, hogy cseresznyemagra ne hágna az ember. Divatos lett az ut­cán való evés és nem csupán a diák gyür magába vacsora cimén fél kilót, ha­nem a sétáló kisasszony is staniclit tart a kezében, cseresznyével kinálja meg a gavallérját. A magot, természetesen, ki­köpik és nem válogatják meg a helyet, hogy hova. A szórakozás másik része, ami elfogta a felnőtteket, akik szeretik utánozni a rendkivül elmés gyerekeket, a szárhuzás. Keresztbe tesznek két cseresz­nyeszárat és fölvetik a problémát: — Kinek az apja az erősebb? Mindig azé, akinek a szára nem sza­kad el. Igy hitték valamikor az aprósá­gok és ezzel enyelegnek most a nagyok. Ez azonban még rendjén volna, majd eldöntik az erő kérdését az apák, c?ak a maggal ne lenne annyi kellemetlenség. Különös valami az a tisztasági érzés, némelyik ember azt hiszi, hogyha reggel megmosakodott, már eleget tett minden követelménynek. Hogy idetartozik a cse­resznyemaggal való bánásmód is, — az túlmegy a lelki differenciáltságán, ült dobja el, ahol éri, — akárcsak a tyúk. Ezért vau maggal tele az aszfalt, (akko­rát roppan a talpad alatt, hogy végigrez­dül a gerinceden), tele van minden sé­tálóhely (de ott legalább kavicsnak gon­dolhatod), gyanutlanul mégy föl a város­házára, a törvényszékre — ahol elég em­ber megfordul, tehát az egyéni szeretetre­méltóság átháríthatja cselekedeteit másra, a többire, — egyszerre csak ugy érzed, hopy lyukszem nőtt a talpadon. Nem, csak cseresznyemag volt. Tanyai, falusi népek, amig várakoznak, cseresznyével szórakoznak, a magját vagy kilövik az ablakon, (ha valakit megcélozhatnak), vagy ott hagyják a kövezeten; láttunk már fancsali- feszület-ábrázatokat, azok nyilván meggyet esznek, a magja azon­ban egykutya, — száz szónak is egy a vége, szezon van, hatalmas termés, arra köteleztettünk, hogy közvetlenül vegyünk róla tudomást. Szinte szenzációs volt az érzésünk, hogy ma három barackmagot találtunk a korzón. Mindenesetre jól esett a változatosság, mert már kezdjük unni a cseresznyét. Nagy haiit nyavásár a Károlyi­utcai Ktoó bazárban. 468 Az exportáló cégek különös figyelmébe ajánljuk a Berlinből ma érkezett igen tanulságos „Schenker*­lapokat, melyeket díjtalanul bocsát ren­delkezésre az „Expressz* Nemzetközi Szállítmányozási R.-T. Szegeden, Szál­lítási Hivatal a magyar királyi állam­vasutak részére, a Schenker és Társai, Collls Expressz, „Hirsch-posta« kép­viselete. Déjté'efek kalkulációra azon­nal közöltetmk. Telefon 12-90. 4ce Uri férfi ingek mérték szerint késztllnek legújabb dlvolu selyem poupllnokbdl Lampel és Hegyi cégnél 467 Értékes fllggOlt nionn><1 felszerelem JEVA" BIZTOSÍTÓ PATENTTEL. Olcsó ajándéktárgyak kaphatók BRBÓS ARPftD öra- és ékszerkeszitö. 54 Oroszlán-utca 0. KÖFHRH6Ó IPAR ÁTHELYEZÉS. Móra-utca 10. szám a ál áthelyeztem műhelyemet Kálvária-térre (villamos kit rö) elvállalok mindeti szakmába vágó munkát termés­köböl vagy műkőből, márvány síremlékek raktáron, szlanit és svéd gránit síremlékek rajz szerint a legol­csóbb napi áron, elvállalom régi sírok rendbehozatalát, u tánvés éseket, aranyozásokat jutányosán vállalok. MOkO keresztek reklám áron. SRtf-FÁBIÁN LAJOS Mhi 52 kőtaragó mester. A szinház heti műsora. Vasárnap este: Postás Katica, operett. Hétfő : Hamburgi menyasszony, operett. Megjegyzések a szegedi szinház operaelőadásaihoz. Két magyar fuvola-zseni ról. A héten lezajlott öt operaelőadás tanul­fágait levonni akaró figyelmes szem­lélő sok érdeken dolgot ál'apitbat meg. Bár kevés spiritusszal és sok tzerencsé­vel kormányozzák a szinház hullámo­kon himbálódzó hajóiát, az operaelő­adások önmagukban Szegid város bul­lutfejlettségének egyik legfényesebb tanúbizonyságai. Az, hogy öt estéa át operaelőadásokat lehet tartani, amelyik­nek majdnem mindegyike telt ház elölt folyt le, bizonysága annak, hogy van zenét kedvelő és zenéért áldozatra kétz közönségünk. A ti előttünk nem újság, de ami a föváro?i müvéfzek előtt meg­ír petés számba jött, az a szegedi zene­ktr óriási teljes tménye Ct estén át. Naponta egy próbával öt operát elő­adni, axelyek közül kettő a zenekar­nak teljesen uj volt, — olyan teljeaii­mény, amit a krónikásnak fel ktll jegyezni. A Szöktetés a szerályból elő­adása igazi kamarazenei stiiusban, ki­fogástalanul, a Walkür olyan előadása — egyetlen egy próbával —, amely a szakértők és a vezénylő karmester meg­állapítása szeiint is hihetetlen telje.it m'ny volt, meg kell, ho?y győzzön nindenkii a tze&edi Filrjarmónikus zenekar elsCrangu erőinek Szeged város zenei életében tontos kulturhivatásáiól. Senki idegen el nem hiszi, hogy ez megtöité^hetett, igaz, hogy olyan kiváló vérbeli dirigens kell hozzá, mint Fleischer Antal, aki szuggesztív ertjével elvará­zsol a zenésieinket, de a nélkül a rutin nélkül, amit a szegedi orchestrális mu­zsika egyedüli müvelője, a Filharmoniku­sok érdemdús karnagya -.Fichtner Sán­dor évtizedek munkájává) megteremtet*, ez lehetetlen lett volna. Hogy mit jelent ez a szegedi zenei krónikábsn, hogy lehílsíges volt Wagner hatalmas zene­drámájának, a WaUürnek előadása, azt taglalni nem e sorok írójának köteles­sége, — de snnak megállapítása, bogy ez igy és ilyen eredmennycl lehetséges volt — szerintem feltétlen megörökí­tendő. A másik három opera: Bohémek, Sevillai borbély és Denevér már több izbsn ment Szege jen, de azt a te mpót, amit Fleischer edittái', egyszerre és olyan tökéletesen átvenni, csak egy eluPrangu, mind n elismerésre éídeues orcheiter képei. Az operaelőadások kapcsán a zenekar nagyszerű teljesítménye tárgyalásakor köulestégsterüieg fel kell hivno n Szeged város közönségének figyelméi a szegedi honvéd,enekar két rendkivül talenumos tagjára. A zinekari tagek kőzött min­denkinek feltűnik a két kis fuvolás gyerek, — a mindenki állal becézett Pists gyerekek. Egyszerű mrgyar pa­rasztszűltk gyerekei, akik a sors vélet­len szeszélye, a Gond iielés kifürkész­hetetlen intézésével, két, illetve három év előtt felvételre jelentkeztek a katont­zenekarnál és mivel a zenekar már hoitzu idő óta fuvolás nélkül állott, Fichtner karnagy, aki mindkettő muzi­kálitásáról (sohi semmiféle lajtájuk nem volt zenész) meggyőződött, — elhatá­rozta, bogy fuvclást csinál belőlük. Ali? telt el egypár hónap, olyan meg­lepő muzlkálitásról tettek tanúbizony­ságot, ami, nyugodtan merem állítani, csak évszázadok alatt ritkán és keve­seknél jelentkezik. A legnehezebb rit­must, amely régi, öreg, tuinirozott zenétztket is gondolkozóba ej', a leg­nagyobb könnyedséggel oldanak mtg és úgyszólván autodtdaktlkus uton oly n bámulatos fejlettséget értek el, ancinek csodájára jár minden szinész. Az öregebbik, a 14 éves Bitó István a Ssvi'lai előadásán Alpár G.tta bra­vuráriánál olyan precizitással látta el szólamá*, hogy Fleisch:r karn»gy kije­lentése szerint olyan fuvolazseni, akinek a továbbképzése — nemzett teladat kell, hogy legyen. A másik fiu neve Bodtcsi Pisto, al g mult 12 éves, szin­téi nigyszerd talentum. A Walkűr­előadás fuvolaszélamai', melyek tele vannak tehnikai és ritmikai nehézsé­gekkel, hiba né:k:l éi fáradság nélkül játszották. Ezeknek a fiuknak továbbképzése a szegedi társadalom kötelessége leflne. A keton; i szolgálatuk és kö elezettsé­gük mellett lehetséges lenne mint magán­tanulóknak a budaptstl zeneakadémia luvola-tanszakdra való beiratásuk és ez által müvéizi tovább képzésük. Olyan két magyar zsenine*, sz alföldi humuszból kinőtt őserőnek, világra­szóló tehets'gnek kifejlesztéséről van szó, ahol minden tekintet félrelevésé vei, a városnak és a ka'onai hatóság­nak kö.ösen kell cEelekedni. A bonvéd­gya'ogczred kiváló művészi érzékű parincsnoka, dr. Shvoy Kálmán és zenei tanácsadója, Fichtner Sándor bizonyára megtalálják annak a módjá', hogy ezek a zenei őstalentumok ne csak autodi­dakükus u'on fej öd enek. hanem meg­adassék minden mód és alktlom, bogy ezekből vMam kor a magyar revet dic őségesíé tevő művészek lehessenek. Ahhoz, hogy mint magántanulók eg,<8zer­ké szer havonta a fővárosba utalhassa­nak, cssk egy kis jóakarat kell és ezzel már meg-idstník a lehetősége — az egyéb dolgaik szegedi diendiiésevel —, tio^y fejlődésük tökéletes lehessen. Ér­dekes, hogy a katonazenekar növendékei sorába a 2—3 év előtt felvettek közölt több kiünő zenész, két kflrtö?, tgy üstdobos, obofs került, akik mind kiváló tagjai lesznek az igen kisszámú mígyar orchester-zenészeknek. Ezeknek a Ieszögeiésível még egy­pár szót kell szólni a szegedi operai előadásokról. Azt látíuk, hogy a szegedi szeionban előadót', nagy gonddil te­tanult és méltán kitűnőnek mondott operaelőidáioknak is csak lejjebb két házuk van. Igy volt ez Giordano gyönyörű operájánál, a Szibíria elő­adásánál, amelynek harmadik előadá­sánál már üres psdsorok tátongtak, igy lát ufc a Lch;ngri.i eőadásánál, igya Sevillai borbélynál, igy !á tuk a Lak­ménál és sorba vehetném minden elő­adott müvet, amelyet pedig gondosan és a szegedi viszonyok tekintetbevéle­lével a legjobb előadásban adtak elő. Volt olyan operaelőadás, amely bármely világvárosi színházban helyet foglal­hatott volna, de a közönség közönye leküzdhetetlen és esik egy előadás, a bemutató az, amely közönséget tud vonzani. Látva a mostani zenekari teljesít­ményt, — amely egyetlen próbával Ilyen nagyszerű előadást produkál — felte­hető az a kérdés, nem volna-e gazda­ságosabb és nívósabb, ha az állandó opera-együttes helyett vagy a ateggione­rendszert valósítanák meg, amelynek alapján egy társaság egypár jól be­tanult operával járná a vidéki, zene karral rendelkező színházakat, vagy pedig — amint ez most történt — hi a fővárosi erőkből álló együttes havonta, va?y kéthavonta történő vendégjátéká­val adnák meg az operát kívánó közön­ségnek azt, amit máskép megadni lehe­tetlen. Teljes operaenaemblét tartani és foglalkoztatni a szinház nem fud — és véleményem szerint zeneileg amúgy tökéletesebb előadások szervezhetők. Ez volt Palágyinak lehurrogott tetve, pedig amint a példa mutálj», — igen megszívlelendő lenne. Sieged várcs zenei élele két főfak­torántk: a színháznak és a szegedi Filtiar­mónikus Egyesületnek kiváló zenekara ha összefog, olysn zeneértő közönséget nevelhet, amelynek Ízlése a nyugat­európai közönség évszázados kulturából fíkaüó ízlésével megegyezik. ^ Dr. K. I. * Árvay Ilona szegedi festőnő évek óta összegyüj ölt képeiből kollektív kiálliást rendezett a Kats- szálló hall­jában. Ezt az utat választotta, hogy miután mint reprodukáló máris széles körben ismer', egyéni alkotásaival is megnyerje a közönség tetszését és ér­deklődését. Jobbára virág csendéletek érdeklik, mint sokakat, akik az elvonult­f ág csendes és meghitt óráiban a művé­szetnek szentelik magukat. A megszo­kott mindennapi élet látványainak né­hány halk, de erős akaratú megnyilat­kozása tárul ki előttünk. A ftstőnő még nern ért a delelőjér •, d-i lehet, hogy lesz még róla több mondanivalónk. * Németh Mária juüus 8-iki hang­versenyén Senta balladát a Bolygó Hol­landiból, Aida nagy áriáját, Oceán-áriát az Obeionból, Tosca imáját, Ernáni nagy áriát, valamint leghíresebb áriáját a Leo­mora-áriát énekli a teljes filharmonikus otchestrer kíséretével. A hangversenyen a zenekar Weber, Glasounov és Liszt - ene­kari müveit játsza. Jegyek 20—70 ezer koronáért Harmónia (Beivárosi Mozi) pénztáránál. * A Délmagyarország jegyirodája kí­vánatra házhoz küldi a színházjegye­ket. Dugonics-tér 11. Telefon 306. * Vasárnap Gábor Mara játsza el utoljára a Postás Katica Málikáját, mig hétfőn Kovács Kata és Fenyves Sándor búcsúzik Vincze Zsigmond Hamburgi menyasszony cimü ked­ves operettjében. A főszerepeket a két ünne­pelten kivül Herczeg, Egyed Lenke, Eöry Erzsi, Kristóf és Delly j'tsiák. * Oly titokzatosságba burkolódzik Ufe. tini társulata, hogy működése alatt a szín­padon kívülük nem tartózkodhatik senki. * Ufe !ni. Közeledik az Uferini-elöadások premierje. Ma már mindenki tudja, hogy nagyszerű, a maga nemében páratlan művész mutatkozik be a közönségnek, kinek mutat­ványai világszeite a legnagyobb feltűnést kel­tették. Igy lesz ez itt és nemsokára köz­beszéd tárgyát fogja képezni Uferini művé­szete. A müvé8ztársulat sok tagból áll, el­adásaikat gyönyörű díszletekkel teszik von­zóvá és érdekessé. A műsor majdnem kizá­rólag eredeti experimentumokból áll. felelőn: irodai 2-58. SELVAROSI MOZI Nyári helyiség telelőn: 16-33. Teleton: • Telelőn pénztári 5-82. W 11-85. KORZÓ MOZI ^Telefon 11-85. Junius 29-én, héttőn: HENNY PORTÉN " }T ENGER VIRÁGAI Anya és gyermeke! •ráma 7 felvonásban. Ezt megelőzi: A legújabb G a u m o rt t HIradó.l 1 Juaius 29-én, hétfőn: | Dráma a végtelen oceánon 8 felvonásban. Főszereplő: JACK HOLT. Egyidejűleg Színmű 6 lelvsnásbafl Főszereplő: ANNA O' NILSON. Előadások kezdete 5, 7 cs y órakor. Az esti előadást kedvező idő esetén a Horváth Mihály-utcsi nyári helyiségben tartjuk meg Előadácok kezdete S, 5, 7 és 0 órakor. Az esti előadás kedvező idő esetén a KorzO Mozi nyári helyiségében lesz megtartva.

Next

/
Thumbnails
Contents