Délmagyarország, 1925. június (1. évfolyam, 14-35. szám)

1925-06-26 / 33. szám

DELMAGYARORS'ZAQ1 1925 junins 26. MHI-nak, tehát Bdrd§ss Béla minden ténykedése tanácsi hozzájárulással történt. Mivel a hirdetési dijak ellen indokolt pmaszok hangzottak el, a ta­nács a tarifát revízió alá fogja venni. Balogh Lajos szólal fel ezután. Hivat­kozik a Délmagyar ország közlemé­nyére ég felteszi, hogy a közleményben foglalt adatok megfelelnek a valóság­nak, mert semmiféle rektifikálás nem történt. A cikk szerint Bárdoss Béla 20 százalékos atcidenciat biztosított magána* a hirdetési vállalat jövedel­méből. Általános szempontból lehet ez ellen kifogás, de jogi alappal nem. Ki­fogás csak akkor lehsf, ha a tisztvi­selő munka nélkül jut ehhez a jut lékhoz. Bárdoss Bé'a, amikor átruházta a válla­latul járó munkákat a MHI ra, munka­nélküli jövedelmet biztosított magának. Ennek az eredménye a?, hogy a vá­rosnak nincs jövídelme ebből az üzem­ből. Bfrdoss Bé anak ellenben tekinté­lyes sinecurá ji van btlőlc. L-het, bogy alaki szempontból a tanács je­lentése helyes, de érdemi szemponttól ezzel az ügy elintézve nincs. Indítvá­nyozza, hogy a közgyűlés érdemi kivizs­gálás végett idja vissza az iraiokat a tanácsnak. Magyar József kérdi a polgármester­től, hogy igaz-e, hogy Bárdoss Béla 20 százalékos jövedelme nélkülözi a a közgyűlés hozzájárulását. Lakónlkus rövidséggel. .. A polgármester válaszot a kérdésre. Szerinte a kérdés az'rt vált cdiozussá, mert a színház és mozik ezelőtt potom­pénzt fizettek a p aká biragaszlásokér'. A hirdetési szabályrendelet szerint a hirdetési dijak rregallapitása a tanács hatáskörébe tartozik. Az ügy eőadíja Taschler Endre volt, aki la kónikus rö­vidséggel adta elő az ügyeket ugy, hogy a tanács tagjai nem is nagyon tudták, miről van szó. De azért min­den a törvényes formáknak megfelelően történt és — ha van is olyan része az ügynek, amely nem helyeselhető — segíteni rajta már nem lehet. Ha tudta volna előre, megakadályoztam volna. A Bárdossal kötött szerződés 1928 ban jár le, addig nem lehet sem­mit sem csinálni. A szerződést egy­oldalúig — sajnos — neim bonlha ja fel a Vtros, mert Bárdoss kártérítési pört indítana a város ellen és azt meg is nyerné. Magyar József szólal fel ezutan. Az elien nem lehel kifogása senkinek, hogy egy tisztviselő mellékkeresethez jut munkájával. A tanács h bát köve­telt el azonban, amikor a szerződést nem terjesztette a közgyűlés elé. — A szabályrendelet szerint nem kell — szói közbe Bokor Pál. — Akkor tárgytalanná vált a fel­szólalásom — mondo ta Magyar József és leül'. Csak ugy be lettek csúsztatva ... Balogh Lajos beszélt még ezután. A polgármester maga bejelentette, hogy nem tudott a dologról, pedig a polgár­mester mindenről részletesen szokott tudni. Ezek az ügyek a tanácsülésen csak ugy be lettek csúsztatva. Ezért van szükség a fegyelmi vizsgálat el­rendelésére. Gaál Endre siótalt fel még ezu án. Ismerteti a hirdetési vállalat szerveze­tét, majd a főispán elrendeli a szava­zás*. A tanács Jelentését a többség tu­domásul vette. Éh Hódolat a kormányzónak. Jelentéktelen tanácsi előterjesztések után az indítványokra került a sor, dr. Tóth Imre indítványára egyhangúlag elhatározta a közgyűlés, hogy meg­bélyegzi azokat, akik az ál amfő sze­mélye elten 'ámadást intéztek a tör­vényhatóság hódolatát táviratilag köz i a kormányzóval; a Bástya-utcát és folytatásán a Petőfi u'cá, vitéz Horihy Miklós utcánck neveri el. A határozat kimondása uán a polgármester feláll helyéről. — Éljen Horthy Miklósi — kiáltja. Példáját az egész közgyü és követte. Az u^szegedl villamos. R±ck Lipót e u'án Lantos Bélának az ujszegedi vi lamosforga om helyreállítá­sára vonatkozó indítványát ismerteti. A ta­nács az indítványt nem tartja elfogad­hatónak, mert a híd teherbiróképes­ségét még nem állapították meg a szakértők. A szakértői vizsgálat pedig egymilliárd koronába kerülne. Lantos Béla részletesen indokolja indítványé*. Ismerteti azokat a hosszú és meddő küzdelmeket, amelyek az uj­szegedi villamosjáratok meg indításáért folytak és kérte indítványa elfogadását. A közgyűlés a tanács javaslatát fo­gadta el. A polgármester ezután bezárta a közgyűlést és mivel juliusban és augusz­tusban nyári szünetet tart a töivényha­tósági bizottság, a városatyáknak kelle­mes vakációt kívánt. A szegedi Tábla helybenhagyta a többszörös betörő Waldberg Mihály két évi börtönbüntetését. Még emlékezetes az a betörési soro­zat, amelyet egy szervezett betörőtána­ság követett el az elmúlt év tavaszán Szeged belvárosában. A betörőbanda sorra látogatta meg dr. Fekete Béla, dr. Rex Ernő, Krenbaum Ignác, Gyalat Pál, Glüksthal Lsjos és Wtnter Emil 1*kását, ahonnin vakmerő munka után elvitték nemcsak a legértékesebb ék­szereket, de igen sok ruházati cikket is. A szegedi rendőrség nem soltkai a betöréses elkövetése után azonnal tisz­tében volt azzal, hogy kik voltak a be örőbanda tagjai, azonban a tettese­ket csak későba sikerült e fogni, mivel hónapokon keresztül a társaság meg­lapult a 1 gnrgyobb csendben. Végre azonban kéaégtelenül megállapítottak, bogy a bstöiést fulíjdonképsn Wald­berg Mihily követte el, aki minden alkalommal Bud-pesitől tándult le Sze­gedre. Itt azu'án Waldbsrg megismer­kedett Pördi Mihállyal, aki azután fele­ségével együtt segédkezett a betörésnél. A törvényszék Md-tanácsa februír­ban tarlrtta meg ebben az ügyben a fő árgyaláaf, amikor is hatrendbeit be­töréses lopásban mondotta ki bűnösnek Waldberget és két évi börtönre Vélte. Pördi Mihályt és feleségi! pedig 6-6 havi börlönre ítélte. A betörőtársaság ügye csülörlökön került a szegedi ité'ő'ábla elé, amelv Waldberg büntetését helybenhagyta, helybenhagyta ugyancsak Pördi Mihály büntetését is, mig Pördi Mihályné büntetését két hónapi fogházra szállí­totta le. Végül pedig szabadlábra helyezte Pördi Mihályt, mivel a hosszú vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vette fél évi büntetését. Anglia csak a nyugati nésnet határok fenntartására vállal kötelezettséget Németországnak be kell lépnie a Népszövetségbe. London, junius 25. Chamberlain BZ alsóházban tegnap nagy I eazédet mon­do t. Ennek sorén az ismerteken kivül még a következőket mondotta: — A brit kormány azon a nézeten volt, hogy lisztara defenzív termés etü különleges megegyezést kell léesteni, ameiiyel a pill nat szükségletének tesz­nek eleget. Ezt a megegyetést a n p szövetségi egyezs.'g szellemében kell megszövegezni és a Népszöve'ség el teljes egyetértésben, az ő vezetés;: alatt kell működni. Az a tapvető szempont, amely a kormányt irányija, az, hogy minden ujabb kötelezettségei határo­zottén kell körvonalazni és tzokrs a fennálló területi negállapodásokra leli korlátozni, amelyek Németország nyugati határát megszabják. Nem hajandó arra, togf más uj kötelezettcégeket vállaljon, h > nem csakis azokat, amelyek reá hárul­nak, min a népszövetségi egyezség és a bék'.szerződések aláírójára. A kor­mány azon a nézeten volt, hogy a maga rtszéről minden ujabb állásfoglalásnak orra a határra kell szorítkoznia, amely olyan gyakran oka és színtere volt európai háborúnak és amelynek bizton­sága Anglia egyenes érdeke. — Ismétli, hegy e határ biztosítására és ujabb háború megakadá'yozására irányuló szándékában semmi sncstőle távolabb, mintha kétségei merültek volna fel a helyzelntk másutt való sta­bilitásában, vagy a szerződésszerű kö­telezettségek szentségében. Emb-ri előrelátás sohasem tud olyan szerző­dést alkotni, amely mind;n álhm ér­dekeinek megfelel. Ha meg akarnák változtatni a határokat, vagy Európa területi megállap dósait, akkor erre, nézeté szerint, két módszer lehetséges. Az első a népszövetségi egyezség XIX. cikkének határozni? nya>, amely, k alkal­mazása idővel elke.'ülhetetlenné válik, a második azzal a hite szerint e p Ha­na'ban egvik kormánynál sem akiuális kérdfss 1 függ össze, tudniil ik Ausz­triának Níme oiszággal leendő egyesí­tésével. Ez cs k a versaillesi szerződés 80. cikke vagy pedig a eaint germaini békeszerződés megfelelő cikke alapjín indu'ó akció eredménye lehetne. Hat évvel a szerződések aláírása után Európa határait újra megállapítani is az akkor nem kevés fáradtsággal és ne­hézséggel elírt szabályozást Jelboritani is ujat teremteni, olyan gondolat, ame­lyet egyetlen szellemileg normális em­ber sem táp'álhat. Annyi bizonyos, hogy azok sz emberek, akik e pillanatban ha árkérd'seket vetnek fel és a nemze­tek gondolkodását nyugtalanítják, nem Európa békéjének is jóliiinek érdekelt szolgálják. (Tetszés a ko mánypárton.) — A világnak stabilitásra van szük­sége, mert ha a helyzet nem st'bil, nincs biz'onság és biztonság né kül a béke üres szó marad. Ezen az alapon a brit kormány, niután gondosan meg­vizsgálta a Némelorszíg részéről te!t javasla'okat és miután a francia kor­mánnyal esitnecserét folytatott, hozzá­járult a francia kormány Berlinbe kül­dött válaszának megfogalmazásához, mert a brit felfogást is korrektül adja vissza. — A Ház legyen figyelemmel arra, hogy nem valamely szerződés fölött folyik a vita. Nincs szerződés, de mig szerző­distervezet sem. Amivel a Ház foglal­kozik, az csak előzetes elvi foglalata annak, amit az egyik és a másik olda­ton a figyelembe jövő országok szüksi­gesnek tartanak, valamint az az irány, amelyben nézetünk szerint mozogni lehet. Ha ex ai eszmecsere valóságos tárgyalásokra találna veze'nl, természe­tesen igen sok nehézségei és bonyolult kérdést kellene azoknak megoldaniok, akik a szerződési végül megszöve­gezik. A kormány szándékairól Chamber­lain kije entette, hogy a tervezett meg­beszélések, a legyzékek kicserélése mind a német kormány részerői tőrtint kezdeményezésre vezethotek vissza. Mát kifejezte a Hiz előtt azt a meggyőző­dését, hogy a német kormány őszintén tette meg javaslatait és őszintén szán­dékozik a tárgyalásokat folytatni. — Teljes és feltétlen elismjrésemet fe­jezem'Jd azoknak az államférfiaknak, akik ezt a kezdeményező lépést megtették. A brit kormány ugy gondolta, hogy kötelezettségeit fisz án a nyugati halá­rokra kell korlátolnia, de a nagyhatal­mak ilyen értelmű szövetsége nem irá­nyú hat más államok e len. Bonyodal­mak e kerülése végett Németországnak be kell lépnie a Népszövetségbe teljes jogú teg gymáat, el kell foglalnia ott az őt megillető helyet, hogy a világ­politikában őt megtltető befolyást gya­korolhasson. — A kölcsönös garanci'Ii3 egyez­mény és a döntőbírósági szerződések a népszövetségi egyezmény megvédésére szolgá nak. Anglia kötelezettsége Bel­gium, Franciaország és Németország jelenlegi határainak megóvására szorít­kozik. Angit nem támogat semmiféle jogsértés'. A magára v Halt garancia akkor válik hatályossá, ha határkon­fliktus esetén a támadó fél nem veti magát alá a döntőbírósági határozat­nak és erőszakhoz nyul. Lloyd George ismételt kérdéseire Chamberlain világosan kifejtet;e, hogy mi történnék a ke eti határok erősza­kos megtámadás) esetén, amelyekre vonatkozóan Anglia nem vállal kötele­zettsége'. Ha például Németország tá­madást intézne Lengyelország e ten, a népszövetségi egyezmény értelmében Franclaorsiág jogosult Németország ellen fellepni. Ebben az eseiben a nyu­gati hatáton is háború keletkezhetnék, de Angliát csak az a kötelezettség ter­helt, amelyet a népszövetségi egyezminy aláírásával magára vett. Chamberliin második felszólalása. London, junius 25. A külpoliikai vita a tizlonsági prob'é.ca fölött az alsóh<z tegnapi ülésén éjjelt 11 óráig sem végződött be, agy, hogy rem ma­radt idö a kiníi e emények megbeszé­lésére s igy a pártok abban állapodtak meg, hogy a külügyi költségv tés fölött a szavazást későbbre halasztják. Chamberlain második felszólalásában azi fejtege fe, hogy teljesen egyetérle t Ra nsay Macdon-Id elveivel a bizton­sági probléma tekintetében és különö­sen azzal a tételéve', hogy nen szabad egyetlenegy államnak sem megengedni, hogy Európáin túlsúlyra törekedjék és hogy a nemzetközi politikának leg­főbb célji elérni hogy a biztonsággal együttesen a választott bíróságok elve és a lefegyverzés érvényesüljön Remé­nyét fejezte ki Chamberlain, hogy Ame­rika már legközelebb ö.sze fogja bivni sz uj f ottaieszereléd konferenciát; ami azonban a szárazföldi haderők leszere­lését ille i, Amerika és Anglia annyira leszerel, hogy ebben a kérdésben nem válalhaija a kezdeményezést s szt szí­vesen átengidi egy alkalmasabb állam­nak, amely a paktum megkötése után csak Franciaország lehel. Hangsúlyozta végül a külügyminiszter, hogy a biz­tonsági szerződés egyenlő jogú felek között fog létrejönni és az nem lehet a szövetséges nagyhatalmak szerződése a német birodalom ellen. Bi<ik benne, hojy Oaszország később csatlakozni fog a pak umhoz. Konzervatív is munkáspárti részről felvetett kérdésekre Cnamberlain azt válaszolta, hogv a francia-lengyel szö­vetségi szerződés egy orosz—lengyel há­ború esetén nem ad jogát Franciaor­szágnak arra, hogy német területen, vagy a katonai jellegtől megfosztott zónán vonultathassa át csapatait, ez a jog kizárólag a Népszövetséget illett meg, ds azt Is csak abban az esetbea, ha a békés megoldás minden módját kielégítette és ha a megiám dott fél a Népszövetséghez fordul. Fel éve, hogy Franciaország a lengyel szö /etségre hi­vatkozva, hajtandóságot mutat arra, hogy német területen át vigyen segít­séget Lengyelországnav, akkor szemben fogja magát találni Angliával, amely a Népszövetség határozata nélkül ilyen eljárást soha nem helyeselhet. Anglia nem ismerheti el egyetlen államnak sem azt a jogát hogy egy mistk or­szág területén átvonulhasson. Az alsó­ház legközelebbi ülésén a kinai vita leiz napirenden. NÉMETH MFTRIA JUC.IUS s. IMKNOnm fehérnemüeket 48 d megrendelésre készít Pollák Testvérek Széchenyi-tér 17. Csekonics-utca 6. Varrógépek, Kerékpárok, * Gyermekkocsik részletfizetésre li Bt R V EDE Répáruházátian, Szeged, Kiss-utca, kelfti-pnlot:i. Hapy javítóműhely 1 INGYEN KAPJA minden uj előfizető julius i-éig a DELMAGYARORSZAGOT

Next

/
Thumbnails
Contents