Délmagyarország, 1925. június (1. évfolyam, 14-35. szám)

1925-06-25 / 32. szám

Ára 2000 korona. DÉLMAÖYARORSZAG Szerkesztőség: Deák Ferenc-u. 2. Telefon 13-33. Kiadóhivatal, kölcsönkönyvtár és Jegyiroda: Dugonics-tér 11. Telefon 306. Nyomda: Petőfi Sándor-sugárut 1. szám. Telefonszám 16 34. Szeged, 1925 junius 25, CSÜTÖRTÖK Előfizetési árak: Egy hónapra helyben 40.C03 kor, Budapesten és vidéken 45.000 kor. Egyes szám ára hétköznap 200J kor., vasár- és ünnepnap 3000 korona. I. évfolyam, 32. szám. 7 47 i A hatodik gyerek. A népjóléti miniszter, akiek hiva­tása tudvalevőleg a nép jólétét ápolni, egyik legújabban tervezett intézkedésé­vel a nép sokasodásáról óhajt gondos­kodni. Ismerjük az egyke ellen való küzdelmet még a régi jó világból és tudjuk, bogy spcciá is magyar bíjok miatt meddőségbe száradt el ez a mozgalom. A népjóiéi miniszter, ugy látszik, nagyon jó ember és helyesen felfogott nemzeti érdekekre való lekin tettel is a szülői örömök tengem, i özönébe bcritaná a legszegényebb haj­lékot is. Emberbaráti érzésünk egész melegével, minden megér ésével és el­ismerésével hajlunk meg e nemes szán dék elölt. Nemcsak az oiszág jövendő­jére való örvendező tekintettel, hanem a tiszta egyéni örömök és emelkedett boldogság ilyen bőkezű beteljesedésé nek biztosításáért is. Ennyit az elvnek, me'y a gyermek nél akarja elkezdeni a nép jólétinek ajnározását. Sajnos, csak a hatodik, legjobb esetben az ötödik gyereknél. Ez a számbeli eltévelyedés fogja okozni, hogy a népjóléti miniszter rendelete, dacára az elv helyességének, teljesen hatás alan és eredménytelen fog maradni. Hiába biztosítanak neve­lési prémiumot a szegény szülök ha­todik, esetleg ötödik gyereke részére, ha nincs miből eltartani az első ö', illetőleg négy gyereke*. A most tervbe vett intézkedést megelőzően, jóval meg előzően tehát arról kellene gondos­kodni, hogy a szegény embernek legyen miből tisztességesen felnevelni négy, esetleg öt gyereket. Ha majd idáig elértünk, akkor jöjjön az a prémium. Nem beizélünk azokról a bajokról, amelyeket a gazdasági kriiis termelt ki magából. Lehetetlen azonban elhall­gatni, amikor a nép jóléléaek meg'e­remtíséről vsn szó, hogy a gyermek­védelem nálunk igenis mgyon egy­oldalú. Táriadalmi szervezet torkos­kodik azcktól a gyerekekről, akiket fcivataloa sieivezetntk és látsadalmi morálnak még mindig van lelke a kemény él megbélyegző törvénytelen szóval meghatározni M.ndják: ez a szervezet elég jól működik és i sze­gény, dj szintén ártatlan és drága töi­vénytelenek valahogy el vannak látva. Államilig gondolkodnak a rossz é» vásott gyerekek megjavításától. De ki gondoskodik arról, hogy mibCI ad gye­rekének fejecskéd, kenyeret és levest a munkás, a kereskedő-segéd, a kis'iszt­vitelő, ha megcsappinván a munka rövid felmondási idejének elteltével állás nékül marad? Ki gondcskodik arról, hogy az tUő, máicdik, barmtdik, negyedik gyetek ne nedvei pince'akás bar, sötét, levegőtlen odúban morzsolja szánalmas életét ? A faj tenyésztésének, a szülői örö­mek kiteljesedésének útját b zony nem az ötödik gyereknél kezdik egyen­getni. Előbb gondoskodni kell cz első n*gy gyetekről. S ennek kikerülhetet. len uija a szocáis intézkedések egész sorának megteremtése. A munkanéikü­Ü8ég esetére való biztosítás né kűi Q ncs komoly gyeimtkvédelem. Termé­sze'esen ugy kell megcsinálni, bogy ne lesyen men'svára és tenyésztője a munkíkufllísnek. A gyermekvédelem hatékony feiyvereinek egyike a jó és emberséges lukáspoliika ir, ami tői­kül a tüdővéiz elleni küxdelem se ér­\ ?'«8í,á1m°l,cvö eredményt. Ctak ez a letlö lítesCIne egyelőre s maid meg­látná mindenki, ho*y a maihoz képtst milyen virágzásnak lendülne tz élet azoknak a siegény embereknek a por­táján, akikkel a nép.óléii miniszter ma míg csak az ötödik, vagy a hatodik gyetek megszületésétől kezdve luj'andó Sondolti. Egy szóval se mondjuk, hogy ez a kérdés, amelynek akár helyes, vagy helytelen mrgoldásr, akár megnem ol­dása közelről ér nt minden társadalmi osztályt, máról-holnapra elintézhető. Evek, tőt évtizedek munkáját öle i fii ez a gazdag, embernemesitö, társadalmi békességet megalipozó feli datkör. Végre azenban nekünk is meg kell fogni a dolog komolyabb végéf. S az még csak nekigyürközésnek sem nevezhető, ami­kor nem törődve, vigy cstk nagyon kevetet törődve ínyával, ipával, a négy ellő gyerekkel, {.ondaskodásunk palást­ját kináljuk, mondjuk, az ötöd k gye­reknek, aki nem születik, mert nem születhetik meg. U] rendelet készül a szorzószámról. (Budapesti tudósítónk telefonjelentise.) Hirt adlunk már arró1, bogy a szorzó­számot meg fogják szüntetni. Két tényezőnél és pedig az adó egy részénél és » házbérnél a szorzószám meg fog maradni. A házbérnél a szorzószám ezentúl 14 500 lesz, a földadónál pedig a szorzószámot uiy fogiák alkalmazni, "hogy » földi dó kulcsát a iizenhétezerszeres szorzószámnak megfelelőm fel f gják emelni. A többi adóná', nini hogy azok bevallása ugy is papirtoror át)on történik, a szorzószámra nem lesz szükség1. A vonatkozó rendelet a hivatalos lapban a közel jövőben meg fog jelenni. mtt:::;:»: ? t n:n:n?n?ntntntnt?n:n?:: wawmimsBssnBtam u?n: A Somogyi-Bacsó ügy ujabb vizsgálata. A szociáldemokrata páit iimét a nemzetgyűlés elé viszi iz Ügyet. (Budapesti iudósilónk telejonjelentése ) Értesülésünk szerint a szociáldemokrata párt az indemnitási vita keretében fog­lalkozni óhajt a Somogyi—Bacsó-gyil­kosság ügyében ujolag elrendelt had­bírói nyomozással. Az ir.demnitási vitá­ban szóvá fogja (enni a párt, hogy a Fényes László által a hadbróság ren­delkezésére bocsájtott ada ok nincsenek mrg az uj ntomozás anyagában, ami­nek cka az, hogy Fényes László kény­telen volt a rendelkezé ére álló tdatok előterjesztésétől tartózkodni. • Farkas István nemzetgyűlési képvi­selő munkatársunknak a mai nap fo­lyamán kijelen ette, hogy a Fényes-f le eset ellenére a Földes h.dbiró által még beidézendő táruk nindegyike hivat­kozni fog Fényes ada aira. Kijelen ette továbbá Farkas István, hogy az eddig felvett nyomozati anyag máris elégsé ges ahhoz, hogy a hadbíróság a tette­seket letartóztasia. Minthogy azonban ilyen in ézkedés mindeddig nem tör­tént, a szociáldemokrata párt elérkezett­nek álja az időt arra, hogy a régi és uj nyomozás adatait a nemzetgyűlés elé vigye. A mai napon különben a tanuk kö­zül Buta Barna volt minisztert hallgat­ták ki, kihallgatása aionb n igen rövid ideig larott. Buza Barna után egy mi­niszteri tanácsos tett vallomást. A mai napra volt beidézve tanúnak Peyer Ká­roly is, aki azonban halasztást kért és kapott is arra, hogy nagy elfoglaltsá gára való tekintettel vallomását csü örökön legye meg. Egyébként a gyi'­tosság ügyében még mindig nem ál­lf pitották meg az illetékessége*, mert ez csak akkor lehetséges, ha a lette­teket már ki yomoz ák. A Fényes féle jegyzőkönyv ügyében ujabb intézkedés mind a irai napig nem történt. Anglia a szovjet belépését kívánja a Népszövetségbe. Londor, junius 24. A Dtwning Street tegnap ese hivatalos köJést tett a szakszervezeti kongret szus képviselői­nek Baldw nnal és Chamberlainnal foly­tatott megbeszéléséről. A közlés a többi között a köve kezőket mordja: Bald­win miniszterelnök a küldő tség három tagjának nyilatkozataira kijelentette, hogy Oroszországnak nem teljes mértékű elismerése korlátozza a hitelkönnyttések megadását a magánkereskedők részé rőt. Oroszország csak kis százalékot jelentett az angol kiviteli keresk delem ben. Visszatérése a világkereskedelem­hez azonban Anglia számára igen ér­tékes volna. A kormány üdvözö'né Oroszország csatlakozását a népek kö zösségéhez és belépését a N .^szövet­ségbe. Az indemnitás vitája. A szocialisták uj harcot inditanak a kormány ellen. — A fajvédők szónoka az Ujiág tó-Egyesület bitiitását követelte ints? pellációjában A nemzetgyűlés mai illését tizenegy órakor nyitó ti meg Scltovszky Béla elnök. Az irdemnitást tárgyalják. Ai elnök javaco'ja, ho*y az indemnitás tárgyalásának idején iz ülések délelőtt liz órától délutín hat óiáig tartsanak. A nemzetgyü és ehhez hozzájárni. Örtfy Imre e őidó ismerteti a javas­lat. Utána Baross János két inditványt A gerinctelen Baross János: Feladtuk gazdasági önállóságunkat, gyámot kaptunk éB újra ratifikáltuk a tiianori békeszerző dést. Ennek a gerir celen külpolitika az oka. Tessék erőt mutatni kissé ki­fe'é is, ne esek idtbtn'. Kiskoncep­cW- -ic'lló pénzfgyi politika az ok ., vogy mi olyan kis kölcsönt kop„„K. Azokhoz a milliárdokhoz, amely, ktt megtakarítottak adókban, könny is tapad. A tőzsdéről beszé (erjfszt be a fölöslegek éi b:vé. li többlelek felhasználására, a kincstári haszonrészesedés és a forgalmi adó megszüntetésire, a tisztviselők helyze­tének javítására vonatkozóan. Nem !udj», hogy milyen gyerekes okból akarják elhitetni a külfölddel, hogy jól negy nekünk, hogy ilt tejjel-mézzel folyó Kánaán van, mely aranykorát éli a mai kormány a lat*. külpolitika. ezután és megállapítja, hogy a legne­mesebb értékpipirok hihetetlen ak­ción? árfolyamra szálltak le. Hl egy jobtmódu amerikai hentesnek kedve ke-ekedik, Összevásárolhatja potom pén­zen az összei magyar ípsrvá lala okai. Indítványozza, hogy parlamenti bi­íottság küldet sék ki a vagyonvállsági földek sorsának megállapítására. A ja­vaslatot nem fogadja e'. (Z»jos iops a baloldalon) d Sándor Pál besz de. Sándor Pál: Az indemnitás rem bi- } Ralovszty István: Nagion is az. za'mi kérdés. I Sándor Pál: Bár/rennyire is óhajta­nék bizalommal lenni a kormány iránt, ezt még sem (ehetem meg. A minisz­íerelnök és a pénzügyminiszer fel­szólalásai olyanok voltak, hogy ezeket az ellenzék is megiapsolhatta volna. Ezek valóságos ellenzéki felszólalások voltak. Szégyen és gyalázat, hogy a nagybi tokosok és a nagytőkések a 250 millió aranykoronát nem tudták megszerezni. Fontosnak tartja a Genf­ben é rejött eredményeket. Rossz tak­tika volt a tegnapi puccs a titkossági szakasszal kapcsolatban. A rettenetes adónak az volt a következménye, hogy 100 éves cégek feladták üzleteiket, mert nem bírták a rengeteg adó­vekszaturát. A gyárak megállottak és százezren és százezren let'ek munka nélkül. Különösen a jorgalmt adó pusztította leginkább a szegény embe­reket. Kifogásolja, hogy a kö tségvetés tételeit tanulmányozva, az embernek az az impressziója, hogy Magyarország nagy állam, pedig a néhány megyéből ál ó csonkaország nem tűrheti meg a nagy minisztériumok egész sorát és a nagy nemzetgyűlést. — Ausztria csak­nem minden állammal kötött már ke­reskedelmi szerződést. Nekünk csak Lengyelországgal van kereskedelmi szerződésünk. Puccs éa bizalom. Propper Sándor: A konszo'idátíól hirdetik odaát, holott lulajdonképen konszolidációról nem lehet beszélni. A tegnapi események után a kormány­nak nem bizalmat kell kérnie, hanem le kellene vonnia a ktnzekvetclákai. {Felkiáltások a szocialistáknál; Ugy vant Lemondani!) A kormány saját pártjával áll szemben, • ennek két es­hetősége van. Ax egyik az, hogy a kormányt leszavazták. (Ellenmondások jobbfelöl) A másik ecet az, hogy a komány síivesen engedte magát lesza­vaztatni. (Helyeslés a baloldalon.) Való­színűnek tar om, hogy ez az utóbbi eset áll fenn. £ zel nem jut nyugvó­pontra a választójog, A tegnapi csak ideig enes diadal. Meg fogjás önök rövidesen látni, mert vagy nyílt dikta­túra és abszolutizmus következik, vagy pedig a teljes demokráciának kell el­következnie. Szigorították a házszabá­lyokat, melyek következtéb.n olyan a a nemzetgyűlés ülésterme, mintha Jog­ház lenne Az ellenzék bizalmatlansá­gának oka a Somogyi-ügy is. Meg vannak nevezve a gyilkosok, akik, ha esetleg nem is gyilkosok, de minden­esetre gyanusithatók és m'g mindig szabadon járnak. A koronatanú le van tartóztatva, az ,Az Újság• pedig, amely kötelességszerűen közölte ennek a ko­ronatanúnak a vallomását, néma. Szor­galmazni kell az államfő hatáskörének és mükedése időtartamának kérdését is. Tudni kell, hogy az államfő milyen hatáskörrel van felrü. izva éi mennyi időtartamra szól megbízatása. Miután kigyulladt a k'otűrlámpi, rö­videsen befejezi beszédét. Aizal vígz', bogy igazi szanálás, újjáépítés csak rendszerváltozás mellett lehetséges. A javaslatot nem fogadja el. Jászai Stmu a tanácskozás*.épesség meiá 1 pitását kéri. Miután a Ház nem tanácskozástépes, az elnlk az Ölést 15 percre felfüggesz i. Több rövidebb felszólalás után a Ház az elnök javaslatára kimondja, hogy legközelebbi ülését holnap tartja a mai napirenddel. Ezután az interpellációkra térnek á«. Interpellációk. Dénes I.tván első interpellációjában a csanádi árnzlecsapoló társulat ügyé­bei interpellálja meg a föfdmivelésügyi minisztert és az ártrentesi ő n unkála­tok negindifását sürgeti. A» in cpel­líciót kiadják a földmivelésűgyi irinisz­ttrnek. Második interpell/ciójábar. a tótkom ősi földmunkás szövetség ahsp­_

Next

/
Thumbnails
Contents