Délmagyarország, 1925. június (1. évfolyam, 14-35. szám)

1925-06-24 / 31. szám

Ara 2000 korona. DELMAGYARORSZAG l Datk ftrenc-u. 2. Teleloo 13-33. Eiadtthmtti, *• Itsrirod*: D»(oaic*-ttr II. Tttefaa SUT. I- nton Ilin iágiiul I. dán. Triefonaxka M K Szeged, 1925 junius 24, SZERDA ElMinttsi «rak: R*y kónapra helyben «V 00 kor, BuüapotM H vidéken «6.000 Mr. Fntt lila ári. MtkSuiap JOOi kor, vaaár- H ünnepnap 30(10 korona. I. évfolyam, 31. i ) HJ Nyugalom a lelkekben. Sokféle magyarázatát ét indokolását ballo tok annak a rettendes deprestzió­•ak. amdy bénító határával boiaiu ideje Hrpeartedlk gazdaaáti életűnk Idstt 0 jaook, akik kcca akedve akar­Mk azt a látszatot kelten', hogy ök tá­vol állanak minden pt Uiikal Iránytól • (eted, délben, eale kizárólag a gaz­dttigi tudományoknak nevezdt bOl­csesség diától meriiik óaazea izdleml táplálék ukn', kinyilatkoztatás etejQ tá> tdként állítják lel, kogy lázi-lázi e gy­korlati politikára vdó minden bitatko­záv, a gazdasági válság enrópti tüne s »é|lg»zámana a mi szegéoy kis onzágnokon la ab tan az esetben is, fea történetesen Peidl, Vizaoojl, Raasay, traiy Apponyi lett volna az utolsó Ot évben miniszterelnök. Szerencsére nem mindenki akarja azonban a gazdasági pipá>, töt a pospokflt se, sói a kip­lám ae játszani. Vannak, akik lóiéi emdkednek a gazdasági dogma tizmu* toe. Ezek mindenkor ad vitatták, bogy a politikai éld bullámai dbord|ák az bzapoi tz állani, társadalmi, gazda­sági és kulturális éleinek s politikától kgtávolabb mó tértidéi e is. Elsmer­ták, bogy a ktizfs a háborútól metrá­xott, de moit már gyógyuló európai gazdasági áld dmaradhatatlán és d­iáiitbatatbn »f*nflt*if. bozzátdték E ibev, bogy a reooovalesceeda ide­teg lebet hosszabbítani, vagy kur­i, a vde )áró szenvedéseket pedig u>ybiteni, vagy tuljosbltani tudják pél­dául politikai rendazerek, tót Intéske­dések In ' Mod pedig kibújik a szög a zsák­ból. Elismerjek: destruktív tan olyat Wnktni, bogy tatással van a gazda­tág i krízis mérdd e, amit például a keresktde mi miniszter tesz, vagy nem tesz. Elismerjük: annak a bebízonyi tásában, hogy az dmu t hat év p>ii­likai irányzaia elmélyítette a gazdasági krzis*, lesujó bírálat la foglaltatik. Enól azonban nem ml lehetünk. Azo­kat, akik a liberalizmusért és demok­ráciáért való lOthdellen küzdelemben a mi oldalunkon állnak, nem is tar­totta ez soha vissza attól, hogy az államkormányzás egy s ressiortjaiban foganatosított h bás, korszerűtlen, célját téveszett, vsgy állandó nyugtdanaágot kdtó intézkedésekről megmondják j véleményüket Most bóvült ezeknek a bááorszavu po i ikusoknak tisztele re­méitó sora. Lehe», hogy nem tarósan. Lehd, hogy csak egy hatáaoe szónoki kép kedvéért. Lehet, hogy egy érde­kes expozé szines befejezése érdeké­ben. De bóvült Még pedig a pénz­Ogymmiszttml, aki állitúlag hosszú ideje áll válatzulon a kurzus és a libe­ráltzmua közO.t s akiről a mondottak után sem mérnök állítani, hogy végre döntött a — líberálizmus javára. A nemzdgyüléten tegnap tartott nagy beazéde végén a pénzügyminisz kr önénélesen kijelentette, hogy meg­teremtették az egyensúlyt az államház­tartásban. Enöl is kbetne beszélni, de mod a pénzügyink isz ernek arról a r ban következő másik kijdentésé­csevegünk, mdy szerint ezt az egyensúlyt csak akkor lebet megtartani, áa nyufialem vau a lelkekben. Mi más ez, mint nycma'ékce hangsúlyozása in^,iz ö^,t,Uggé8nek» ®e,y ^nnáll a politikai, társadalmi éa kuliurál a é et «aa?№daii8i * unán­aiAaPfti?®^*^ és állását kön ahhoz, hogy helyre enged­lék végre AH. i a !elkukbín a K. nyugalmat. A múllak tapasztalatai sze­rint az ilyen kijelents kevés biztosilék a herizont gyors kit sz'ulátára, nem beszélve arról, hogy ennek a tiszluláti folyamainak most már igazán nagy­nértrkü meglurlilásíh" tokkal na­gyobb nemzdi éidekek fűződnek, mint amin) az, hrgy ki n eddig marad helyén a miniszterek kö.ül. Teljes bi­zalmat a nemzeben a tettek kdtené­rek. Ha kiemdnék törvénytárunkból, a mindeddig érvényben tartott rende­letek közül, amdyek ébren tartják és élesztik s nyugtalan ságo'. Ha meg­siOnte nék mindazokat az intézkedése­ket, amelyek állandó anyagól szolgál­tatnak a bizalmatlanságra és dégtdd­Ienségre. Ha khál a pészOgyniriizter komoyan hiszi, amiben persze senki­sem kétekedik, hogy ez a nemzet smely annyit szenvedd! és áldozott, megírt a teljes nyugalomra, hogy az államháztartás egyensúlyát cs k akkor lehd fenntartani, ha helyiedU a nyu­galom a lelkekben, joggal nerül föl a kérdés, miért áll meg egy szokványon szénoki formánál, ahelyett, bogy helyes­nek vélt pénzügyI politikája teljes si­kere érdekéten is uj kormányzati szd lem inaugurálását sürgdné. Ez a cse­lekeáet magaaan kiemelkedő b koroná zása lenre az expozénak. Alkalmas arra, hogy hitet kd aen az államház­tartás egyensúlyának á landó fenntartá­sában. Mert dkdmas arra is, bogy eredmény esdén bidodtsa, amit a pénzügyminiszter is bőn őh jt s ami nek gazdasági életünkre való nagy hi­tását ö is elismeri, a nyugalmat a lel­kekben. aMMMMAMMIIMWWJIWWMftMIMmJMíMMMAMMAMMMAAAMAAA Painlevé nem engedi, hogy a marokkói felkelők diktáljanak. (Budapesti tudósaink telefonjeien'ése.) Painlevé franda mini zttrelnök nagy érdeklődés mellett tartotta mrg a marokkói helyidről txpozéját. Nemcsak a terem, hanem a kánai is ztufoiáaig mrgldt hallgatókkal. Painlevé kijelentette, hogy a franciák nem akarnak behatolni a riMerttelrr, de nem hagyhatják az», kogy a felkelők diktáljanak békét és feltételeket a francia nemzetnek. Expozéja további részében éles támadást intézdt a kommunisták dkn, majd felkérte a szociáldemokrata pártot, hogy abban a nehéz helyzetben, amelyet mod Frinda­ország él, ne bagyja cserben az országot Abd el Krím békefeltételei. kötni A békekötés alapfeltéte azonban ar, hogy ugy Franciaország, mint Spanyolország garantálja a rif-terület sérthetetlenségét és fogadja el az elgezirasi szerződésben megállapított határokat. Pdris, junius 23. A Chicago Tribüné Marokkóba küldött külön tudósítója beszélgetést folytatott Abd el Krímmel, tU az amerikai újságíró előtt kijden­lette, hogy mod már hajlandó békét ui»iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMi»HiiiHiii»iiiiiiiiiinnnmmiii»»«m Vagy éles harc, vagy pauiivltát a kloiflr miatt. mn éjjel tartott értekeidén elba'ározta, bogy a köve endő magatartását a de­mokra'ikis ellenzéki blokk határozatától 1(81 í függéVé. Az ellen; éH tlokk intézőbizottsága különben emialt holnep tanácskozásra Jog ÖSizeü'nt (s — nint megbízható bdyril értesülünk — as Ölés határo­zata csak kéiféle lehd: vagy a leg­élesebb harc Indítása mellett döntenek a kormány ellen, vagy ped'g kimond­ják, hegy Ismét passzivitásba vonulnak. (Budapesti tudósítónk teUfon jelentése.) A kormánypártban Almái sy elnök kije­lentette, hogy nivd as ellenzék meg akarja aktdályoznl a tiaztviaeöi fizeté­sek jadtását s a beii hizásokra vo­natkozó javadat mielőbbi töi vénnyé válásé*, ideje, hogy tlkilmaizák a klo­tir szakaszt. Ez a kormány szán­déka is. A k!o!flr-8ztkasz tlkalmtziaa miatta helyzet Ismét nagyon kiélesedett. A siociá'demokrtltpárt és a Kossuth-párt a%s%e%s%e%e%e%e%s%e%e%e%e%e%e»e\e%a%e%e A budapesti ügyvédi kamara a lapbetiltások ellen. (Eudo pesti tudósítónk telefon jelentése.) Az ügyvídi kamara ma választ­mányi ülést tartolt. Az ülísen egyhangulog tiltakoztak a kivételes hatalmon ala­puló intéztednek fenntartása ellen, de különösen a lapbetUtdsok ellen keltek ki élesen. Elhalá ózták, hogy feliratot Intéznek a belügyminiszterhez, amelyben rámutatnak a, 'o, hoty téves és helytelen törvénymagyarázat alopján tiltottak be lapokat, mtil a törvény helyes magyarázata értelmében a belügyminiszternek lapbt tiltáshoz tem volna Joga. Két javaslat az agy indemnitáai javaalat helyett. A koimány és az ellenzék nem egyeztek meg e pártközi értekezleten. Budarest, |unius 23. A kormány kez­deményezőére Scitovszky Béla dnCk­létével ma délben tizenegy órakor Oa ze­Qlt egy párti Od értekedet, amdyen az Csszes ellenzéki pártok képviselve \ at­tak. A kqrmány téuéiöl az értekezle­ten Vass József minfazterdnökbelyeltea és Buá János pénzügyminiszter vett rész4. Scitovszky Béla elnök iseertctle a pártkOzi konferencia összehívásának a célját Minthogy as indemnitád ja vadat olyan rendelkezéseket is tartal­maz, amelyek nem szorosan á pénz­ügyi felhatalmazásra vonatkoznak, a javaslatra nem vonatkozhatnak a ház­szi báty oknak ama rendelkez/sei, ame­lyek szerint a tárgyalást négy nap alatt be kell fejezni A páitköil konlerecda összehívásának az a célja, bogy as tgiet páitok tponlán garantálják a kibővített indemnltdsl Javaslatnak Július elscjtre leendő megszavazását. Az ellen­zéki páttek ennek fejében bizonyos en­gedményeket követeltek a választójog terén, továbbá a választójogi /avaslat tárgyalásának őszre leendőhalasztdsát. Vass József (s Bud János minisste­rek ftlszólaiáaaikbrn ráti utaltak arra, bogy azok a gazdasági intézkedések, smdyek as irdemnitád javaalaiban fog­laltatnak, o'yan fontosa*, hogy ha Ju­l us 1 lg nem hozhatók letö alá, u>y cem kezdhetők meg éppen az ellenzék áltd sOrge'dt invesd'ctók, a Ikstiise­ök tizelésrendezése és az adómérsék­lés végrehajtása. A pártközi értekezlet 12 óra élőit eredménytelenül oszlott szit. t Az ellem ék tehit r e.n ment bde tbba, hogy Juliua elsejéig dfogadja a fize ésjavitás, a betuházás és bázha­tzonrtszetedés ervével kibővített in­demnitási javiala'ot. Nem írehe'ett bele a dologba, mert a kormány ridegen visszc utasította a kért választójogi en­gedményeket. Ezért a kormány mod ugy keres kivesdö u'a», bogy dvá­lasstjs a azorosan vett indemi I ád Ja­vaslatot a Jizetésjavttás, beruházás és a hézhaszonrészestdés leszállításának ter­v lioi, Ütetőleg javaslatától. Kél javadat lesz tebát az egyből. Az indemnitád mielőbb el keU fogadni, mert különben beáll az ex lex. A kormány ennek ódiumát Is as ellenzékre akar/a áthá­rítani, mint ahogy mai is áthárítja az ód urnot a fizdésjivt'ás stb. bekövet­kezhető dbslasatásáért az ellenzékre. As indemnitád javaalat kettéválasztása ügyében ma bizottsági étit kedd volt, amelytől ez a félhivatalos tudósítás számol bs: Bud János pénzügyminiszter a nem­zetgyflléa mai Illésén a tegnap beadod indemnitád javsalat bdyébe tét uj Ja­vaslatot terjesztett be sz 1925/26. ávt költségvetési ét első felében viselendő közterhekről a és fedezendő állami kiedA­sokrói, továbbá ez állami alkalmasat­tak anyagi helyt e'ének Javításáról, a beruházásokról és ez adóügyi re zésekről. Ezért izQkségnsé váll, bogy e ügyi bizottság a bét javadstot újból le­tá gyaija. A ma déldötti ülésen Biró Pál dnökö:t és s kormány léstéröl Bnd János pénzügyminifzter és Szabóky Ala­jos államtitkár voltak Jelen. A bizottság ez indemnitád jtvadalot általánosság­btn és résztetdben vita ndkOl elfo­gadta. A második lOrvén^ jtvadalot- általá­nosságban szintén vita nélkül fogadták e*. A részletes tárgyalás során as dnö szakasznál Vroiff Kátoly, KáUay Tibor és urffy Imre kértek feliUtgositád. A pénzügyminiszter megkérte, bon a fel­hoz olt kérdésekel megfontolás tárgyává tesai, mire a bizottság a szakaszt el­fogadta. A harmadik szakasznál, amely a házhaszonrészesedé;rői intézkedik, Dréhr Imre és Várnai Dánid szólalnak fd a házbérszonóazám kérdésében. A bi­zottság a pénzOgyminisz er fevilágosi­tása után a szakaszt elfogadja. A for­galmi adórCl intézkedő ba odik szakasz­nál a bi.ottaág az áUa forgdmi adó redukáláaát is Javasolja és a pénzügymi­n szter hozzájárulása u'án ugy határoz, hogy augusz'us 1-töl az állal forgalmi adói is 2 százalékra csökkentik. A bí­zottság a második Javaslatot részle­teiben is tlfog'dja és minőkét javas­latra a sürgősség kimondását kért. Várnai Dánid kerdésére a pénzügy­minisz er bejelentette, hogy döszOr az indemnitási lőrványjavadatot tárgyalják, azután kőzve:lenül a második törvény­javaslatra kerül a sor. Az ango!—német viszony. London, jun us 23. Lord Haldane kedden este beszédet mondott az an­gol— némd viszonyról és tőr:énetl át­tekintést adott a háború óta h játszó­dott eseményekről, főképen pedig azzal az uj helyzetid foglalkozott amely Német isfág szempontjából keletkezett. Lord Haldane szerint kétségen felül áll, hogy Anglia hevesen ellenzi Francia­országnak minden olyan politikai Irá­nyát, omety a hatalmak körében túl­súlyra törekszik. Németország késznek nyilatkozott a versai lesi békeszerző­désben megállt pi'ott ha'árok elfogadá­sára. Ez figyelemreméltó I pés volt. Hindenburg megválasztása se^mi aggo­dalomra nem ad okot. 0 sokfiaPa inkább, ngy go dolja, bogy Hinden­burg biztonsági szelep a jobboldalt radikális törekvések számára. A Német­orazág által ajánlott paktum abból áB, hogy szivesebben keresnek nenedékd döntőbírósági ítéletben, minthogy rög­tön kardot ragadjanak. A Néme ország által ajánlott paktum, ha azt olyan szellemben lehetne végn hajtani, amint annak történnie kel'eue, nagyon előnjöa NagybtUanniára nézve.

Next

/
Thumbnails
Contents