Délmagyarország, 1925. június (1. évfolyam, 14-35. szám)

1925-06-23 / 30. szám

Ára 2000 korona. veszélyejói elég hQ ak. A KTK sból. Csabizonyitotta helyüket az :lt el. A It :m bírták a SzAK tárnámon, Prisz0 arányban Zsiday jól rersenye. nd. 1. Széifj. rekord)* !. 11-6. MaOál (HTVE) (SzAK) 7 e. n. 185. ányi (SzAK) Weiszfeiller '0 m. sikjuisó (SzTK> e. n. 23*5. 1. Kriszt 2 in. e. 27-10^ ranger 644, síkfutás ifj. [SzTK) 10.35. :TK) 18 m. e. 54. 5000 m. 2. Pillinger • hend. Sassstaf. 1. SzAK. ; 491. izóvetsig a :ggel karölte nemzetközi senyen résztidapesti eveinonia, MAC, az osztrák adi egyletek, ából Ítélve,» :, amit valaha A verseny képezni, az • megrendeírsenyre ezut5r evezősök induló pársok nevezée : dr. Balázs Szeged, kir. linonkint 50 nyszám iráni ozik, amit igaíogy a Tiszán senyen résztromdavállalat rt geden. i ár LOP. sajt csarnok 166 AHÁZ tea 10. sz. M>. lyemfonalait árakban. IZSÓ. ÁBOR lópalota mellett. 107 Szolid W *» 'w I, hogy finom ék; legolcsóbban az észit,|avit, alakit gyetlen brlllansjglaló caréktár • u. agtakiotését ! ! DELMAGYARORSZAG Szerkesztőség: Deák Ferenc-u. 2. Telefon 13-33. Kiadóhivatal, kölcsönkönyvtár és jegyiroda: Dugonics-tér 11. Telefon 306. Nyomda: Petőfi Sándor-sugárut 1. szám. Telefonszám 16 34. Szeged, 1925 junius 23, KEDD Előfizetési árak: Egy hónapra helyben 40.000 kor., Budapesten és vidéken 45.000 kor. Egyes szán ára hétköznap 200J kor., vasár- és ünnepnap 3000 korona. I. évfolyam, 30. szám. A magyar pedagógusok Régi állambö cselők megkülönböztetett tisztelettel beszéltek a tanítóról, akit a legelsők között is az elsők közé helyeztek. Ezt a tiszteletet minden történelmi hivatottságu nép megadta eddig az ifjúság nevelőinek és ebböi a tiszteletből fakadt például az a legenda is, hogy a porosz-francia háborút a porosz iskolamesterek nyerték meg. A történelmi kutatás ma már revideálta ezt a megállapítást, de jellemző, hogy a német köztudatban még mirdigezen a piedisztáon szerepel a tanítómester, akit a német nép értelmi nevelése körül hervadhatatlan babátok illetnek. Nézd meg a nemzet tanitóét —- tanárokat is beleértve ebbe az összefoglaló elnevezésbe — és meglátod, hogy milyen kulturfokon á!l a nemzet. Né?z végig a tanítók gárdáján és ál'api sd meg, milyen tiszteletoen és milyen anyagi jövedelmezésben részesitik ezt a foglalkozási ágat és képet alko hatsz magadnak az ország kulturális erejéről. Ha a magyar tanítói és tanári kar fölött tartsz ilyen sereg szemlét, az eredmény, stjnos, nem lesz a legkielégi óbb. Hatvankét százalék analfabéta mellett különb megbecsülésben kellene részesíteni a magyar pedagógust, aki elmondhatja a latin közmondást: Quem Dei odete... Akit az Istenek gyüíölaek, abból magyar tanítót faragnak. Eddig legalább igy volt a magyar Qlobuszon, ahol a falu tanítója mindenfajta mellékmunkálattal lengetfe éleiét, helyenként még harangozónak is kénytelen volt felcsapni a magyar kullura nagyobb dicsőségére. És majdnem hasonló sors jutott osztályrészül a városi kollégának, a tanári címmel megkülönböztetett pedagógusnak is. Csoda-e, ha ilyen körülmények között az ifjúság messze elkerülte a tanári páyát és az egykor oly népes bölcseleti fakultás a budapesti egyetemen is alig néhány hallgatóval kérkedhet ik. Ezu'án álli ólag máskép lesz. A numerus clausus feltalálni ráeszméltek ugyanis arra, hogy ha igy rr egy árvább, lassanként becsukhaják az ország összes középit kóláit, utána pedig a népiskolákat is. A numerus clausus dicső elveinek hirdetői talán még ide jében teszik meg a szükség s lépéseket a kultura rohamosan közeledő csődjének e kerülése érdekében. Állitílag döntő lépésre szánta magát ebben az ügyben a kultu zminiszter ur. Neme ak ingyenes tanításban fognak részesülni azok a tanárjelöltek, akik kötelezik magukat, hogy hat esztendeig tanári pályán fognak maradni, hanem bőven fog nekik jutni egyéb kedvezményekből is. A rideg kormányzat, amely szilárdan kitart az egyik kezével a numerus clausus mellett, a ná sik kezével a h' na alá nyul a kultura alapjait lerakó pedagógusnak és Válósággal dédelgetni, babusgatni fogják azt az ifjú halandót, aki ra«zánja magát a pedagógiai pályára. Talán il>en módon latsanként több erkölcsi megbecsülés ts több anyagi rekompenzáció fog jutni annak a pedagógiai karnak, amely ma szegényen és végképen elkeseredve teljesili hivatását a száraz kenyérért. Es ilyképen talán több fog az országmk is jutni a kuliurából, amelyen éppen most v/g nak eret az ingyenes népoktatás megszüntetése révén. De van még más tanulsága is ennek a kormányzói elhatározásnak és ez a/, hogy mesterségesen felépített akadályokkal nem lehet egy ország szellemi életét alátámasztani. A kereslet éo kioálat tertOrvényei éppen ugy, mint a közgazdasági éleiben, a szellemi élet terén is áttörik a mesterségesen támasztott akadályodat. Azokról a szellemi pályákról, ameyek kevés megbec -.üé-.sel ís kevés anyagi eredményekkel kecsegtetnek, lassankint nuterus cleutui nélkül is le fog szekni a tanulni vágyó ifjúság, vanmk viszont pályák, ahol a ianuiasi lehetőséget bün volna megnehezíteni, mert ennek csak az ország vallja kárá*. Ezeket a tanulságokat az illetékes tényezők kü'ön biz'atás néltü| is levonhatnák, ha nem vezetnék őket bizony s felekezeti elfogultságot. Reformok az indemnitási javaslatban Eudopest, junius 22. Bud János pénzügymii iszter ma délelő t beterjeszlete a nemzetgyűlés elé az Indemnlldsl törvényjavaslatot. Tizenhat pontból áll ez a javaslat és in ézkedéseinek sokaságával elüt a szokásos keretektől. A kormány rövid uton tivánja a szükséges gazd sági intézkedéseket megtenni, hogy az immár két éve duló gazdasági válságot megálli'sa. A tiszt viselői illetmények javítása nagy átlagban a (tlenlegi Illetmények 15 százaléka lesz, amely javítás nem az aranykoronában megállapított, hanem a papírkoronában eztdőszerlnt kifizetett Illetményösszeg után értendő. A szanálási kölcsönbfll 30 millió aranykoronát hasznos beruházásokra kiván fordítani a kormány. A kincstári házhaszonrészesedés kulcsa az 1925. évi második lakbérnegyedben kezdődő hatállyal 125 százalékban állapittatik treg. Olyan épületek, amelyek legfeljebb hátom lakórészből álla nak, 1925. évi lakbérnegyeddel kezdődő hatállyal a kircstári házhaszonrészesedés alól mentesek, ha azokat a tulajdonos és a családja maga használja. Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy a jövedelmi edótételeket 1926-ik évi január hó elsejével kezdődő hatállyal újból és olykép á lapítsa meg, hogy a 40 százalék ku'cs csak az évi egymillió aranykorona értékű, jövedelmeknél nyerjen alkalmazást. Az általános forgalmi adó kulcsa 1925 évi augusztus 1-től kezdődően az adóalapnak két százaléka. Felbata'maz'st k a pénzügyminiszter, hogy tendelettel megtehessen minden Intézkedést, amely arra nézve szükséges, hogy a belföldi kereskedelem az általános forgalmi adórendszernek merev alkalmazása folytán a külföldi kereskedelemmel szemben hátrányos helyzetbe ne kerühtssen. Felhatalmazást kér a miciszter, hogy a vámkezelési illetéket ugy a kivitelben, mint a behozatalban 1925. évi fullus hó 1-től kezdődő hatállyal megszüntethesse. Ha négy nap alatt nem szavalták meg az indemnitást. (Budapesti tudósitónk teletonfelentése.) A belügyminiszter hétfőn nyilatkozatot tett közzé, amelyben azt mondja, hogy miután nem !et ék pártkérdéssé a nyilt vagy titkos szavazás mellett való állásfoglalást, tehát ebben a kérdésben nem is gyakorolhanak nyomást az egységespárt tagjara. Nyilatkozatában kitért a kedden tartandó értekezletre is, amelyen arról lesz szó, h >gy az indemnitást az ellenzék engedje át négy nap alatt. Amennyiben az ellenzék a javaslatot négy nap alatt nem ergedné át, akkor a kormány el van határozva, hogy a javasla ból egy-két olyan pontot kiemel, amelyek nem tartoznak szorosan az indemniáshoz. Ilyen kérdések volnának például a tisztviselői fizetések és a házadó elengedéie. Ha ez az eset következik be, akkor az indemn tást a házszabályok szerint négy nap alatt fe kell tárgyalni, viszont a kormány az ellenzéket teszi felelőssé, hogy a rrellCzött sürgős kérdések nem kerülhettek hamarosan döntés alá. Az ellenzék viszont azt mondja, hogy ezt a felelősséget nem lehet őrá hárítani, mert hiszen a kormánynak módjában volna ezeket a kérdi seket a nemzetgyűlés elé terjeszteni. Értesülésünk szerint az ese ben, ha az indemnitás kérdése igy intéződik el, a kormány visszavonja azokat az engedményeket, amelyeket a vá'asztójog tekintetében eddig tet>. mmmmmn:?n»»n:»::»mnmnin:mnmm?mnmumttn:ntmn: A pénzügyminiszter elmondta költségvetési expozéját. Budapesti, julius 22. Scltovszky Bila elnök a nemzetgyűlés hétfői ülését féltizenketlő előtt néhány perccel nyitotta meg. Az elnöki ető trjefz ések után Bud János pénzögyminisz er be'erjesztí az 1925—26. évre szóló költségvetést és a baihónspi fe hatalmazás! kérő törvényiavaslatot. A pénzügyminiszter mindenekelőtt a közeimül', illetőleg az elmúlt esz endő gazdasági jelenségeivel foglalkozik. Csak művészi mesterkedéssel sikerült a bajokat elke ülni. A fennálló viszonyok következtében azonban rendkívül nehéz volt a költségvetés kellő kereteit megállapítani. De örvendees javulás mutatkozik most az összes közszolgáltatási ágakban és meg lehet állapítani, hogy az idei első Mév deficitmenfes vol>. Ugyancok örvendetes lehet megállapítani azt is, hogy a második félévben nemcsak nem vult hiány, hanem ez is defic tmentes maiadt és fölösleg maradt fenn. Mult költségvetési beszédemben azt állítottam, hogy az ország tul van terhelve s hogy olyan erőfeszítést tettünk, amilyenre példát alig lehet találni, csak azért, hogy szabaduljunk az infláció veszélyétől, amely a társadalmi béktt is fenyegette. A költségvetés összeállítása három alapelvből indu t ki. Az első az, hogy oly költségvetésnek kell lennie, arrely a lehetőség szerlut számol az ország teherbiró képességével és amely lehetővé teszi az államcélok megvclCsltását. A második, hogy szerves beruházási programmal kell bírnia oz országnak, harmadszor pedig, ha konstatáltuk, hogy túlságosan Igénybe van véve az ország teherbíró képessége, ha a terhek már annyira nőnek, hogy megakadályozzák a helyes gazdasági fejlődést, akkor meg kell találni a módit a terhek csökkentésére. — Az 1925-26 os költségvetésipopir korondban terjesztettem be. Ez aro ban esik formai momentum. A foi slerl'ng és a magyar korom k»f csol <ta következtébe, valamint az árviszonyoknak az egész világpiacon történt emelkedése folytán az aranykorona melleit való megmaradás teljesen lehetetlen hely zetet teremtett volna. — Mindamellett a nemze'gyülés tájékoztatására és mivel a papirkoronában kifejezett tételek rendkívül magas számokat jelentenének, mégis arany koronákban ismertetem a költségvetést. Egy hang a középen: Mi yen szorzószám mellett? Bud János pénzflgyminisifer: Tüennégyezerötszázzal 1 — Ebben az évben a költségvetési bevételek 970 millió aranykoronát tettek ki és a kiadások 842 milliót. A mult évben a bevétel 656 millió volt, a kitdások 557 milliót teltek ki. Az emelkedés tehát a bevételeknél 313 nrill ó, a kiadásoknál pedig 186 milliót tesz ki. Ha azonban a költségvetést a tékebelivd haunliíjuk Csszr, akkor mrg kell állepitan', hogy még Igen tok tennivaló van hátra. Da mindenki tudja az', hogy nem lehet rgyík napról a másikra minden problémát megoldani. Az uf költségvetést a 14500 as szorzószám alapján állítottuk össze. Ehhez a körülményhez a Népszövetség ts hozzájárult. Örömmel mutatok rá a nemzetgyűlés előtt arra, hogy az állami üzemek is akiivak. Igy a posta hétmillió, az államv.sut nyolcmillió aranykoronával aktivak. — A lélszámapasz'ás után a magyar államnak 165 624 alkalmazottja lesz, mig békében 313.000 volt a magyar állami alkalmazó tak száma. Bár<r ilyen megtakarítások történ ek is edd'g, ezt nem tartom elegendőnek. Az elvem az, hogy abol a gépies munka megfelel, ott azzal kell dolgoznunk. Elképzelhetetlen síinte, hogy oz állami adminisztrációban a fizetések számjejtése ötvenkét kézen megy keresztül. (Za] a baloldalon.) Dénes István: G)önyörü rendszeri (Zaj, az elnök csenget.) Bud János: Ezt a komplikált és semmivel sem indokolható rendszert meg kell szűntetni. Az ilyen szisztéma, mint amilyen eddig állott fenn, milliókat és milliókat dobtunk ki fööslegesen az ablakon. Az államvat utaknál máris szükségesnek tartom két javítóműhely és öt vonatszertár megszüntetését. Ez azonban csak az első lépés. Itt meg kell jegyeznem, hogy a kormány igen komolyan foglalkozik a Détlvasut államosításával és reméljük, hogy ezen a téren is dolagl és személyt megtakarításokat érhetünk el. Ezutin a bevételeket ismerteti a miniszter. Felolvassa, hogy milyenek az egyenes adóból, fogyasztási, forgalmi adóból, városi ts közigazgatási terhekből előáló bevételek és megállapítja, h)gy az összes megterhelés fejenként 80 aranykoronára rug. (Zaj az ellenzéken.) Sándor Pál: Ezt önök megszavazták t Malaslts Qéza: Olcsó napsiámt Dénes István: Ezt a statisztikát már régen vártaki Eud János pénzügyminiszter: A pénzügyminiszter kö elességének ismeri el, hogy eteket a terheket a lehetőség szerini revízió alá vegye. — Ah ÍZ' dónál helyte en az, hogy tisztán a jövedelmi bázis cimén nen veszik tekintetbe a háztartási költségeket. Es a körülmény foioxza az adó lu'zott voltát. Igaisígos alapokra kell, hogy helyezzük ezt az adónemet is. Az ilyen irányú törekvéseinknél nutatja az, hogy a költségvetési előirányzatban a mult évi 30 millió aranykorona helyett esik 20 milltót vettünk fel. A ház haszonrészesedést nem I het teljesen megszüntetni, mert ezt már a felére redukáltuk. A forgalmi adó valóban nagyon súlyos megterhetést jelent a magyar gazdasági éleinek. Éppen ezért a 3 százalékos forgalmi adói 2 százalékra csökkentjük le. A beruházásokról beszél ezután és kijelenti, hogy 103 millió aranykoronát beruházási programot dolgoztak ki. — A tőzsdét ille'ően. ha a vállalatok kimutatják rentabilitásukat, akkor nincsen szüksíg mesterséges beavatkozásra. A gazdasági lanyhulás általános világjelenség. Anna*, hogy az állami háztartás teljesen helyreálljon, két feltétele van... Rakovszky István : Rendszerváltozás I Bud János pénügyminiszter:... nyugalom és megfeszített munka. Abban a reményben, rogy ez bekövetkezik, kéri az indemni'ás elfogadását. Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter benyújtja a tanyai népiskolákra vonatkozó törvényjavaslalát. Ezu'án át érnek a választójogi törvényjavaslat tárgy Jására. A tizenke (edik szakaszhoz ser ki s m szó". ElnCk javasolja, hogy szaki suk meg a tárgyalást és térjenek