Délmagyarország, 1925. június (1. évfolyam, 14-35. szám)

1925-06-21 / 29. szám

* junius Magyar íány—Amerikában. Boldogságkereső Margit. — Álom és élet. — Szabad föld és szabad szivek. Könny és arany. — Áldott magyar haza. ... Kilenc évig gyári tisztviselő. Egyforma tavaszok. Egyforma őszök. Naponta négyszeri ut. Sok alakított ruha, kevé3 színházi est. Közben messzi tervek... Idegen föld és idegen szivek... Uj lehetőségek. Távoli aranycsengés... Éjféli álmok a lányszobában: ő, Amerika, megváltási vára a magyar szegénységnek... férfi... férj... tán dollárkirály is... Es azután visszajönni és végre itt élni az eddig élettelen életet. Margit elindul... A fáradt, aranyló magyar őszben mind-1 gyakrabban ismételgette Ígérgető fenyegetését : — Kimegyek Amerikába, Klára, — mondta kis társának — mire várjak itt? Ott legalább férjhez megy az emberi Az is valami I — De Margit, csattant fel Klára, ha csak azért mégy, nem érdemes... hiszen ... ej.. talán még Magyarországon is akad egy férfi I... Margit nem felel, lehajtott fejjel az iratokat rendezi, de lelke átugrotta már Európát és a tengerentúli ország földjét kémleli... Es egy ólmos októberi esős napon megjött a beutazási engedély, ezt követte a hajójegy. Idő sem volt gondolkodásra. SOK könny, sok csók és virág. Bucsu a két öreg szülőtől, a leányágytol, a kedves könyvektől... Még néhány kézszorítás és néhány szó, de amin elvérzett a szive és már küldte is az első lapot a szegedi homokra a Wien i állomásról... A tengeren... Itt már nem fájt ugy szive. Sok feledtető élménye akadt. Előkelő, finom utasai a német hajónak... Zongora, tánc, hajnali ének. Sok tarka idegen, közöttük egy francia nevü spanyol férfi: Léon. Forró a szeme, de az ajka néma. Hiába tanulta meg Margit három nemzet szavát, még sem tudnak beszélni egymással... A lány szivét fájdalom borítja el. A hatodik érzék — amelynek létezésében kételkedünk — osztogatta parancsait: „igen, ezért kellett a túlsó oldalra jönnöd!... hisz magad is igy akartad, boldogságot indultát el keresni, ime itt van: vedd.. Es nemsokára már búcsúztak is... Léon keze hosszan szorította meg Margit hűvös ujjait: — Sans adieu, mondta csendesen. — Au revoir, lehelte a lány. Boldogságkereső Margit szive ujjongó ütemekben zenélt. Erezte, hogy ŐK ketten, egy vagy tizévmutva, de: találkozni fognak. Amerika határán már kevés szóból is megértik egymást az emberek... Levelek... „Guayaquil, 1925 február 13." Az idegenbe szakadt sziv első szava. Vájjon hogyan cseng? Pogány, ujjongó irás. A boldog felszabadulás feszülő, szétpattanni akaró apotheozisa: „Szabad Amerika földjén, szabad emberek és szabad szivek világából boldog öleléssel szorítalak a szivemre Klárái..." A magyar rögöt veri Szegeden a februári eső, közé vegyül a Klára szemét ellepő gyöngypatak. Az irodában felszakad belőle a visszaparancsolt sirás és ugy borul Margit elhagyatott írógépjére, mint egy árva koporsóra. „Még eltemetve sem akard; itt lenni, Klára 1..Négy hét múlva igy beszélt Margit. Összetört, tompa, siró fájdalom a szomorú sorokban. Már nem kell a szabad föld. Már nem vágy a dollárkirály férj. Már nem zene a csengő arany s már nem kellenek a szabad szivek, amelyekben oly egyszerű lenne otthont verni Hungária fényes szemű gyermekének... Sorok a szerelemről... Az idegen földön kezdte világosan látni: milyen felelőtlenül is szerethetnek a férfiak. Es megint csak Klára — életének osztályosa — jutott az eszébe és már nyújtotta is felé a kezét: „írtam már Klára, hogy nem birom az életet ebben a nagyon, sivár és üres városban és alig várom, hogy újra otthon legyek. Mos> tudom, hogy Te azt kérded lőletn: no és mi van a férjhezmenéssel?... De erre én azt felelem, hogy én itt nem megyek férjhez, pedig hidd el, nem nehéz dolog... Hát Te hogy állsz Klára... Emlékezel-e egy nyári este mily sokat beszéltünk a szerelemről ?... Akkor Te naiv módon azt mondottad, hogy ha Te egyszer szerelmes lennél, nem, kötnéd magad feltétlenül házassághoz. Én már nem emlékezem, hogy mii feleltem erre, de mert tudom, hopy egy parányi könynyelmüség sincsen nenred, hogy a férfiakat csak messziről tűröd meg, mégis: innen a túlsó o'dalról figyelmeztetlek Téged a férfiak megbízhatatlanságára. Nem féltelek Klára semmi botlástól, de mégis kérlek, maradj meg annak, aki voltál, akinek szerettelek: a magad gyönyörűségére, a magad megbecsülésére és annak a férfinek az örömére, aki egyszer az urad és a gyermekeidnek az apja lesz... Légy okos Klára, ne engedd a szived elpu3ztitani... Ez a válaszom a nyár-esti beszélgetésünkre és most már jóidőre, elég is a férfiakról... Milyen uj könyvek jelentek meg mostanában Klára?.. Igy beszélt Margit, a forró szivő lány, aki azért hajszolta magát Dél-Amerika kies földjére, hogy ott huszonöt éves korában megkeresse: a boldogságot. „Itt élned halnod kell..." Margit felnézett a Guayaquil-i borús épre és felszakadt benne az otthon láza: „Te Klára, be jő is annak, akinek hazája van és nem lézengő, hontalan, senki... O Klára, mily szép lesz a tavasz, otthon abban a szegény, árva Hungáriában ... Csak még egyszer érinthetné lábam azt a megsebzett, pergő szegedi homokot...? Boldogságkereső Margit térdre hullott: most már tudta, hogy a magyar föld szerelme erősebb benne minden asszonyi vágyódásnál, amelyért hűtlen lett mindahhoz, ami egykor az élete volt és amelyért elindult uj sziveket és ui hazát keresni... Vásárhelyi Julla. A szegedi gázgyár 1500 lóerős turbinája. Különös szeszélye a véletlennek, hogy pont szombat délután hat órára, tehát arra a napra ás ciaknem arra az órára esett a varos pénzügyi bizottsáságának tanácskozása a szegedi légszeszgyár meg-, vagy meg nem váltása ügyében, amikorra a gázgyár igazgatósága uj 1500 lóerős turbinájának bemutatására meghívta a város hatóságát, a törvényhatósági bizottság tagjait, a sajtó képviselőit és a mérnökegyesület tagjait. Sem a vendégeket a gázgyár árnyas kertjében fogadó Pongrdez Albert igazgató és Kerner főmérnök, sem pedig a szép szá inban gyülekező érdeklődők nem tudták, hogy mit határozott a városházán a tanácskozó bizottság, de ez a bizonytalanság mit sem vont le a vendéglátók figyelmmégéből, vagy a venűiégek érdeklődéséből. A turbina megtekintésére megjelentek között olt láttuk Bokor Pál b. polgármestert, dr. Gadl Endre kulturtanácsnoko', dr. Bottka Sándor rendörfőlanácsoit, dr. Thlering Oszkár igazgatóval az élén a szegedi fémipariskola tanári karát, Berzenczey Domokos műszaki főtanácsost és a szegedi mérnöktestület legkiválóbbjait, valamint a lapok munkatársait, hogy a szegedi gá/gyár berendezőiének erről a legujabo nagyszabású akvizíció járói számot adjanak. A nevezetes gőzturbina bemutatását azonban a gáz- és villanyfejlesztés szemléltető ismertetése előzte meg, amelyet Pongrdcz igazgató, te.emrőlterenre vezetve a hallgatóságát, szakszerű, de élvezetes előadásban oldott meg és igy alkalmunk volt nemcsak a mai modern szegeti gázgyár üzemébe nyerni betekintést, hanem visszamenőleg a kezdet első periódusaiba és fejlődésébe is. A körséta a gáztermelőkemencék hosszú termében kezdődött, amelynek egyik fala mint egy rettenetes nagy kemence nyúlik végig, egymás meLett sorakozó vaaajtókka. Ezeken a vasajtókon kérésziül rakják igen célszerű óriási gépkanál segítségével a szenet a feohokbi és pedig egy-egy nyitásba egyszerre 170 kilót. Negy órán keresztül izzik a kemencében a szén, amig a gáz, amely még telítse van mindenféle vegyi termékekkel, elpárolog és visszamarad az izzó koksz, amelyet egy vaatatyigába kotornak és azután vízzel lehütenek. Végtelen bosszú csöveken, retortákon és kádakon megy keresztül a gáz, amig teljesen megtisztulva az óriási tartályokba és azokból az utcai vezetékeken keresztül a lakásokba, vagy gyárakba kerül. A körsé a a gyár egyik előadói teremnek átalakított helyiségében megszakadt, ahol Pongrácz igazgató ismertette a fogyasztás fejlődését, annak különféle periódusait, átmeneti nehézségeit és mai állásá'. A gázgyár a apitása idején kizárólag világitógázt produkált, amely szabadon, az úgynevezett pillangóégőkön keresztül éget*. Korán sem volt annyira tiszta, idegen anyagoktól mentes, mint ma és ezért nagy hőséget és némi bűzt árasztott. Az idők folyamán tökéletesbe ték a gyártást, az idegen anyagokat kivonták és azokból igen értékts vegyi termékeket nyertek, mint az ammóniák és főleg a kátrány, amelyből kü'önféle gyógyszerek készülnek, de főleg indigó. Németország, amelynek fejlett vegyiipara különösen nagy tökélyre vit e a kátrány feldolgozását épi^rn azért került ellenséges viszonyba Angi ával, mert kátrányból készült indigójával teljesen kiszorította Angliát a világpiacról. Egy grafikon segítségével igen szemléltetően mutatta be Pongrácz igazgató, hogy mennyire kedvezőtlen Szeged Ipari helyzete. Szegeden ugyanis a motorikus fogyasztás igen csekély, ugy hogy különösen villanynál negyedakkora felkészültséggel elő lehetne állítani n nappali áramot, mint az éjszakait. De az éjszakai fogyasztás is 12 órakor kulminál, azontúl már csökken, mert Szegednek éjszakai élete sincs. Ez természeteíen hátrányosan befolyásolj! a gázgyár üzemköltségeit is, amennyiben a gázgyár üzemét mégis csak a maximá is éjszakai fogyasztásra kell berendezni a minimális fogyasztás idejében is. Sokkal olcsóbb lenne az áram — mondotta az igazgató —, ha a villanytelep teljesítőképességét a nap mindéi órájíban egyformán ki lehetne használni. Megemlékezett Pongrácz igazgató a háborús időkről, amikor a gázgyár szén hiányában lignittel, majd fával, sőt rövid ideig kdtrdnyba áztatott kukoricacsutkával tartotta fenn üzemét és ennek dacára 1918 decemberben két hétre be kellett szüntetni sz áramszolgáltatást, hogy legalább Karácsony estéjén lehessen néhány órán át világítani. Valószínűleg a gáz- és villanyárak mai állását akarta megindokolni az igazgató, amikor elmondotta, hogy az Angliából importált sténre, amely ab b^nya 42.000 koronába kerül, SzegedRókusig 50.000 korona a költség. Régebben — mondotta Pongrácz — a termelt koksz eladási árából fedezték a gázgyárak a szén költségeit, m'g a kátrány és melléktermékeiből, valamint a fogyasztás jövedelméből az üzemköljségeket. Ma az ipar stagnálása folytán kokszban alig van fogyasztás és a szén beszerzésének költségeihez is kell hozzászámítani a fogyasztás jövedelméből. A gázgyár udvarán valóban nagymennyiségű elsőrendű koksz van felia'mozva, de ez mégis elenyésző csekélység a budapesti gázgyár 6000 vagonnyi készlete mellett, amslyet mélyen leszállított áron sem képes elhelyezni. Az előadás után a villany telepen folytatluk tanulmányainkat. Az eredeti kél kis gázmotor, amellyel az áramfej'esztés Szegeden megindult, már nincs a telepen, de ott van a két 300 lóerejü álló motor, amivel amazokat fejlesztették. Amikor ezsk már nem győzték az iramot, akkor egy 500 lóerCs turbinát állítottak be segítségükre. Néhány év múlva már egy 1000 lóerős turbinát szerzett be a gyár, számítva a következő évek fokozódó fogyasztására, ámde a háború után már ez is kevésnek bizonyult és most már ott áll a nagyszerű 1500 lóerős Ganzféle turbina, arelynek teljesítőképessége e-7>béri számítás ízerint hossiu évek múlva is fedezni fogja a szegedi áramszükségletét. A laikusn >k főleg a turbina arányai imponálnak, mivel az teljesen zárt és kívülről semmi sem láiha'ó belőle, de annál több figyelmet keltett a sok apró szenes lámpáktól tarkított kapcsoló berendezés, ahonnan az egész város világítását irányi ják. Az ember önkéntelenül is eltűnődik a technika nagyszerű fejlettségén, amely lehetővé] teszi, hogy egy fogantyú segítségével szempillantás alatt egy egész városrészt lehet sötétségbe burkolni, vagy féinyel elá"s;tani Végül egy készüléket mutatott be Pongrácz igazgató, amelynek segítségével meg lehet állapítani, ha valahol szökik az áram", vagyis, ha a kábel, vagv vezeték hibája folytán as áram a földbe, vagv másfelé kerül. Annyira finom ez a készülék, hogyha egv nedves ruhadarab kerül a vezetékre bárhol a városban, vagy egy veréb száll rá, már azt is jrtzi. A mintegy máslél órás tanulságos előadást mindvégig nagy érdeklődéssel hallgatták a meghívottak, akik a lövőben ta'án nem jönnek annyira indulatba, ha a villany fénye néhány percre kissé elhaloványul, miután látták, hogy mily emberfeletti nehéz munkát végeznek az izzó kohók munkás ii és mily csekély nk elégséges ahhoz, hogv a leggondosabb kezelés mellett is üzemzavar keletkezzék. L. J. Férfi ünői divatcikkek gazdag raktára 48 b Pollák Testvéreknél Széchenyi-tér 17. Csekonics-utca 6. Halló! Központ! Halló! Kérem et 13-OS-att! — Mi, mással beszél ? Ezt a számot már sohase lehet kapni? . — Nem kérem, mert ez a szám Szeged és környéke legjobb ét legklpróbáltabb kereskedelmi ügynökségének telefonszáma, amely állandóan el van foglalva, mert ha bárki eladni vagv venni akar házat, telket vagy bármiféle Üzletet, úgyszintén lakást vagy bútorozott szobát kiadni vagy bérbóvenni, az mind csak ezt a számot hivja s Jelentkezik: Kövesi Béla kereskede'mi ügynöksége, Mnrgtt-u. 8., I. em. 10. HáZ3R8*gfeö'vetítés tóffEüS."'*' Zsoldos magántanfolyam Budapest, VII., Dohány-utca 84. Telefon: J. 124-47. Az ország legrégibb és legismertebb előkészítő intézete A legjobb sikerrel készit elő középiskolai magánvizsgákra, érettségire vidékieket is. Részletfizetési kedvezmény. Teljes anyagi felelősség. 5 z • á • d I mejblzott lakása: Hullám-utca 8. szám, I. em. 9 «a A Szent István I Tápszerművek R.-T. II Itt időző propaganda vezetője a o jedt kiváló cikória pótk6v< ;en elter- I gyártmányalt " élőkirakatok keretében néhány előkelő fűszerkereskedésben bemutatja, amelyre a n.igvérdemU közönség szives figyelmét ezúton is különösen felhívjuk. - Az élő kirakatok f. hó 22-én d. e. Szécsl urnái, délután 7 órakor Oaral urnái, 24-án délelőtt RSmer Miklós, délután HIrscHI kereskedő uraknál 24-én délelőtt II órakor Dnnner Mihály, délután 6 órakor Danner Péter és fia cégnél, Kocals Ferenc (égnél I! ! I 25-én délelőtt | kerülnek bemutatásra. Mhi 42 Ék Raglánokaí, ölíönuökeí divatosan készi íjul Iiusz ftBK&JÍ