Délmagyarország, 1925. június (1. évfolyam, 14-35. szám)

1925-06-04 / 15. szám

1925 junius 4. DELMAGYARORSZÁG 3 Megjavitja-e gazdasági helyzetünket a jó termés? A politika mai zavaraiban is, sőt e békétlen zavarok melle'! még hatvá­nyozottabban, igen-igen fontos kérdés., hogy ai idei Jó fermés képes lesz-e a súlyos gazdasági he'yzetet enyhiten', remílhető-e, hogy az álfalánoj kereseti, termelési viszonyok megjavulnak s ez­által minden rangú is rendű ember megélhetése könnyebbé válik. Nos, a legutóbbi évek tipssztslafai után i magam szerény nézete iz, hogy akár­mennyire jó lesz is a termis, okos köz­gazdasági politika hijján a mai gaz­dasági krízis, rövid átmeneti javulás után, tovább fog fokozódni. E pesszi­mista véleménynek bővebb megokolása már most szükségeinek látszik. Annak idején a magunk bőrén tapasz­taltuk, hogy a bolsevizmus a fogyasztói érdekek egyoldalú felkarolásával tönkre­tette a normális termelést; ennek ellen kező|ét követte el az öt éves, ma is tartó irányzat: a termelők egyoldalú favorizálásával tönkretette a fogyasztást. Ennek természetes következménye az tán a fogyasztás és a termelt Javak szükséges körforgásának krízise Fett. Az ökonómia elemi szabálya, hogy a ter­melés és a fogyasztás önmaguktól sza bályozzák egymást. Ett a természetes és tOrvényszerfl kiegyenlítődést az ál lambatalomnak egyolda'u beavatkozás sal befolyásolni nem szabad. Ei alól csak egy kivétel van, amikor a gazda­sdgllog gyengébb fii videlmiről van szó, ae a gazdaságilag gyengébbet is képtelenség ugy megvédeni, hogy ebbe az erősebbik belepusztuljon. Csupán a jó termés nem lesz képes a gazdasági javulást előmozdítani, hi­szen 1918 óta több izben volt már részünk „ló" termésben, — mert magyar rög ajándéka évről-évre meg­ujhódik — s hat év óta a gazdasági viszonyok mégis évről-évre rosszabboa tak. Lehet nekem rekordtermésem gabc nából, gyümölcsből, paprikából, szőlő­ből, hagymából, ha az államhatalom indokolatlanul túlzott beavatkozása foly­tán nem tudom a felesleget megfelelő helyen, megfelelő időben és megfelelő (a szabad verseny alapján kialakult) aron értékesíteni. A rengeteg példából csak egyel legyen szabad felhoznom: az elmúlt évek folyamán megtörtént, bogy a kiviteli engedélyek késése, a rengeteg illeték és vám miatt egy bizo­nyos körzet gyümölcstermése a gazdák nyakán maradt, azon a vidéken a keres­kedők sem kerestek semmit s ama vi­dék lakosságának a .rekordtermés'-ből egyáltalán semmi haszna sem volt. Ilyen példa nagyon sok van s alkal­mazható az élőállattól kezdve a kiké­szített paprikáig minden élelmiszerre és iparcikkre. Az elmondottakból már most nyilvánvalóvá válhat az a meggyőződés, amely a csupán a jó terméstől semmi ujabbat, semmi jobbat nem vár. Egy állam közgazdasági ügyeit csak hozzáértő szakértők intézhetik; az pedig vitán felül áH, bogy az elmúl években nálunk ilyenek működéie nem volt tapasztalható, hiszen az összeomláskor a magyar korona zürichi jegyzése még 30*50, 1919 augusztusban már csak 1160, 1921 áprilisban (a jelenlegi kor­mány hivatalbalépése idején) 207 volt i ez a szám később 0 0065-ig sfllyedt; igaz ugyan, hogy a zürichi jegyzés ma már 0 007260, az aranykorona pedig 15000 (illetve adófizetésnél 17000), de • pénz jelenlegi belső éttéke megköze­lítő pontossággal 00045-nek, vásárló ereje pedig 25000-nek felel meg. Ha tehát ax egymásután következő kormá­nyok alatt, amelyek psdig a gazdasági élet változásait bizonyára állandóan tigye'emmel kísérték, minden hatalom birtokában a pénzérték öt év alatt 30-00-ról 0'0072-ig romlott, a buza Pedig az összeomlás idejétől 60 koro­náról (msx mába ár) máig 500000 ko­'Qnára drágult, ugy véle;», nelytál.'ó az megállapításom, amit tömören a következő, évezredes 'sün közmondással íeiezh;tck ki: Parvh japi.nűa regiur Puttóin. Ezek után világos lehet, miért fuzCk «ok icményt az uj (ermés­'1e*. legyen az b;rmtnnylre la jó. .. A jö terméshez, véleményem szerint, 10 gazdaság-politika is kell. Hogy mi­le*yen a .jó" gizdaságpoiitika, ¡Jr" leheíetkmég réháry ssóüan felelni, ^2en ej, kChnCsen nr, roppant bo­®,01ul»f rcnge'eg érdeklő', kCrüiménylől függő, szétágazó kérdés, amelyet csík az egyetemest ég, az igazságosság, a méltányosság, az emberiesség szemöv> gén keresztel szabad vizsgálnunk. A jó gazdaságpolitika, praktikusan siólvi az, amely a gazdasági éfet vál'ozásait azonnal nyomen követni, estkomptálni tudja és a megoldandó feladatokat az összes gazdasági kategóriák megelége­désére, a szükségleteknek és kívánal­maknak megfelelően rendezni tudja. £s mennyi ilyen feladat vár ezidősze­rint megoldásra? Hogy egyebet re mondjak: a valutareform, a valorizáció, az adóreform, a szanálási törvénveknek a külföldi hitelezők károsodása nélkül való módosítása, a katasztréfáiis ipari és kereskedelmi pangás, a kétségbe­ejtő munkanélkülit ég, a hifelkrizis, a közigazgatás reformja, a szociális vonat­kozású gazdasági problémák tömege, stb., stb. Not, amíg a jelen'egi zűr­zavar tart, amig a mai gazdasági hely­zet felülről meg nem változik, addig mi, az egyszerű, kis- és közép existen­ciák tömege, vájjon váth-tunk-e valami jót az uj terméstől, remélhet jak-e, hogy a mai súlyos gazdasági és íregélhetési viszonyok megjavulnak? Sierény véle­ményem szerint: nem. Én ugy látom, hogy a felelős nyilatkozatokat é8 ren­delkeiéseket az Idő kérlelhetetlen vas­következeteiséggel elsöpö.te. Hiába, nem a törvények és rendeletei szabá­lyozzák a gazdasági életei, hanem a gazdasági élet fejlődése tesz szüksége­sekké ujabb, korszerűbb, haladottabb szellemű törvényeket. Tessék vígignézni az összeomlás óta húzott törvényeket, ezek 90 százaléka közgazdasági vonat­kozású; ha már most a mai helyzet szerint ítéljük meg ezeket a törvénye­ket, azt látjuk, hogy ezek mintegy csak ad-hoc 'örvényeknek bizonyullak s kevés kivételtől eltekintve, ma már véirehajt­hatallanok. Hogy mást ne mondj k, ro t idő, amidőn az áremelkedéseket, tehát a pénz romlása folytán szüksé­gersé vált átíríékelés», mondhatnám valorizálást, a vagyonérték átmentését, törvényekkel, rendeletekkel akarták sza­bályozni, megakadályozni. Eléggé bizonyítva látom, bogy az összeomlás utáni, történelmi jelentő­ségű időben, amikor az ökonómikus problémák dominálják a közéletet, mi­csoda közgazdasági hozzánamértéssel, gyarlósággal intézteitek az állam- és magárgazdaság ügyei. Ez tovább igy nem mehet. Tempóra muntantur... Az idők tényleg változtak, de — ugy lát­szik — az emberek még sem akarnák megváltozni, pedig ma már rem 1870-st, vagy 1918-at, esetleg 1920-at, hinem 1925 öt írunk. A jó termésre tehát fel'étlenül szük­ségűnk van, de ezen kivül rrég na­gyobb szükségünk van okos, idöszetü gazdaságpolitikára, ennek érvényesűl­hetése szempontjából az eddigi ől elütő közfelfogásra, mondjuk ökonómiku'abb atmoszférára. Ma egyformán oanaszkodik a gazda, »z iparos, a kereskedj a lateiner, a munkár, a termelés épp ugy, mint a fogyasztás és a kettő közötti összekö ő kap:c*, a kereskedelem és valameny­nvinek a panasza egyformán jogosult. Valamennyiünknek 'ehít egyformán ér­dekűnk, ho y olyan gazdasági lehető­ségek következzenek be, amelyek mind­nyájunk megélhstését könnyebbé teszik. Ha ez rövidesen beköve kezik, akkor az idei termés tényleg kincs lesz szá­munkra s akkor én is azt fogom mon­dani, hogy a jó termés elő fogja segí­teni a gazdasági javulás ügyét. (R.) Átadják Németországnak • nagyköveti konferencia válaszát. Berlin, junius 3. A nagyköveti kon­fererciának a német jegyzékre adott válaszát csak holnap, csütörtökön ad­ják át a német kancellárnak. A terje­delmes irásműnek közzététele rövide­sen meg fog történni, de azt hiszik, hogy németre való fordítása pintek előtt nem lesz kész. A tartalomra nézve jelen'ik, hogy a kölni zóna ki­Brilisire vonatkozóan említés iörtint. Német részről a párisi jelentési meg­erősítik abban, hogy a nimet kormány halosztást kirt a lefegyverzési jegyzik' nek is mellikletelnek kőzzititelire, mert lehetetlen a jegyzik fordítását oly gyor­san megcsinálni. A berlini lapok tehát a jegyzéket é< két mellékletét csak szombaton fogják leközölni. A Pénzintézeti Központ nem talált bűncselekményt a Belvárosi Bank ügyében. A fizetésképtelenné vált Belvárosi Bank ügyében, mint ismeretes, a rend­őrség befejezte a nyomozási és az ira­tokat átküldte a kir. ügyészségnek Az ügy iratai legutóbb hosszas bolyongás után visszakerüllek a rendőrségre az­zal a felsőbb utasítással, hogy a revi­zori munkát végző Pinzintizeti Köz­pont megkirdezendő, vájjon a bank betitállománya mikipen volt kezelve, nem foglalkozott e a bank illegális üz­letkötisekkel és általában forog-e fenn kimutatható súlyos szabálytalanság, amely bűnc?elekménynek volna tekint­hető. A Pinzintizeti Központ vizsgálati jegyzökönyve szerdán érkezett le a sze­gedi rendőrségre. A revizori felülvizs­gálat szerint, amely a bank könyveire és a nyomozati iratokra támaszkodott, súlyos szabálytalanság, avagy büncse­lekminy nem fordult elő. A bank könyvei rendesei, a keres­kede'mi (örvény előra pontossággal voliak vezetve. A betevők pénzeivel hazárdirozás nem történt s a Központ megállapi'ása szerint a bank összeom­lását a gazdasági élet abnormis pan­gása idézte elő. A Központ reméli, hogy a betevők pénzük 70-80 száza­lékát visszakapják, mivel a bank igaz­gatóságának felajánlott kárté itése le­heővé teszi a részben való kármeg­téritést. A Pénzintézeti Központ leiratát a rendőrség a mai napon küldi át a kir. ügyészségre további eljárás és utasítás végett. »im»»»ntt»»»i»nt»::»mmm«mm:»»:»t»»»:!?»i»»iii»i»m Fölbontja a város a hirdető vállalat albérleti szerződését Több izben foglalkozott már a Dél­magyarország azzal a visszás helyzet­tel, amelybe a város egyik üzemét, a hirdető vállalatol juttatta — kimondjuk, mert igy igaz — sz illetékesek közöm­bössége. Ezt az üzemet, mint ismere­tes, a közgyűlés határozata és a bel­ügyminiszterileg is jóváhagyott szabály­rendelet alapján január els5 napján, amikor a plakátragasztási (og régi bér­lőjének szerződése lejárt házikezelésbe vette a város és az üzem vezetésével az úgynevezett Törvénybalésági Hiva­talos Lap szerkesstőjét, Bárdosa Béla tb. főjegyzőt bízták meg. Az üzemve­zető a vállalat bruttó bevételéből — tiszteletdíj ciicén — husz százalékot élvezett, ami egészen tekintélyes jöve­delmet jelentett, mert hiszen a hirde­éei tarifát hihele'Ien mágus díjtételek­ből állította össze a közgyűlés. A Hi­vatalos Lop szerkesztője néhány heti kísérletezés után szerződést kötött a Magyar Hirdető Iroda szegedi fiókjá­val. A szerződés érteimébet) a Magyar Hirdeő Iroda vállalta az üzem admi­nisztrálását és a dijik beszedését a bru'tójövtdelem harminc százaléka el­lenében. A vlrosnak igy a bruttó jö­vedelemből harm ne százaléka maradt, mivel azonban ennek legnagyobb ré­szét a rezsi — amely csaknem te'jes egészben a várost terhelte — felemész­tette, a nagyjövedelmű vállalatból v jmi kevés hasznot látóit. A szerződési a tanács jóváhagyta anélkül, hogy tudta volnu, mit ii hagy jóvá. Az ülésen a távollevő polgár­mester helyeit Taschler Endre, 9 vá­ros megboldogult főjegyzője elnökölt és a jóváhagyó tanácsi határozatát is ö irta alá. tanács a szerződés lénye­gét csak akkor ismerte meg, amikor már annak su'yos konzekvenciái is mu'atkoztak éi a hirdetési vállalat ál­landó kliensei közOl többek firtatni kezdték a horribilis piusálék hátterét. A tanács akkor gyors?n áttette az ira­tokat a városi üzemek központi igaz­gatóságához, atonnan — jogi vé'emé­njezés végett d'. Tu-éczy Mihály tiszti főügyészhez került. Időközben történt valami. Az egyik városatya indítványozta a városi köz­gyűlésen a kérd's fegyMxi uton való tisztázását. A közgyűlés a tanács |t­vaslatára ugy határozott, hogy az in­dítvány sorsát a junfuii közgyűlésen dönti el, amikor a tanács részle'esen beszámol a helyzetről. m Az üzemigazgatóság mult heli ülé­sén is szóbakerült a hirdetési vállalat ügye, az igazgatóság egyik külső tag|a akarta meginterpellálni a polgármestert, aki azonban megelőzve az interpellá­ciót, felkérte a tiszti főügyészt, hogy a legköze'ebbi igazgatósági üléses tegyen részletes jelentést. Ismeretes, hogy az üzemigazgatóság a nyilvánosság teljes kizárásával intézi a városi üzemek sorsát, igy a keddi üléeen történtekről csak kerü ő uton szerezhettünk tudomást. Értesülésünk szerint a tiszti főügyész megtalálta a kellem ellen helyzetből való kivezető utat. Véleményes jelentésében előidta, hogy a tanács által szankcionált albér­leti szerződés, amelyet a hirdetési vál­lalat vezetője kötött a Migyar Hirdető IrodáviJ, hathetes felmondással fel­bontható, mert a szerződésből hiány­zik a lejárat dátumának megjelölése. A főügyész javaslata szerint a hirde'ési vállalat házikezelés- megszüntetendő, mert a háiikezeléssel járó adminisztrá­ció a jövedelmet fölemész'i, a város tehát adja ismét bérbe a vállalatot, g t, Hogy az üzemigazgatóság mii hatá­rozott, azt egyelőre nem közölték a nyilvánossággal, va'ószinű azonban, hogy a kérdés a tanács elé kerül és a döntő szót benne mégis csak a junius közgyűlés mondja majd ki. Charcot Amundsen felkutatá­sára indul. Osló, junius 3. A francia köve! kö­zölte a külügyminiszterrel, hogy Char­cot francia kutató a francia tengeré­szeti minisztériumban annak a kíván­ságának adott kifejezést, hogy részt­vehessen Amundsei felkutatásában. Charcot expedciójára adott esetben Pourquois nevű hajóján indul, amelyet a francia tengerészet szerel fel. A kül­ügyminiszter arra a kérdésre, hogy Norvégiában hogyan fogadják Charcot tervét, a követnek azt válaszolta, hogy a tervet nagy megelégedéssel veszik és hogy a norvég kormány rendkívül há­lás az ajánlatért. Tüntetés készül Matteotti meg­gyilkolásának évfordulójára. Róma, junius 3. Az ellenzék ujabb tüntetésre készül és Matteolti meg­gyilkolásának évfordulóját, junius 10-ét fel akarja használni arra, hogy kelle­metlenkedjen Mussolininek. Az ellen­zéki pártok elhatározták, hogy junius 10-ét nemzeti ünnep gyanánt tekintik. A fascista-pári vezértilkára, Farinachi, ez ünneplés ellen tiltakozását fejezte ki és egyszersmind felkérte az összes fascista-pártok titkárságát, hogy min­den erővel akadályozzák meg az ellen­zék készülő tűnte ését. Kommunista lázadás készül Kínában. Sanghal,. junius 3. A kinai agi­tátorok felhívásokat ragasztottak ki, amelyekben a lakosságot általános fel­kelésre és valamennyi idegen elűzésére szólították fel. Az idegen negyedben tevő tisztviselők annak a bizakodásuk­nak adtak k fejezést, hogy urai marad­nak a helyzetnek, bár elismerik, hogy a helyzet komolyabb, mint volt bár­mikor ezelőt*. A hatéságok a felkelést agitátorodnak, főleg orosz és kinai kommunis'ák-ak tulajdonítják. Az ide­gen hatalmak követséget elhatározták, hogy 2000 főnyi szárazföldi csapatot küldenek Sanghsiba a rend és a nyu­galom helyreállítására. Hangoztatják, hogy a kinai kormány magatartása az oka a felkelők féktelen eljárásának. Az amerikai önkéntesekre járőrszolgálat közben egy kinai színházból a fe ke­lők rálőttek. Az amerikaiak egy gép­puskával viszonozták a tüzelést, majd oehatol 8k a srinházba, ame!.,et fel­kelők szállottak meg A j4^r 300 em­bert tartóztatott le. E: y kinai sutyosan, löbb könnyen meg«ebis<llt.

Next

/
Thumbnails
Contents