Délmagyarország, 1925. június (1. évfolyam, 14-35. szám)

1925-06-18 / 26. szám

18 DELMAGYARORSZAG ,.Ha megakadályozzák az alkotmányos küzdelmet, a szocialisták elbújnak a föld alá és megindítják a gazdasági harcot." Szilágyi Lajos az összes kormányokat felelőssé teszi a Somogyi-gyilkosság miatt. Budapest, junius 17. A nemzetgyűlés szerdai ütéséi 11 óra elő!t tiz perccel nyüotla meg Scliovszky Béla elnök. Napirend szerint következik a vá­lasztójogi javaslat részletes tárgyalásá­nak folytatása. A harmadik szakasz van soron. Peyer Károly szólal fel és azt fejte­geti, hogy a szakasz megnehezíti az állampolgárság megszerzését. Nem sza­bad különbséget tenni állampolgár és állampolgár között. Annak is meg kell adni a választójogot, aki egy év óta magyar állampolgár, nemcsak annak, aki tíz év óta az. Az állampolgárság megszerzésére és igazolására vonat­kozólag mfdositás! ajánl. Miután senki nem kiván szólni, az elnök a vitát bezárja. Rakovszky Iván belügyminiszter: Nem lehet szó az állampolgársági tör­vény megváltóztatásáról, mert ez szo­rosan összefügg a békeszerződéssel. Hangsúlyoznom kell, hogy mindazokat a könnyítéseket, amelyek az állam polgárság megszerzése terén megad­hatók valtak, megad'uk. Kérem a sza­kasz vál ozatlan elfogadását. A nemze'gyülés többsége eredsti szövegezés eben fogadta el a szakaszt. Petrovácz Gyula stiláris módosítást ajánl, amelyet hosszasan indokol. Létay Ernő hangoztatja, hogy a gyakori lakóbelyvál ozíatás gazdasági okokra vezethető vissza. Epp ezért meg kell adni a váaszójogot azoknak is, akik nem tudják a két évi helyben­lakást igazolni. Hegymegl Kiss Pál módosító indít­ványt nyújt be, hogy a nemzetgyűlési képviselőknek se kelljen a két évi hely­benlakást iga olniok, meri ezekel hiva­tásuk esetleg lakhelyváltoztatásra kényszeríti. Peyer Károly módosító indítványt terjeszt be, amely azt célozza, hogy az egyhelybenlakás kérdésében a bizony­talanság eloszlattassék. A reakció szakasza. Propper Sándor: A legnagyobb reak­ció nyi vánul meg ebben a szakaszban. Petrovácz Gyula és Ernszt Sindor együtt kiáltanak: — Mit ért maga a reakcióhoz, ez nem reakció, mi tudjuk, hogy mi a reakció. Propper Sándor: Nagyon örülök, hogy az urak leszögezték magukat itt, mint a reakció képviselői. Ernszt Sándor: Mit ért maga ehhez? Propper Sándor: Ennek a szakasz­nak a rendelkezései olyan reakciósak, amilyenre nincs példa. (Rakovszky belügy minis iter nevet.) Hiába nevet a belügyminiszter ur, ez igy van, ez a szakasz nyilvánvalóan reakciós. Hálát­lanság azokkal szemben, akik végig­küzdotték a háborút, fogságba estek és azután hazajöttek. Az ilyenekkel szemben nem kellene igazoitatási kény­szer. Ismerjük a csóti tábort, a denun­ciánsok csoportját, akik bizonyára kap­nak választójogot egyh :Iybenlakás nél­kül is, elllenben azok, akik nem vol ak denunclánsok, jogfosztottak lesznek. Nyilván az orosz hadifoglyokra vonat­kozik ez a szakasz, amely mél án il­l.'szkedk bele a javaslat egyéb reak­ciós intézkedéseibe Rupert Rezső módosító indítványt nyújt be az egyhelybenlakás igazolá­sának enyhítésére. Rakovszky I /án belűgymin'szter: Nem korlátozásokat állit fel ez a szakasz, hanem enyhítéseket tartalmaz. A leg­többen minden setre orosz hadifogság­ban voltak és eze<nél nem lehet el­tekinteni az igazoltatástól, mert a leg­többen közülük végigszolgálták a vörös uralmat. Saly Endre felszólalása ulán az ötö­dik szakaszt eredeti szövegezésiben fo­gadok el. A nyilt szavazás és a tisztviselők. A hatodik szakasznál, amely a fegy­veres erő tcg/ainak szavazati fogáról intézkedik, Saly Endre azt fejtegeti, hogy a fegyveres erőhöz tartozik a rendőrség is. Védekezni kell az ellen, htg/ ez a szerv bevonasstk a politi­kába. Az államrendőrség tisztikarának van szavazati joga, a legénységnek pe­dig nincs. Ha már be akarják venni a törvénybe azt, hogy a tisztikarnak van stavazati joga, akkor nem szabad kü­lönbséget tenni a tisztikar és a legény­ség között. Ha választójogot adnak ne kik, akkor belekererik őket a politikába. Horváth Zoltán kiegészítő módosítást ajánl a hatodik szakaszhoz. Javasolja, hogy iklassák törvénybe, hogy nincs szavazati joga annak a közalkalma­zottnak, akinek nyilt szavazásos kerü­letben volna szavazati joga. Azt fejle­ge i, hogy a közalkalmazottak függő helyzetben lérén, n:m alkalmasak arra, hogy szavzati jogukat nyíltan, minden befolyástól és terrortól menten gyako­rolhassák. Rakovszky Iván belügymin'sz'er: Ami Horvá h Zolán indítványát illeti, abból az következik, hogy a szolgabiráknak és a jegyzőknek sem volna választójoga. Horváth Zoltán: Nagyon helyes. Tit­kos választójogotI Rakovszky Iván: Miután ez lehetet­len, kéri, hogy a szakaszt eredeti szö­vegezésében fogadják el. A Ház ilyen értelemben ha'ároz. Rupirt Rezső ezután a 7. szskasz második pontját kifogásolja, amely arról szó', h így nem vehető fel a választói névjegyzékbe az, aki elmebeteg. Kiegé­szítő módosítást le jeszt elő, mert nem tariji jogi szempontból preciznet. Tipikus ellenforradalmi szellem nyil­vánul meg a szakaszban. Szocialisták ellen hozott sok farkasveremmel elér­hetik, hogy a parlamentből kiszoríta­nak bennünket, de párt maradunk to­vábbra Is és politikát tényező. Kéri a szakasznak a bizottsághoz való vissza­utasítását. Baross János a kisgazdák politikai magatartásával foglalkozik. Beszéd: közben Klebelsberg ku'tusz­miniszter a baloldalnak hátat fordítva, a p dra támaszkodra beszélget Graeffl Jenővel. Amikor ezt Baross János lá ja, ezt mondta: — Megvárom, amig a miniszter ur megfordul. Miután a kultuszminiszter elfoglalj! heyét, Baross azt fejtegeti, hogy a kis­gazdák multjuknak és Nagyatádi em­lékének tartoznak azzal, hogy iyen reakciós javasat el'en állást foglal­janak. Nagy Vince a tanácskozóképesség megállapítását kéri. M után a Ház nem tanácskozóképes, az elnök az ülést negyedórára fe függeszi. Szünet u'án Nagy Vinci szólal fel. Indítványozza, hogy a 7. és 8. szakaszt vegyék ki a javaslatból és azokat uj­ból tárgyalják le a pártértekezleten. Ha ez nem volna lehetséges, javasolja, hogy a bűncselekmények elkövetése miatti jogfosztás ne terjedjen ki a po­litikai vétségekre. Szakasz — a szociáldemokraták ellen. Peyer Károly csatlakozik az ellenzéki indítványhoz A szakasz egyetlen célját abban látja, bogy szociáldemokrata ne kerülj5n be a parlamentbe. Ilyen körülmények közt könnyen megtörténhetik, hogy a szociál­demokrata párt egyáltalán bucsut mond a politikai életnek és más uton próbál eredményt elérni. Rothenstetn Mfr szintén az ellenzéki indítványokat támogatja. Szakáts Andor: A szakasz értelmé­ben azoknak, akik felségsértést követ­tek el, nincs választójoguk. A király­puccs idején nagyon sokan követtek el felségsértést, tehát a javaslat szerint mindazokat, akik a budaörsi események­ben részt vettek, nem lehetne választó­joguk. (Felkiáltások: Csak az elítéltek­nek!) Nem tudja, lehet-e és hogyin lehetne A*"gyarországon ktrálysértést elkövetni. Csatlakozik Várnai indítvá­nyához. Malaslts Géza: Ha a kormány a szociáldemokratákat megakadályozza abbin, hogy a parlamentbea alkotmá­nyos eszközökkel küzdjenek, akkor vlsz­1925 junius 21. szavonulnak, lemondanak mandátumaik­rói, elbújnak a föld alá és megindítják a gazdasági küzdelmet a mostani rend­szer elltn. Csatlakozik Várnai javas­ltához. Szeder Ferenc szintén csatlakozik Várnai indítványához. Plkler Emii: A szakasznak az izga­tásra vonatkozó rendelkezései alapján egyetlen ellenzéki képviselőt sem lehetne megválasztani. A köztársasági eszme híve és nem tartja izgatásnak, ha va­laki a köztársaságot élteti. Hi a nép egy böriönben ülö forradalmárra szavaz, annak is mandátumot ketl adni. Saly Endre és Baticz Gyula hasonló értelmű felszólalásai után az elnök a vitát fé beszakitj a és nap rendi javasla­ot tesz. Javasolja, hogy a legközelebbi ülést holnap délelőtt 10 órakor tartsák a mii napirenddel. A nemzetgyűlés az elnöki jivaslalot elfogadja. Interpellációk. Ezután az in'erpellációk előterjeszté­sére tér át a Ház. Pikler Emil interpellációjában a magánalkalmazottak beegsegélyző biz­tositá i értékhatár felemelését kéri. Kéthly Anna a magánalkalmazottak nyugdijának vilorizálását, a felmondási idő és a végkielégítés felemelését kéri. Bud János pénzügyminiszter kijelenti, hogy a ko.mány ezekkel a kérdésekkel állandóan foglalkozik s meg fogja találni a módját annak, hogy a magán­alkalmazottak olyan megfelelőmyugdijat kapjanak, amelyek azonban ne veszé­lyeztessék a vállala'ok érdekeit. Baticz Gyula interpellációjában az építőipar előmozdítását és ebben az ügyben ankét összehívását sürgeti. Bud Jlnos pénzügyminiszter: Amos­t»ni beruházási programon belül is figyelemmel kiséri ezt a szociális kér­dést és nagy összegek fognak rendel­kezésre állani a lakásépítés előmozdí­tására. —- Ssm a régi, sem az uj házakat nem kivánja vagvonváltság alá vonni. Arra nincs szükség, hogy a tőkeerős vállalatokat többrendbeli építkezésre szorítsuk. Szeder Ferenc kérdezi interpoláció­jában, hajlandó-e a kormány a rokkant­járadékokat felemelni és rokkantügyi törvényt beterjeszteni. Hass József népjóléti miniszter: A hadirokkantak a járulékokat, a 100 szá­zalékosokat kivéve, nem azért kapják, hogy abból megéljenek, hanem hogy megcsappant munkaképességük pótol­tassák. A rokkantűgyi törvények, mely­ben a járulékok végleg megállaplttat­nak, ebben a hónapban leaznek beter­jesztve. Amennyiben azonban ez nem sikerülne, akkor rendeletileg junius 1-től visszamenőleg ideiglenesen ren­dezi az illetmény eket. Ujabb vihar a Somogyi-ügy körül. Ezután Szilágyi Lajos személyes kér­désben válaszol Huszár Károly tegnapi beszédére. Az összes kormányokat fe• lelősségre vonja azért, hogy a Somogyi­ügyet a mai napig sem tudták kiderí­teni. E felelősség egy része a Huszár­kormányt is terheli, a Ugnagyobb rész­ben azonban a Bethlen kormányt. Kérdi, hogy a miniszterelnök miért nem nyi­latkozott arról, miért akadt meg az rgész ügy. Ez az eltussolás látszatát kelti az emberben. E szavaknil nagy vihar támad a kor­mánypárton. Az elnök figyelmezteti Szilágyit, hogy beszédideje lejárt, mire Szilágyi beszéde meghosszabbítását kéri. A Ház többsége ehhez nem járult hozzá. Erre a szociál­demokratáknál tör ki a vihar. Szilágyi: Mostani magatartásuk ts az eltussolás látszatát kelti Erre csak az a válaszom, ilyen megátalkodott go­nosz lelkeknek nem beszélek. Nagy zaj, a kormánypárton ezt ki­áltják: Rendre I Rendre I Az elnök Szilágyi Lijo-t rendreuta­sítja, mire Szilágyi Lajos összecsoma­golja az Iratait és a szociáldemokra­tákkal együtt kivonul a teremből. Az ülés Huszár Károly felszólalása után véget éit. Általános sztrájk lesz Kinában, ha a kormány el nem törli a külföldiek kiváltságait London, ]unius 17. A kinai hslyzel változatlanul kritikut. Vasárnap és hét­főn nagy tiltakozó gyűléseket tartottak Kina minden részében és valamennyi gyűlésen határozati javaslatot fogadtak <1, amely szerint felszólítják a külügy­minisztériumot, hogy huszonnégy órán belül semmisítse meg a külföldiek ki­váltságos jogairól szóló törvényes in­tézkedéseket. Ez a határozat ultimátum­szerű, mert benne foglaltatik az a fenye­getés is, hogy amennyibei a minisz­térium ennek a felszólításiak nem tenne eleget, ki fog törni az általános sztrájk, amelynek következménye forradalom és éhínség lesz. E határozatok alapján határozta el magát a kinii külügymi­nisztérium, fngy harmadik jegyzékben fog tiltakozni a hatalmaknál a külföldi Konfliktus Benes és Prága, junius 17. Habrmann Gusz­táv volt népjóléti miniszter állítólagos sérelmét pártkérdéssé tették a szocia is­<ák és miatta élesen fordulnak Benes külügyminiszter ellen. Köztudomásu, hogy Habrmann bécsi követ akart lenni, de az alkotmány értelmében, miután minisztersége óam'g nem telt el egy év, nem lehe ett kinevezni. Egyes lapok azzal vádoltak a volt népjóléti minisz­teri, hogy önjelö't volt a oécsi követ­ségre s nincs oka duzzogni, ha Brnes szigorúin alkalmazkodik az álami alap örvényhez. Erre most Habrmann levelet inezelt a szociáldemokrata párt végrehajtó-bizottságához, hogy végle­gesen tisztázza a kérdést. Azt irja, hogy tekintettel a legutóbbi eseményekre, nem vállalj« a bécsi köve'ség vezeté­sét, de szükségesnek t>-rtja nyomatéko sin kijelenteni, hojy annik Idején maga a külügyminiszter kérdezte meg tőle, hogy nem akarna-e bécsi követ lenni. Miután Benes ajánlata éles sajtókam­pányra vezetett a szociáldemokrata párt ellen, de ö ellene is, erre a visszavo­nulásra határozta el magát. A szociál­demokrata párt tegnapi ülésén tudó­rendőrség és diplomácia eljárása ellen. Kína döntő napok előtt áll és a hely­zet annyira élére van állítva, hogy a katasz rofa elkerülhetetlen. London, junius 17. Egész Kina ké­szül, hogy 21 én kitörjön az általános sztrájk. Az aigol kormány ellenintéz­kedéseket tett folyamatba. A francia konzul Sanghaibtt azt jelenti, bogy az orosz bolsevisták a kinai mozgalomtól teljesen távol állanak. Ezzel szemben a Central News pekingi levelezője a kö­veiket dróttalan táviratot küldi: Egy egyetemi tanár becsületszavára kijelen­elte nekem, hogy hallgatóinak nagy­része, akik mind résztvesznek a forra­dalmi mozgalomban, Ksrahaa szovjet­diplomáciai képviselőtől óriási összege­ket kapott. a szocialisták között másul ve te Habrmann levelét s annak lapján roiszalását fejezte ki Benes külügyminiszter e járása fölött. Habr­mann különben több hónapra külföldre utazott. Vámháboru lehetősége Németország és Lengyelország között. Berlin, junius 17. Tegnap óla Nénel­ország és Lengyelország között beállolt a gazdasági bizonytalanság helyzete, amennyiben a kereskedelmi megállapo­dások megszűntek. Stresemann külügy­ininisz er lapja, a Zeit ma kijelenti, hogy még van kilátás a vámháboru el­kerülésére. A legnagyobb nézeteltérések vannak abban a kérdésben, vájjon si­kerül-e a szénszállításokra vonatkozóan megegyezni és megállapodást lehet-e kötni a német kereskedők lengyelor­szági tartózkodására és működésére nézve. Lengyelországban már érzik az uj állapot nehézségeit főleg azért, mert a lengyel kormány kölcsöntárgydldsai teljesen megakadtak.

Next

/
Thumbnails
Contents