Délmagyarország, 1925. május (1. évfolyam, 1-13. szám)

1925-05-26 / 8. szám

->7 I llllWái "Él DÉLMAOYARORSZÁO 1925 májfis 261 A városi mérnökök szombathelyi vándorgyűlése. l|| fS' i A Városi Mérnökök Országos Szövet­sége a mult évben Szegeden tartotta az első vándorgyűlését, amelyen 40 vendég jelent meg. Már ez a vándorgyűlés is meglepő sikerrel járt, a résztvevők általá­nos megelégedéssel távoztak el városunk­ból, miután tanulságos és kellemes pár napot töltöttek itt. A folyó évben Szombathely város hivta meg a vándorgyűlést falai közé s a mult évi kellemes tapasztalatok és Szombat­hely jó híre a vándorgyűlésnek a mult évinél is nagyobb sikert biztosítottak. Az ország minden részéből 86 résztvevő jött össze, köztük 13 polgármester, számos városi tanácsnok, a belügyi, kereskedelmi, földmivelésügyí és népjóléti miniszterek képviselői s ezeken kivül a szombathelyi és vasvármegyei hatóságok és közönség rendkívül szép számban. Május 21-én, A'dozőcsütörtökön a meglepően szép és impozáns térhatású püspöki székesegyházban tartott isten­tisztelet után a kultúrpalota dísztermében folyt le a vándorgyűlés, melyen a minisz­terek képviselői, dr. Tarányi Ferenc Vas­vármegye főispánja. Kiskos István pol­gármester, Vidos Árpád vármegyei fő­jegyző és több más vezető személyiség üdvözölték a gyűlést és hangsúlyozták a városi mérnököknek a közigazgatásban való fontos hivatását és szerepet, kife­jezve annak szükségességét, hogy minél nagyobb hatáskör és szerep biztosittasbék részükre. Á tárgysorozat folyamán Szalay Lajos nyugalmazott műszaki főtanácsos „Jókai és a mérnökök" cimen tartott előadást Jókai regényeinek mérnökalakjairól és Jókai nevének és emlékének a városok­ban való megöröki léséről. Niessner Aladár szombathelyi városi műszaki tanácsnok, kire a szegediek itteni működéséből kellemesen emlékeznek visz­sza, a várost, fejlesztési terveit és köz­müveit ismertette. Szombathely határa csak 575 katasztrális hold, ebből is csak 200 hold a városé. Énnek dacára 1890 óta, amikor még csak egy utcája volt kövezve, rohamosan az ország egyik leg­szebben kifejlesztett és rendezett váro­sává lett, uicabuikolatai meglepően jók és tiszták, épületei nagyvárosiasak, park­jai, fásítása elsőrendüek, vízvezetéke és csatornázása van és a fejlődés utján a mai nehéz viszonyok sem akasztották meg. A nagyhatású városfejlesztési tervek megvaló­sítása halad, a városháza kibővítését és át­alakítását ezekbenanapokban kezdték meg. A hallgatóság az előadásból s a város megtekintéséből meggyőződött róla, hogy Szombathely a mintavárossá fejlődés leg­jobb utján van és sok tanulságot nyújt minden látogatójának. Ezután Koltay Mátyás (Budapest) az utcaburkolásokról s az aszfaltburkolatok ujabb fejlődéséről, Egry Károly (Buda­pest) az utcák portalanításáról, Emmerth Géza (SopronJ a közigazgatási reformnak a mérnökökre sérelmes részeiről, Berzen­czey Domokos (Szeged) az uj közúti tör­vénytervezetről s a városi mérnöki hiva­taloknak ezzel kapcsolatos államosítási ter­véről, Orbán Béla (Pesterzsébet) az épí­tési jogosultságról tartottak érdeklődéssel kisért, tetszéssel fogad jtt előadásokat, amelyekhez szakszerű és érdekes hozzá­szólások történtek. A gyűlés után a város 120 teritékes fényes díszebédet adott a Sabáriában. Csütörtökön délután, pénteken és szom­baton délelőtt az érdekes és tanulságos látnivalók tömegén vezette végig az ügyes rendezőség a vendégeket. Szombathely közmüvei, parkjai, gyárai, az ikervári viz­erőtelep, ahol a Rába felduzzasztott víz­tömege nyolc méteres esésével fejleszti az áramot, amely a messzevidéket ellátja olcsó anergiával, a jáki 700 éves gyö­nyörű templom, melyet bárhirből őskép­ből mindenki ismer, de senkinek sincs fogalma arról, hogy milyen csodálatos hatást gyakorol ugy tömegében, mint ezer­féle változatú részleteiben. Külön hasábokat lehetne teleírni Kő­szeg városáról, ahová a mérnök'ársaság szintén kirándult. Ez a 9-10.000 lakosú váro3ka a maga még Szombathely után is meglepő tisztaságával és kulturáltságá­val, patinás épületeivel, várbástyáival és ezek között tökéletesen aszfaltozott és világított utcáival, szép üzleteivel, ame­lyek közt különösen sok és szép a könyv­kereskedés és mindenekfelett elragadóan szép környékével, valóban méltó arra a nagy érdeklődésre, amellyel mind nagyobb és nagyobb tömege keresi fel az üdüini és pihenni vágyóknak, valamint a turis­táknak. Kőszegen Jambrik polgármester a vá­rosi tanács elén fogadta és kalauzolta a vendégeket, akik egy pazar uzsonna el­fogyasztása után szomorúan váltak meg ettől a bájos kis várostól, hogy másnap aztán még nehezebb szivvel váljanak meg Siombatbely felejihetet énül kedves veze :óitöl, akiknek elén Kiskos István polgár mesterben a városát mintaszerűen és erős lendülettel vezető közigazgatási vezető­embert és egyúttal elragadóan kedves házigazdát és aranyos kedélyű bohémet ismertek meg. Rajta kivűl egész tömegét kellene felsorolni a város és vármegye eredeti, kedves jó dunántuli egyéniségei­nek, ha teljes képét akarnók adni a szom­bathelyi szép napoknak. Terjedelmünk, sajnos, nem engedi azt meg, de Niess­ner Aladárt nem hagyhatjuk emlitetlenül, akit a szegedi városi mérnöki hivatalban kezdett pályája Szombathely mérnöki hi­vatalának élére vezetett s ottani eredmé­nyes működésével Szegedre is fényt vet. A rendezés nagy munkája és annak si­kere az ő talentumát dicsérik. Szegedről Bokor Pál helyettes polgár­mester, Berzenczey Domokos műszaki fő­tanácsos, Biró Benő és Buócz Károly műszaki tanácsosok és Körner Tibor fő­mérnök vettek részt a vándorgyűlésen, akiket mindenütt megkülönböztetett figye­lemmel és kedvességgel vettek körül s akik nem győznek eleget beszélni kirán­dulásuk ezer tanulságos és kedves rész­letéről. Amikor forgalmi adórevidiálás közben pofont ad a tisztviselő. Egymillióra Ítélték dr. Nádaskay Oszkárt. arcul ütötte a munkást, de azzal véde­kezett, hogy Farkas tiszteletlenül és ki­hívóan viselkedett. Farkas zsebreiett kezekkel beszélt, arrogáns hangon és ezért kijött a sodrából. — Poton ülni még sem lett volna szabadi — mondla a biró. — De először rendre is utasítottamI A tanuk kihallgatása után a fogal­mazó elmondta még, hogy azonnal fegyelmit indítottak ellene, irajd olyai jeleket látott, hogy B-listára kerül, ezért azután a kiszombori incidens követ­kezményeképen lemondott állásáról. A törvényszék itéle ében rünösnek mondotta ki dr. Nádaskay Oszkárt hivatalos hatalommal való visszaiiés vétségében, mert hivatása teljesitése közben írcul ütötíe Farkas Jánost és ezért az eyhiő szakasz a kalmazásá­val egymillió korona pénzbüntetésre Ítélte, de az Ítélet végrehajtását fölfüg­gesztette. Enyh tő körülménynek veile a bíróság, hogy a bán a'mazásra Far kasnak a hatósági közeggel szemben lanusilott tiszteletien viselkedése adott okot. Az ítélet jogerős. Az elmúlt év végén a makói forgalmi adóhivataltól néhány tisztviselő szíllolt ki Kiszomborba, hogy felülvizsgálja a forgalmi adó helyes lerovását. Ennél a vizsgálatnál azután példa nélkül álló esemény adódott, amelyben hétfőn mon­dott ítéletei a törvényszék. Javában folytak a revíziós munkála­tok, amikor Nádaskay Oízkár pénzügyi fogalmazó kéí napszámos embert hiva­tott be szobájába: Farkas Jánost és Fodor Ference'. Valami ügyletből ki­folyólag ugyanis le kellett róniok némi adót. Szóváltás fejlődött ki a fogalmazó és a két munkás között, mivel dr. Nádas­kay megkérdezte Farkast, miért nem jdttek vele a többiek Is, akik ügyében u tárgyalni kellelt volna. Farkas erre így válaszolt: — Nem vagyok in kisbíró, hogy idehozzam őketl Dr. Nádaskay fogalmazó erre izga­tottságában pofonvágta Farkas Jánost. Hivatalos hatalommal való visszaélés miatt indult mc* ellene az eljárás. A törvényszék V/7d-faaác«a előtt a főtár­gyaláson dr. Nádat kay beismerte, bogy A szegedi egyetem ügye a gyógyszerészegyesiiiet közgyűlésén. A Magyarországi Gyógyszerészegye­sület Szeged- Vidéki Egyesülete, amely­hez 78 gyögyszerlár tartozik, rend kívüli, főleg vidéki érdeklődés mellett vasárnap lartotla Temesváry József el­nökletével rendes évi közgyülé ét. A tárgysorozat főbb pontjai köiött a gyógyszt részkiképzés reformtervezete ke­rült megvitatásra. Ennek során az a nézet al&ku t ki. hogy a mostani két évi gyakornokfág helyett elég az egy évi is, viszont az egyetemen kötelező ed­digi két évi hallgatás emeltessék föl három évre, ugy azonban, hogy a gyakornoki év is leszámittassék a kö­telező nyolc filévbt. Ezt követné to­vábbi két évi prakszis, ami azt jelenti, hogy a gyógyszertár önálló vezetésére hat évi tanulás kell. Ennek legfontosabb előnye az, hogy a tanuló mindjárt az egyetemi gyógy­szertárban, tehát klasszikus niróban, tudományos vizsgálatok közepett, kez­dené pályáját. A jövőben így az oklevél birtokosa nemcsak kizároiag gyógyszerész lehetne, hanem az uj kiképzés f:lyán képe­sítve volna vegyészet, vegykisérleti állomás betöltésére, győgynövénykisér­leti állomásokon működhetnék épp ugy, mint gyógy- és vegyszerlkészitő gyárakban. Fő'itkári évi jelentésében Borbély József megemlékezett arról, hogy Bokor Adolf, az egyesület tiszteletbeli elnöke, továbbá Várady Lajos, Bereczk Péter és Boros Károly gyógyszerészek több mint ötven éve működnek a pályán. Indítványára a közgyűlés — más híjján — csak az áltáluk nyujihaó legnagyobb elismeréssel és megbecsü­léssel fordul a kiváló karlársak felé s további működésükre a Gondvistlés ádását kéri. Érdemüke jegyiókönyvi­leg örökilik meg. " Szorgalmazzák a magyarországi gyógyszerészek székházának mielőbbi létesítését. Éoben nyernének elhelye zíst a kart érdeklő összes szociális intézmények ('orpótlék-pénzlár, nyug­dij, elaggott, munkaképtelen gyógy­szerészek e helyezé.e, gyógyszerészi inter á us). Erte a cé'ra már eddig is közel kétmilliárd gyűlt egybe. Fontos tárgya volt a közgyűlésnek a gfCgysj eré)2 i ke mar a felállítása, illetve annak sürgetése. A szeged vidéki ke­rület már a tavalyi, Szegeden meg­tartott, országos nagygyűlése is szor­galmaz'a ezt a kérdést. Most határo­zatba ment, hogy újból megkeresik az országos egye&üle et, igyekezzék előbbre juttatni a kérdSst, annak mielőbbi tör­vénnyel való rendezését. Ez a kamara volna az összekötő szerv adott esetek­ben a hatóságokkal s közvetlenül a minisztérium na', a mostani forma helyett, mikor a gyógyszerészek ügyeit nem gyógyszerészek, hanem orvosok intézik. Szóbakerült az a sok anomália, ami­nek a forgalmi adó révén van kitéve a gyógyszerészí pálya. A gyógyszertár a törvény alapján közegészségügyi intéz­mény, nem üz'eí és nem kereíkedelem. Forgalmi edó szempontjából azonban besoroztattak a be nem jegyzett kis­kereskedők közé. A legnagyobb sére­lem ott van, hogy a gyógyszerészetet mint szel'emi foglalkozást az adóren­delet alapján mellőzték, más szellemi foglalkozások viszont mentesítve van­nak a könyvvezetéstől és á'alányban fizetik az sdókat. A rendkívüli felelős­séggel dolgozd gyógyszerész az állandó zakiatás során ki van téve a kizok­kenés veszélyének, amikor munkájában ellenőrök zaklatj k. Ezért a közgyűlés megkeresi az ille­tékes miniszteriu tot, hogy a szellemi foglalkozásuakhoz hasonlóan, a köny­vek Vezetésének mel'őzésével, a gyógy­szerészek is átalányban fizethessék az adói. (Csak pédának emlijük meg, hogy épp a mult héten három napon kertsztül, három izben, össze>en tiz­lizenkét órás vizsgálatot tartottak az egyik legelőke'őbb szegedi gyógyszer­tárban az adóellenőrök, illeive bízó t­ságok ) Benső ügyeken kivöl foglalkozo t a kfzgyülés azokkal a hirekkel, ame'yek a szegedi egytttm megszüntetésére vo­natkoznak. Erre vonatkozólag Borbély József főiikár résiletes beadványt ter­jesztett elő, amely kifej i, hogy a terv megvalósítja vissiafejíődésl jelentene, a kultura lerombolását, ellenségünk győzelmét. A gyógyszerészek — meg­győződése szerint — még áldozatot i* hoznának az egyetem érdekében, aminthogy a kultura szolgálatúban senki sem idegenkedik ettől. Indítványára egyhangúlag kimondta a közgyűlés, hogy a szegedi egyetem megszüntetése ellen a legmesszebbmenő tiltakozását fejezi ki. Az egyetemhez sziklaszilárdan ragaszkodik, a tervezett célt elitéli, annak egyszer és minden­kori megakadályozására az arra illeté­keseket felkéri. A megszüntetéssel járó következményeket mélyen átérzi, de tartozik is ezzel a szerencsétlen, meg­tépázott Magyarországnak, megszállott területen sínylődő testvéreinknek, egyet­'en közkincsünknek, a kulturának. A határozatot közlik az egyetem ta­nácsával és a kul'uszminiszterrel, aki­hez — a felirat megszerkesz'éséig is — tiltakozó sürgönyt menesztettek. Végül a tisztujitásokat tartották meg. Egyhangúlag elnök lett Temzsviry Jó­zsef, helyettese Várady Lajos (Szentes), főtitkár Borbély József, titkár Kovács István, választmányi tagok Szegedről Barcsay Károly, Frankó Andor, Franki An'a', Gerle Jenő. Leinzinger Gyula, Törlek Márton, S entesről Havas József, Várady László, Vásárhelyről Bereczk Péter, Késői István, Kis'elekről Major Ágoston, Makóról Breuer Zoltán, Szöh lőssy Jenő, Tóth Géza, Földeákról' Boros Károly. A azovjetkormány üzletei. Stockholm, május 25. A S'ocWtolms Tindingen jelentése szerint a szovjet­kormány Stockholmban és He'síngfors­ban o'yan műtárgyakat bocsájt áruba* melyeket templomokból és muzeumok­ból tulajdonított el. Ily eladásra kínál­ják a III. Sándor-muzeum egyiptomi ritkaságait, a császári palota gobelin-* jeit, Juszupov herceg porcelánjait és a nagyhercegnők nyakláncait és diadémjait. Az árusítást bolsevista ügy­nökök végzik. A vételár mini a III. Internacionale pénztárának jut, Top admirális vezeti a csu?imai „Csalál" a BELVÁROSIBAN. Férfi női divatcikkek gazdag raktára 4815 políák Testvéreknél Széchenyi-tér 17. Csekonics-utca 6. Tekintse meg mélyen leszállított és kiirt áraimat a 165 bérmálás alkalmával _ Órák és ékszerek jótállással! GYŐRI BÉLÁNÁL, Klauzál tér 2. unkásoknak, tisztviselőknek 12.000, mindenki másnak 15.000 K a havidij a DÉLMAGYARORSZÁG kölcsönkönyvtárában Dugonics-tér 11. Telefon: 306. ovRDtK nincst Tüz ellen akkor védi meg ingóságainak, lakásának értékét, ha előfizet a „Világ" -ra. Aki 3 hóra 180.000 koronát előfizet, vagy 3 hónapon keresz tit 60.000 koronát elő­fizet a .Világ* cimü kiválóan szerkesetett elsőrangú politikai napilapra ingyen és díjmentesen százmillióra biztosítja ingóságait tűzkár ellen és tortiM százmillióra tüiórtx elien. vagy tihkár ellen, ha egy uj előfizető' szerez a Világnak. A biz'ositás csak belföldre szól. VIL fi 6 kiadóhivatala Budapest. VI., Andrássy-ut «7

Next

/
Thumbnails
Contents