Délmagyarország, 1925. május (1. évfolyam, 1-13. szám)

1925-05-26 / 8. szám

Ára 2000 korona. DÉLMAGYARORSZÁG Szerkesztőség: Deák Ferenc-u. 2. Telefon 13-33. Kiadóhivatal, kölcsönkönyvtár és jegyiroda: Dugonics-tér 11. Telefon 606. Niomda: Petőfi Sándor-sugárut 1. szám. Telefonszám 10-34. Szeged, 1925 május 26, KEDD Előfizetési árak: Egy hónapra helyben 40.C00 kor, Budapesten és vidéken 45.000 kor. Egyes száai ára hétköznap 200J kor., •vasár- és ünnepnap 3000 korona. I. évfolyam, 8. szám. Milyen lesz a termés? Ha három angol bankember kerül össze véletlenségből a vonaton, valószínűleg a pénzpiac helyzete lesz beszélgetésüknek a legfontosabb témája. Ha három sollingeni bicskagyáros utazik együtt, vagy egy megkötendő kartell irányvonalait igyekszenek lefektetni, vagy ravasz fondorlattal próbálják meg, hogy egymásból kiszedjék a pengekészitésnek legújabb forié'yait. Adva van az amerikai likőr-, rum-és konyak gyárosok mostani beszélgetéseinek a témája is. Bizonyára nem dicsérik a kongresszus1, amely a szeszgyártás szép és hasznothajtó foglalkozását beszüntette és szárazra tette egész Amerikát. Három oláh közalkalmazottnál n-em merünk megesküdni, de valószínű, hogy azt tárgyalják, hogy melyik ál ás menynyibe kerül és a viszonyok kedvező alakulása ese'én mit lehet kihozni belőle. A témák mindenü t hivatás és mesterség szerint várakoznak. Csík Magyarországon és itt is legfőként május havában adatott egy olyan téma, amely közös mirden rendű és rangú embereknél, valamennyi foglalkozási ágnak a képviselőinél, a nagy kérdés, amely a letűnt monarchia szájhagyományszerO emléke gyanánt is reánk maradt néhai Ferenc Józsefről: milyen lesz az idei termis ? Valahogyan gazdasági adottságunknak a vis'zatükröztetője ez a kérdés. Legyünk bármennyire újságírók, elméleti közgazdászok, gyakorlati iparosok és kereskedők, hivatalnokok, vagy szellemi foglalkozásból élők, mindig érdekelni fog bennünket május havában ez a probléma, amely kivül esik a népek önrendelkezési és kormányok másokkal rendelkező jogának körén és felsőbb hatalmaknak a kezébe van leiéve. Izgalommal nézzük a májusi eget, hogy iöa-e eső a gabonára és epedve várjuk a szép derűs napokat, mikor kasza alá kell kerülni a sárguló vetésnek. Vérbeli gazda a jó májuii esőnek minden milliméteréért szívesen áldozna egy fiatal libát, vagy választási malacot, de áldozna a májusi esőért az is, akinek talpalattnyi földje sincs, csak az országnak következő tizenkét hónapjáért aggódik. A lermés ugyanis nemcsak az agrárizmusnak, hanem az egész közgazdasági életnek legelsőrangu fontosságú ké dése, mert ar a van alapilva kivitelünk nagyrésze, az országnak prosperálása és a jövő gazdasági esztendőnek egész alakulása. Miért kellett ezeket a közéleti igazságokat — mi ugyanis igazságoknak lartjuk őket — ehelyütt elmondanunk ? Azért, mert a mai gszdasági válság amely hovatovább krónikussá kezd válni, pesszimistákká teszi az embereket és egyre sűrűbben hallatszanak olyan vélemények, hogy a mostani helyzeten már egy jó lermés sem segíthet. Gazdasági életünknek a szekere olyan kátyúba futott, hogy abból egfeljtbb a világgazdaság általános irányzatának a mtgváltozása képei kirántani. Nagyon szívesen helyt adunk bármely oldalról jövő ilyen természetű [ejtegetéseknek és nem húzódnánk töle na ez a cikkürk kiindulási pontja lenetne a magyar gazdasági élet alapvető kérdéseire vonatkozS eszmecserének, de ennek nekilenditése előtt ki szeretnénk fejleni és meg akarnók indokolni a saját felfogásunkat. Ez a felfogásunk abban áll, hogy igenis be'e vagyunk kapcsolódva a világgazdaságnak a komplexumába, még pedig sokkal eresebben és sokkal nagyobb mértékben, mint a volt monarchia idejében, mikor nem csak eev nagy termelő, de nagy fogyasztó terű'étnek voltunk egységes vámhatárokkal védett részesei. A mai gazdasági krízis kétségtelenül világgazdasági jellegű, nie t hi erjed nem csupán a mi csonka országunkra, hanem a győztes államokra és a háborúnak legnagyobb haszonélvezőjére, az Egyesült Államokra is. De ha igaznak fogadjuk is el ezt a tételt, milyen alapon lehetne kétségbevonni, hogy egy jé termés, amely kivileli fölöslegeket p odukál, amely megjavítja kereskedelmi és fizetési mérlegünket, ne lehetne egyúttal hatással általános gazdasági helyzetünkre is ? Tekin'srn körül bárki a saját foglalkozása köréb:n és próbálja összegezni és megsokszorozni a saját tapasztalatait. A mezőgazdaságnak aranykora egy esztendő óta elmúlt és ma a gazdának tincsen pénze. A gazda nem építtet és nem vásárol. Egy jó termés pénzt visz a mezőgazdaságba és a gazda, az uradalom, utáni ismét vevő, rendelő gyanánt fog jelentkezz i. Munkája lesz a téglagyárnak, a fürésztelepnek, üzleteket fog kölni a boltos, dolgozni fog a malom, keresni fog az exportőr és meg fegja érezni a változást a munkás, sőt még a fixfizetésüek serege is. Lehet, hogy ez a változás nem lest állandó és ha a világpieci helyzet meg nem változik, a terméstől számított öt vagy hat hónap multával ismét visszaesünk a mai stagnálásnak a sajnála'os állapotába. Lehet, de nem bizonyos. Hogy mi lesz Argentínában és Ausztráliában, nem tudhatjuk. Azt azonban senki sem vonh tja kétségbe, hogy egy fél esztendei konjunktura — nem is mondjuk, hogy jó konjunktura — felfokozza az ellenálló képességünket és erősebbí tetz bennünket a világpiac etelleg tovább is elhúzódó válságának az elviselésére. Ez a termésnek a jelentősége és ezért kell hinnünk, hogy a jó termés kimondhatatlanul nagyot lendíthet Magyarországnak a helyzetén. ... A mese azt mondja, hogy az egyszeri gazdaembernek, akivel Mályás király álruhás kóborlásai közepette is merkedett meg, mikor Budára került a király, megmutatta a kincstárát. Hatalmas vasajtók mögött kádakban állt az arany, földön szanaszét szórva hevert az ezüst, fiókokban csillogtak a drágakövek, lócákon sorakoztak az ékesmivfi zománcos serlegek, kisebb és nagyobb koronák, amikre szüksége volt a királynak, lévén ö nemcstk Magyarországnak, hanem Csehors. ágnak, Ausztriának, Burkusországnak meg Spanyolviaszkországnak az urilkodójt is. A királynak megtetszett az egyszerű embernek az elbámészkodása és megkérdezte: — Mit gondolsz, szógám, lehet-e ennél mgyobb kincs a világon ? A magyar sodort egyet a bajuszán és nyomban megfelelt a kérdésre: — Hogyne, felséges királyom. Egy jó, kiadós májust eső. immmmwmmmmmam^^ A demokratikus ellenzék felhagyott a passzivitással. (Budapesti tudósttónk telefonjelentise) A demokratikus ellenzéki blokk amelyen Vdísenyl Vilmos, Ptyer Károly, Farkas István, Mónus Illés, Szilágyi Lajos és Nagy Vince jelentek meg. A bizottság a kővetkező határozatot hozta: A dmokratikus blokk intézőbizottsága megállapítj*, hogy a győzelem a fővárosi választásoknál aj p»Utikal helyzetet teremtett és ebben a helyzetben szükséges, hegy bevonuljanak a parlamentbe. A passzivitásban lévő pártok célszerűnek tartják, htgy részive^ytaek a választójogi vitában, éppen ezért a még passzivitásban tévő partok átmennek az aktivitásba. Nagy Vince bejelentette, hogy ő most is a passzivitás mellett van, de a szolidaritás elvénél fogva a határozatot ő is elfogadja. A parlamentben a passzivitásban volt ellenzék közű! elsőnek Peidl Gyula vesz részt a választójogi vitában. Fővárosi kormányzópárt teremtésén fáradozik a kormány. Kommentárok a fővárosi választás eredményéhez. (Budopesfí tudósítónk telefon jelentése) A fővárosi választások eredménye — mint az előre látható volt — nagy fejveszettséget okozott azokban a körökben, ahol a mai politikai rendszer örökkévalóságát szeretnék minden áron bízíositan', de nagy megnyugvást kel e t az ország józan közvéleményében, meri ebben az eredményben mindenki az igazi konszolidáció, az igazi alkotó munka is az igazi demokrácia elérkezésénekelső, biztos jelit látjc. A vert hadak természetesen szégyenlik csúnya vereségüket és mindent elkövetnek, hogy a tényeket hamis beállítással és nevetséges kombinációkkal elhomályosítják. Nem riadnak vissza még a kétszerkettő ötökigazságának kificamitásától sem, ha pedig már minden hazugságkötél szakad, akkor abba a reményspárgába kapaszkodnak, hogy majd a kinevezendő városatyák súlyától javukra billen migis számukra a vigleg elbillent mirleg serpenyője. A kormány egyik félhivatalosa Ra~ kovszky Iván belügyminisztertől közöl kommentárokat a fővárosi eredményhez. — Most, a választások után az a fö'adat, — mondja a belügyminiszter — hogy egy kormánykipes többsiget hozzanak létre a városházán, amely aztán a főváros céltuda'os fejlesztését biztosítaná. Természe'esen ez a legfontosabb lépés és ezzel kapcsolatban mindent el kell követni, hogy a főváros közgyűlése ne váljon a személyeskedések és politikai harcok izinterévé. — Ami a kinevezendő törvényhatósági bizottsági tagok ügyit illett -- tér rá rögtön a lényegre —, ebben a kérdésben egy-két hiten belül megtörténik a döntés. A kinevezésekkel kapcsolatban többen szóvá tették, hogy nem Jognak annyi tagot kinevezni, mint amennyit a törvény kontemplál, miután több testület nem ejtette meg a jelölést. így a kereskedelmi és iparkamara s azonkívül még több egyesület sem jelölt. A törvényben vi ágosan benne van, bogy a kormányzó szabadon nevezi ki a kinevezendő tagokat is természetesen, ha az egyes érdekeltségek részéről nem ts tőrtént jelölés, a kinevezettek olyan emberek tesznek, akik személye és tudása magánbanvéve ts komoly garancia lesz arra, hogy a közgyűlésen a komoly munkát fogják képviselni. Arról azonban nem nyilatkozott [Rakovszky Iván, hogy mit tait komoly munkának, de nyilatkozatából kivehető, hoiy mindent annak tart, ciak a kid ve ellenére való absiolut többlég munkáját nem. — Ami a választások eredményét illett, ez egyáltalán nem lepett meg, úgyszólván teljesen kvadrált azokkal a számításokkal, amelyeket előzően tettek — mondja azután a belügyminiszter, de mm hisszük, hogy hiszi is. Hísien nem aiért kísérleteitek Rpkávil. De aztán szét keltene robbantani valahogyan azt az előzetes számításokkal kvadráló abszolút többsiget. Valahogy igy: — Hogy a szocialisták mégis kevesebb mandátumot toptik, mint amenynyire in számítottam, ennek az az oka, mert közös listával mentek Vázsonylékkal. Az én számításom szerint 12 mandátummal kaptak kevístbbet, mint kaptak volna, ha külön mennek. A kormánylap a belügyminiszter nyilatkozatához od-fflzi azt az értesülélét is, hogy a kormányzókipes fővárosi többségi párt megalakítására vonatkozóan folytatódnak a tárgyalások. Rlpka, Rakovszky is Bethlen tanácskoznak. Hogy pontosan miről is volt szó ezeken a tanácskozáson, azt a kormánysajtó taktikai okokból nem tartja szükségesnek elárulni. Annyi bizonyos, hogy bajok vannak, mert a Wolff-párt ma már nallani sem akar Rlpka személyéről és ha Bethlen haj andóságot mutatna arra, hogy Ripka Budapest főpolgármestere legyen, ugy a városi, mint a nemzetgyülist Wolff-Ernst-párt nytlt ellenzikbe megy. A kereszténypárt ebben a pillanatban elképze hetetlennek tart bármiféle koalíció', vagy együttműködést más pártokkal, mert rettenetesen csalódott a kormánypártban. Szemére vetik Bethlennek, hogy amíg ők kitartottak a kormánytámogatás keserű kenyerén, addig a kormány Ripkát játszotta ki ellenük a fővárosi harcban és ez okozta csúfos vesztüket. Wolffék titokban elkönyvettik már a veresiget, de azért — menteni szeretnék ők is a menthetőt. Most azt hangoztatják, hogy a fővárosi választás eredménye áltai adott helyzet nem a városházán, hanem a nemzetgyűlésen tisztázódik, ahol nagyobb helyzeti energiát jelentenek a kormány számára, tehát ki lehet erőszakolni bizonyos engedményeket. Mindezekből pedig az következik, hogy azok itélik meg jól a helyzetet, akik a fővárosi választások eredményét elsősorban az országos politika szempontjából tartják igen fontosnak. A különbség csak az, hogy Wolffék és Ripkáék nem akarják elismerni, ha minden tettük is erósiti és bizonyltja. A Demokrata Blokk fényes győzelme ezért fá| oly nagyon és ezért akarnokoskodnak a befejezett tinyek megváltoztatása érdekében. Ezért harsogjs tde s<jtójuk az országot a győztes blokk alaptalan bomlási hireivel. Attól a természetes és magátél értetődő mozzanatból, hogy a szociáldemokrata városatyák külön frakciót altotnak, azt szeretnék következtetni, hogy felmondták a liberális és demokrata polgárokkal kötött fegyverszövetségei és külön célokért, külön program alapján kívánnak haladni. A balga erőlködés csak derültséget kelt, nert mindenki tudja, hogy a közös célok, a közös érdekek megacélozták a haladó polgárság és a munkásság közötti kapcsolatokat, amelyet a fővárosi eredmény még szorosabbra fűzött. Rlpka ét Bározy. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése) Politikai körökben bire jár anmk, hogy a városházán a pártok meg fognak egyezni. Eszerint Ripka Ferenc lesz a főpolgármester és Bárcxy litván a polgármester. A •zo.létdwnokr.te párt pirtválMztmányénak Qléae. (Budopestt tudósítónk telefonjelentése.) A szociáldemokrata párt országos pártválasztmánya hétlön délután ütést tartott. Farkas István előadói beszéde után örömmel állapítja meg a párt n fővárosi választások eredmenyét éi ait határolták, hogy szükségesnek Urljáfr, bogy a választójogi javaslat tljen a parlamentben is felvegyék a kazdelmet.